Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-16 / 45. szám

Tobb lakast onerobol!

Aligha fordult elő a pécsi tanács három és fél évtizedes történetében, hogy egy magaalkotta rendeletet két egymást követő tanácsülésen módosítson. A lakásgazdálkodásról szóló 1982. évi 2. sz. tanács- rendelettel ez történt; a második módosításra a január 31 -i tanácsülésen került sor. Az ún. kiemelt társadalmi rétegek, lakástámogatási rendszerének a rendeletbe iktatásáról volt szó mindkét esetben. Az meg a végrehajtó bizottság történetében fordult elő kevésszer, .hogy oly szenvedélyesen csaptak volna össze a nézetek, mint a január 11-i ülésen a lakásgazdálkodás idei irányelveinek a vitájában történt. A vb tagjainak egy része azoknak az érdekében léptek fel, akik több mint egy évtizede várnak lakásra, s akik az új program miatt ismét háttérbe szorulhatnak. A nézetek ilyentén ütkö- rése már-már felvetette: megvalósítható-e Pécsett a program? Végül kompromisszum született: a vb változatlanul elkötelezte magát a program mellett, de azt is kimondta, 'hogy az elosztásnál a legrégibb lakásigénylőkre is figyelemmel kell lenni, s egyben meg is határozta ezeknek a körét.

De rendben akkor lennének a dolgok, ha ehhez elegendő számú lakás is lenne. 1985-ben 385 tanácsi bérlakás és 810 OTP-öröklakás épül s osztható el, ami összességében megfelel a Pécsett évek óta épült lakásmennyiségnek. Ám, ha figyelembe vesszük azt a tényt, amivel nem lehet vitatkozni, hogy ti. 1984 végére kb. 6000-re nőtt Pécsett a lakásigénylők száma (az utolsó pontos adat szeptember 15-i: 5897), s aVnit különöskép nem lehet figyelmen kívül hagyni, az idei lakáselosztásnál: a tavalyi névjegyzékre felvettek közül 313-nak az igényét nem elégítették ki. Ők — úgy is mondhatjuk —, a lakásügyi hatóság „hitelezői”.

*

Február utóján összeül többnapos csatározásra a lakásügyi társadalmi bizottság: ki kell vólasztaniok a sokezerből azokat, akik idén lakáshoz jutnak. Többek között ezért is tartjuk fontosnak beszélni a lakáshelyzetről, a lakásgazdálkodásról.

*

„A mintegy 6000 pécsi lakás- igénylő közül 2500 tsaládnak a gyorsított lakáshoz juttatásáról van szó a program keretében — mondta a minap Piti Zoltán városi tanácselnök egy sajtóbeszélgetés alkalmával. — Nekünk már most azon kell lennünk, hogy 1986-ban olyan eszközökkel rendelkezzünk', ami biztosítékot ad a kiemelt társadalmi rétegek lakáshozjutta- tása hároméves programjának a teljesítéséhez. .Tudjuk, hogy emiatt nő a feszültség a régi igénylők sorsát illetően, egyebek közt amiatt is, hogy pl. a mostani lakáselosztási prograIdén 723 lakást osztanak el Pécsett a gyorsított program keretében - Támogatás és kamatmentes kölcsön - Számítanak a vállalatok intenzívebb közreműködésére

munkba a töredékcsaládok — a gyermeküket egyedül nevelő szülők — sem férnek bele, holott ők is megkülönböztetett figyelemre tarthatnak igényt. De e feszültségek árán is vállalnunk kell a programot."

*

A kiemelt társadalmi rétegek alatt ma azokat a fiatal házasokat és 2 vagy többgyermekes családokat értjük, akik 1983. december 31-ig adták be a lakásigénylésüket, akik vállalják lakásproblémájuk önerőből történő megoldását, s akiknek a 3 év alatti lakáshoz

tosít előnyt. Az előző években a program nélkül is mindig meghatározta a vb, hogy az elosztható lakások egy részét — általában 60 százalék körül volt ez — a fiatal lakásigénylőknek kell juttatni. „De azért azt is be kell látni — folytatta Piti Zoltán —, hogy ez nem lehet csak tanácsi feladat, a tanács valamennyi kezdeményezése 'önmagában elégtelen. Feltétlenül számítunk a vállalatok, szövetkezetek intenzív közreműködésére, a munkahelyi támogatások fokozására

(szemben az utóbbi évek határozottan csökkenő tendenkások részaránya, a nyugdíjasház és az OTP-garzonház képében megjelentek az első otthonházak és — ezt különösen fontosnak tartom —, befejeztük a kiemelt bányászprogramot, ami az 1981-84-es években összesen 848 - nem többletként jelentkező! — lakást jelentett. A fiatalok lakásprogramja keretében idén átadjuk a második OTP-garzonházat és megjelenik Lvov-Kertváros- ban az első tanácsi garzonház 144 lakással, amelynek a bérlőit kb. 500 igénylő közül kell kiválasztani... Egyébként hasonlók — vagy rosszabbak! Épülő garzonház Pécsett, a Sarohin tábornok útján

juttatását — állami kezdeményezésre és ösztönzésre, az ehhez nyújtott támogatás fel- használásával — vállalja a tanács. A program tehát azokra is vonatkozik, akik a körülményeik révén ugyan tanácsi bérlakásra lennének jogosultak, de a nem lebecsülendő mértékű vissza nem térítendő támogatással és — az újabb rendeletmódosítás nyomán — kamatmentes kölcsön igénybevételével vállalkoznak az otthon- teremtésre. Közülük azok, akik előbb garzonházi vagy átmeneti lakásban történő elhelyezést, s ezzel meghatározott ösz- szegű előtakarékosságot vállalnak, azok néhány év múltán ismét a tanács ügyfelei lesznek: számíthatnak a mostani Ígérvény beváltására, hogy ti. végleges elhelyezést nyernek.

*

A program meglehetős terhet ró a tanácsra, ezért mérlegel a végrehajtás során és a lakásgazdálkodás valamennyi kategóriájában a fiataloknak bizciájával), továbbá arra is, hogy a vállalatoknál meglévő szórvány építési kapacitásokat is bevonhassuk a programba újabb lakások építése végett."

„Ha három év alatt teljesíteni akarjuk a programút — fejtegeti dr. Ásvány Lajos, a tanács igazgatási osztályának a vezetője —, akkor tudnunk kell, hogy mely évben az érintetteknek a hány százalékát kell lakáshoz juttatnunk. Az igénylők közül pontosan 1917- et érint a program. Tavaly a 396 e célra juttatott lakás 20,6 százalékot jelentett, idén 723 lakást osztunk el a program keretében, ez' 39,4 százalék, Így jövőre 798 igénylő marad. S csak utána lehet szó az

1984. január 1-e után jelentkezett fiatal igénylőkről, ha a támogatási rendszer továbbra is fennáll. Milyen körülmények között indult■ nálunk a program? Tovább csökkent a lakásépítésben a tanácsi bérlaProksza László felvétel«

az arányok más téren is. Pl. 67-en igényelnék a lakhatatlan lakásból való kiköltöztetést, de a vb csak 20 lakást tudott e célra fordítani. Bírói ítélet alapján történő elhelyezésre 54-en várnak - 1981-ben nullára futtattuk ezt a kategóriát, azóta gyűlt lel a számuk eny- nyire! -r, de csak ketten, esetleg hárman számíthatnak a problémájuk megoldására."

■Sí

A tanács - a lehetőségekkel élve — tovább „lazít” egy nem túl régi lakásgazdálkodási módon, ami a lakásalap növelését segíti. Eddig maximum ‘ háromszoros _ lakáshasználatbavételi díj visszatérítést fizettek a lakásgazdálkodásba visszaadott lakásért annak, aki építeni szándékozik. Most ezt a négyszeresre emelték, s az INKÖZ- nek lehetővé tették az ötszörös térítést is. Természetesen jó állapotban lévő, összkomfortos lakások visszaadása esetén.

Hársfai István

Nincsén semmi túlzás a címben, valóban az történt, hogy kitüntették a vállalatnál har- irpadik évtizede kiemelkedően dolgozó, tizenharmadik esztendeje brigádot vezető, a saját mestersége. oklevele mellé technikusi végzettséget is szerző szakmunkást. A kitüntetés — a Munka Érdemrend ezüst fokozata — létező érdemeket ismert el; sokan és tiszta szívből gratuláltak hozzá. Az ünnepelt szemérmes zavarát a jó társak kedves csipkelődésével tartotta fenn a brigád, ám ők is, brigadérosuk is, feszengeni kezdtek, amikor kiderült, valahol, valakiknél furcsa módon kap rövidzárlatot a memória; amit tegnap tudtak, azt mára elfelejtették. Tegnap még tudták, hogy a nagy tapasztalaté munkás kulcshelyen levő kö- közösségnek az irányítója, mostanra viszont feledték a nagy % tapasztalatot, a kulcshelyen

Kitüntették és elfelejtették

levő brigád kiváló irányítását, hiszen magyarázható-e mással, mint e fura memóriazavarral az, ami történt?! Az történt, hogy elfelejtették a véleményét, esetleges tanácsát, javaslatát kérni a tágas műhely- csarnok anyagszállítási, a megmunkált alkatrészek továbbítási rendszerének átalakításáról. Az üzemvezető kapott egy utasítást, továbbította a műhelyfőnököknek . . . Ment minden a maga mechanikus útján, amikor kiderült — de sajnos már a gyakorlatban —, hogy a szépen eltervezett új rendszer nem segítője, hanem akadályozója a termelésnek; lassú, körülményes, megbízhatatlan.

Sajnos, sereglenek a tapasztalatok az ilyen, képtelen fele- dékenységre, a ma megtapsoltra, a holnap észre sem vettre, a nyugdíj adminisztratív aktusával együtt nyugállo-- mányba helyezett tudásra, ismeretre, a tőkejavak legértékesebbjének, az észnek pazarló kezelésére.

Aktívak és nyugdíjasok, ipari, mezőgazdasági szakmunkások, termelésirányítók, műszakiak, közigazgatási alkalmazottak, pedagógusok egyaránt ott lelhetők azok táborában, akiket kitüntettek — mert átlagon felüli munkájukkal rászolgáltak az elismerésnek erre a kiemelkedő módjára —, s utána keserűen észlelhették, gyorsan és alaposan elfelejtik, elfelejtették őket.

Veszteségek veszedelmes forrása az egyszer elismerni, gyakran elfelejteni módszer létezése, hiszen értékek prédá- lója, holott ezek az értékek - éppen ezt ismerte el a kitüntetés — a köz szolgálatában hasznosultak.

Sajnálatos, mert széles körben létező botorság, hogy értetlenkedve kérdik a kitüntetettől, ha buzgólkodik, ha nem hagyja, hogy elfelejtsék, mit akar még?! Kitüntették! Mit akar még? Hiszen éppen ezért akar még többet nyújtani, még hasznosabban szolgálni, mert kitüntették, mert elismerték azt, omit addig tett. Nem a medália volt az úticélja, hanem éppen fordítva, a medália igazolta, jó irányba megy. Ennek a jó iránynak a társadalmi hasznossága nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megköveteli, hogy a kitüntetett szem előtt legyen, példája vonzereje kibontakozhasson, tudása, tapasztalata még inkább kamatozzon.

A KSH Baranya megyei Igazgatósága az 1984. évről

(Folytatás az 1. oldalról)

gében az előző évi szinten maradt, míg a tehéntej eladás — hosszú évek után első alkalommal kevesebb volt, mint az előző esztendőben. A sertéstartás termelése és a vágósertés értékesítés jelentősen meghaladta az előző évit. Az állomány év közbeni jelentős felfutását az utolsó negyedévben — az országoshoz hasonlóan — erőteljes csökkenés követte, így végül is az év végi állomány mintegy 4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A csökkenés főleg a kisüzemi állományt érintette, amelyben jelentős szerepe volt a korábbi évhez képest mintegy 30 százalékkal megnövekedett ma- qánváaásoknak. Az elmúlt évben jelentősen csökkent a vágóbaromfi értékesítés, a tyúkfélék állománya december végén mindössze 77 százaléka volt az 1983. évinek. A nagyüzemi juhállomány az előző évibe* közolál’ó szinten volt, az értékesítés 13 százalékkal nőtt.

a keresetek

Ruházati termékekből a kereskedelem nem tudta megfelelő mennyisénű és választékú kínálattal kielégíteni a keresletet: a méteráruk közül különösen a fésűs tiszta gyapjúszövet, az egyszínű flanell, a düftin, a tisztaselyem, a konfek- tióáruk közül a férfi- és fiúöltönyök, a női pantallók, a lábbelik közül a férfi- és gyermekcipők kínálata felelt meg legkevésbé az igényeknek.

A tartós foqvasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítése 9 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az eladott mennyiség számos olyan termékből is jelentősen nőtt, amelyek hiánycikknek számítanak. Pl. automata mosógépekből 32, hűtőszekrényekből 30, mélyhűtőkből 66, színes televíziókból 34 százalékkal adtak el többet, mint 1983-ban, de a keresletet közel sem tudták a boltok kielégíteni. Az építőanyagok közül változatlanul a hazai fala- zóanvágok, tetőfedő cserepek ellátása akadozott. A tüzelőanyagellátás nem volt megfelelő, különösen szénből okozott gondot az iqények mennyiségi és minőségi kielégítése.

Az elmúlt évben 9,5 százalékkal volt több a lakosság részére történt banki kifizetések összege az egy évvel korábbinál. Ezen belül a munkaviszonynyal kapcsolatos különféle kifizetések viszonylag mérsékeltebben, az áruértékesítésből, a kisvállalkozásokból, valamint a társadalombiztosításból származó összegek dinamikusabban emelkedtek. A lakosság takarékbetét állománya december végén 7,7 milliárd forint volt. Az év során a betétek összege 694 millió forinttal, közel 10 százalékkal gyarapodott. A lakosság összes hiteltartozása az év végén 6,8 milliárd forint volt, 17 százalékkal több, mint egy esztendővel előbb. A hitelállomány egymilliárd forinttal emelkedett.

A megfigyelt ágazatokban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának a csökkenése. A fizikai állományú dolgozók száma átlagosan 111 000 fő volt, 1,5 százalékkal kevesebb, mint 1983-ban. A foglalkoztatottak havi átlagbére az elmúlt évben meghaladta az 5200 forintot, amely 5,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Számottevőbben nőttek a bérek a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban, tovfobá — részint központi béremelés révén — a kereskedelemben, az átlagtól elmaradóan a kivitelező építőiparban és a közlekedésben. A havi átlagkeresetek a bérek növekedését egy százalékkal meghaladóan emelkedtek.

A kiskereskedelmi forgalom értéke 1984-ben meghaladta a 19 milliárd forintot, a forgalom összehasonlítható áron számított’ értéke az előző évihez hasonló volt. A kiskereskedelmi árak átlagosan 8,3 százalékkal emelkedtek a megyében (országosan 8,5 százalékkal). Ezen belül az idényáras cikkek 1984. évi árszínvonala 14 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az idénycikkek ára júliusban és augusztusban kiugróan nagy mértékben (42, illetve 43 százalékkal) növekedett.

Az áruellátás élelmisze'rekbol, élvezeti cikkekből — az elmúlt* évinél kisebb kiskereskedelmi készletek ellenére — összességében kiegyensúlyozott volt. Panaszra főleg a tőkehús minősége, ti fűszerfélék" kínálata adott okot. Átmeneti hiány mutatkozott napraforgó étolajból, Rama margarinból, szendvics vajból, füstölt húskészítményekből, .egyes konzervekből és savanyúságból.

Élénk építkezés a falvakban

Az elmúlt évben — a magánerős lakásépítkezés erőteljes fokozódásának eredményeként — 2977 lakás épült fel a megyében. A magánerőből létesített lakások jelentős hányada az OTP beruházásában valósult meg. A személyi tulajdonú lakásépítés aránya az 1983. évi 74’ száza'ékkal szemben 1984- ben mór 76 százalék volt (országosan ugyanakkor 86 százalékot tett ki). Az állami erőből épített lakások száma tovább mérséklődött, az 1983. évi 787-ről 720-ra. Pécsett 1668 lakás éoült, a vidéki városok közül -ezúttal Komlón és Szigetváron folyt jelentősebb lakásépítkezés, ahol 310. illetőleg 114 lakás készült el. A falvakban fokozódott a lakásépítkezés, az év folyamán összesen 778 lakás épült fel a megye községeiben, 106-tal több, mint 1983- ban.

Baranya meayében a közműves ivóvize'látás 1984-ben 109 településre terjedt ki, a bekapcsolt lakások száma mintegy 99 900-ra növekedett, az összes lakás 67 százalékára. A csatornahálózattal ellátott települések száma nem változott, így az ehátottsáq — a megye városain kívül — továbbra is 17 községre korlátozódik. A bekapcsolt lakások száma mintegy 61 000, aránya az összes lakáson belül 41 százalék volt az év végén.

Az egészségügyi alapellátás 1984-ben Pécsett bővült egy általános orvosi körzettel. Ezzel .az általános körzetek száma a megyében 186-ra emelkedett, közülük négy betöltetlen volt.

Az óvodás gyermekek elhelyezésére összességében 14 390 férőhely szolgált a megyében. A gyermeklétszám egy év alatt 2.5 százalékkal fogyott, a jelentkezőknek csak valamivel több, mint egy százalékát utasították el.

Az 1984 85-ös tanév elején a megyében 181 általános iskola működött. A városokban a tantermek az átlagosnál zsúfoltabbak voltak, ezen belül is leginkább Pécsett és — a bővítés ellenére — Komlón.

A középfokú oktatásban a szakmunkásképző intézetek hálózata . bővült a pécsváradi 4 tantermes új intézmény átadása révén.

Több mint 1 millió tonna gabonát takarítottak be az elmúlt évben Baranya megyében Fotó: Proksza László

\

Megkülönböztetett figyelem « fiatalokra