Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-20 / 49. szám

1985. február 20., szerda Dunántúli napló 5 Központi fűtés a nagyharsányi iskolában Van korszerű berendezés, de nincs fűtő Már csak a legvégső mun­kák vannak hátra a nagyhar­sányi általános iskola fűtés­rekonstrukciójából, amelynek során az egyedi fűtésű olaj­kályhákat központi fűtéses rendszer váltja fel. A nagyharsányi községi ta­nács már 1983-ban elkészít­tette a BARANYATERV-vel a fűtésátalakítás terveit, azon­ban elegendő pénz híján a munkákat nem kezdhették el. A következő évben azonban elnyerték a Baranya megyei Tanács négyszázezer forintos pályázatát és az Állami Fej­lesztési Bank pénzügyi támo­gatását, ami 270 000 forintot jelentett. Hozzátéve a saját fejlesztési alapjukból fel­használható pénzt, állt össze a tervezéskor számított 1 100 000 forint. A munkákra kisiparosokat alkalmaztak. Ök vállalkoztak a kazánház, a salaktároló ki­építésére, valamint a szere­lési munkákra. A költségek azonban a húsz méter ma­gas kémény építésekor felfe­dezett pince beszakadásával és betemetésével kétszázezer forinttal emelkedtek. A központifűtés-rendszer építését december 18-án fe­jezték be. A teljes készenlé­tet és a próbafűtést január 15-re ígérték. A rendszer el­készült, fűtés még nincs, mert szakképzett fűtő hiányában a próbára még nem került sor. Tizenhat tanterem fűtését biztosíthatják az eddiginél lényegesen jobban. A barna­szénnel üzemelő kazán be­állításával és a tárolási gon­dok miatt szükséges heten­kénti olajszállítások elma­radnak, évente két-három- százezer forinttal olcsóbban melegíthetik fel a termeket. Máger A. Elkészült a Budapest Kongresszusi Központ Budapesten, a BAH-csomó- pont mellett, a Novotel Szálló tőszomszédságában és ahhoz kapcsolódóan elkészült az el­ső hazai kongresszusi cent­rum, a Budapest Kongreszusi Központ. A nyitást megelőző keddi sajtótájékoztatón a beruházó, az épületet üzemeltető Pannó­nia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója, So­mogyi Jenő bemutatta a sajtó képviselőinek az új létesít­ményt. Elmondotta, hogy a 844 millió forintos költséggel épült kongresszusi központot részben osztrák idegenforgal­mi hitelből létesítették ma­gyar szakemberek — Finta Jó­zsef, Herrer Cézár és Király József — tervei alapján. A ki­vitelezést az Eberhardt-Avim- pex osztrák cég végezte, az építés 22 hónapig tartott. Az épületben egy nagyterem, és öt kisebb terem várja a ven­dégeket. A legnagyobb — Pát­ria elnevezésű —, galériás megoldással épült helyiség befogadóképessége 1750 fő. A mozgatható berendezés a termet alkalmassá teszi kong­resszusok, művészeti esemé­nyek rendezésére, s mivel a helyiség igen rövid idő alatt átrendezhető, bálterébinek is lehet használni. Az öt másik teremben kisebb tanácskozá­sok, kamaraelőadások, foga­dások, bankettek rendezhetők, az üvegfalú előcsarnok pe­dig ideális helyszín kiállítások számára. A kongresszusi központ tech­nikai felszereltsége igen kor­szerű, ezt az is érzékelteti, hogy a beruházás összegének mintegy hatvan százalékát a beépített technikai berende­zésekre. fordították. A teljes vendégtér légkondicionált, a hangversenyzongorákat külön zongoralift szállítja a légkon­dicionált zongoratároló helyi­ségbe; a zártláncú házi vi­deorendszer valamennyi típu­sú videokazetta és film leját­szására képes. Őszre elkészül Sok helyütt okoz gondot a Sásdi Nagyközségi Közös Ta­nácsnak az egészséges ivóvíz hiánya. Jóllehet, igyekeznek megoldásokat találni, lehető­ségeik korlátozottak. Köny- nyebbséget jelent a lakosság anyagi hozzájárulása. Leg­utóbb — január végén — Oroszlán, az egyik legnagyobb lélekszámú társközségben ala­kult vízműtársulás. A vízveze­ték elkészítése összesen csak­nem 12 millió forintba kerül, a költségek megoszlása: 5 mil­Kemény tél: megduplázódott a munka Szétfagyott vízvezeték a Diósi úton Fotó: Cseri László A csőtörést még kell szüntetni A Pécsi Vízmű dolgozói mindent megtesznek, hogy biztosítsák a vízellátást A hidegben a kutató műszer is felmondja a szolgálatot A múlt hét végén, szombaton délután feltört a víz a Felső- vámház és a Diósi út kereszte­ződésében. Eltört a gerincveze­ték. Hét tolózárat kellett elzár­ni ahhoz, hogy a vízömlés meg­szűnjön. Vastag jégréteg fel­törése, befagyott aknatetők fel- olvasztása után lehetett csak a tolózárakhoz jutni. — A lakosság nem érezte meg a csőtörést, mert.a Felső- vámház utcától a belvárosig tartó körzet azóta egy másik gerincvezetékről kapja a vizet — mondja Molnár János, a Pécsi Víz- és Csatornaművek főművezetője. Hétfőn reggel a közművesek egyeztető helyszínelést tartot­tak, hiszen a vízfeltörés helyén aázcsövek, elektromos kábelek, telefonvezetékek húzódnak. Az 50—60 centiméterre lefagyott réteget kompresszorral törték Mát biztosít az OVH, 2,5 millió forintot a Baranya megyei Ta­nács, a sásdi közös tanács .1,3 millióval járul hozzá, a lakos­ság pedig 3 millió forinttal. A vezetékes víz 100 család­hoz jut majd el, a társulás tagjai háztartásonként 30 000 forintot vállaltak 10 évi tör­lesztés kötelezettségével. A ki­vitelezési munkák tavasszal — pontosabban az időjárási vi­szonyok függvényében - kez­dődnek, s a tervek szerint szeptemberre a vízórákig eljut a vezeték. Innen már a csalá­dok terhe a házba való be­kötés. A vízvezetéket meglévő kútból látják majd el, hozama fel. A nehezen kiásott árok azonban nem adott választ a vízömlés eredetére, ugyanis a fagyott földben a víz megke­resve az üregeket, egy haszná­laton kívüli eternitcsőnél talált szabad utat, s tört a felszínre. Szurcsik József körzetes mű­vezető irányításával dolgozik a brigád e hibakeresésen, majd az ezt követő elhárításon. Az árokásó-gépe^ nem tudták használni a kábelek, vezetékek miatt, így kézi erővel küszköd­oly bő, hogy a későbbiekben további terhelést is elbír. Vé­lemények szerint a legnagyobb szárazságban sem lesz gond a vízzel, akár öntözhetnek is, ami minden bizonnyal jó hír a háztájiban zöldséget termelők­nek. A másik társközség, ahol sürgető lenne az egészséges ivóvíz biztosítása: Vázsnok. Itt a Sásdi Nagyközségi Közös Tanács kutat furatott, a „gomb" tehát megvan a ka­báthoz, s a továbblépést itt is a vízműtársulás megalakítása jelentené. M. A. nek a fagyott földdel a kemény hidegben. A csőtörést meg kell szüntetni — a munkáért kapott nem túl sok pénz ugyanannyi mínusz 20 fokban is, mint plusz 20-ban. Ez évben eddig 250 hibael­hárítás történt, a tavalyi ennek a fele volt ugyanebben az idő­szakban. Nehezíti a munkát, hogy a jelenleg használt műszer ekkora fagyban nem érzékeli a víz hangját, így csak a tapasz­talatra lehet hagyatkozni a tö­rés helyének megállapításában. Tegnap délután még nem ta-' lálták meg a törés helyét, any- nyit tudnak, hogy a Zsolnay- gyár felől jön a víz — a nehéz munka folyik tovább. * A Bem utca és a Rákóczi út sarkán is feltört a víz — a szőnyegbolt alagsorát öntötte el — tegnap. A Pécsi Vízmű­vek dolgozói nagy erővel felvo­nulva keresik a hibát, s az el­hárítás lehetőségét, hiszen a Jókai tértől a Rákóczi útig a Bem utcában lakóknak nincs vizük. Vezetékes víz Oroszlón Népi sportjátékok és nép­hagyományok Találkozó Felsőszent­mártonban és Szigetváron Várják a jelentkezőket Régi idők jutottak eszembe egy felhívás olvastán. Gyer­mekkoromban szinte naponta fejeltünk a parkban a és gyengébb került a két-két lombos fa által határolt ki­sebb kapuba. Bigéztünk is. Kis, kihegyezett fadarabot ütöttünk, löktünk egy nagyob­bal, minél messzebb . . . Aztán a közelmúlt. Egy tévéadás. Egész napos, régi, népi játé­kokkal, néphagyományok fel­elevenítésével színesített vidám napról szólt, a jugoszláviai Brodanciból. A magyar határ­hoz közel fekvő település olimpiai bajnokok által támo­gatott, hagyományos rendez­vénye adta az ötletet a sziget­vári Tinódi Művelődési Köz­pont munkatársainak, hogy hasonló találkozóra hívják az érdeklődőket Népi sportjáté­kok és néphagyományok cím­mel. Felsőszentmártonban augusz­tusban, Szigetváron pedig szeptember elején rendeznék meg az egynapos találkozót, amely a „magyarság és a nemzetiségek kultúráját bemu­tató csoportok összejövetele” lenne. A különböző tájegysé­gek, korosztályok játékait, nép­hagyományait versenyszerűen bemutató, hagyományőrző ta­lálkozóra várja a jelentkező­ket a szigetvári Tinódi Műve­lődési Központ. Most készítik az összejövetel forgatókönyvét, amely tartalmázza jó néhány játék szabályait. Szívesen fo­gadnak újabb ötleteket, álta­luk esetleg nem ismert népi játékokról, bemutatható nép­hagyományokról is. A szeptemberi Népi sport­játékok és néphagyományok elnevezésű találkozót országos méretűre szánták a szervezők és természetesen megfelelő számú résztvevő esetén a megrendezéskor gondoskodnak arról is, hogy a nemes ver­sengés közben a résztvevők kipihenhessék magukat, ökör­sütést, népi kirakodóvásárt is terveznek - és várják a je­lentkezőket. Bozsik L. Magyar kiállítók a tavaszi lipcsei vásáron Március 10—16. között ren­dezik meg az 1985. évi tavaszi lipcsei vásárt, amelyre száz ország 9000 kiállítóját várják. A magyar ipart és külkereske­delmet 3900 négyzetméternyi ki­állítási területen 43 vállalat gép- és könnyűipari, valamint élelmiszeripari újdonságai rep­rezentálják. Mindezt Walter Mackowski, az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa jelentette be ked­den, a nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón. Az idei lipcsei nemzetközi vásár fő témája az energia- gazdálkodás, a nyersanyagok és a tüzelőanyagok termelése és gazdaságos felhasználása. Két éve a mikroelektronika, tavaly pedig a műszaki-tudományos eredmények hasznosítása jegyé­ben szervezték meg az árube­mutatókat. jövőre pedig az anyag- és energiatakarékos technológiák területén hirdetik meg a vásárt. A tavaszi vásár kísérőesemé­nye a műszaki-tudományos kongresszus, amely a vásár te­matikájához kapcsolódóan a nyersanyag- és szénhidrogén­kutatással, illetve feldolgozás­sal foglalkozik. Az eseményre négyszáz szakértőt várnak kül­földről, akik különböző szek­ciókban 250 előadást tartanak. Magyar részről a METRIMPEX, a TECHNOIMPEX és az Építés­ügyi Tájékoztató Központ kép­viselői ismertetik szakelőadáso­kon az exportra is kínált, új energiatakarékos gázfűtési el­járásokat, valamint az ugyan­csak a takarékosságot segítő műszerek, analizátorok haszná­latának előnyeit. Az immár hagyományos ipari és fogyasztási cikk seregszem­lével egyidőben 24 ország könyvkiadóinak részvételével nemzetközi könyvvásárt is ren­deznek Lipcsében, amelyen ki­osztják a világ legszebb köny­veinek ítélt díjakat. Erősödött a zajlás a Dunán A tartós hideg tovább erő­sítette a zajlást a Dunán. A magyar szakaszon általában a víztükörnek 50—60, egyes szű­kületekben 80 százalékát bo­rítják az úszó jégtáblák. A vízügyi előrejelzések szerint az apadás és az erősödő zajlás miatt azzal számoltak, hogy kedden Mohács térségében is megáll a jég. Árrí a magyar jégtörő hajók munkába áll­tak, Dunaföldvár és a magyar -jugoszláv határ között egyen­getik a zajlás útját, s eddig sikerült megakadályozni a jég megállását, torlaszok kialaku­lását. A közös érdekű jugo­szláv Duna-szakaszon két ju­goszláv jégtörő hajó aprítja a jégtáblákat főleg a zajlás megállítására hajlamos folyó­kanyarokban. A magyar és a jugoszláv vízügyi szakemberek árvízvédelmi összekötői ked­den Zomborban értékelték a közös érdekű folyószakasz jég­helyzetét és egyeztették a to­vábbi feladatokat. így egye­lőre nincs szükség arra, hogy magyar jégtörők is átvonulja­nak a jugoszláv szakaszon. Mindkét fél a maga területén folytatja a munkát, hogy hajói minél több jeget úsztassanak le a folyón és késleltessék a Duna beállását. Az előrejelzé­sek szerint vasárnapig a ma­gyar szakaszon folytatódik o Duna apadása, s önmagában ez is erősíti a zajlást, mert csökken a vízfelület, keske- nyedik a folyó. A Tiszán és a mellékfolyó­kon továbbra is áll a jég. A Balatont és a ‘Velencei-tavat általában 25 centiméter vas­tag jégpáncél borítja.

Next

/
Thumbnails
Contents