Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-25 / 54. szám
1985. február 25., hétfő Dunántúli napló 3 Elkészült a Kelenföldi pályaudvar A MÁV egyik legjelentősebb beruházása, a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciója - az állomásépület kivételével — befejeződött. A csaknem kétmilliárdos korszerűsítés során többek között harmincnyolc kilométer vágányt újítottak fel. A legkorszerűbb biztosító berendezéssel látták el a pályaudvart. Három peron, kétszáz- húsz méter hosszú gyalogos aluljáró, targoncaalagút, tíz nagyobb és tíz kisebb híd készült el. A pályaudvar felújítását a Mélyépítő Vállalat, a MÁV Budapesti Építési Főnöksége és a KÉV Metró szakemberei a forgalom korlátozása nélkül, határidőre készítették el. A pályaudvar forgalmát Dominó 70 típusú biztosító berendezéssel irányítják. Idegenforgalmi konferencia Vasárnap a Pesti Vigadóban megkezdődött az Amerikai Utazási Irodák Szövetsége (ASTA) Nemzetközi Szekciójának 13. konferenciája. A tanácskozást a magyar idegenforgalmi szervek részéről Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegen- forgalmi Tanács elnöke nyitotta meg. A rendezvényre a világ minden részéből mintegy háromszáz idegenforgalmi szakember érkezett Budapestre. A nemzetközi szekció konferenciájához csatlakozva február 26-28-án az ASTA 50 tagú igazgatótanácsa is Budapesten ülésezik. A konferenciától a magyar idegenforgalmi szakemberek azt várják, hogy az amerikai és más országokból jött utazásszervezők, utazási irodai vezetők megismerkednek hazánk idegenforgalmi látnivalóival. Aggódva a fiatalokért Mit tehetnénk a káros szenvedélyek ellen? ...Aztán azt mondták: kérdezzetek gyerekek. Ám. amint várható volt, a rövid, jószerivel csak a bemutatkozásra szorítkozó bevezető után a gyerekek nem kérdeztek. A helyzetet a sorok között ülő szervezők egyike, egy ötödéves medikus mentette meg, ő tette fel az első kérdést: Miért kezd el valaki dohányozni, alkoholizálni, szi - pózni? Ez megindította ugyan a válaszadások menetét, de amilyen általános és sokat markoló volt a kérdés, úgy kaptak bele a válaszadók, hol egyik, hol másik témába. Közben levetítették Fábián Józsefnek, az Ixilon Stúdió tagjának Stációk cimű filmjét is, amely bemutatta, 13 évesen hova jutott egy szipózó, csavargó gyerek. Szombaton délelőtt középiskolások töltötték meg a POTE 1. számú előadótermét. A Vöröskereszt Baranya megyei Szervezete vezetőségének a Baranya megyei művelődési osztálynak, valamint a POTE vöröskeresztes fiataljai szervezetének rendezésében középiskolás fiatalokat hívtak meg, hogy beszélgessenek a káros szenvedélyekről, ezek kialakulásáról, a megelőzés lehetőségeiről. A beszélgetésre orvosok, intézmény, és osztályvezető főorvosok, egyetemi tanárok és pszichológusok jöttek el. A kezdeményezést mindenképp üdvözölni kell. hiszen az ifjúság körében egyre gyarapodó gondok figyelmeztetnek: valamit tenni kell! Mindenképpen köszönet illeti azokat, akik a szombat délelőttjü- ket áldozták fel, hogy egy-egy terület szakembereként eljöjjenek választ adni a fiatalok kérdéseire. Jószándékkal tehát és érdeklődéssel (tele volt az előadóterem) nem volt híján ez a délelőtt, a beszélgetés mégis nehezen indult, ami a filmvetítés után csak valamelyest élénkült. Tulajdonképpen szó esett mindenről. Mi történik, ha terhes nő dohányzik, hogy miért válik rabjává az italnak, a szi- pózásnak valaki, boncolgatták a pszichés okait, de valahogy mindennek csak felületét érintve, kevés konkrét példával súlyozva. A gyerekek előtt például túlzott hangsúlyt kapott a felnőttek, szülők, pedagógusok felelőssége. Ami tökéletesen igaz, pontosan úgy, ahogy elhangzott, de a zavart magatartású kamasz tetteire amúgy is hajlamos felmentést találni. Ha pedig ezzel az volt a cél, figyelmeztessék őket; lesztek ti is szülők, felnőttek! — Ez épp annyira felesleges, mint a 16 éves dohányzónak azt mondani, ne szívd, mert 50 éves korodban majd beteg leszel tőle. Kíváncsi voltam a rendezvényen részt vett gyerekek véleményére, hiszen értük történt az egész. Megkérdeztem gimnazistákat csakúgy, mint szakmunkástanulókat, és az állami nevelőotthon jelen volt nyolcadikosait. A véleményük szinte szóról szóra megegyezett: — Semmi újat nem hallottunk. — Szerettem volna megtudni, mi történik azzal, aki szipózik? Miért káros? —- Mit okoz az ember szervezetében a dohányzás, az alkohol vagy a szipózás? — Beszéltek arról: elvonási tünetek. Mi az? Mit érez akkor a narkós? — Nem mondtak el semmit konkrétan, ez meg ez történik veled, ha szipózol. Néhány gondolat felvetődik. A dicséretes kezdeményezés talán hatásosabb lehetett volna, ha a szakemberek indításként röviden ugyan, de több konkrét esetet mesélnek el példaként. Talán jobban kellett volna tájékozódni, mi érdekli igazán a gyerekeket, és a gyerekeket is fel lehetett volna készíteni, mit várhatnak, mire kaphatnak választ.. . S. Zs. Kedvezmény nyugdíjasoknak Téli üdülés Mit kínálnak hazai szállodáink a magyar és külföldi vendégeknek? Három hotel, a keszthelyi Helikon, a hévízi Thermál és a sporoni Lő- vér szálló vezetőit kérdeztük erről. A Helikon szállóban a Növényolajipari Vállalat konferenciája van a napokban, 277 hazai és 48 külföldi meghívott részvételével. Április 1-ig kedvezményes áron három- és hétnapos üdülési lehetőséget biztosítanak, a hazai nyugdíjasoknak pedig 145, illetve 240 forintért kínálnak egy- és kétágyas szobát éjszakánként. A hévízi Thermál szállóban jelenleg 30 belföldi és 281 külföldi vendég üdül. Itt is gondolnak a nyugdíjasokra: a március 31-ig meghosszabbított akció keretében 355 Ft-ért reggelivel és termálfürdővel kínálják a hotel szobáit. Február 23 és március 3 között a szálló „Tavirózsa" éttermében bakonyi vadászvacsorán különleges vadételeket szolgálnak fel az érdeklődő ínyenceknek. Az ország legnyugatibb szállodája, a soproni lővé' német szótól hangos. Vidám osztrák farsangolók érkeztek az el'múlt napokban, akik közül bizonyára sokan fognak itt maradni a hét végén megrendezésre kerülő idegenforgalmi bálon is. A Lő- vér sem marad el a kedvezmények terén: március 15-ig hat éjszakás, félpanziós üdülési lehetőséggel várják a hazai vendégeket 2580 Ftért. A szállodától 400 méterre lévő sífelvonó és -pálya remek sportolási lehetőséget kínál: a környékbeit erdőkbe pedig lovas szánnal lehet kirándulásokat tenni. V. J. Társadalmi összefogással... Meg mentik a baranyai parkokat ? Nemzeti kincseink közé tartoznak Szenvedélyes szeretettel beszél a térképekről. Ezek a félkör, köralakú és egyenes vonalak, amelyek a papíron is harmonikus egységbe olvadnak, a szavai nyomán a hallgató előtt is megelevenednek. Csendet, nyugalmat árasztó, gazdag növényvilágé baranyai parkokban sétálunk . . . Szerencsére nemcsak képzeletben. Jóllehet ezek a nagy területen fekvő, hajdan kialakított arborétumok, amelyek nálunk léteznek, ma még korántsem olyanok, mint amilyenek lehetnének, de valami már elkezdődött értük. Az elmúlt években itt-ott megkezdték az eredeti állapotukat fe’táró és helyreállító, illetve továbfejlesz- tő munkát. Az egykori kastélyokat ölelő hatalmas területek megőrzését, újjászületését igenlők egyike Tilesch György 71 éves nyugalmazott pécsi erdőmérnök. Ö tartott a napokban Pécsett a PAB-székházban előadást egyes baranyai parkok rekonstrukciós és telepítési terveiről. A természetszeretet, az elődök munkája iránti tisztelet késztette, hogy nyugdíjason is folytassa a parkjaink helyreállítását szolgáló társadalmi munkáját. Az ő elképzelései nyomán indult meg a bólyi, a püspökszentlászlói, a szentegáti terület újjávarázsolása. Kiirtották az oda nem illő sarjakat, utakat alakítottak ki, új fákat, cserjéket ültettek. A tulajdonosok és támogatók — tanácsok, állami gazdaságok, szociális intézmények, OKTH - ilyen célra fordítható pénzét mindenütt kiegészítette a lakosság, a szocialista brigádok társadalmi munkája. Szintén Tilesch György elképzeléseit dicséri az üszögi kastélypark, ami már új telepítésnek számít. — Jelenleg min dolgozik? —- A kishárságyi park rekonstrukcióján. — Milyen célból szervezték a tervbemutotót? — Szeretném, ha lennének követőink a fiatalok között. Akik ráébredve arra, hogy ezek a parkok a nemzeti kincseink közé tartoznak, segítenének az eredeti állapotuk feltárásában, a helyreállításukban és a további gazdagításukban. T. É. Filmszemle Pécsett? Két évtizede, hogy Ra- nódy László egy őszön eljött Pécsre Fehér Imre filmrendezővel, Götz Jenő gyártásvezetővel — mindhárman halottak már! — eljöttek tehát és a régi megyeházán megkezdődött az I. magyar játékfilmszemle szervezése. Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese akkor a művelődési osztály vezetője volt, s a kulturált szervezés motorja. Fehér Imrét a ..Bakaruhában" óta szerették a pécsiek, a zombo- ri származású Ranódy Lászlót pedig a két bácskai film, a Pacsirta és az Aranysárkány óta, amelyeket Baján forgatták. Egyik, az „Aranysárkány" Kanadában nagydíjat nyert. Pécs és Dél-Magyarország őt ezért szerette. Aztán, sorra jöttek’ a többiek, a még kezdő Jancsó Miklós, rendezők tízesével, színészek százával, filmkritikusok a fél világról, jött Bernáth László a mindenkori sajtófőnök, s Juhász György gyártásvezető, a filmszemlék „szürke eminenciása". De nemsokára szűkült az ország erszénye. Először sehol sem volt szemle, aztán felváltva hol Pécsett, hol Budapesten szervezték meg, végül ez lett állandó városa. Hiszen a szemle talán legfőbb célja: a magyar film bemutatása a külföldi sajtó és filmforgalmazás számára. Megéri, mert az utóbbi években sok művészi magyar film valutabevételéből fedeztük az egész magyar mozi- és tévéfilmvásárlás kiadását. A talán száz külföldi vendég ellátása, szállodája, útiköltsége mellett Pesten nem került semmibe a sok száz magvar filmes, színész, újságíró, mivel szinte mind Pesten laknak. Iqy halt meq a pécsi játékfilmszemle, a város, a megye kulturális rangjának egyik színvonalas, eredményes eseménye. A héten azonban a filmgyár színészcsapatának társulati ülésén bejelentették, hogy mégis lesz Pécsett — vagy Pécsett is! — filmszemle. Tisztázandó. a város számára nemzetközilea is fontos hírt, a Művelődési Minisztérium filmíőiaazaatósáaá- tól kértünk tájékoztatást. Eszerint a maqyar játék- filmszemlék kiadásainak zömét — szemben a kezdeti évekkel — nem a Magyar Filmművészek Szövetsége, hanem a filmfőigazgatóság fedezi. Tehát az állam, méghozzá a szigorú takarékosság elvén. így sikerült megtakarítani a szemle túlnyomórészt pesti résztvevőinek költséqét, a pesti helyszínnel. Eqy valami azonban elveszett: a magyar filmművészek pécsi eqyüttléte és az ebből fakadó élénk viták, éjszakába nyúló eszmecserék, a Pesten — az élet rohanása miatt — ennyire össze nem hozható, Pécsre kihelyezett kellemes, kötetlen, fontos „szakmai összeve- szések”. Ezért keresik az útját, hogy a kiküldő szervek útiszámla-térítése módján, vagy hasonló önköltséges módon minden második évben Pécsett legyen a szemle. Már csak másfél millió forint hiányzik hozzá. A külföldiek igen jól megtérülő költsége változatlanul nem vitatható, tehát azt fizetik. Földessy Dénes
