Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-12 / 10. szám
Gépjárművezető-képzés az ATl-nál A pécsi modell Öt-hatezer tanuló — Üj tematika — Pécsett legalacsonyabb a bukás! arány — Fakultatív továbbképzés — Megvizsgáltuk, hogy mik a főbb baleseti okok, s a jövőben oktatásainkban jobban ezekre irányítjuk a figyelmet. Alapvető célunk, hogy lépéselőnyben legyünk. A közelmúltban történt szervezeti változás növelte a lehetőségeinket. Bízom abban, hogy hallgatóinknak az eddiginél is többet nyúlthatunk — mondja Litványi Tibor, a Baranya megyei Ta- npcs V. B. Autóközlekedési Tanintézet igazgatója. Az ATI-nál nem csupán járművezetőket képeznek. Jelenleg segédmotorkerékpár, motorkerékpár, hosszú járművek, személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbuszvezetői, pótkocsis teherautó, különleges járművek, mezőqazdasági vontató, gép- járművezető és -karbantartó szakmunkás, elméleti és gyakorlati szakoktatói, qépjármű- üqvintézői, bevételellenőrzési, közép- és felsőfokú szállításvezetői, ADR veszélyes anyagot szállító, gépjármű ügyintézői továbbképző, hivatásos gépjárművezető-továbbképző, üzemanyagtakarékos vezetéstechnikai, dízel- és elektromos targoncavezetői, pedagógus közlekedésreferensi tanfolyamokat szerveznek rendszeresen. Évente átlaaban öt-hatezren tanulnak, s közülük százan szereznek valamilyen szakmát és képesítést a szaktanfolyamokon. — Azt nyugodtan állíthatom, hogy az elvárásoknak maximálisan eleget tudunk tenni — mondja Litványi Tibor. — OkJ tatási • eszközállományunkat, módszereinket folyamatosan az élethez igazítjuk. Az elméleti felkészítéshez minden szükséges berendezéssel rendelkezünk az audiovizuális eszközöktől, a minden elemében külön is tanulmányozható mobil makettekig, melyek segítségével szinte játszva sajátíthatják el hallgatóink a KRESZ- és műszaki ismereteket. Az AFIT-nál úgynevezett integrált oktatás folyik, ami azt jelenti, hogy a hallgatók tanteremben kezdenek, majd miután birtokában vannak az előírt tudnivalóknak, vezethetnek tanpályán, ezt követően pedig forgalomban. Ezt a formát Pécsett dolgozták ki, 1977 óta csinálják. S hogy ezek a kísérletek nem voltak eredménytelenek, bizonyítja, idén januártól az egész országban bevezették. 1984 januárjától új tematika alapján dolgoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közlekedési ismeretek tárgy óraszáma kevés a személy- és tehergépkocsi-tanfolyamon. Ugyanekkor hasznosnak tűnik, hogy például a B-kategóriánál 2x4 órás szerelési gyakorlat is szerepel. Az Autóközlekedési Tanintézet 42 oktatója közül 40 közép-, találkozni az utakon, rajtuk az ATI táblájával és a nagy T betűvel. — A gépkocsik vásárlása beruházási keretből történik, ezt országosan visszafogták, így kénytelenek voltunk oktatóink kocsijait is igénybe venni, természetesen csak azokét, akik erre önként vállalkoztak. Három éve vezettük be ezt a formát, a kocsikért térítést kapnak. Kötelezettségeik egyébként ugyanolyanok, mintha az ATI kocsijával dolgoznának. Mielőtt a hallgatók járműre ülnek, nyolcvan órán keresztül az elméleti tudnivalókat tanulElméleti oktatás a tanműhelyben illetve felsőfokú képzettséggel rendelkezik, a háromnegyedrészük több mint tíz éve oktat. — Néhány éve magánrendszámú személygépkocsikkal is ják, utána következik a tanpályás vezetés, majd kimennek a forgalomba. Elméletileg tehát felkészülnek, hiszen aki nem tud levizsgázni, nem vezethet. — De akinek ez nem elég? — Nyilvánvaló, hogy a vezetési képességek különbözőek. Tapasztalatunk szerint átlagban 42—44 óra kell, hogy gyakorlati vizsgára bocsáthassuk hallgatóinkat. Sokan vannak azonban, akiknek elegendő a harminc óra, akiknek pedig nem, azok addig vezetnek, amíg meg nem tanulják a kötelező tudnivalókat. Éppen ezért véleményem szerint felesleges lenne ezt a 30 órát hivatalosan megemelni. .. A bukási arány nálunk évek óta a legalacsonyabb az országban, tavaly például 100 hallgatóból mindössze 24- en nem tudtak sikeres vizsgát tenni. Mint Litványi Tibor hangsúlyozta, gond a járművezetőképzésben, hogy nem tudnak egyforma képzést adni a hallgatóknak. Akik például tavasztól őszig vezetnek 30, 40 vagy 50 órát, azok nem sajátítják el a sötétben, a ködös csúszós, havas úton való vezetés gyakorlatát. Szerveznek ugyan fakultatív továbbképzéseket, de sajnos elég nagy az érdektelenség. Az országúton történő előzéssel is többet kellene foglalkozni, mert a statisztikákból ismert, hogy ez nagyon baleset- veszélyes manőver. Roszprim Nándor Az ATI pécsi oktatóbázisa Az ols6 kilométerek... Proksza László felvételei Az új évben csak reménykedhetünk, hogy olyan tűzesetek már nem fordulnak elő, mint decemberben, amelyek szerintem méltán kiérdemelhetnék az év tipikus tüze címet — az összes üszőkkel és tanulsággal. íme, az első négy helyezett. Bárban a sertésólban infralám- pával melegítettek, azaz tisztességesen befűtöttek a sertésólba. Az infralámpát túl közel engedték le a sziács-alomhoz, az meggyulladt. Égett az ól tetőszerkezete, bennégett a kan, 11 anyakoca, 100 malac, a becsült kár megközelíti a 200 000 . HÉTVÉGE forintot. A tormási istállótűz is majdnem azonos figyelmetlenség következtében pusztította el az épület tetőszerkezetét, az anyakocát a malacaival, a szénát, az árpát, a zsákokat, a darálót. Az ok: éjjel-nappal égett a búra nélküli villanyégő, mégpedig közel a födémdeszkához, a faanyag egy ideig még bírta a sugárzó hőt, aztán lángra lobbant. Hidason ugyancsak szép példáját, illetve tüzét érték meg a feledékenységnek: az ágyban felejtett elektromos melegítőpárna rövidzárlata okozott tüzet. A komlói esethez tényleg nem kell mit hozzáfűzni, bár nem a kárértéke, inkább a tanulsága jelentős: használaton kívüli kéménynyílást műanyag fűszertartóval takartak el, az jól is mutatott, míg a szikra meg nem gyújtotta a tartót... A konyhatüzek ugyancsak megelőzhetők, a titkuk csak az: nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tűzhelyre feltett lábasban a zsírt, az ételt. Nem azt tették, azóta is bánják Pécsett, Komlón a figyelmetlenségüket. Kéménybe — ki tudja mikor — beépített gerenda gyújtotta meg a ház födémszerkezetét Drávacsehiben, Botykapeterden, Pécsett és Zalátón. Pécsett hő- sugárzóval melegített a 84 éves asszony, meggyulladt a ruhája, s belehalt égési sérüléseibe. Ugyancsak Pécsett a hibás adagolójú olaikályhában túlfolyt az olaj és lángralobbarrt a szoba padozatán, az ott lakó, a tüzet oltó nyugdíjas férfi másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Ugyancsak meghibásodott olajkályha hamvasztott el mindenestől egy pécsi faházat. December a 40 tűzesetével jócskán adott munkát a tűzoltóknak. A tüzek egy halálos áldozatot követeltek, ketten megsérültek. A becsült kár meghaladja az 1,1 millió forintot. A gépjárművek, erőgépek, tehát a járművek sem maradtak ki. Bogádmindszentnél teljesen kiégett a K—701-es traktor, mert munka közben a gázolaj a forró kipufogóra fröcs- csent, Golgotánál az Ikarus— 266-os busz vezetőjének lélekjelenlétén és üzemképes kézi porral oltó készülékén múlott, hogy a motortérben felcsapó lángok nem rohanták be az egész buszt. Pellérd külterületén a ZIL vezetője nagyot ugrott ijedtében, szerencséjére ki a szabadba a vezetőfülkéből: ahogy önindítózott, úgy csaptak felé a lángok. Pécsett a Tra- bant-Hycomatban rövidzárlat javította a fűtést, kigyulladt a motortér és attól a vezetőnek roppant melege lett — joggal. M. L. A bűz nehezen fogható meg.,. Megvannak a források A bűznek nincsen normaértéke ígértük: a Környezetvédelmi Intézet által elvégzett vizsgálat végeredményével zárjuk sorozatunkat a pécsi bűzről. A vizsgálatot még a múlt év januárjában a Baranya megyei Tanács rendelte meg, s közel egyéves munkával készült el. „A déli városrész levegőtisztasági állapotát befolyásoló, bűzszennyezést okozó pécsi szennyvíztelep, BIVIMPEX, Húsipari Vállalat, Bőrgyár, Keményítőgyár ipari tevékenységének, alapanyag- és termelési hulladéktárolási módiának felülvizsgálata” — ez volt a tárqya a felmérésnek. Eredményéről Bartos Sándortól, a KI pécsi állomásának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. A vizsqálat a bűz - egészségkárosító hatásával nem foglalkozott. Nem terjedt ki továbbá a Pécsi-vízre, nem volt erre mea bízás, pediq — hallottuk Bartos Sándortól — „adott időszakban akár mea- határozó bűzforrás is lehet." Mindenesetre az intézet javasolta a meqvei tanácsnak: a Pécsi-víz bűzkibocsátásának vizsaálatával bízza meq a Dél-dunántúli Vízüqvi laaz- qatósáaot. Ennek eredménye izcialmas lehet naqyon sokak számára. Az összefoolaló értékelés általánosítható és konkrét megállapítósokat tartalmaz. Az előbbiek közül: a szennyvíztelep és a négy másik cég által kibocsátott bűz nem „támogatja” egymást. A vágóhídi és a bőrgyári zsírolvasztási kivéve a Bolgár Néphadsereg úti négy vállalat technológiai műveletei nem hozhatók kapcsolatba a bűzszennyezéssel. Ebben elsősorban az alapanyag- és hulladéktárolási módoknak van meghatározó szerepe. Nézzük konkrétan az egyes potenciális bűzforrásokat! A szennyvíztelep kevésbé szagos, mint volt pár évvel ezelőtt. Jelenleg a legnagyobb gondot a déli főgyűjtőn időszakosan berohadó szennyvíz érkezése jelenti — az előülepítő-medence ilyenkor aztán ontja a bűzt... A bőrgyárban a legjelentősebb bűzforrás a szenny- víziszaptároló-medence. Ugyancsak forrás a nyersbőrrakatoknak az a része, amelyeket időnként az udvaron felhalmoznak. Ezentúl büdös az enyvhúslás tárolása, a jelenlegi zsírolvasztási rendszer — bár ezek ez év elején várhatóan megszűnnek bűzforrásként „működni”. A Húsipari Vállalatnál a potenciális bűzforrások a telep keleti felén, az úgynevezett szennyes övezetben vannak. A nyitott állatszállások, a termelési hulladékok (csont, ipari tepertő, egyéb vágóhídi hulladék) nyílt téri tárolása értendők ide. A mar- habendő és a sertésgyomor tartalmát ugyan zárt helyen tárolják, de nem eléggé zártan. .. Meg kell említeni, hogy a vágóhíd a névleges kapacitásán jóval felül termel, rendkívül sűrű beépített- ségű a telep, vagyis zárt hulladékgyűjtő-rendszer kiépítése nagyon nehéz lenne. A Keményitőgyár és a BIVIMPEX kirendeltsége a vizsgálat szerint kiesik a potenciális bűzforrások közül. Közbevetőleg: mi a bűz? Mi minősül annak? Értelmező szótárunk szerint: erős, bántó büdösség. Mi a büdös? Ami kellemetlen, rossz szagot áraszt. És ebben van szubjektív elem is: kinek mire, menynyire érzékeny az orra. Ezzel együtt, s még sok ok miatt azonban a bűztéma — mondja Bartos Sándor — szakmailag nagyon nehezen fogható meg: azért is, mert van rendelet ugyan, amelyik szerint a levegőt bűzzel szennyezni nem szabad, de a levegőminőségvédelmi normaértékek a bűzre nincsenek meghatározva. .. Az intézet a vizsgálat befejezését követően javaslatokat is dolgozott ki, amelyeknél a fontossági sorrend, a megvalósíthatóság műszakigazdasági lehetőségei meghatározóak voltak. A szennyvíztelep esetében: a „kiköltöztetés” további szorgalmazása, gyorsítása, körbe erdősáv ültetése, az észak—déli főgyűjtőt szét kell választani, a rácsszemetet zárt helyen kell összegyűjteni, az előülepítő- és levegőztető-meden- céket le kell fedni. A Bőrgyárban a szennyvíziszapmedencéket minél előbb ki kell üríteni, meg kell szüntetni a nyersbőr-rakatok épületen kívüli tárolását, személyi felelőst kell kijelölni, a meszes műhelyeket és nyersbőrraktárakat jól zárhatóvá kell tenni, s megfontolandó a pőreqyártás kiteleoítése. A Húsipari Vállalatnál szorgalmazni kell a vágóhídi rész kitelepítését, meg kell szüntetni a nyitott hulladékgyűjtési, -tárolási módokat, műszaki megoldással csökkenteni kell az ipari zsírolvasztó bűz- kibocsátását, a szennyesövezetet pediq többszer kell mosni. Első lépésként persze nem a konkrét változtatásokon a sor. Mindenekelőtt a megyei tanácsról azzal a javaslattal küldték el a városi tanács illetékes szerveihez a vizsqálat eredményeit, hogy kérjék fel valamennyi érintett vállalat vezetőiét: készítsenek saját programtervet a megoldásra, ennek birtokában egy konzultáción össze lehet han- aolni a teendőket. Csak ezt követően nyílhat mód arra, hogy hatósági úton kötelezzék a vállalatokat a bűzgondot meqoldó intézkedéseik véurehaitására. Vaavis: a szakemberek felkutatták, meatalálták a vizsgálat során, hol vannak a bűzforrások a „Bermuda-há- romszöqben", s ennek alapján kiderült, hogy bőven van mit tenni. (Az persze most már lényegtelennek tűnik: a vállalatoknál dolgozóknak mindenfaita vizsgálat nélkül is tudniuk kellett, mi bűzlik az udvaron, a medencékben, a raktárakban, a műhelyekben, a hulladéktárolókban...) Természetesen nem közömbös: milyen erőket emészt fel a bűzforrások felszámolása. Nvilván — mint ez ki is derült — csak fokozatos megoldás jöhet számításba. De hát az sem közömbös: büdös-e Pécsnek (nemcsak) ez a része. Mészáros Attila T űzesetek
