Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-12 / 10. szám
Hogyan tovább, üzemmérnökök? A legfőbb kritérium Szaktudásának gyarapítására közvetlenül nem érdekelt A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán végzett üzemmérnökök elhelyezkedésével és érvényesülésével kapcsolatos szociológiai kutatások újabb szakasza zárult le. Elkészült — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium egy nagyobb vizsgálatsorozata keretében — „Az üzemmérnökprobléma néhány területi, karrier és továbbképzési mozzanata" c. kutatási jelentés. A három részből álló tanulmány néhány fontosabb, gyakorlati vonatkozását igyekszünk alább kiemelni, hozzáfűzve Kovács Árpád szociológus és Kucsera Gyula témavezető (mindketten a PMMF munkatársai) véleményét. Honnan hová? A beiskolázás, majd az elhelyezkedés nem segíti elő részint az ország városai és falvai, részint az eléggé különböző fejlettségű területi egységek közti jelentős különbségek csökkenését. A PMMF hallgatóinak mintegy az egyharmadát Pécs, Baranya megye és Budapest adja, sokan jönnek a szomszédos dunántúli, illetve alföldi megyékből, de nagyon kevés hallgató érkezik a legkevésbé fejlett tiszántúli megyékből. Ez azért fontos, mert a küldő hely többnyire „fogadó” is: a végzett hallgatók vagy ugyanabba a városba, megyébe, vagy nagyobb fejlett településre mennek visz- sza. — Mindez azért nem közömbös számunkra, mert részben kifejezi, részben tovább súlyosbítja a különböző ÉVM- vállalatok műszaki színvonala és fejlettsége közti különbségeket — mondja Kucsera Gyula. - E különbségek igen ■nagyok: vannak cégek, ahol aránytalanul sok, másutt viszont aggasztóan kevés a felsőfokú műszaki szakember. Ahol kevesen vannak, ott vagy kevés a gép, és akkor nem ad munkát, vagy sok, és akkor nem tudják ellátni. Mindkettő többszörös, káros feszültségek forrása, ami nem vonzó, tehát a mi diákjaink megintcsak nem oda mennek. Ezen a helyzeten kíván az ÉVM a nehezebb, nagyobb megerőltetést kívánó helyek preferálásával változtatni. • • Üzemen belül és kívül Több mint ezerötszáz, az építőipar különböző nagyüzemeiben, ágazataiban — köztük a DÉLÉP-nél, a BCM-nél, a BÉV-mél, a DTV-nél — dolgozó mérnökök, köztük a főiskola volt hallgatóinak pályaképelemziése és véleménye alapján arra a következtetésre jut a tanulmány, „van alapja annak a közgondolkodásban egyre inkább megnyilvánuló vélekedésnek, hogy nem kifizetődő a tanulás.” Miért nem? Mert „a magasabb iskolai végzettségnek nincs hatása a keresetre", tekintve, hogy a bér elsősorban két dologtól függ: a szolgálati időtől és a vezető pozíciótól. Ezt igazolja az okleveles és az üzemmérnökök pályaképének — szigorúan tényekre támaszkodó — összevetése is: a továbbtanuló, alaposabban képzett okleveles mérnökök (azonos indulási feltételek mellett) csak negyven éves koruk után érik utol az üzemmérnököket, részben mert utóbbiak hamarabb indulnak, részben pedig, mert a termelésirányítás napi feladatait a cégek jóval többre értékelik, mint az okleveles mérnökök megalapozottabb, hosszabb távra szóló, innovatív munkáját. Egy folyamatszervező, okleveles mérnök véleménye: „Sok a liatal mérnök, ezért a nagyvállalatok pazarlóan bánnak a diplomásokkal. Iqy a gyakorlatban eltűnik a képzettségükben meglévő különbség. Az elvégzett munkához képest a kapott bér még maaas is. Úgy tűnik, köny- nyebben kap az ember bért, mint munkát. . ." Kovács Árpád kiegészítése: — Társadalmi méretekben a parasztsáq már a hatvanas évektől, a fizikai munkásság pedig a hetvenes évektől egyre inkább üzemen, vállalaton kívül is keresi az érvényesülés lehetőségeit. Ez eleinte nem érintette az üzemmérnököket. mert kevés volt belőlük. A nyolcvanas évektől kezdve azonban az úgynevezett kettős munkaerőértékesítési stratégia köztük is kialakult, mert számuk nőtt, a betölthető álláshelyeké viszont egyre csökkent, továbbá mert a lakásszerzés, a pályakezdés eayre több nehézséget okozott. Ma már az összes üzemmérnöknek csaknem a fele 30 éven aluli — a jelzett gondokkal . . . Tényleges munkára Részben ezzel is magyarázható a mérnök-továbbképzésben részt vevők számának ugrásszerű csökkenése 1980— 81-től, „egy olyan időszakban, amikor a műszaki fejlesztés igényét hangsúlyozottan, első helyen hirdette az ország politikai, állami és tudományos vezetése .. . Mivel egy adott termékben nem látszik reálisan a munkaerő értéke, és ez a magasabb kvalifikáció rovására fokozottabban jelentkezik, ezért a munkavállaló diplomás a szaktudásának általános gyarapításában közvetlenül nem érdekelt, hanem az anyagi gondjainak enyhítésére sokszor a szellemi prostitúciót vagy a fizikai munkát kénytelen választani." Az utóbbi évek látványos megtakarításai ugyancsak háttérbe szorították az úqvnevezett „információs beruházásokat". Ám egyúttal a továbbkéDzéseken is változtatni kell: több gyakorlati ismeretre, tényleges szakmai vitára, konkrét tapasztalatcserére lenne szükség. Mi a megoldás? Kucsera Gyula: — Alapvető fordulatot csak a munkaerő értékének az idei szabályozóváltozásokkal is hangsúlyozott, jelentős megnövekedése hozhat. Vagyis ha a cégek valóban meggondolják, milyen feladatokra vesznek fel mérnököt vagy üzemmérnököt. Szakítani kellene a mérnöki munka! misztifikálásával is: számos fejlett országban a legtöbb mérnök kereskedő, ügyintéző vagy üzletvezető — ha értelmét látja ennek, és megfizetik. Persze, a főiskolai képzés — és különösen a mérnöktovábbképzés — nem várhatja ölbe tett kézzel, míg mindez megvalósul és a felsőoktatásra „hatni kezd". Az alapképzésben például hosszabb, szakaszos, meghatározott tevékenységhez jogosítványt kellő gyako lat nyomán adó formákra lenne szükség, a továbbképzésekben pedig arra, hogy konkrét műszaki fejlesztések megvalósításához kapcsolódjon a szaküzemmérnöki képzettség. Vagyis: oklevelet nem pusztán elvont ismeretek vagy rutin, hanem tényleges kutatás, megvalósított fejlesztés után, kipió- báltan kelljen és lehessen adni. Varga János Számítógép a boksái Ezüstkalász Tsz-ben Proksza László felvételei Terjed a számítógép a mezőgazdaságban Az új iránti fogékonyság egyi'k fontos jellemzője a magyar mezőgazdaságnak. Fokozottan érvényes ez Baranya megye gazdaságaira, amelyek ■szinte egymássail is vetélkedve ■minden éviben beépítenek valami új elemet — értékesebb ■növényfajtát, modernebb technikái — a termelési folyamatba. ■A számítástechnika talán az egyetlen olyan terület, amely iránt a mai napig tapasztalható bizonyos fokú idegenkedés, vagy inkább közöny. A megyei TESZÖV múlt évi számítógépes bemutatóján egyetlen tsz elnöke jelent meg — a magyarteleki -, pedig mind a hatvanöt meghívták. (A szakemberek azért ott voltak.) A TOT hasonló budapesti bemutatójára is kevés első számú vezető volt kíváncsi. •Mégsem lenne korrekt dolog a tsz-vezetőkön elverni a port. ■Ha az igény felől közelítjük ■meg, a fogadóképesség — anyagi és személyi feltételek — ma már jóval nagyobb, mint a fogadókészség. A 60 tsz-ből 30-ban megvan a számítógép beszerzésének, munkába állításának anyagi, személyi feltétele. Ezzel szemben egy múlt év végi TESZÖV felmérés szerint jelenleg csak 11 termelő- szövetkezet rendelkezik számítógéppel. Baksa, Bicsérd, Lip- pó, Magyartelek, Majs a COMMODORE 64 személyi számítógéppel dolgozik. Ennél kisebb teljesítményű, SHARP 1500-as számítógép működik Diósvisz- ■lón és Egyhózasharasztiiban. Sellyén PT 4000-es, a mohács- szigeti Dunavölgye Tsz-ben PTC-1036 ZX-81-es gépet szereztek be. A szentlőrinci Úttörő Tsz-ben TPA, a isásdi Búzakalászban a felsoroltaknál nagyobb teljesítményű VT—20/A mikroszámítógép dolgozik. Naprakészen segíti a termelést Sásd, mint referenciaüzem lépéselőnyben van, de minden tapasztalat nélkül, sok-sok előkészítő munkával kezdhette meg a működtetést. A COMMODORE 64 számítógépek tavalyi beszerzések. Ezt a típust vásárolta meg 1984-!ben a TESZÖV is, amit az idén állít munkába. Az 1985-ös fejlesztésekről — az év végén Pécsett megtartott kétnapos tsz-főkönyvelői továbbképzésen — nyolc tsz és egy társulás nyilatkozott. E szerint 1985-ben a bólyi, a duna- szekcsői, a mohácsi Új Barázda, a himesházi, a szajki, a szabadszentkirályi, az egyhá- zaskozári és a mágocsi tsz kíván számítógépet beszerezni. A három utóbbi tsz a típust is megjelölte, mindhárom COMMODORE 64-et vásárol. Az új- petrei tsz 1986-ra tervezi a beszerzést. A fejlesztési szándék - ha el is marad a lehetőségektől — mindenképpen a fogadókészség javulását jelzi. A rend kedvéért jegyezzük meg, hogy kilenc tsz nem is nyilatkozott még ez ügyben. Nyilvánvaló, hogy olyan tőkeerős és magas színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben, mint Somberek, Reménypuszta, Rózsafa stb. csak elhatározás, illetve igény kérdése a számítógép, nem pedig pénzkérdés. A COMMODORE 64 ára kompletten 280 000 forint. A 40 000 forintos SHARP személyi számítógép január 1-től nem számít állóeszköznek — mivel ennek alsó határa 50 000 forint érték lett - így költségként számolható el, s nem terheli a 23 százalékos felhalmozási adó. A számítógép vásárlásnál a választott típust vagy a közgazdasági részleg, vagy a termeA Tsz-szövetség Commodore kisszámítógépe lésirányítás igénye dönti el. A COMMODORE 64 nem alkalmas komplex rendszerek futtatására, de naprakészen segíti a termelést, és úgy tűnik, Baranyában erre van ma leginkább igény. Ma a ‘különféle programok és rendszerek gyakran drágábbak, mint maga a számítógép. A hat megye — Baranya, Fejér, Csong- rád, Kőimárom, Békés és Somogy — TESZÖV-jelnek számítógépes együttműködése, amely eddig a VT—20-as gépekre adott programot, 1985- től a COMMODORE 64-re is ■megkezdi a programok kidolgozását. Ezekhez a programokhoz a számítógépes tsz-eksokkal olcsóbban juthatnak majd hozzá, mintha Idegen szervezetektől, gmik-któl stb. vásárolnának. — Rné — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt üzletszerző úton Rostás József, a pécsi Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat külkereskedelmi vezetője. A rövid útibeszámolóból kiderül, van mit keresnünk ebben a távol-keleti országban. A kapcsolatok különben sem újkeletűek, immár hathétéves múltra tekintenek vissza, az Univerzum a külkereskedelmi partnerével, a Hun- garocooppal évről évre növekvő árucserét bonyolít le. Utóbb már akadt olyan év is, amikor a forgalom az import oldalon elérte az 1,2 millió rubelt. Az első és mindeddig behozott árucikkek a koreai kéziszerszámok — csavarhúzók, harapófogók, kések, szabászollók, tolómérők és más szerszámok voltak, melyek megbízhatóságukkal, olcsóságukkal tűntek ki. Mindezek ellentételeként- a Hungarocoop és az Univerzum méteráruval fizetett. Időközben e hagyományosnak mondott termékekből telítődött a hazai piac, változóban a behozott áruk skálája. Köszönhetően annak, hogy a koreaiak növekvő értékben és mennyiségben kereskednek Japánnal, e termékek egy részét pedig hajlandók elcserélni velünk. Rostás József mostani útja során összesen 443 000 rubel értékben választott ki és rendelt meg árut, ezek javarésze már japán gyártmányú, így például a japán SonyCHF magnókazettából a koreaiak 200 000 darabot szállítanak. E kazetták fogyasztói ára 90— 100 forint között lesz, tehát olcsóbb, mintha közvetlenül Japánból importáltuk volna. A kazetták februárban érkeznek. A másik, ugyancsak japán gyártmányú és újnak számító Importcikk a pumpás italtároló termosz, mely sokáig melegen, avagy hidegen tartja a betöltött italokat: feketekávét, teát, üdítő italokat. A koreaiak a japán termoszokból egész kollekciót mutattak, az Univerzum szeretne a további változatokból is vásárolni, sőt kérték az ottani partnereket, ajánljanak fel az árucserére más japán árukat is. Mindazonáltal továbbra is igényt tartunk a hagyományos koreai cikkekre, énnek megfelelően az idén is küldenek többek között ollókat, konyhakéseket, tolómérőét, frottírtö'rül- közőket, továbbá 5000 garnitúra, fémből készült, rozsda- mentes evőeszközkészletet. A távolság egyébként nem akadály — a szállítási költség az áru értékének 5—10 százaléka -, az áru vasúton jön, körülbelül két hónap alatt érkezik meg. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban még a külkereskedők is csak ritkán fordulnak meg, nem állhattuk meg hát, hogy meg ne kérdezzük, az üzletembereknek milyen feltételeket kínál a távolkeleti, számunkra mégiscsak egzotikusnak számító ország? Nos, Rostás József és a társaságában lévő üzletemberek naponta kétszer egy-két órát tárgyaltak a partnerekkel, s meg kell mondani, az árualku itt kemény, nehéz megegyezni, nem nagyon lehet alkudni. Kellemes volt viszont, hogy a vendéglátóik a tíz napon át számos nevezetes helyre elvitték a magyarokat. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5. Japán árak Koreából Sony magnókazettákat, pumpás italtároló termoszokat rendelt az Univerzum
