Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-28 / 26. szám
Dunántúli napló 1985. január 28., hétfő Róma és Karthágó kezet nyújt egymásnak? Tavaszra várva Furcsa 'békekötésről „plety- ikáltak" az elmúlt .héten a nyugati hírügynökségek, sajtóorgánumok: Róma polgármestere — többék között - azért látogatott el Tuniszba, hogy helyrehozza városa latin őseinek egykori feledékenységét, s megkösse o békét Róma és Karthago között. A 'hihetetlenség határait súroló hír furcsasága elsősorban inam abban rejlik, hogy ez a békekötés 2131 évvel a háború után történt, ami mór önmagában is világtörténelmi rekord. Ennél meghökkentőbb az az igazibb feledékenység, amelynek következtében Tuniszt 'tekintik az ólkori pun Karthago jogutódának, s nem emlékeznek arra, miért is maradt el annak idején a békekötés? Az egyik bökkenő, hogy Karthago ma idegenforgalmi Januári természeti furcsaság: Csendes László peltérdi lakos udvarában egy fenyőfa töve mellett két szál erdei ibolya nyílott ki az elmúlt héten. Alighanem elhamarkodták a virágzást. (Fotó: Läufer L.) Nincs újság és fagylalt Némely megátalkodottak nem röstellnek télen is fagylaltot nyalogatni — már ha kapható. Sajnos tegnap Pécsett egyik cukrászda sem tartott (hogy pontosak legyünk, az a tucatnyi nem, akit felhívtunk). Pedig volt, ahol még keresték is, mert kinnfelejtődött a tábla, hogy „Fagylalt kaphatói". Jöttek is, de aztán beérték egy krémes- sel. A vasárnapi ebéd utánra azért valószínűleg sok helyütt kanalaztak parfét, boltban vásárolt jégkrémet. De mi az üzlet vasárnap a cukrászdákban? Az egyik üzletvezető megesküdött rá, hogy a sütemény például kifejezetten nem üzlet, emiatt nem is tart. A Mecsek, a Mokka, a Pöttyös, az Éva vezetője szerint pedig kifejezetten jó üzlet, sokan viszik el becsomagolva, és fogyasztják helyben. Az Évában kelendőek a krémek, az ananászos, a csokoládés, és az Éva-kehely, no meg a gesztenyepüré — s egy újdonság: a Vasárnapi Dunántúli Napló: itt is tegnap kezdték el árulni több cukrászdához hasonlóan lapunkat, s nagyon elégedetten szólt az újságforgalomról is az üzletvezető. A vendégek kifejezettem örültek annak, hogy a kávé, a püré, a krém mellé megvehetik o VDN-t is a város több presszójában, cukrászdájában. Hasonlóan jó újság-tapasztalatairól szólt a Pöttyös cukrászda: délre valamennyi VDN-t eladták a vendégeknek. Röviden; nem írhatjuk, hogy az az újság, hogy nincs fagylalt — mert se fagylalt, se újság. Békekötés 2I3I év után? látványosságot jelentő romváros Tunisztól 12-15 kilométernyire van. Tunézia fővárosa tehát nem erre az ókori városra épült. Még nagyobb bökkenő, hogy ebben a romvárosban valójában nem is az egykori pun birodalom fővárosának maradványai láthatók. Ennek magyarázatáért vissza kell kalandoznunk a históriába több, mint 2100 évet. Az egykori föníciai gyarmatból önállósult Karthago az i. e. Hl. században két 'hosszú háborút is vívott a birodalommá fejlődött Rómával. Mindkettő vereségével és hátrányos békekötéssel véqződött. A második hábo.rú után i. e. 201-ben a rómaiak olyan feltételekkel kötöttek békét Karthágóval, hogy az a hadisarc fizetésén kívül külpolitikailag, katonailag teljesen kiszolgáltatottá vált: még önvédelmi háborút sem vívhatott szomszédaival Róma engedélye nélkül. Ennek a szerződési pontnak a megszegése robbantotta ki a harmadik pun háborút Le. 149- ben. Karthago nem fogadta el Ráma feltétlen bíráskodási jogát 'egy határvitáiban!. A római szenátusi bizottság vezetője Marcus Porcius Cato visszatérve Rómába ettől kezdve minden szenátusi beszédét ezzel a szavaikkal fejezte be: „Egyébiránt az a véleményem, hogy Karthágót el kell pusztítani”. Nem kellett sokáig agitálnia. Róma megtámadta Karthágót, amely hajlott az azonnali megadásra, de a teljesíthetetlen feltétel - a város leromboláso és másutt való felépítése — hallatán kénytelen volt a harcot választani. Hároméves véres ostrom után győztek a rómaiak. Karthágót földig lerombolták, helyét felszántották és sóval hintették be, a váiros életben maradt lakóit pedig rabszolgának adták el. Ezzel a punók eltűntek a történelem színpadáról. A várost 100 évvel később a rómaiak építették újjá, s Africa provincia székhelyévé tették. Ezek után kivel köthet békét a mai Róma? D. I. Százéves a cigánybáró Jókai kezdte a „Saffi''-val Idén százéves a Cigánybáró. Ifjú Johann Strauss, a keringőkirály 1883-ban Pesten meglátogatta Jókai Mórt, és romantikus magyar irodalmi alapművet kért tőle, egy tervezett magyar vonatkozású romantikus színpadi zeneművéhez. Jókai nemsokára elküldte neki a Saffi című novellát, amit Strauss — szövegírójával — fel is használt. A Cigánybárót a világ leghíresebb operettszírjházában, a Theater an der Wien-ben mutatták be. A premier napjáról két dátum is van: január 28. vagy október 24. De az év pontos : 1885. A mű jelentőségét pedig Max Kalbeck, a múlt századvég nagytekintélyű bécsi kritikusa máig érvényesen írta le: „Strausst nemsokára ott üdvözölhetjük, ahová való, az operaházban. Az első felvonás és a másodiknak a fele kevés változtatással átvihető a Theater an der Wien-ből a Staats- oper-ba. A széles bázisra felépített első finálé minden nagyoperának díszére válnék. Aztán elegáns salto mortale-val visszatér a vidám táncmelódiákhoz. Strauss most annyira eltért szokásos stílusától, hogy visszatérése a régihez — lehetetlen. Saffi alakja messze elüt a többi szereptől. Ilyen tökéletes rajzú ember az operettirodalomban nincs." Több mint operett Medveczky Adóm Liszt-díjas karmester Zempléni Mária, a Magyar Állami Operaház énekesnője A Jókai meg Strauss teremtette Saffi alak, a zenei ábrázolás operai mélysége az elmúlt évszázad alatt valóban az operaszínpadokra juttatta a Cigánybárót. Operett-társu latok nehezen birkóznak meg a színpadraállitásával, a közönség viszont operett-tömegekben nézi, — egy évszázada. A német nyelvterület operaházaiban szinte állandóan műsoron szerepel. Bécsben januárban kiállították a száz évvel ezelőtti ősbemutató plakátjait, tárgyi emlékeit. Mi pedig az utóbbi évek legsikeresebb magyarországi Cigánybáró előadásainak két résztvevőjével beszéltünk a jubileum alkalmából: Medveczky Adóm, Liszt-díjas karmester: — Rendkívül igényes mestermű, s nagyon nehéz karmesteri feladat, főleg a technikai megvalósítás tekintetében. Nehéz a finom, olykor romantikus, olykor könnyed bécsi hangvételét a melódiavezetéssel, ritmikai változatossággal úgy megvalósítani, hogy természetes legyen. A Cigánybáró tele van remek ének- együttessel, tercettel, duettől, — gazdag zenei világú színpadi zenedráma. Kár, hogy az Erkel Színházban évekig használt díszletek elkoptak, s a felújításra a színházak vezetése általában csak a zeneszerzők születésének, vagy halálának jubileuma alkalmából gondol. A Szegedi Szabadtéri Játékokon azonban szinte minden nyáron játsszuk. Zempléni Mária: — Még ösztöndíjasként ez volt az első szerepem, s 1975-ben léptem be az operaházi előadásba. Medveczky Ádám tanította be. Utána majd négy évig játszottuk, s két nyáron a szegedi szabadtérin is én voltam Saffi. A tenor és a szoprán szólam számára igen nehéz énekelni- valót írt Strauss, s nemcsak az első, hanem a második felvonás fináléja is igen szép, de igen nehéz, tényleg operaénekes feladat. Mindig nagy sikert, nagy örömet hozott nekem Saffi, hiszen nagyon jól megírt és egészen pozitív alak. A közönség pedig nagyon szereti a pozitív hősöket. Még Lengyelországban is így volt, ahol pedig magyarul énekeltem a lengyel nyelvű előadásokban. Ennyit a jubileum évében ifjabb Johann Strauss remekéről. Földessy Dénes Egy kis hó mutatóban, mig az eső el nem mosta a Dőmőrkapu szállónál Cseri László felvétele Tél a Dömörkapu szállóban Odalentről, a völgyben kavargó ködfelhőből időnként fel- pislognak Gyüikés apró házikóinak lámpásai. A kilátás pillanatonként változik innen a Misináról, a iDömörkapu szálloda étterméből kinézve. Vasárnap késő délután van, a turisták téli, hegyi menedék- hélye. — Szombaton még hóembert csináltak itt fenn a gyerekek, mára az eső mindent elmosott, otthon tartotta vendégeinket - kesergett tegnap délután Gaál Béla, a pécsi Dömörkapu szálló és étterem vezetője. Egész nap esett az eső, a vendégek csak szállingóztak, a szobákat két hajdúböszörményi házaspár lakja. Hol vannak a többi alföldi vendégek, akik más éveikben oly nagy előszeretettel keresték fel az igazán olcsó bérű hegyi üdülőt? — Két hete költöztek el a lengyel bányászok, akik a Volán Utazási Iroda közvetítésével tavaly augusztusa óta laktak itt. Itt aludtak, itt étkeztek, innen jártak István-aknára dolgozni, mondhatom, jól érezték magukat. A szerződés szerint úgy volt, a fengyelek ez év végéig itt lesznek, de aztán időköziben a bánya úgy határozott, elviszi őket Sikondára, ami minket roppant kellemetlenül érintett, hiszen tavaly augusztus óta egyfolytában el kellett utasítanunk a nálunk jelentkező utazási irodákat, egyetlen csoportot sem tudunk fogadni. Az egyúkét-három szobás, 70 férőhelyes szállodánkból ugyanis 65 férőhely volt lekötve. A Dömörkapunaik most hát úgymond újra fel kell fedeztetnie magát, ezek a hetek a kapcsolaitkereséssel, a szervezéssel telnek. A héten már fBUSZ-csoportot várnak Szolnokról, s küld egy csoportot a Cooptourist is Hódmezővásárhelyről. Persze, a vendégkört nemcsak a szálló lakói jelentik, télen is sokan feimerész- kednek az étterembe, ahol kellemes környezetben költik el ebédjüket, vacsorájukat. A konyha kínálata főként a gombából és a belsőségekből készített ételekből bőséges. A téli holtszezont bálok, családi estek, lakodalmak megrendezésével töltik ki. az elmúlt pénteken a termekben vidám pót- szilveszter zajlott. A hangulat- teremtés a iMliikádó együttes dolga, harmonikáival, gitárral dobbal dolgoznak és mindnyájan énekelnek, repertoárjuk 3500 számból áll. Titkon persze már a tavaszra gondol a Dömörkapu Iá főnyi személyzete, amikor megpezsdül az élet, megindul az áradat a hegyre, a közeli vidámparkba és állatkertbe, és újra nagyüzem lesz. Az idei újdonság, hogy kuglipályát létesítenek a kertben. M. Z. A családon belül történtek Brutális bűncselekmények Megszaporodnak — szinte már törvényszerűen — az év végi és az év eleji hetekben a bűnüldöző szervek gondjai. Csakúgy, mint tavaly, idén is hirtelen megnőtt a súlyos, élet elleni bűncselekmények száma. Mondhatnánk: erre nincsen magyarázat. Adalékkal azonban — kettővel is —. tudunk szolgálni: az alkohol és a közömbösség. Egyiket sem köny- nyű negligálni, az utóbbi azonban érthetetlenné válik akkor, ha tudjuk: a környezet tulajdonképpen felfigyel olyan jelekre, amelyekből — akár előre kiszámíthatóan — következhet életveszélyt okozó súlyos testi sértés, végletes esetben emberölés. •Se December 30-án késő este Bankos Antal — éveket ült már börtönben erőszakos közösülés miatt - mgfojtotta édesanyját Katalin utcai lakásukban. December 23-án éjszaka — ugyancsak a pécsi Kertvárosban — alkoholista házaspár között tört ki veszekedés, amelynek végén o feleség leszúrta a férjét. Új év első napján Szederkényben Rozéknál Lajos megfojtotta élettársát, Orsós Máriát. Szilveszter éjszakáján egy Magtár utcai lakásba teljesen ismeretlen emberek hamis kulccsal bementek, a tulajdonost brutálisan összeverték — minden ok nélkül —, az eredmény: életveszélyt okozó súlyos testi sértés. Ugyanezekben a napokban a Szalántán élő özv. Sepsics Jánosnét verte össze a fia, a leggondosabb orvosi kezelés ellenére sem biztos, hogy a 82 éves asszony életben marad . . . Három emberölés, ennek két kísérlete, két életveszélyt okozó súlyos testi sértés - ez a legutóbbi néhány hét baranyai mérlege. Figyeljünk fel valamire: egy kivételével valamennyi családon belül történt. És fi-* gyeljünk fel még valamire: ezek az esetek tulajdonképpen nem váratlanok. Ha más nem, az elkövetők, sértettek, áldozatok közvetlen környezetében élők tudták: itt minden bekövetkezhet ... m Például a szalántai eset. Az egész falu beszélte, az öregek napközi otthonában dolgozók tapasztalták, hogyan bánik édesanyjával a fia. Ha nem olyan cigarettát hozott neki a boltból, amit kért, kizavarta a hidegbe, az idős asszony kénytelen volt a disznóólban, pajtában, néha szomszédoknál aludni. A történet azonban — a szükséges közbelépés elmaradása miatt - szinte sorsszerűén végződött tragédiával. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság életveszélyt okozó súlyos testi sértés miatt eljárást kezdeményezett a kegyetlen fiú ellen. Csakhogy ez már az utolsó lépés. S hogy ezt a rendőrség tette meg, tulajdonképpen egy tévhitnek köszönhető. A bűnüldöző szerveknek ugyanis nemcsak akkor van lehetőségük lépni, ha már „vér folyik”, hanem jóval korábban is, éppen a megelőzés érdekében — ha tudomására hozzák, hol van erre szükség. Számos tragédiának lehetne elejét venni azzal, hogy időben jelzést kapnak: bekövetkezhet egy bűncselekmény. Éppen ez a rendőrség egyik alapfeladata: az élet védelme. A már bekövetkezett bűntettek felderítése lényegében „csak” technikai feladat. A közömbösség az, amiből ki kellene lépni. Nem a hirtelen haragból, felháborodásból tett kijelentések azok, amelyekkel a rendőrséget keresni kell, hanem a valóban reális veszélyt jelentő fenyegetettség, s ezekről egy-egy lakóhelyi, munkahelyi környezet már megdöbbenéssel beszél. Mindezt meg lehet(ne) előzni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül - s ezt az utóbbi hetek eseményei bizonyítják: — elképesztően könnyen jut szóhoz a kés .. . Mészáros Attila
