Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-18 / 47. szám

Dunántúlt napló 1985. február 18., hétfő Siklós: „Reálisnak, kritikusnak és önkritikusnak'’ nevezte a sikló­si városi pártértekezlet beszá­molóját és vitáját Rajnai Jó­zsef, a Baranya megyei Pártbi­zottság titkára, és kiemelte, hogy a siklósi és környékbeli kommunisták küldöttei nem áll­tak meg a bírálatnál, hanem megfogalmaztáik feladataikat is. Szombaton délelőtt ült össze 191 küldött a Siklósi városi Pártbizottság épületében. Az írásbeli beszámoló összefoglal­ta a XII. kongresszus óta vég­zett munkát Siklóson és a te­elfogadja, a kritikai megjegy­zésekből általában a vívmá­nyainkért érzett aggódás, a szocialirmus féltése csendül ki. Illés István, a pártbizottság első titkára szóbeli kiegészíté­sében ennek az aggódásnak a jegyében fogalmazott vélemé­nyeket idézett a pártértekezle­tet megelőző taggyűlésekről. Sokan tették szóvá, hogy drá­gán termelünk, és ennek nem egyszer a munkaszervezés az oka, hogy a bérrendszer még mindig nem ösztönöz eléggé a hatékony munkára, hogy a pártfegyelem szilárdítására, a pártdemokrácia szélesítésére van szükség. Számos párttag említette a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok nehéz helyzetét, és sokan érzik úgy, ■hogy nem csökkent a város és a falu különbsége a falvak lakói által megkívánt mérték­ben. Sokan hangsúlyozták a nevelésben a család fontos szerepét. Az első titkár adato­kat sorolt fel a szocialista munkaverseny fellendüléséről, s befejezésül emlékeztetett ar­ra, hogy Siklós és környéke korábban elmaradott terület volt, ma pedig fejlett mező- gazdaság és hatékony ipar tevékenykedik itt, ahol minden dolgos ember megtalálhatja a számítását. A vitában tizenheten szólal­tak fel. Fenyvesi Károly a kor­szerű mezőgazdasági technika magas áráról. Nagy Béla a nemzetiségek kulturális sike­reiről, Szarka Árpád Siklós vá­rospolitikai céljairól, Császár István a szocialista brigádok társadalmi munkájáról, dr. Horváth Károly a szükséges egészségügyi bővítésekről be­szélt. Varga Katalin a fiatalok körében végzett politikai ne­velőmunkát elemezte, Bozsics József a formális pártmunkát, Szujkó Margit a propaganda- munka, Oszler László a válla­lati belső ellenőrzés hiányos­ságait bírálta. Farkas Tivadar a fegyelmi bizottság munkájá­ról, Tóth Sándor Siklós közbiz­tonságáról számolt be. Krizma- nics István az áfészek javuló gazdasági mutatóiról, Szabó Jánosné a kis falvak iskolái­ban folyó oktató-nevelő mun­káról szólt. Rajnai József fel­hívta a figyelmet a községek­ben folyó politikai munka fon­tosságára, Katona Zoltán a fa­lugyűlések tapasztalatairól szá­molt be. Balogh József azt ja­vasolta, hogy a nyugdíjas párt­tagok maguk választhassák meg, hol tevékenykednek to­vább. Végül dr. Kovács József, az MSZMP iKB munkatársa el­mondotta: az országban ér­deklődés, várakozás előzi meg a pártkongresszust, az előké­szítésben a párttagság nagy felelősséggel vesz részt. Illés István összefoglalója után a pártértekezlet megvá­lasztotta a 31 megyei küldöt­tet, az 55 tagú pártbizottságot és a 11 tagú végrehajtó bizott­ságot. Első titkár: Illés István, titkárok: Ledvináné Kosztán Erzsébet és Mayer György, vb- tagok: Dohoczky Antal, Erdős János, Kerner Ádám, Madaczky Györgyné, Szarka Árpád, Szik­szói Tibor, Samu Mihály és Varga Katalin. G. T. A siklósi pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja Fotó: Proksza László Uránércbánya Vállalat: Kovács István, a Mecseki Ércbányászati Vállalat pártbizottságának titkára szóbeli kiegészítőjét mondja Fotó: Proksza László Teljesítették az alapvető tervmutatókat A veterán párttagok köszöntésével kezdődött szombaton reggel az újmecsekaljai Ságvári Művelődési Házban a Mecseki Ércbányászati Vállalat pártértekezlete. A vál­lalat párttagsága képviseletében jelen lévő 144 küldött Írás­ban előre megkapta a pártbizottság beszámolóját, a hatá­rozati javaslatot és a kongresszusi irányelvekről szóló állás- foglalás tervezetét. A beszámoló legnagyobb súllyal a gazdasági munkáról szólt: a romló geológiai körül­ményekről, az évek óta tartó létszámhiányról, a technikai ellátottság problémáiról, a fémtermelés csökkenéséről, amelyekkel a tervek készítésé­nél is számolni kellett. Ezek ellenére a vállalat kollektívája az alapvető tervmutatókat tel­jesítette, sőt kis mértékben túl­teljesítette. A MÉV jövője szá­mára azonban meghatározóan fontos az V. üzem beruházása és az ércdúsító rekonstrukciója. Amíg a rekonstrukció a folya­matos termelés mellett is ered­ményesen, megfelelő színvona­lon halad, az V. üzem beru­házásánál kivitelezési és ellen­őrzési hiányosságok miatt pót­munkákat kell végezni. Kovács István, a MÉV Párt­bizottságának titkára a beszá­molóhoz fűzött szóbeli kiegé­szítésében is kitért a gazda­sági tervek teljesítésére. Meg­állapította, hogy a vállalat kol­lektívájának sikerült nyereséget produkálnia elsősorban az ön­költség több mint 3 százalékos csökkentésével. Az elkövetkező években a termelés szinten tar­tását, a VII. ötéves tervciklus második felében pedig a fém­termelés emelkedését kell ter­vezni. Csak ezzel lehet tovább javítani a dolgozók élet- és munkakörülményeit. „A teljesít­ményeket minden szinten és területen növelni kell — hang­súlyozta Kovács István. — A vállalat kollektívájában sok tartalék van még, kemény erők­kel rendelkezünk a jövő fel­adatainak megoldásához.” A vitában felszólaló küldöttek — Tukora István, Novák György, dr. Patla Károly, Bányai Fe­renc, Vagyon lózsef, Tóth István, Csölle Zoltán, Baranyi Sándor, Vágó Zoltán, Hágenthurn Jó­zsef, dr. Tóka István, Varga Mi­hály, dr. Csővári Mihály, Fulmer Istvánná, Bán Gábor — a bá­nyamunka anyagi és erkölcsi megbecsülésének elégtelensé­géről szóltak. Szóvátették a szakmunkásképzést gátló sza­bályozást, keresték a rehabili­tált dolgozók hasznos foglal­koztatásának és a lakáshoz ju­tás módozatait. A pártértekez­let vitája során jelentették be, hogy a MÉV KISZ-Bizotísáqa a XIII. pártkongresszus tisztele­tére március 23-ára kommunis­ta műszakot hirdetett meg, amelynek eredményéből a la­kásépítőket szándékoznak tó- moqatni. Beszámoltak a műsza­ki fejlesztés eredményeiről és gondjairól, az újító mozgalom fellendüléséről. Többen ostoroz­ták a társadalmunkban a ko­rábbinál sűrűbben mutatkozó negatív jelenségeket, elsősor­ban a nem munkán alapuló nagy jövedelmeket. A hatékony munka mellett a hatékony el­lenőrzést is feltétlenül szüksé­gesnek minősítették. Szóltak ar­ról, hogy az ideológiának, a tá­jékoztatásnak lépést kellene tartania az élet gyors változá­saival, mert jó néhány gazda­sági, társadalompolitikai intéz­kedés nincs ideológiailag kel­lően megalapozva. Olyan vé­lemény is elhangzott, hogy a közélet és pártélet demokratiz­musa mellett, a gazdasági élet­ben is növelni kellene a dönté­sek előkészítésének demokratiz­musát. A IV. üzem küldötteként szó­lalt fel a vitában Deák László, az MSZMP KB tagja. Hangsú­lyozta, hogy szocialista társa­dalmunk építésének eredményei kellő alapot adnak ahhoz, hogy jelenlegi nehéz helyze­tünkből megtaláljuk a kivezető utat. Szólt a kongresszusi irány­elvekben megfogalmazott prog­ramról, amely az életszínvonal érzékelhető növelését tűzte ki célul: ez minitnuma annak, amit a társadalom elvár, s maximu­ma is egyben népgazdaságunk jelenlegi lehetőségeinek. „E program megvalósításának ob­jektív feltételei adottak, a szub­jektív, gátló tényezőket kell ki­iktatni az állampolgári fegye­lem megerősítésével, a pártta­gok példamutatásával, s meg kell akadályozni, hogy az ál­lamapparátus egyes intézkedé­sei intézményesítsék a vissza­élések, negatív jelenségek lehe­tőségét. Ha megadjuk a mun­ka becsületét, megteremtjük az egységes cselekvés feltételeit, az eredmények sem maradhat­nak el" — mondotta Deák László. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának titkára köszöntve a pártértekez­letet, megállapította, hogy an­nak küldöttei nemcsak a válla­latuk, hanem a megyei és az országos politika és tennivalók kialakításában vesznek részt. Hangsúlyozta, hogy a párt­értekezleten felmerült gondo­kat, javaslatokat a megyei pártbizottság kiemelkedő jelen­tőségű kérdéseknek tekinti, s felsőbb szinten is kezdeménye­zi megoldásukat. Gyorsan vál­tozó, bonyolult világunkban a korábbinál nehezebb a poli­tizálás, éppen ezért a politikai tájékozottság folyamatos növe­lése minden párttag számára kiemelkedően fontos feladat — mondotta. Beszéde végén fel- szabadulásunk 40. évfordulójá­nak néhány összefüggéséről szólt, azoknak az érdemeiről, akik áldozatokat is vállalva já- ru'tak hozzá társadalmunk épí­téséhez: „Elődeink tették a ma­gúk dolgát, amelynek ma mi élvezzük avümölcseit. A mi generációnknak is az a fel­adata, hogy termő fákat ültes­sen a jövő nemzedéke számá­ra.” A vitát követően a pártérte­kezlet egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a határozati javas­latot és a kongresszusi irányel­vekről szóló állásfoqlalást, majd megválasztotta az új párt- bizottságot, 18 küldöttet a me­gyei pártértekezletre, s két kül­döttet, Hágenthurn József és Baranyi Sándor személyében, az MSZMP XIII. kongresszusá­ra. A 41 tagú pártbizottság első ülésén 9 tagú végrehajtó bizott­ságot választott. A pártbizott­ság titkárának ismét Kovács Istvánt választották meg, titkár­helyettesnek Varga Jenőt. A végrehajtó bizottság többi tagjai: Berki Miklós, Bujtor Bé­la, Hosszú Zoltán, Hudecz Nó­ra, Kratafila István, Novák György és Varga Mihály. D. I. rület 92 községében. Leszöge­zi, hogy a pártmunka közép­pontjában a gazdasági felada­tok végrehajtása, az életszín­vonal védelme és az életkörül­mények javítása állt. Az előző ötéves tervhez ké­pest az iparban nőtt a terme­lés, és a növekedés nagyrészt a munka termelékenységének javulásából adódott. Jellem­zőbbé vált az iparszerű terme­lés a mezőgazdaságban, jobb lett a vezetés színvonala. A közlekedés iránti igények emelkedtek, nőtt a kiskereske­delmi forgalom is. Csökkentek az iskolák közti különbségek, több a pedagógus. Javultak az egészségügy tárgyi és sze­mélyi feltételei, de gondot okoz a rendelőintézet hiánya. Az agitációs és propaganda- munka arra törekedett, hogy ráirányítsa a figyelmet a gaz­dasági és politikai munka helyzetére és, hogy mozgósít­son a feladatokra. A jelentés megállapítja, hogy életszínvo­nal-politikánkat a párttagok és pártonkívüliek nagy többsége NEVIKI-Philips együttműködés Elektronikus szállodai nyilvántartás Elektronikus szállodoi nyilván­tartási rendszerek közös fejlesz­tésére, gyártására és harmadik piacon történő értékesítésére kö­tött szerződést a veszprémi Ne­hézvegyipari Kutatóintézet a holland Philips cég ausztriai leányvállalatávol. A szerződésnek megfelelően a Philips szállítja a rendszerek­hez a hardvert, vagyis a beren­dezések elektronikus egységeit, s a NEVIKI irányítástechnikai osztálya gondoskodik a softver- rcl, azaz a nyilvántartó rend­szerek szerkezetének kialakítá­sáról, valamint az azokat mű­ködtető programokról. A számukra jelentős szellemi exportra és egyben a fejlett technológiák megismerésére is módot adó megállapodás előz­ményeihez tartozik, hogy a NE­VIKI irányítástechnikai osztálya immár majdnem két évtizede foglalkozik szállodai rendszerek fejlesztésével. A kezdetben igen egyszerű, kevés feladat elvég­zésére képes berendezéseket a fejlesztések eredményeként kor­szerű, az elektronika legújabb vívmányait felhasználó rendsze­rek váltották fel. A nagy „áttö­rés" 1984-ben történt: ekkor mutatták be a Londonban meg­rendezett „Hotelimpia” szállo­dai szakipari kiállításon egy ál­taluk kifejlesztett szállodoi disz­pécser-berendezést, amely osz­tatlan sikert aratott. A személyi számítógépek hálózatára épü­lő rendszer a különféle szállo­dai tevékenységek gépi nyilván­tartásával, irányításával jelen­tősen növeli a vendéglátás szín­vonalát, s gyorsabbá, kényelme­sebbé teszi a személyzet mun­káját is. A berendezés előnye továbbá, hogy nagyszámítógé­pes rendszerhez is csatlakoztat­ható. így a szájloda közvetlen kapcsolatot létesíthet különféle idegenforgalmi intézményekkel, például utazási irodákkal. Az elektronikus rendszer bevezeté­sének további előnye, hogy ter­vezhetőbbé, egyenletesebbé válhoj a szállodák kihasznált­sága. Elkötelezetten, felelősséggel

Next

/
Thumbnails
Contents