Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-18 / 47. szám

1985. február 18., hétfő Durranta» napló 3 Pécs lakossága ered­ményesen dolgozott (Folytatás a 2. oldalról) Tot és Nemes Endre Múzeum­mal, valamint a Csontváry, a Néprajzi és Természettudomá­nyi Múzeum helyreállított és kibővített anyagával gazdago­dott a város. Nőtt a látogatók száma. Pécs sokrétű művészeti éle­tére jellemző a hagyományok megőrzése és művészi felhasz­nálása, az új iránti fogékony­ság, a kísérletezőkészség. Az alkotómunka légköre és felté­telei javultak, értékeink gyara­podtak. Nőtt a tehetséges fia­talok aránya. A Pécsi Nemzeti Színház jó szakmai tevékenységgel, ered­ményesen végezte munkáját. Képzőművészeti életünk gaz­dagságát a városunkban élő és dolgozó művészek száma és a kiállítások gyakorisága tük­rözi. A kiállítóhelyek száma gyarapodott, az új Pécsi Galé­ria és a Kisgaléria a képző­művészek bemutatkozásának lehetőségét növelte. A zenei .élet gazdag, amit a sokféle zenei rendezvény bizonyít, ön­állóvá vált a Pécsi Szimfonikus Zenekar. Irodalmi életünk ki­egyensúlyozottan fejlődött, alapvető tükre a Jelenkor. Nö­vekedett a pécsi szerzők köny­veinek száma. A lakosság egészségügyi el­látásának alapvető feltételei biztosítottak. Az ellátási szin­tek közötti kapcsolatrendszer javult. Az alapellátásban az orvo­sok munkafeltételei kedvezőb­bek, és intenzívebb a betegek­kel való foglalkozás. A szűré­sek kiterjesztésével eredménye­sebbé vált a betegségek korai felismerése, gyógyítása. Hatékonyabb a gondozóin­tézetek tevékenysége. A járó­beteg-rendeléseken javult a befejezett ellátás aránya. A 14-18 éves korosztály egész­ségügyi ellátásának, a gondo­zás folyamatosságának azon­ban nem alakult ki az intéz­ményi rendszere. Gondot je­lent, hogy a fogászati ellátást egyes rétegeknél nem sikerült rendszeressé tenni. ’ A város fekvőbeteg-ellátását az egyetem klinikái és a me­gyei tanács kórházai jó szak­mai felkészültséggel végzik. Az egyes épületek állaga és a műszerezettség viszont korsze­rűtlen. A szociális otthoni férőhelyek száma minimálisan nőtt. Tár­sadalmi segítséggel bővült o napközi otthoni ellátás, meg- nyíir az idősek átmeneti ott­hona a Sörház utcában. Szo­ros együttműködés alakult ki az alapellátás egészségügy! szolgálata és a házi gondozó- szolgálat között. A házi gondo­zói hálózat megkétszereződött. Előrelépést jelentett a Nyugdí­jasház átadása. Erőteljes társadalmi összefogás A városi pártbizottság be­számolója a továbbiakban elemzi az állami szervek tevé­kenységét, értékeli a párt- és tömegszervezetek, tömegmoz­galmak munkáját. Elemzését a következő összegezéssel zárja. Városunk lakossága a párt­tagság aktív közreműködésével eredményesen dolgozott, gya­rapította Pécs unyagi és szel­lemi javait. Politikai célkitűzé­seink sikeres megvalósítása még erőteljesebb társadalmi összefogást követel tőlünk. Feladataink teljesítéséhez, az életkörülmények javításához, a jó politikai közérzethez nélkü­lözhetetlen a kommunisták példamutató munkája, és a dolgozók cselekvő támogatása. Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság elsfi titkárának szóbeli kiegészítője Gazdagodott, szépült a város kemény télben szolgáltatják a fűtést, a világítást, a közleke­dést, az ellátást, egyáltalán a normális életfeltételeket. Ez a téli időjárás nem a megszo­kott, így a normális életfeltéte­lek biztosítása több munkát, nagyobb áldozatot követelt az ellátásunkat, kényelmünket szolgáló dolgozóktól. Eddig szerencsénkre lakossági korlá­tozó intézkedésekre nem volt szükség. E helyről is kifejezem elismerésünket és köszönetün- ket. Az állampolgáraink közérze­tét, hangulatát, nagymértékben befolyásolja a város fejleszté­se,. a környezetünk állapotának minősége, a munkavégzés le­hetősége, feltétele, az alapel­látás színvonala. Azt gondo­lom, hogy közérzetünkre, han­gulatunkra pozitív hatású a tu­dományos, művészeti-kulturális élet pezsgése is. Ugyanis vá­rosunk hírét a gyárak, üzemek jó termékei mellett kulturális együtteseink színvonalas műso­rai, művészeink, tudósaink mű­vei, munkája is gyarapítja. A különböző egyesületek által itt szervezett tudományos konfe­renciák, kongresszusok is az el­ismerés jelei. ' Hamis lenne a kép, ha va­lami „hurrá"-hangulatot feste­nénk meg rólunk, pécsiekről. Szó sincs erről I Hisz nap mint nap kapunk észrevételeket az áruellátás hiányosságairól, köz­lekedési gondokról, városképet csúfító szeméthalmazokról, út­felbontások miatti bosszúsá­godról. Végül is azt mondhatom, hog.y a körülmények változásai­ra, a hibákra, negatív jelensé­gekre érzékeny a péási emb'er - a pécsi közvélemény. Nehéz­ségeink ellenére kiegyensúlyo­zottságot tapasztalunk, van bi- zcftPm továbbra is a politiká­ban, a párttól várják a szocia­lizmus építésének programját és igénylik aktivizálásukat, el­sősorban a- helyi feladatok ki­alakításában. Ez» olyan tőke számunkra, amellyel csak be­csületesen szabad gazdálkod­ni I A pártbizottság írásos beszá­molója összefoglalta munkánk eredményeit, értékeit, gond­jainkat, s megjelölte tevékeny­ségünk főbb irányait. Érzékel­tettük,’ a szocializmus tovább­építésének körülményei sok te­rületen nehezebb viszonyok között kell, hogy folytatódjon. Céljaink világos megfogalma­zása, erőink sikeresebb össze­fogása, a tenni akaró és tudó emberek szövetségének állan­dó erősítése fontos záloga si­kereinknek. Annak tudatában terjesztet­tük jelentésünket a pécsi kom­munisták legmagasabb fóruma elé, hagy véleményezzék a vá­rosi pártbizottság és az általa irányított pártszervek, szerveze­tek, a politikai intézményrend­szer alkotóelemei 5 éves mun­káját.- fejezte be szóbeli ki­egészítését Szentirányi József. Az elmúlt öt év eredményei feljogosítanak bennünket a bizakodásra nyokról, körülményekről, ame­lyek közepette dolgozunk, majd felhívta a figyelmet arra, hogyan fejlődött, gazdagodott a város az elmúlt 5 évben.- Többek között a város földgázellátása a mostani 5 éves tervben oldódott meg — mondotta. — Biztonságos volt a villamosenergia- és a vízellá­tás. A város munkaképes korú lakosságának a foglalkoztatott­sága biztosított volt. Az alap­ellátás mennyiségi és minőségi szempontból megnyugtató vi­szonyokat tükröz még akkor is, ha átmeneti gondok jelentkez­tek. Aki nyitott szemmel jár- kel ősi városunkban, az ta­pasztalja, hogy tovább épült, gazdagodott, szépült lakóhelyi környezetünk. Eredményeink - emelte ki a továbbiakban az előadó -, újabb ellentmondósokkal, fe­szültségekkel együtt vannak jelen életünkben, gondolkodá­sunkban. Az elmúlt 5 évben több mint 50 állami, illetve szövetkezeti gazdálkodó szer­vezetünk nyert el különböző címeket. Senki sem vitatja, hogy megérdemelt helyekre ke­rültek az elismerések. Mégis látnunk kell, hogy iparunk ál­tal. gyártott termékek több mint 80 százaléka régi termék, azaz kevés az-új, lassú a ter­mékváltás üteme. A város ipa­rának teljesítménye alig" halad­ja meg az 1979-es évi szintet. Ezen a gyárak, üzemek, válla­latok vezetőinek, kollektívái­nak változtatniuk kell. Váro­sunk további fejlődése elkép­zelhetetlen az itt működő ipcrri szervezetek jobb munkája nél­kül. A lakásépítés számszerű tef- -jesítményeire büszkék lehetünk. Mégis egyik, legnagyobb gon­dunk, társadalmi feszültség ezen a területen tapasztalható. A szociális rászorultság-indo­koltság kritériumai alapján az igények kielégítésének lehető­Tanácskozik a pártértekezlet ségei csökkentek, a feszültség tovább hőtt. Városunk környezetének vé­delmével épp úgy összefügg, mint a továbbfejlődéssel a naponta termelt szennyvíz ke­zelése, illetve a kezelés felté­teleinek hiánya. Olyan feladat­ról van szó, amit a város a maga erejéből nem képes megoldani. Az elkövetkező időszakban is arra törekszünk, hogy a vá­ros megfeleljen regionális sze­repkörének. Az élet e területen is magasabb követelményt tá­maszt velünk szemben. Úgy látjuk, hogy a város saját erő­feszítései, forrásai az alapellá­tási és regionális feladataink színvonalas ellátásához nem lesznek elégségesek. Előfordult, hogy későn, -vagy késlekedve született meg egy- egy döntés. így pl. késtünk a 150 férőhelyes szociális otthon kivitelezésének előkészítésében is. Számos szervezetlenségi té­nyező volt jelen a belvárosi re­konstrukció indításakor, és csak az elmúlt évben sikerült felgyorsítani e folyamatot. Bizalom a politikában piano Gépgyár, ÉPGÉP, ME­ZŐGÉP, Autójavító Vállalat. Dinamikusan növelte termelé­sét az élelmiszeripar: a Hús­ipari Vállalat fejlesztése, a Baromfifeldolgozó létrehozása, az új kenyérgyár felépítése és a dohánygyári, sörgyári, tej­ipari rekonstrukció mind hoz­zájárultak a város fejlődésé­hez. A könnyűiparban végre­hajtott fejlesztések: Kesztyű­gyár 2. sz. gyára, bőrruházati üzeme, a Bőrgyárban a sertés­velúr- és -kéreggyártás, a por­celángyár fejlesztései elsősor­ban a termékszerkezet korsze­rűsítését, de a termelés nö­vekedését is szolgálták. A Szikra Nyomda megépítése a könnyűipar kapacitását növel­te. A város lakosságinak ellá­tását fokozatosan javuló szín­vonalon elégítik ki a kereske­delmi, egészségügyi, kulturális és egyéb területek új létesít­ményei, szolgáltatásai. A közoktatás fejlődését bi­zonyítja, hogy az általános is­kolák közel kétharmada a fel- szabadulás után létesült, hogy a középfokú oktatást 5 új in­tézmény felépítése bővítette. A felszabadulás napjaiban csak orvos- és jogászképzés folyt á városban, majd fokozatosan gazdagodott tanárképzéssel, közgazdász-, műszaki üzem­mérnöki képzéssel. Néhány éve újra van a városnak tudo­mányegyeteme. Több ezer kö­zépiskolás diák és felsőoktatási hallgató tanulását segíti a kollégiumi hálózat bővítése. A kulturális-művelődési igény kielégítését számos új művelődési ház, kiállítási, mú­zeumi épület, könyvtár építése szolgálja. Felszabadulásunk 40. évé­ben, visszatekintve a munkás­hatalom évtizedeire, megala­pozott, jogos büszkeség tölthet el mindannyiunkat. Eközben nem feledkeztünk meg azon elvtársaink köszöntéséről, akik a szocialista rend megteremté­sével egyidejűleg váltak kom­munistává, akik a 40 év alatt a társadalom felépítésének minden fontos feladatából részt vállaltak, helytálltak a legnehezebb időben is, akik­nek a megtett út nem múlt, történelem, hanem megélt va­lóság. Megnyugtató viszonyok Ezt követően" a városi párt- bizottság első titkára szólt azokról a külső és belső viszo­— Szükségesnek tartom — mondotta szóbeli kiegészítője befejező részében az előadó — hogy arról is szóljak: milyen napjainkban a pécsi állampol­gár közérzete, hangulata? Ami­kor a lakosság közérzete, han­gulata jellemzésére ’vállalko­zunk, fontos tisztázni azt is, hogy mivel mérjük, hisz min­den hatás módosíthatja az em­berek hangulatát, közérzetét, így van ez akkor, amikor az időjárás különösen próbára te­szi az. embert. Tisztelettel kell szólnunk azokról a szervezetek­ről, dolgozókról, akik ebben a — Pártunk XIII. kongresszusá­ra készülve társadalmi, gazda­sági és politikai életünk újabb fontos állomásához érkeztünk, s ezzel együtt lüktetőbbé vált pártéletünk - állapította meg beszéde elején Szentirányi Jó­zsef. - A város kommunistái tárgyilagosan, nagy felelősség­gel végezték el a számvetést, tekintették át munkájukat. A szocializmus ügye iránti elkö­telezettséggel vitatkoztak, nyil­vánítottak véleményt a XII. kongresszus óta megtett útról, eredményeinkről és gondjaink­ról.- Reális számvetésre töre­kedtünk és a megtett út mérle­gelése alapján fogalmaztuk meg a következő időszak fel­adatait — jelentette ki az első titkár. — Az elmúlt 5 év ered­ményei feljogosítanak bennün­ket a bizakodásra, mert érzé­keltetik a munka értelmét és örömét, mert céljaink megva­lósítása városunk lakosságának jobb, gazdagabb és szebb életet biztosít. Mindjárt hozzá­teszem, hogy a fejlődés nem gondnélküliséget, sőt újabb el­lentmondásokat is tükröz. Jogos büszkeséggel Ez az év azért is fontos, mert a 'felszabadulás 40. esztende­jébe léptünk. Szabadságunk és a szocialista fejlődés hajna­lára is emlékezünk. Ha most egymás mellé lehetne tenni a városról 1944-ben és 1984-ben készített, mondjuk légi fény- képfelvételét, önmagáért be­szélő látvány tárulna elénk. Három, teljesen új városrész épült fel a négy évtized alatt (Meszes, Uránváros, Lvov»Kert- város). Mit jelent ez számok­ban? Pécsett a felszabadulást követő első, 1949. évi népszám­láláskor a mait megközelítő közigazgatási területen 26 334 lakás volt. Napjainkban a la­kosok száma 61 034. Ezek dön­tő többsége összkomfortos. A lakóházakkal együtt épültek fel a közintézmények, infra­strukturális létesítmények, a 'bölcsődék, óvodák, általános iskolák, középiskolák, kereske­delmi és .szolgáltató objektu­mok. Közben megtörtént a Szigeti városrész korszerűsítése, elkészült a Kodály Zoltán ytcai és a Mecsek-nyugati lokpte- lep. A felszabadulást követően a bányászat fejlődése mellett felgyorsult az ipar növekedése. Korszerű gépipari üzemek épültek a városban: így a So-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents