Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-26 / 24. szám
Szombati interjú Kiemelt feladat Pécs tömegközlekedésének folyamatos javítása Beszélgetés Fűzi Árpáddal\ a 12-es Volán Vállalat igazgatójával Ötezer találmány A múlt évi találmányi bejelentések száma 1984. végére elérte az ötezret. Magyarországon a felszabadulás óta még egyetlen évben sem regisztráltak' ennyi bejelentést. A rohamos növekedés az utóbbi időben következett be, amióta a kormányzati szervek és a közvélemény fokozott figyelemmel kíséri a szellemi alkotások sorsát. Aki ért hozzá, az persze azt mondhatja erre: a találmányi bejelentés önmagában nem sokat ér, a fő kérdés az, milyen gazdasági eredményt-hoznak a hasznosított találmányok, újítások. Nos, 1977. óta a találmányok esetében a hasznos eredmény és az újítások hozama is egyenletesen emelkedik, 1983-ban csaknem 12 milliárd forint volt a vállalatok által kimutatott eredmény. Ennél azonban jóval többről van szó, hiszen a gazdálkodó szervezetek csak egy naptári éven belül mérnek, s a tavalyelőtt bevezetett újítások, találmányok halmozódó gazdasági haszna így már nem kerül bele a kimutatásokba. Mivel magyarázzuk a szellemi értékek hasznosításában bekövetkezett kedvező változásokat? A gazdasági fejlődés ütemének mérséklődése, a vállalati műszaki fejlesztés lelassulása éppenséggel nem látszanak alátámasztani ezt a tendenciát. Az utóbbi években megszaporodtak az alaphiányos, veszteséges vállalatok, amelyek nehezebben szánják rá magukat új vállalkozásokra, s így találmányok hasznosításától is húzódoznak. Ezt látjuk az egyik oldalon. A másikon viszont megjelentek az innovációt felkaroló szervezetek, megjelent a kockázati tőke, amely hajlandó finanszírozni a jó ötleteket. A feltalálóknak ma mór van hova fordulniuk, van kitől segítséget kérniük. A Magyar Nemzeti Bank Innovációs Alapja mellett megalakult a KISZ keretében az Alkotó Ifjúság Egyesülés, az OMBF és az Állami Fejlesztési Bank életre hívta a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülést, az Ipari Minisztérium az Ipari Innovációs Alapot, a MÉM az Agrár Innovációs Alapot és így tovább. Az újítások, találmányok hasznosításának esélyei tehát a megnehezedett, szigorúbbá vált gazdasági feltételek közepette is jelentősen javultak. Ugyanakkor gazdaságirányítási rendszerünk a szabályozók és a jogszabályok módosításával a közelmúltban több olyan kötöttséget feloldott, amely eddig a szellemi alkotások létrejöttét hátráltatta. Ilyen volt például a munkaköri kötelezettség merev értelmezése, amely szinte teljesen kizárta a mérnököket az újítók sorából. De visszavetette az újítási mozgalmat az is, hogy a vállalatoknak az újítási díjat a részesedési alapból kellett kifizetniük. A múlt évtől ez is megváltozott, s ma már az adózott nyereség, vagy a bérköltség képezi a kifizetés alapját. A felsorolt jogszabálymódosítások kivétel nélkül a vállalati kollektívák, az újítók, feltalálók érdekeltségét növelték, s ezáltal fokozott mértékben ösztönöztek új szelíemi produktumok létrehozására, illetve hasznosítására. A gazdaságirányítási rendszer jelenlegi továbbfejlesztése is több olyan elemet tartalmaz, amely bizakodásra ad okot. A legfontosabb ebből a szempontból a vállalati nyereségérdekeltség megnövekedett szerepe. Az újítások, találmányok felhasználásával elért magasabb műszaki színvonal ezentúl fokozottabban kifejezésre juthat a termékek órában, s így remélhetőleg tovább növeli a szellemi eredmények becsületét. Az új szabályozás adókedvezménnyel igyekszik fellendíteni a szellemi értékek vállalatok közötti adásvételét. kereskedelmét. S kedvezményt kap a vállalat az újítási és a közreműködői díjak kifizetésekor is, mert ezek ezentúl semmilyen esetben nem számítanak bele a keresetbe, tehát adózni sem kell utánuk. A változások sorában beszélhetnénk még arról, hogy az Országos Találmányi Hivatali hogyan gyorsította, egyszerűsítette a szabadalmakkal kapcsolatos eljárásokat, s ide tartozik az is, hogy az iparjogvédelmi szakemberek képzése új lendületet kapott különösen azóta, hogy a felső fokú tanfolyamokon nem oklevelet, hanem másoddiplomát. lehet szerezni. Figyelmet érdemel az is, hogy az Országos Vezetőképző Intézet kötelezővé' tette a licensforgalom és az ipar- jogvédelem című tantárgyakat a vezetők számára. Jó jel, s a megindult pezsgés bizonyítéka, hogy a megyékben soha annyi újítási, iparjog- védelmi kiállítást, ankétot, börzét nem szerveztek még, mint tavaly. Mindez arra mutat, hogy a társadalom mind szélesebb rétegei ismerik fel: véget kell vetni a pazarlásnak, okosabban kell gazdálkodni szellemi értékeinkkel. Tamás Mihály A NÉPSZABADSÁG kfflönkiadványa — önnek mi a véleménye a pécsi helyi közlekedésről? — Semmivel nem rosszabb, mint a többi magyar nagyvárosban. Ezt megerősítették azokon a fórumokon is, melyeken minden évben több alkalommal részt veszünk, s ahol többnyire elismeréssel szóltak munkánkról. — De gondolom, problémákat is lelvetettek, a szerkesztőségünkbe ugyanis rengeteg észrevétel érkezik. — Ismerjük a gondokat. Többnyire mik ezek? Nem tartjuk a menetrendet, nem pontosak a járataink, elégedetlenek a személyzet magatartásával, nem ott áll meg a busz, ahol szeretnék. De hadd tegyem ehhez hozzá: vállalatunk Pécsett évente mintegy 140 millió utast szállít. Ha csak naponta 5—10 ember nincs megelégedve a munkánkkal, s ennek valamilyen módon hangot ad, úgy tűnik, nem dolgozunk jól. Tudjuk, hogy sokan nem ragadnak tollat, nem telefonálnak, de mi erre az 5—10 észrevételre is odafigyelünk, s megvizsgáljuk, tudunk-e javítani munkánkon ... Tömegközlekedés szempontjából nem éppen kedvező a város szerkezete: ahhoz, hogy ez javuljon, szükség lenne még egy felüljáróra, a mohácsi és a harkányi út összekötésére, az északi érintő út megénítésére, mert a város északi részének ellátása nem megoldott. — Nem kedvező az autó- • busz-végállomások helyzete 'sem. Várható, hogy a közeljövőben megoldódik ezeknek az úgynevezett decentrumok- nak a problémája? A következő ötéves tervidőszakban mindenképpen előbbre kell lépnünk. A városi Városi autóbusz-végállomás Pécsett, a Nevelési Központnál. nyitást, szervezetet korszerűs/t- sük. Példaként mondom, hogy nálunk már korábban működött igazgatótanács, csak fizikai dolgozók nélkül.. A változást tulajdonképpen az jelentette, hogy folytattuk a megkezdett szervezési intézkedéseinket, létrehoztuk azokat az egységeket, amelyek a nagyobb önállóság és felelősség jegyében kell, hogy végezzék munkájukat. Úgy érezzük, hogy tudunk élni a vállalati önállósággal, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt esztendőben mintegy 1,3 milliárd forint volt a termelési értékünk, a nyereségünk pedig 100 millió forint. — Ezt a nyereséget azonban, úgy hiszem, nem a helyi autóbuszközlekedés hozta? — Nem, hisz a helyi közlekedés már tavaly súrolta a veszteséget. Lévén, hogy mi vegyes profilú vállalat vagyunk, így egyéb lehetőségeinkkel igyekeztünk növelni a vállalat stabilitását. Az autóbuszközlekedésben például a szabadáras (különjárat, bérautóbusz) tevékenységünkkel, az áruszállítás bővítésével, lakossági szolgáltatással (építőanyag, gázpalack, tüzeld szállítás), a nemzetközi árufuvarozásba való bekgpósolódással. Ez utóbbi egyre jelentősebbé válik. Jelenleg az összes áruszállításunk 10 százalékát külföld felé bonyolítjuk le, nagyon jó valutatermelési mutatókkal-. — A magántaxisok megjelenése után egy ideig „háború" dúlt köztük és a volá- nosok között. Azóta lecsillapodtak a kedélyek, és úgy — Tervezzük, hogy 1985-ben 187 millió utast szállítunk, valamint 5 millió tonna árut fuvarozunk megbízóinknak. Célunk, hogy a fluktuációt csökkentsük, ennek ellenére várhatóan az év végén három százalékkal kevesebb lesz a vállalat dolgozóinak létszáma. Proksza László felvételei a XIII. kongresszusra való felkészülés jegyében kibontakozott, átmenthető a hetedik ötéves tervidőszakra, így biztosított, hogy a Volán dolgozók a rájuk háruló feladatnak meg tudnak felelni. Roszprim Nándor Könyvszemle A számítógépekről mindenkinek Szluka Emil és Pető Gábor Pál jegyzi a hírlapárusoknál kapható könyvecskét, amelyben a Népszabadságban közölt cikkeiket gyűjtötték ősz-, sze a szerzők, népszerűsítendő a számítástechnikát Az érdeklődő (aki máig is megmaradt csak érdeklődőnek) olvasó talán elmulasztotta összegyűjteni a tavalyi cikkeket, de most kibővített formában veheti kézbe azo- ’ kot a legfontosabb tudnivalókat, melyek szükségesek a számítástechnikában való elmélyedéshez. A könyvnek nemcsak az_ egyes fejezetei, de még hirdetései is sok információt adnak, egyúttal felvázolják a magyar számítógépgyártás struktúráját is. Ám csak felvázolják, hiszen több cég több gépe hiányzik mégcsak a hirdetések közül Is, így pél-' dóul az egyik legismertebb gép, a Híradástechnikai Szövetkezet iskolaszámítógépe, amelynek, ha máshol nem, hát abban a fejezetben feltétlenül helye lett volna, ahol a szerzők jellemzik a hazánkban fellelhető személyi számítógépeket, mint ahogy hiába keressük a nyomát a Prímának is. A számítógépekről mindenkinek című könyv erénye, hogy könnyen érthető, „alapozó” ismereteket ad — ha nem is mindenkinek, de azoknak akik ugyan nem értenek hozzá, s a matematika sem volt erősségük az iskolában, de érdeklődnek a számítógépek, a számítástechnika iránt. ízelítőt adnak a könyvben a' szerzők az egyik legelterjedtebb számítógép-nyelvből, a BASIC-ból is, s több fejezetben mutatják be, hogy mi mindenre használhatók a gépek a családban, iskolában, mezőgazdaságban, iparban — a mindennapi életben. SZLUKA EMIL - PETŐ GÁBOR PÁL fi SEámítógÉprői — Közismert, hogy igen jelentős a tömegközlekedés állami támogatása, mely eddig évente átlagban 9 milliárd forintot vitt el a költségvetésből. A mostani áremelés sem azt jelenti, hogy megszűnik a támogatás, hiszen ezután is a költségvetés fedezi egy-egy jegy árának a kétharmadát. Őszintén meg kell mondanom, hogy az áremelések hatására a mi vállalatunk nem került jobb anyagi helyzetbe. Ennek ellenére kötelességünk, hogy javítsuk az utazási színvonalat, a kulturáltságot. Megemlítem, hogy az elmúlt esztendőkben nagyon sok intézkedést tettünk változatlan tarifák mellett, e célok érdekében. Bővítettük járataink számát, teljes autóbusz-típuscserét hajtottunk végre, a fordarendszer bevezetésével pontosabbak lettek autóbuszaink. Az e'következendő években változatlanul kiemelten fontos feladatnak tartjuk, hoqy Pécs tömegközlekedése javuljon. Egy éve nem tröszti keretben dolgozik a pécsi 12-es számú Volán Vállalat. Hogyan boldogultak, mennyire tudnak megfelelni a gazdasági, s lévén szolgáltató cég, a tömegközlekedési, teherszállítási igényeknek, miben kell előbbre lépniök az elkövetkezendő években? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Fűzi Árpáddal, a vállalat igazgatójával. — Az első kérdésemet a napokban bejelentett árintézkedés teszi aktuálissá. Lényegesen emelkedtek a helyi közlekedés viteldíjai, remélhetjük-e, hogy ezt minőségi javulás is követi? tanáccsal közösen Kertvárosban kialakítjuk a végleges autóbuszvégállomást, amely lehetővé teszi a városrész önálló tömegközlekedésének megvalósítását. Bízom abban, hogy a Kossuth térről lekerül az állomás a Lenin térre, Újmecsek- alján megvalósul a Páfrány utcai végállomás, s hogy egy de- centrumot létrehozhatunk a Ba- lokány környékén is. — Milyen változóit jelentett, hogy 1984. január elsejétől nem tröszti keretben dolgozik a vállalat? — Az élet már korábban azt diktálta, hogy a vállalati irátűnik egészséges konkurencia alakult ki a személy- és tehertaxinál egyaránt. A maszekok megjelenése mire késztette a vállalatot? — Arra, hogy korrekt versenyben meg tudjunk felelni az elvárásoknak, ennek pedig az a feltétele, hogy pontosabban, udvariasabban szolgáljuk ki utasainkat. Sem a személy, sem a tehertaxinál visszafejlesztést nem tervezünk, sőt úgy érezzük, hogy erősödött a pozíciónk. — Milyen tervekkel kezdi a 12-es Volán az idei esztendőt? Gondot okoz, hogy jelenleg 30 fő hiányzik az autóbuszközlekedésben, s pótlásuk elég nehéz. Még az első negyedév végén korszerűsítjük a termelésben résztvevők bérrendszerét, amely minden bizonnyal vonzóbb lesz, mint eddig volt. Beruházásokra, csakúgy, mint más iparágakban, kevesebb lesz a pénzünk, de a beruházási alapunk nagyobb részét új autóbuszok, tehergépkocsik, rakodógépek vásárlására fordítjuk. Úgy érezzük, hogy az a lendület, amely hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és
