Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-16 / 45. szám

Tobb lakast onerobol! Aligha fordult elő a pécsi tanács három és fél évtizedes történetében, hogy egy maga­alkotta rendeletet két egymást követő tanácsülésen módosít­son. A lakásgazdálkodásról szóló 1982. évi 2. sz. tanács- rendelettel ez történt; a má­sodik módosításra a január 31 -i tanácsülésen került sor. Az ún. kiemelt társadalmi rétegek, la­kástámogatási rendszerének a rendeletbe iktatásáról volt szó mindkét esetben. Az meg a végrehajtó bizottság történeté­ben fordult elő kevésszer, .hogy oly szenvedélyesen csaptak volna össze a nézetek, mint a január 11-i ülésen a lakásgaz­dálkodás idei irányelveinek a vitájában történt. A vb tagjai­nak egy része azoknak az érde­kében léptek fel, akik több mint egy évtizede várnak la­kásra, s akik az új program miatt ismét háttérbe szorulhat­nak. A nézetek ilyentén ütkö- rése már-már felvetette: meg­valósítható-e Pécsett a prog­ram? Végül kompromisszum született: a vb változatlanul elkötelezte magát a program mellett, de azt is kimondta, 'hogy az elosztásnál a legré­gibb lakásigénylőkre is figye­lemmel kell lenni, s egyben meg is határozta ezeknek a körét. De rendben akkor lennének a dolgok, ha ehhez elegendő számú lakás is lenne. 1985-ben 385 tanácsi bérlakás és 810 OTP-öröklakás épül s osztható el, ami összességében megfelel a Pécsett évek óta épült lakás­mennyiségnek. Ám, ha figye­lembe vesszük azt a tényt, ami­vel nem lehet vitatkozni, hogy ti. 1984 végére kb. 6000-re nőtt Pécsett a lakásigénylők száma (az utolsó pontos adat szep­tember 15-i: 5897), s aVnit kü­lönöskép nem lehet figyelmen kívül hagyni, az idei lakásel­osztásnál: a tavalyi névjegy­zékre felvettek közül 313-nak az igényét nem elégítették ki. Ők — úgy is mondhatjuk —, a lakásügyi hatóság „hitelezői”. * Február utóján összeül több­napos csatározásra a lakás­ügyi társadalmi bizottság: ki kell vólasztaniok a sokezerből azokat, akik idén lakáshoz jut­nak. Többek között ezért is tartjuk fontosnak beszélni a lakáshelyzetről, a lakásgazdál­kodásról. * „A mintegy 6000 pécsi lakás- igénylő közül 2500 tsaládnak a gyorsított lakáshoz juttatásáról van szó a program keretében — mondta a minap Piti Zoltán városi tanácselnök egy sajtó­beszélgetés alkalmával. — Ne­künk már most azon kell len­nünk, hogy 1986-ban olyan eszközökkel rendelkezzünk', ami biztosítékot ad a kiemelt tár­sadalmi rétegek lakáshozjutta- tása hároméves programjának a teljesítéséhez. .Tudjuk, hogy emiatt nő a feszültség a régi igénylők sorsát illetően, egye­bek közt amiatt is, hogy pl. a mostani lakáselosztási progra­Idén 723 lakást osztanak el Pécsett a gyorsított program keretében - Támogatás és kamatmentes kölcsön - Számítanak a vállalatok intenzívebb közreműködésére munkba a töredékcsaládok — a gyermeküket egyedül nevelő szülők — sem férnek bele, hol­ott ők is megkülönböztetett fi­gyelemre tarthatnak igényt. De e feszültségek árán is vál­lalnunk kell a programot." * A kiemelt társadalmi rétegek alatt ma azokat a fiatal háza­sokat és 2 vagy többgyerme­kes családokat értjük, akik 1983. december 31-ig adták be a lakásigénylésüket, akik vállalják lakásproblémájuk ön­erőből történő megoldását, s akiknek a 3 év alatti lakáshoz tosít előnyt. Az előző években a program nélkül is mindig meghatározta a vb, hogy az elosztható lakások egy részét — általában 60 százalék körül volt ez — a fiatal lakásigény­lőknek kell juttatni. „De azért azt is be kell látni — folytatta Piti Zoltán —, hogy ez nem le­het csak tanácsi feladat, a ta­nács valamennyi kezdeménye­zése 'önmagában elégtelen. Feltétlenül számítunk a válla­latok, szövetkezetek intenzív közreműködésére, a munkahelyi támogatások fokozására (szemben az utóbbi évek ha­tározottan csökkenő tenden­kások részaránya, a nyugdí­jasház és az OTP-garzonház képében megjelentek az első otthonházak és — ezt különö­sen fontosnak tartom —, be­fejeztük a kiemelt bányász­programot, ami az 1981-84-es években összesen 848 - nem többletként jelentkező! — lakást jelentett. A fiatalok lakásprog­ramja keretében idén átadjuk a második OTP-garzonházat és megjelenik Lvov-Kertváros- ban az első tanácsi garzonház 144 lakással, amelynek a bér­lőit kb. 500 igénylő közül kell kiválasztani... Egyébként ha­sonlók — vagy rosszabbak! ­Épülő garzonház Pécsett, a Sarohin tábornok útján juttatását — állami kezdemé­nyezésre és ösztönzésre, az ehhez nyújtott támogatás fel- használásával — vállalja a ta­nács. A program tehát azokra is vonatkozik, akik a körülmé­nyeik révén ugyan tanácsi bér­lakásra lennének jogosultak, de a nem lebecsülendő mér­tékű vissza nem térítendő tá­mogatással és — az újabb ren­deletmódosítás nyomán — ka­matmentes kölcsön igénybevé­telével vállalkoznak az otthon- teremtésre. Közülük azok, akik előbb garzonházi vagy átme­neti lakásban történő elhelye­zést, s ezzel meghatározott ösz- szegű előtakarékosságot vál­lalnak, azok néhány év múltán ismét a tanács ügyfelei lesz­nek: számíthatnak a mostani Ígérvény beváltására, hogy ti. végleges elhelyezést nyernek. * A program meglehetős terhet ró a tanácsra, ezért mérlegel a végrehajtás során és a lakás­gazdálkodás valamennyi kate­góriájában a fiataloknak biz­ciájával), továbbá arra is, hogy a vállalatoknál meglévő szórvány építési kapacitásokat is bevonhassuk a programba újabb lakások építése végett." „Ha három év alatt teljesí­teni akarjuk a programút — fejtegeti dr. Ásvány Lajos, a tanács igazgatási osztályának a vezetője —, akkor tudnunk kell, hogy mely évben az érin­tetteknek a hány százalékát kell lakáshoz juttatnunk. Az igénylők közül pontosan 1917- et érint a program. Tavaly a 396 e célra juttatott lakás 20,6 százalékot jelentett, idén 723 lakást osztunk el a program keretében, ez' 39,4 százalék, Így jövőre 798 igénylő marad. S csak utána lehet szó az 1984. január 1-e után jelent­kezett fiatal igénylőkről, ha a támogatási rendszer továbbra is fennáll. Milyen körülmények között indult■ nálunk a prog­ram? Tovább csökkent a la­kásépítésben a tanácsi bérla­Proksza László felvétel« az arányok más téren is. Pl. 67-en igényelnék a lakhatatlan lakásból való kiköltöztetést, de a vb csak 20 lakást tudott e célra fordítani. Bírói ítélet alapján történő elhelyezésre 54-en várnak - 1981-ben nul­lára futtattuk ezt a kategóriát, azóta gyűlt lel a számuk eny- nyire! -r, de csak ketten, eset­leg hárman számíthatnak a problémájuk megoldására." ■Sí A tanács - a lehetőségekkel élve — tovább „lazít” egy nem túl régi lakásgazdálkodási mó­don, ami a lakásalap növelését segíti. Eddig maximum ‘ három­szoros _ lakáshasználatbavételi díj visszatérítést fizettek a la­kásgazdálkodásba visszaadott lakásért annak, aki építeni szándékozik. Most ezt a négy­szeresre emelték, s az INKÖZ- nek lehetővé tették az ötszörös térítést is. Természetesen jó ál­lapotban lévő, összkomfortos lakások visszaadása esetén. Hársfai István Nincsén semmi túlzás a cím­ben, valóban az történt, hogy kitüntették a vállalatnál har- irpadik évtizede kiemelkedően dolgozó, tizenharmadik eszten­deje brigádot vezető, a saját mestersége. oklevele mellé technikusi végzettséget is szer­ző szakmunkást. A kitüntetés — a Munka Érdemrend ezüst fokozata — létező érdemeket ismert el; sokan és tiszta szív­ből gratuláltak hozzá. Az ün­nepelt szemérmes zavarát a jó társak kedves csipkelődésével tartotta fenn a brigád, ám ők is, brigadérosuk is, feszengeni kezdtek, amikor kiderült, vala­hol, valakiknél furcsa módon kap rövidzárlatot a memória; amit tegnap tudtak, azt mára elfelejtették. Tegnap még tud­ták, hogy a nagy tapasztalaté munkás kulcshelyen levő kö- közösségnek az irányítója, mos­tanra viszont feledték a nagy % tapasztalatot, a kulcshelyen Kitüntették és elfelejtették levő brigád kiváló irányítását, hiszen magyarázható-e mással, mint e fura memóriazavarral az, ami történt?! Az történt, hogy elfelejtették a vélemé­nyét, esetleges tanácsát, javas­latát kérni a tágas műhely- csarnok anyagszállítási, a megmunkált alkatrészek továb­bítási rendszerének átalakítá­sáról. Az üzemvezető kapott egy utasítást, továbbította a műhelyfőnököknek . . . Ment minden a maga mechanikus út­ján, amikor kiderült — de sajnos már a gyakorlatban —, hogy a szépen eltervezett új rendszer nem segítője, hanem akadá­lyozója a termelésnek; lassú, körülményes, megbízhatatlan. Sajnos, sereglenek a tapasz­talatok az ilyen, képtelen fele- dékenységre, a ma megtap­soltra, a holnap észre sem vettre, a nyugdíj adminisztratív aktusával együtt nyugállo-- mányba helyezett tudásra, is­meretre, a tőkejavak legérté­kesebbjének, az észnek pa­zarló kezelésére. Aktívak és nyugdíjasok, ipa­ri, mezőgazdasági szakmunká­sok, termelésirányítók, műsza­kiak, közigazgatási alkalmazot­tak, pedagógusok egyaránt ott lelhetők azok táborában, aki­ket kitüntettek — mert átlagon felüli munkájukkal rászolgál­tak az elismerésnek erre a ki­emelkedő módjára —, s utána keserűen észlelhették, gyorsan és alaposan elfelejtik, elfelej­tették őket. Veszteségek veszedelmes for­rása az egyszer elismerni, gyakran elfelejteni módszer lé­tezése, hiszen értékek prédá- lója, holott ezek az értékek - éppen ezt ismerte el a kitün­tetés — a köz szolgálatában hasznosultak. Sajnálatos, mert széles kör­ben létező botorság, hogy ér­tetlenkedve kérdik a kitüntetet­től, ha buzgólkodik, ha nem hagyja, hogy elfelejtsék, mit akar még?! Kitüntették! Mit akar még? Hiszen éppen ezért akar még többet nyújtani, még hasznosabban szolgálni, mert kitüntették, mert elismerték azt, omit addig tett. Nem a medá­lia volt az úticélja, hanem ép­pen fordítva, a medália iga­zolta, jó irányba megy. Ennek a jó iránynak a társadalmi hasznossága nemcsak feltéte­lezi, hanem egyenesen megkö­veteli, hogy a kitüntetett szem előtt legyen, példája vonzereje kibontakozhasson, tudása, ta­pasztalata még inkább kama­tozzon. A KSH Baranya megyei Igazgatósága az 1984. évről (Folytatás az 1. oldalról) gében az előző évi szinten ma­radt, míg a tehéntej eladás — hosszú évek után első alkalom­mal kevesebb volt, mint az elő­ző esztendőben. A sertéstartás termelése és a vágósertés ér­tékesítés jelentősen meghaladta az előző évit. Az állomány év közbeni jelentős felfutását az utolsó negyedévben — az or­szágoshoz hasonlóan — erőtel­jes csökkenés követte, így vé­gül is az év végi állomány mintegy 4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A csökkenés főleg a kisüzemi ál­lományt érintette, amelyben je­lentős szerepe volt a korábbi évhez képest mintegy 30 szá­zalékkal megnövekedett ma- qánváaásoknak. Az elmúlt év­ben jelentősen csökkent a vá­góbaromfi értékesítés, a tyúkfé­lék állománya december vé­gén mindössze 77 százaléka volt az 1983. évinek. A nagy­üzemi juhállomány az előző évi­be* közolál’ó szinten volt, az értékesítés 13 százalékkal nőtt. a keresetek Ruházati termékekből a ke­reskedelem nem tudta megfe­lelő mennyisénű és választékú kínálattal kielégíteni a keres­letet: a méteráruk közül külö­nösen a fésűs tiszta gyapjúszö­vet, az egyszínű flanell, a düf­tin, a tisztaselyem, a konfek- tióáruk közül a férfi- és fiúöltö­nyök, a női pantallók, a lábbe­lik közül a férfi- és gyermekci­pők kínálata felelt meg legke­vésbé az igényeknek. A tartós foqvasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítése 9 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az eladott mennyiség számos olyan ter­mékből is jelentősen nőtt, ame­lyek hiánycikknek számítanak. Pl. automata mosógépekből 32, hűtőszekrényekből 30, mélyhű­tőkből 66, színes televíziókból 34 százalékkal adtak el többet, mint 1983-ban, de a keresletet közel sem tudták a boltok ki­elégíteni. Az építőanyagok kö­zül változatlanul a hazai fala- zóanvágok, tetőfedő cserepek ellátása akadozott. A tüzelő­anyagellátás nem volt megfe­lelő, különösen szénből okozott gondot az iqények mennyiségi és minőségi kielégítése. Az elmúlt évben 9,5 száza­lékkal volt több a lakosság ré­szére történt banki kifizetések összege az egy évvel korábbi­nál. Ezen belül a munkaviszony­nyal kapcsolatos különféle kifi­zetések viszonylag mérsékelteb­ben, az áruértékesítésből, a kis­vállalkozásokból, valamint a társadalombiztosításból szárma­zó összegek dinamikusabban emelkedtek. A lakosság taka­rékbetét állománya december végén 7,7 milliárd forint volt. Az év során a betétek összege 694 millió forinttal, közel 10 száza­lékkal gyarapodott. A lakosság összes hiteltartozása az év vé­gén 6,8 milliárd forint volt, 17 százalékkal több, mint egy esz­tendővel előbb. A hitelállomány egymilliárd forinttal emelkedett. A megfigyelt ágazatokban to­vább folytatódott a foglalkoz­tatottak számának a csökkené­se. A fizikai állományú dolgo­zók száma átlagosan 111 000 fő volt, 1,5 százalékkal kevesebb, mint 1983-ban. A foglalkozta­tottak havi átlagbére az elmúlt évben meghaladta az 5200 fo­rintot, amely 5,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Szá­mottevőbben nőttek a bérek a mezőgazdaságban és a vízgaz­dálkodásban, tovfobá — ré­szint központi béremelés révén — a kereskedelemben, az át­lagtól elmaradóan a kivitelező építőiparban és a közlekedés­ben. A havi átlagkeresetek a bérek növekedését egy száza­lékkal meghaladóan emelked­tek. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1984-ben meghaladta a 19 milliárd forintot, a forgalom összehasonlítható áron számí­tott’ értéke az előző évihez ha­sonló volt. A kiskereskedelmi árak átlagosan 8,3 százalékkal emelkedtek a megyében (orszá­gosan 8,5 százalékkal). Ezen belül az idényáras cikkek 1984. évi árszínvonala 14 százalékkal volt magasabb az egy évvel ko­rábbinál. Az idénycikkek ára jú­liusban és augusztusban kiug­róan nagy mértékben (42, illet­ve 43 százalékkal) növekedett. Az áruellátás élelmisze'rekbol, élvezeti cikkekből — az elmúlt* évinél kisebb kiskereskedelmi készletek ellenére — összessé­gében kiegyensúlyozott volt. Pa­naszra főleg a tőkehús minősé­ge, ti fűszerfélék" kínálata adott okot. Átmeneti hiány mutatko­zott napraforgó étolajból, Ra­ma margarinból, szendvics vaj­ból, füstölt húskészítményekből, .egyes konzervekből és savanyú­ságból. Élénk építkezés a falvakban Az elmúlt évben — a magán­erős lakásépítkezés erőteljes fo­kozódásának eredményeként — 2977 lakás épült fel a megyé­ben. A magánerőből létesített lakások jelentős hányada az OTP beruházásában valósult meg. A személyi tulajdonú la­kásépítés aránya az 1983. évi 74’ száza'ékkal szemben 1984- ben mór 76 százalék volt (or­szágosan ugyanakkor 86 szá­zalékot tett ki). Az állami erő­ből épített lakások száma to­vább mérséklődött, az 1983. évi 787-ről 720-ra. Pécsett 1668 la­kás éoült, a vidéki városok kö­zül -ezúttal Komlón és Szigetvá­ron folyt jelentősebb lakásépít­kezés, ahol 310. illetőleg 114 lakás készült el. A falvakban fokozódott a lakásépítkezés, az év folyamán összesen 778 lakás épült fel a megye községei­ben, 106-tal több, mint 1983- ban. Baranya meayében a közmű­ves ivóvize'látás 1984-ben 109 településre terjedt ki, a bekap­csolt lakások száma mintegy 99 900-ra növekedett, az összes lakás 67 százalékára. A csator­nahálózattal ellátott települé­sek száma nem változott, így az ehátottsáq — a megye váro­sain kívül — továbbra is 17 községre korlátozódik. A be­kapcsolt lakások száma mint­egy 61 000, aránya az összes lakáson belül 41 százalék volt az év végén. Az egészségügyi alapellátás 1984-ben Pécsett bővült egy ál­talános orvosi körzettel. Ezzel .az általános körzetek száma a megyében 186-ra emelkedett, közülük négy betöltetlen volt. Az óvodás gyermekek elhelye­zésére összességében 14 390 fé­rőhely szolgált a megyében. A gyermeklétszám egy év alatt 2.5 százalékkal fogyott, a jelentke­zőknek csak valamivel több, mint egy százalékát utasították el. Az 1984 85-ös tanév elején a megyében 181 általános iskola működött. A városokban a tan­termek az átlagosnál zsúfoltab­bak voltak, ezen belül is leg­inkább Pécsett és — a bővítés ellenére — Komlón. A középfokú oktatásban a szakmunkásképző intézetek há­lózata . bővült a pécsváradi 4 tantermes új intézmény átadá­sa révén. Több mint 1 millió tonna gabonát takarítottak be az elmúlt év­ben Baranya megyében Fotó: Proksza László \ Megkülönböztetett figyelem « fiatalokra

Next

/
Thumbnails
Contents