Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-18 / 47. szám

1985. február 18., hétfő Dunántúlt napló 7 Nagyobb ösztöndíjat kapnak a szakmunkástanulók Bukott tanulónak nem jár ösztöndíj — A bánya-elektrolakatos 1100 forintig kaphat Van már 10 éve is, hogy országos közlekedési kiállítás volt Pécsett. Ott láthattuk azt a makettet, amely a ter­vezett mecseki kötélpályát ábrázolta. Akkoriban vi­szonylag új volt a gondolat (édestestvére a kálváriadom­bi helikopterállomásnak), s a libegő — mert arról vn't szó —, az Aradi vértanúk út­ja—Damjanich utca saroktól indult volna fel a Misinára. Aztán elfelejtődött az egész. Most, a készülő általános rendezési terv tervezési prog­ramjában ismét megjelent, így: „Megvizsgálandó az a korábbi elképzelés is, mely a Mecsekre történő szeméiy- szállitás elősegítésére kötél­pálya építését javasolta. A megvalósításhoz szükséges területeket a tervben bizto­sítani kell." Az újságíró első reagálá­sa: kell ez nekünk? Most, amikor az utak, a járdák olyanok, amilyenek és a vá­rosi tömegközlekedés is ügy- gyel-bajjal tud lépést tarta­Tovább él a régi gondolat Kötélpálya a Mecsekre? ni a növekvő, változó igé­nyekkel? . . . A tanácsülésen, amely el­fogadta a tervezési progra­mot, Szoyka Pál tanácstag így fogalmazott: „Valóban, foglalkozzunk vele; de egy dologról ne feledkezzünk meg: értelme akkor van, ha segít a tömegközlekedési gondjainkon." Mert a kétülő- kés libegő csak drága ku- riuzóm, s nem tömegközle­kedési eszköz. Papp József, a DTV város- rendezési szakfőmérnöke: „A kötélpálya körül sok még a kérdőjel: mi a realitása, hon­nan induljon és milyen nyomvonalon haladjon, pl- kalmas lehet-e tömegközle­kedésre . . . Mindezeket meg kell még vizsgálnunk. Min­denekelőtt a helyszükségletet, aztán, hogy melyik az a leg­célszerűbb vonalvezetés, amelynek jó a kapcsolata a városi tömegközlekedéssel is. A gondolatot érdemesnek tartottuk átmenteni az új ÁRT-be, s ha most nem ké­szül rá konkrét szabályozás, később nem lesz helye..." Getto József Ybl-díjas épí­tész, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület építé­szeti-városrendezési szakosz­tályának az elnöke: „Ha sze­repelni fog az ÁRT-ben, ez a városhoz méltó gesztus lesz. A lehetőséget fenn kell tartani! Ahol a hegy alatt város van - számomra leg­szebb példa Dubrovnik — és mind a kettő jelentős, s ott a kötélpálya is .. . nos, a dubrovniki városképet szerin­tem nem zavarja. Tán a miénket sem zavarná . . ." Gömöry János városi fő­építész: „A funkcionális szükségességét kell elsősor­ban bizonyítani: ne csak tö­megközlekedési, hanem ide­genforgalmi, sőt az oda- vissza látvány szempontjából is. Az biztos, hogy libegőre gondolni sem szabad, csak kabinos megoldásra. A hon­nan és a hol a legnehezebb kérdés, ez sok mérlegelést kíván. Miért ne indulhatna pl. a belváros keleti oldalá­ról, ahol a tervezett aujó- busz-decentrum a közleke­dési kapcsolatot is megolda­ná .. . Vagy az Engel János út folytatásaként, ahol előbb-utóbb egyébként utat kell épiteni. Miért ne lehetne ehelyett a kötélpálya? ..." Kötélpálya ügyben az biz­tos, hogy a bevezetőben em­lített helyét már elvetették, az pedig bizonytalan, hogy mikor lehet belőle valami. Tán az ezredforduló kö­rül?... Hársfai István Pécs új közlekedési csomópontja Rövidesen lebontják o Lokomotív étterem régi épületét Megyénk csaknem tízezer szakmunkástanulóját érinti ez a rendelkezés, amely az el­múlt napokban jelent meg és új formában szabályozza a ta­nulmányi ösztöndíjakat. Az új rendelet szerint na­gyobb összeget kaphatnak a tanulók. Másrészt az idei tan­év második félévétől alkalma­zott ösztöndíj-rendszer lehető­vé teszi, hogy az eddigi me­revség helyett széles határok között történjen a differenciá­lás, erősödjön az ösztöndíj ta­nulásra ösztönző szerepe. A rendszer demokratikus döntést kínál az osztályközösségeknek, valamint több jogot ad a pe­dagógusoknak, a tanulókat legjobban ismerő osztályfőnö­köknek és szakoktatóknak. — Hogyan érvényesülhetnek ezek az elvek a gyakorlatban? — kérdeztük Mesterházi Emil­től, a Baranya megyei Tanács művelődési osztályának tanul­mányi felügyelőjétől. — Több tényező befolyásol­ja, hogy egy tanuló mennyi ösztöndíjat kap. Az első és a legfontosabb, hogy milyen a tanulmányi eredménye, a vég­zett munkája és a szorgalma. A rendelkezés a szakmákat nehézségük és keresettségük alapján kategorizálja, és ezek­re összeghatárokat állapít meg, amelyen belül lehet dif­ferenciálni. Pl. bánya-elektro- lakatos szakmában a III. évfo­lyamon 50-1100 forint között lehet ezt megtenni. Az ösztön­díj megállapítására az iskola jogosult. Az elosztás módját a tanulói KISZ-szervezettel és a tanulói szakszervezeti alap­szervezettel egyetértésben ha­tározza meg. A téli időjárás kritikus hely­zetet teremtett Dél-Dunántú- lon. Szabályszerű jégpáncél borította be a szőlőket, meg­akadályozva a rügyek és a vesszők lélegezését. Amíg a ke­mény hideg csupán a rügyek termőképességét károsította, illetve károsítja, a jégburok magát a tőkét veszélyezteti. A Pannonvin pécsi kutatóállomá­sának vezetője, Diófási Lajos azt tanácsolja a termelőknek, hogy ütögetéssel távolítsák el a jeget a hajtásokról. Amennyiben a jégréteg hu­zamos ideig rajta maradna a tőkéken, egyaránt károsan hat­na az idei termésre és magára Az ENSZ-közgyűlés 37/1983- as határoza'a: az 1981-es év — a rokkantak világéve — ta­pasztalatait és tanulságait fel­használva a rokkantak évtizedé­nek nyilvánította 1983-1992-t. Az évtized fő célja a rok­kantak teljes és egyenjogú be­illeszkedése a társadalomba, amelynek megvalósítását az ENSZ bécsi központjában meg­tartott ünnepi ülésen létreho­zott alapítvánnyal is igyekszik segíteni. Magyarország részt vesz-e a programokban? Számíthat-e támogatásra? A válasz meglepően egyér­telmű: nem. Az utóbbi kérdésre pedig Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztály- vezetője, ő volt az 1981-ben alakult nemzeti bizottság tit­kára, a következőket mondta: — A segélyezésre azok az országok számíthatnak, ame­lyeknek az egy főre eső nem­zeti jövedelme kétezer dollár alatt van. Nálunk ez három­ezer dollár. Hogy a progra­osztályfőnök, a szakoktató és a tanulói szakszervezeti alap­szervezet (ahol ilyen nincs, ott az osztály-diákbizottság) álla­pítja meg. — Eddig a bukott, illetve tanévet ismétlő tanuló is ka­pott ilyen támogatást. . . — Ezentúl ez is másképp lesz. Az ösztöndíjat félévente kell felülvizsgálni és megálla­pítani. A félévkor bukott, illet­ve az évismétlő szakmunkás- tanuló fél évig nem kap ösz­töndíjat, csupán az ösztöndíj­ba beépített 50 forint szociál­politikai pótlékot. Az év végén, illetve osztályismétlésre bukott szakközépiskolai szakmunkás- tanulók a következő évben ösztöndíjat nem kaphatnak. Egyébként az ösztöndíj egész évre, tehát 12 hónapig, a taní­tási szünetre is jár. Az ösztön­díjnak további fegyelmező sze­repe is lesz: igazolatlanul mu­lasztó vagy súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanuló ösz­töndíja fél évre a felére is csökkenthető. Ez az ösztöndíj nappali ta­gozatos szakmunkástanulók ta­nulmányi ösztöndíj formája, így független attól, hogy mi­lyen iskolatípusban és formá­ban tanulnak szakmát. A szak­munkásképző iskolák tanulói első Osztálytól a végzésig, a középiskolát végzettek nappali szakmunkásképző tanfolyamai­nak hallgatói a teljes képzési időre, a szakmunkásképzési cé­lú szakközépiskolák II—III—IV. évfolyamán, illetve a techni­kusképzést végző műszaki szakközépiskolák szakmunkás- képzés folytató ágán tanulók a lll-IV. osztályban jogosultak az új tanulmányi ösztöndíjra. Czuczor József a növényre is. A pécsi kutató tehát azt javasolja a gazdák­nak, hogy járják végig a szőlő­sorokat és bottal gyengéden ütögessék meg a vesszőket, amitől a jégburok megreped és lehullik. A nagyüzemi ültetvé­nyeken is van lehetőség a vé­dekezésre, mégpedig gépi erő­vel. Akár úgy, hogy a traktor­ral vontatott járművön álló em­berek ütögetik a szőlőhajtóso­kat, akár úgy, hogy a traktorra szerelt valamilyen ruganyos eszközzel sodortatják le a növényről a jeget anélkül, hogy a vessző vagy a rügy megsé­rülne. mokban miként veszünk részt? A nemzeti bizottság 1981 vé­gén megszűnt. A dokumentu­mait jegyzőkönyvvel az Egész­ségügyi Minisztérium igazga­tási és jogi főosztálya kapta meg. Az igazgatási és jogi fő­osztály pedig továbbadta a minisztérium szociálpolitikai fő­osztályának. Dr. Szegedi Ta- másné, a főosztály vezetője: — Mi most elsősorban a foglalkoztatási rehabilitáció irányítását, fejlesztését tekint­jük fő feladatainknak. A rok­Átépítik a Lenin téri vég­állomást Nem elképzelés, nemcsak terv már! Idén átépítik a Lenin téri autóbusz-végállomást. A városi tanácsnak van tízmillió forintja az útra, egy-két millió a közvilágításra és hárommillió egy fontos kapcsolódó beruhá­zásra, a szennyvízcsatorna át­építésére. Április elejére hirdetnek ver­senytárgyalást, s azt a kivite­lezőt keresik, aki képes no­vemberre megépíteni a csomó­pontot. Nagyobb a garancia erre, ha ugyanaz a cég vállal­ja a szennyvízcsatorna-építést is. A feladat pedig a következő: tizenöt méterrel szélesebb lesz az autóbusz-pályaudvar a mai­nál. Az állomás előtt, illetve a szemközt megépítendő járda­sziget mellett nyolc indítóállo­mást építenek, kettő csuklós­busz fogadására is alkalmas. A tér északi oldalán tolatás­mentes tároló lesz, amelybe a 18 méjer hosszú csuklósok is — a maiak 16,5 méteresek — beférnek biztonságosan. Az ér­kező buszok a már kiépített Szabadság úti megállóban te­szik le az utasokat. A tér nát­riumlámpás világítást kap, a járdaszigetre padokat telepíte­nek, viszont tetőt nem épít rá kantok ügyét segítő feladato­kat mindenki igyekszik megol­dani a maga területén. Ma a nemzetközi kapcsola­tokat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szö­vetsége kezdeményezi, Szako- nyi Julia, a MEOSZ főtitkára el­mondta, bár a kapcsolatterem­tést most építgetik, szép sike­reket értek el. A kétoldalú ta­pasztalatcserét szervezik a csehszlovák, a bolgár, a len­gyel, az osztrák, a svájci és újabban az olasz szövetség­gel. Idén például kiállítást ter­senki. A tér északi oldalán, a tűzfal díszítésére pályázatot hirdetett a városi tanács, a nyertes munkák közül választ­ják lei a végleges megoldást. Innen az építkezés idejére el­tűnik egy ház. A héten bezárt a Lokomotív, az épületét le­bontják. Amíg az építkezés tart, az induló állomásokat a Kálvin útra - a Fészek-raktárral szemközt - telepítik. A raktár mellett lesz az ideiglenes autó­busztároló, amely azonban a végleges átépítés során is sze­repet kap. Mindenképpen fontos, hogy a végállomás építésének meg­kezdésére elkészüljön a szennyvízcsatorna, amely a Le­nin tér alatt megy végig. Ez egy-egy méter átmérőjű be­toncsővezeték, amely fölött rendkívül masszív burkolatot építenek majd: a kavicsalapra veznek a csehszlovák gyógyá­szati segédeszközökből. Az ot­tani szövetségnek saját gyá­rai vannak, amelyek a vakok­nak, a hallás- és mozgássérül­teknek készítenek fontos esz­közöket. A kiállítás kapcsán szeretnék elérni, hogy eljut­hassanak az idehaza rászoru­lókhoz is. Kapcsolatteremtő eszköz, a nyelv is: megalakult a Nem­zetközi Eszperantó Szervezet hazai mozgáskorlátozottakból álló csoportja is. A fotó révén pedig kapcsolatok születnek a világ minden tájával. Jövőre a szolnoki egyesület szervez újabb fotóstalólkozót, az elő­rugalmas aszfaltréteg, s arra a 20 centiméter vastag beton kerül. Lényeges kérdés: milyen já­ratok kapnak itt végállomást? A már meglévők mellett ide költöztetik a Kossuth térről a mecseki buszokat, amelyek fel­felé megállnak a Bem utcai — most taxiparkolónak használt megállóban, s lefelé lehetne megálló, a Bajcsy-Zsilinszky úton, ha a több éve elkészült terv szerint végre lebontanák a Rákóczi úti sarokházat. Mi lesz a Kossuth térrel? Marad a 40-es és a 39 A járat. S a tér hasznosítása a jövő év ta­vaszára lesz igazán kérdés, ak­kor is ideiglenes megoldás­ként ... A városi tanács várja a ja­vaslatokot, ötleteket, hogy a tér méltó része lehessen a pé­csi történelmi belvárosnak. Gáldonyi M. zőn Japántól kezdve a világ másik végéig számos ország képviseltette magát. A mozgáskorlátozott sporto­lók tagjai a nemzetközi sport- szervezetnek. A legutóbbi vi­lágjátékokon elért eredmé­nyeikkel vívták ki a sikert. 1986-ban Magyarországon szer­vezik meg az ülőröplabda-vi- lágbajnokságot. A MEOSZ szeretne belépni a rokkantak egyik nemzetközi szervezetébe. Kérvénye a fő­hatóságok engedélyére vár, mert a hazai szövetség nem rendelkezik a belépéshez szük­séges dollárokkal, amelyek újabb lehetőségeket, kedvez­ményeket, világot jelenthetnek tagjainak. Egyszer használatos textíliák Eldobható lepedő, ágynemű Olcsó és praktikus textíliák­kal bővítette termékeinek kö­rét a Lőrinci Textilipari Válla­lat. A nem szőtt kelmék legna­gyobb hazai előállítói egysze­rű anyagból, egyszerű megol­dással rendkívül olcsó, csupán egyszeri, vagy néhányszor! használatra szolgáló terméke­ket fejlesztettek ki, s e gyárt­mánycsalád tagjai a textília sűrűségétől, négyzetméteren­kénti súlyától függően külön­böző célokra használhatók. A Nowotex térítők például igen könnyen kezelhetők, vasalást nem igényelnek. Az ugyancsak e teohnológiával készült pe­lenkabetét a kisgyermekes anyák mindennapjait teszi könnyebbé. A termékcsalód legutóbb or­vosi ruhákkal, műtősköpenyek­kel és sapkákkal bővült. Az első darabokat a Tétényi úti kórházban próbálják ki. A szö­vés nélkül, ragasztással ké­szült, poliészter, viszkóz alap­anyagú kelmékből lepedők, ágyneműgarnitúrák előállítását is tervezik, ezeket szintén a Té­tényi úti kórházban próbálják majd ki. Az olcsó, egyszer használható garnitúrák - akár­csak az orvosi ruhák — első­sorban a nagy higiéniát igény­lő kórházakban számíthatnak sikerre. Külföldön már jóideje isme­rik és kedvelik az egyszer hasz­nálatos textíliákat és a hazai kereskedelemben is kapható belőlük többféle, de ezeket — egyelőre valamennyit tőkés or­szágokból vásároljuk. A Nowo­tex termékcsalád elterjesztésé­vel az importárut hazai termé­kekkel lehet helyettesíteni. Az eddig Finnországból és Olasz­országból vásárolt pelenkabe­tétből az idén egymillió do­bozt, asztalterítőből 400-500 ezret, orvosi ruhából, ágyne­műből az igények szerinti mennyiséget gyártanak a tex­tilgyárban. Ehhez az idén ki­bővítik vidéki konfekcionáló üzemüket is. A Dunaegyhází Termelőszövetkezettel együtt­működve, a jelenlegi varrodát felújítják, új és használt gépe­ket állítanak üzembe. így az esetlegesen hirtelen megnöve­kedő igényeknek is eleget te­hetnek. A könnyű textíliából a két nagy teljesítményű auto­mata gépsoron a jelenleginél sokkal többet is képesek elő­állítani. Az ösztöndíj nagyságát az Jégburok a szőlővesszőkön ENSZ-határozats a rokkantak évtizede 1983—1992. Részt veszünk a programokban?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents