Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-18 / 47. szám
2 Dunántúli napló 1985. február 18., hétfő Gyarapítottuk a város anyagi és szellemi javait A Pécs városi Pártbizottság írásos beszámolója a XII. párt- kongresszus óta végzett munkáról először a társadalmi és politikai viszonyokat tekinti át. Pécs lakosságának száma jelenleg 174 000 fő. Háromezerrel több mint 1980-ban. Az aktív és eltartott népesség aránya nem változott lényegesen, érzékelhető azonban az idősebbek arányának enyhe növekedése. A foglalkoztatottak száma jelenleg 91 500. A város 17 000 bejárónak ad munkát, ugyanakkor Pécsről hétezren dolgoznak más településeken. A város társadalmi szerkezetére ma is a munkásság túlsúlya jellemző. A foglalkoztatottak közel 60 százaléka munkás. Többségük azonosul politikai céljainkkal, megfelelő szakmai felkészültséggel és szorgalommal végzi munkáját. A munkakörülmények a fejlesztésekkel, a termelés korszerűsítésével, a munkaidő csökkentésével javultak. Résztvevői, sok esetben kezdeményezői a termelési és közösségi célokat szolgáló kommunista műszákoknak és társadalmi munkaakcióknak, aktív szereplői a munkahelyi és városi közéletnek. A városban és a város környékén foglalkoztatottak 38— 39 százaléka szellemi dolgozó, értelmiségi és alkalmazott. A párt szövetségi politikája az országos tendenciáknak megfelelően érvényesült. A dolgozó osztályok és rétegek szövetsége, együttműködése, alapvető érdekeik azonossága és a szocialista építés közös céljai alapján erősödött. A párttagok és pártonkívüliek, a marxisták és más világnéze- tűek összefogása nemzeti és szocialista céljaink megvalósításában kedvezően hatott a politikai légkörre. Az aktív keresők között 46,1 százalék a nők aránya, örvendetesen emelkedett az egyetemi, főiskolai, középiskolai végzettségűek száma, a 8 általánost el nem végzetteké csökkent. Ez lehetővé teszi, hogy a társadalmi munkamegosztásban mind magasabb szinteken vegyenek részt. Az ifjúság többsége becsületesen él, dolgozik, tanul, teljesíti honvédelmi kötelezettségeit, felismeri, hogy alapvető érdekei megegyeznek céljainkkal. A fiatalok szakképzettsége, iskolázottsága nőtt, a politika helyi megvalósításában cselekvőén vesznek részt. Helyzetük társadalmunk és a város lehetőségeivel összhangban alakult. Gondjaink azonban az átlagosnál is erőteljesebben érintik az ifjúságot, körükben fokozottan jelentkezik az aggodalom és a türelmetlenség. Jelentősen megnehezültek a pályakezdés, a családalapítás és gyermeknevelés feltételei. Az életkörülmények és a közegészségügyi helyzet javulása következtében meghosz- szabbodott az átlagos életkor, nőtt az idős korúak aránya. Ezen beiül emelkedett az egyedül élők és a szociális támogatást igénylők száma. Minden erőfeszítés ellenére is nőttek a 'feszültségek az idős emberek szükségletei és a társadalom nyújtotta feltételek között. Á város gazdasága A gazdaság kérdéseit elemezve a pártbizottság megállapítja, hogy a város gazdasága a beszámolási időszakban a már kialakult szerkezeten, a népgazdasági követelményekhez igazodva, mérsékelten fejlődött. A termelés korszerűsödött, a gazdálkodás minőségi mutatói javultak. 1981-ben megkezdődött a helyi ipar szervezeteinek . önállósulása s ez a folyamat napjainkban is tart. Az önállóvá vált vállalatok (Sopiana Gépgyár, Pécsi Dohánygyár, Ponnonvin, Volán, Mezőgép, Pécs lakossága eredményesen dolgozott Részletek a városi pártbizottság írásos beszámolójából Zsolnay Porcelángyár, Sörgyár, Híradástechnikai Kisvállalat, Autójavító Kisvállalat és Kisszövetkezet) gazdálkodása nem esett vissza. A felelősség növekedése, közvetlenebb kapcsolódásuk a piachoz, a feszítő hitelterhek működésük rugalmasabbá válását eredményezte. A termelés mérsékelt bővülése mellett egyre erőteljesebben bontakoznak ki a gazdálkodás intenzív jegyei. Folyamatosan növelte termelését és külpiaci értékesítését az élelmiszeripar, új piacokat hódított meg a gépipar. A könnyűipari termékek minősége (bőrkesztyű, cipő) világszínvonalú, a kedvezőtlen világpiaci viszonyok miatt azonban termelésük csökkenő tendenciájú. A kedvező irányú erőfeszítések hatását rontották az érdekeltségből, az irányításból, a szervezeti merevségből fakadó problémák. A gyorsabb előrehaladást korlátozta az erőforrások beszűkülése is. E tényezők együttes hatása okozza a szükségesnél lassúbb ütemben változó termelési és termékszerkezetet. Pécs iparának éves termelési értéke meghaladja a 26 milliárd forintot, valamivel magasabb, mint 1980-ban. A piaci munka erőteljesebbé vált. Az exportértékesítés megközelítőleg 27 százalékkal emelkedett. Ezen belül a rubelexport mintegy 21 százalékkal, a nem rubel elszámolású kivitel 30 százalékot meghaladóan bővült. Legerőteljesebben az élelmiszeripar növelte kivitelét. Jelentősek a könnyűipari és a gépipar külkereskedelmi bevételei is. A vállalatok egy része késve reagál a piaci változásokra, a hagyományos termékek kiváltása lassan halad. A gépipari ágazat termeléséből növekedett az exportált termékek aránya. A termékszerkezeti változások különösen a Sopiona Gépgyárban és a Mechanikai Laboratórium pécsi gyáránál segítették a kivitel fokozását. A könnyűipar termelésének csökkenése mellett fokozta a gazdálkodás szervezettségét és exportját. A bőr- és bőrfeldolgozó iparban az összértékesítésen belül növekedett a nem rubel elszámolási kivitel. Az élelmiszeripar egyenletesen, közel 10 százalékkal növelte termelését. Csaknem zavartalan belső ellátás mellett bővült a választék. A kivitelező építőipar teljesítménye összességében az országos célkitűzésekkel összhangban, de o helyi szükségletekkel ellentétesen csökkent. Sem összességében, sem szerkezetében nem volt képes a jelentkező igényeket kielégíteni. A gazdasági egységekben nőtt a hatékonyság. A magasabb követelmények ellenére a nyereség gyorsabban nőtt, mint a termelés. A vállalatok pénzügyi helyzete differenciáltabbá vált. Várospolitika Részletesen szól a beszámoló a várospolitika kérdéseiről. Fejlesztési célkitűzéseinket a megváltozott körülmények között is alapvetően sikerült megvalósítani, városunk és környéke fejlődött, javultak a lakosság életkörülményei - állapítja meg a pártbizottság. A lakásépítési előirányzat kis mértékben túlteljesül. A hatodik ötéves tervidőszakban megépül 7615 lakás, amelyből 2475 tanácsi célcsoportos, 360 egyéb állami, 3171 OTP, 522 egyedi társaslakás és 1087 családi ház. A túlteljesítés a magánerő fokozódó részvételének tudható be. A nyilvántartott lakásigénylők száma 6200, emelkedő tendenciájú. A városi tanács kidolgozta a fiatal házasok és többgyermekes családok lakáshoz jutását segítő hároméves programot. Megvalósulóban a garzonházépítési program, bővült a magánerős építési területelőkészítés. Jelentőségének megfelelő figyelmet kapott a belvárosi rekonstrukció. A feladatok 80 százalékkal haladták meg az előző tervidőszakét. A megvalósítás a kivitelezők felkészületlensége, a munkaterületek szétszórtsága, az átmeneti lar kások és üzlethelyiségek korlátozott száma, a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt a tervezettnél lassabban indult. A tanácsi intézkedések hatására az előkészítési és megvalósítási szakasz közelebb került egymáshoz, az egész folyamat felgyorsult és jelenleg a tervezett ütemben folyik. Bővült a gyermekintézmény ek hálózata, de az új lakótelepeken jelentkező igényeket még nem sikerült teljes mértékben kielégíteni.. A bölcsődei férőhelyek száma 240-nel, az óvodai 575-tel növekedett. Az általános iskolai tantermek száma 48-cal nőtt. A Nevelési Központ mellett új iskola épült a belvárosban és a Testvérvárosok terén. A középfokú oktatás feltételei számottevően javultak a 16 tantermes szakmunkásképző és a Művészeti Szakközépiskola I. ütemének üzembe helyezésével. A felső- oktatási kollégiumi helyek száma 1100-zal bővült. A kulturális és sportlétesítmények sorából kiemelkedik az Apáczai Csere János Nevelési Központ épületkomplexuma, amelynek építése a központi épület, a diákotthon, a tornaterem és uszoda, valamint egy 16 tantermes általános iskola átadásával a beszámolási időszakban teljesen befejeződött. Új épületbe költözött az SZMT- könyvtár és befejezéséhez közeledik a Megyei Könyvtár bővítése. Nemzetiségi politikánk szolgálatában elkészült a Délszláv Klub. A kereskedelmi hálózat 13 500 négyzetméterrel bővült. A kisebb üzletek sora mellett elkészült a Domus és a Fészek Áruház, három ABC-áruház, valamint a Képcsarnok. A vendéglátó hálózat 6500 négyzetméterrel növekedett. Az előző tervidőszakról áthúzódó Konzum és Eszék étterem mellett jelentősebb létesítményként megvalósult a Diana étterem, a Xavér és Bástya söröző, valamint a Nevelési Központ vendéglátó egysége. Vendégeket fogad a megújult Elefánt étterem, bővült az üzem- és gyermekélelmezés hálózata. A Hotel Hunyor és az üszögi Kastélyszálló megnyitásával a férőhelyek száma közel 200-zal gyarapodott. Orfűn idegenforgalmi központ, Aba- ligeten autóskempina létesült. A szolgáltató hálózat fejlesztése megközelíti a 2000 négyzetmétert. A Mecsek-nyu- gati szolqáltatóház és a Ivov- kertvárosi Patyolat-szalon mellett a nyugdíjasház földszintjén 10 kisipari műhely létesült. Jelentős fejlesztések valósultak meg az egészségügy területén is. A gyermekintézmények mellett négy körzeti orvosi rendelő kezdte meg működését. Betegeket fogad a Lánc utcai szakorvosi rendelőintézet. Befejeződött az Ideqklinika rekonstrukciója, a Honvéd Kórház bővítése, a Megyei Kórház sterilizálójának és a Fog- technikai Laboratórium építése. A tűzesetet követően gyorsan helyreállították a Megyei Kórház szülészeti osztályát, folytatódik a kórház bővítése. Átadták a nyugdíjasházat és az öregek napközi otthonát. A csökkent munkaképességű emberek rehabilitációját segíti a szociális foglalkoztató. Az egyéb városfejlesztési beruházások közül jelentősebb létesítmények: az OTP Baranya megyei Igazgatóságának székháza és Diana téri fiókja, a TÜZÉP és a MÉSZÖV irodaháza, a tűzoltólaktanya új épülete. Új létesítményekkel gazdagodtak az iparterületek is. üzemel a DéDÁSZ új telephelye, a Posta forgalmi telepe, folyamatban van a Pécsi Vízmű és a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, valamint a Távfűtő Vállalat telephelyeinek kialakítása. A MÁV konténerpályaudvart és kocsijavítót épít. A Pécsi Hőerőmű Vállalat munkásszállót létesített. Bővült és korszerűsödött a városi közlekedés feltételrendszere. Elkészült a Tüzér utcai felüljáró, a távolsági autóbusz-pályaudvar, a 6. sz. fő- közlekedési út városi átkelő szakasza, az 58-as úti felüljáró lehajtó ága, valamint a Kálvin utca. Megépült az Egri Gyula, Hajdú Gyula, Lahti és Eszék utca, valamint a Malomvölgyi út. Folytatódott az útrekonstrukciós program. A postai szolgáltatások ki- terjesztését szolgálja az elkészült négy postahivatal, üzembe helyeztek egy 1000 fővonalas konténerközpontot Lvov- Kertvárosban. A pécsi régióközpont kiépítésével megoldódott Abaliget, Görcsöny, Ko- zármisleny, Orfű, Pellérd, Pogány, Keszü bekapcsolása a Crossbar-hálózatba. A város üzemeltetéséről és a lakosság anyagi ellátásáról szólva a pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a beszámolási időszakban Pécs ellátása szempontjából a legjelentősebb tényező a földgáz Pécsre érkezése. A kiépített hálózat mentén megkezdődött a fogyasztói kör bővítése. A lakosság villa- mosenergia-ellátása gyakorlatilag teljes körű. A távhő- és melegvíz-szolgáltatás köre 26 000 lakásra és számos köz- intézményre terjed ki. A lakossági fogyasztók távhőellátásbai való bekapcsolódása viszonylag gyors ütemben történt, a tervidőszak során több mint 5000 lakást kötöttek be. Igen jelentős eredmény, hogy a város vízellátását korlátozás nélkül sikerült megoldani. A napi csúcsfogyasztás meghaladja a 78 000 köbmétert, öt év alatt több mint 10 000 köbméterrel nőtt. A jelenlegi feszültségeket a Duna II. vezeték és műtárgyainak elkészülte és üzembe állítása oldhatja meg, biztonságot a többirányú regionális ellátás, a tisztitó és tározó kapacitás bővülése adhat. A szennyvíz-elvezetés és tisztítás a város legnagyobb gondjai közé tartozik. A csatorna- hálózat kiépítése nem követte a vízvezeték-hálózatot, nagy területek csatornázatlanok. Az elvezetett szennyvizek ártalmatlanításához a meglevő tisztító kapacitás nem elegendő, környezetszennyező hatása jelentős. Az utóbbi években elvégzett kapacitásnövelő és a folyamatban levő, de igen lassan készülő — zártrendszerű szennyvízfeldolgozást célzó — beruházások csak enyhítik a gondokat. Új szennyvíztelep hiánya a város fejlődését akadályozó tényező. A városkörnyéki községek kommunális ellátása mérsékelt fejlődést mutat. A rendelkezésre álló pénzeszközök az igényektől messze elmaradó fejlesztést tettek lehetővé. Az alsófokú központok és a város közvetlen közelében levő települések viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak. A legnagyobb gondot az egészséges ivóvíz hiánya okozza. A városfejlesztésben, üzemeltetésben, lakossági ellátásban elért eredmények jól szolgálták az életkörülmények javítását — olvassuk a pártbizottság beszámolójában. — A lakosság életszínvonala gazdasági lehetőségeinkkel összhangban, differenciáltan alakult. A munkajövedelmek reálértéke csökkent, növekedett viszont a főálláson kívüli munkavégzés, az ebből és a másodlagos gazdaságból származó jövedelmek mérsékelték a bérek reálértékének csökkenését. A nyugdíj és egyéb szociális juttatásként kifizetett pénz- összegek növekedése ellenére megmaradt az alacsony nyugdíjasok és a nagycsaládosok hátrányos helyzetéből eredő feszültség. Az élért életszínvonalat jelzi a hétvégi kikapcsolódást, pihenést szolgáló ingatlanok, gépkocsik nagy száma, a tartós fogyasztási javak iránti kereslet. Pécs város lakóinak tulajdonában levő gépkocsik száma 3000-rel nőtt és meghaladja a 28 000-et. Művelődés- és egészségpolitika A közoktatás területein jelentős változások történtek. A gyermekek 89,4 százaléka részesül óvodai nevelésben. A létszám csökkenésével és a férőhelyek egyenletes fejlesztésével javultak a feltételek. Teljes körűvé vált az iskolaelőkészítés. Az általános iskola kiemelt fiaveimet kapott. A differenciált nevelést-oktatást jól szolgálják a szakosított tantervű osztályok és az 1984-ben bevezetett fakultációs rendszer. Eredményesebb volt a tehetséggondozás. A tanteremfejlesztés viszont elmaradt a tanulólétszám növekedésétől. A napköziellátás jelentős fejlődése ellenére feszültségek is vannak. A közéofokú oktatásban teljessé vált az új dokumentumok, valamint a fakultációs rendszer bevezetése. Jelentős különbségek alakultak ki mind az iskolatípusok, mind az egyes intézmények között. Legkedvezőtlenebb a helyzet a szakmunkásképző intézetekben, ahol magas a lemorzsolódás, hiányosak az alapismeretek. A kollégiumi férőhelynövekedés kedvező lehetőséget teremtett az igények kielégítésére. A felsőoktatási intézmények feilődését jelentős szervezeti változások segítették. A Tudományegyetem és a Tanárképző Főiskola integrációja megteremtette az egyetem képzési rendszerének teljesebbé válását. A pedagógusképzés hazai történetében kiemelt jelentősége van az egységes tanárképzési kísérletnek. A tartalmi, szervezeti kérdések kialakítása megfelelő ütemű, a személyi, a tárgyi, technikai feltételek biztosítása jelentős nehézségekkel járt. Pécs város az alap- és alkalmazott kutatás jelentős centruma. A kutatóbázisok eredményei befolyásolják a társadalmi döntéseket, a politikai-gazdasági cselekvést. Ezék elismerését is jelenti a városunkban szervezett hazai és nemzetközi tudományos konferenciák sora. Városunkban a Magyar Tudományos Akadémia két kutatóegysége, 80 felsőoktatási kutatóhely (tanszék), több mint 20 vállalat fejlesztő részlege és két, a Művelődési Minisztérium által meghatározott kutatási intézmény (Janus Pannonius Múzeum, Levéltár) működik. Emellett csoportos és egyéni kutatások folytak több egészségügyi, közoktatási és köz- művelődési intézményben is. A közművelődési tevékenység tartalma elősegítette a szocialista életforma és magatartás alakítását. Részt vállalt a haladó szellemi értékek és szocialista szellemiségű alkotások közvetítésében, a tömegekhez való eljuttatásában. Az intézmények az alapellátás feladatkörén túl igyekeztek egy-egy terület szakmai bázisává válni. Az utóbbi években Amerigo (Folytatás a 3. oldalon) Pécs építészeti eredményei kiállítás a POTE aulájában
