Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-26 / 24. szám
Küldetést teljesít a szövetkezeti értelmiség Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával A magyar mezőgazdaság rendkívül dinamikusan fejlődött az elmúlt évtizedekben és nemzetközi viszonylatban is elismeréseket ért el. A gabonaföldek hozama két és félszeresére nőtt, az egy főre jutó hústermelés a világátlag csaknem két és félszerese. Jelentősen javult a belső ellátás színvonala, s ezzel egyidejűleg két évtized alatt az élelmiszerkivitel a hatszorosára nőtt. — Milyen szerepet játszott ebben a szövetezeti értelmiség? — kérdeztük dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát. — A szövetkezeti értelmiség együtt nőtt fel a szerveződő nagyüzemmel, éppen az teremtett számára létformát, hivatást és egzisztenciát. Az anyagi-technikai fejlődéssel egyidejűleg, azzal szoros kölcsönhatásban a szellemi erőforrások megsokszorozódtak. Viszonylag rövid idő alatt kialakult a szövetkezeti parasztság mellett egy új réteg, amelyet a felső- és középfokú végzettségű szakemberek —, a nagy szakmai és vezetési tapasztalatokkal rendelkező vezetők alkotnak. Ez az értelmiség a párt politikájával, ezen belül az agrár- és szövetkezetpolitikával egyetért, a szocialista társadalmi rendszer iránt elkötelezett. A szövetkezeti értelmiségnek a termelési kultúra, a közéletiség és a szövetkezeti önkormányzat fejlesztésében fontos küldetése van, amit becsülettel teljesít. Ezt az elmúlt évtizedek fejleményei meggyőzően tanúsítják. — Hogy alakult a szövetkezeti értelmiség létszáma és összetétele? A hazai értelmiség hány százaléka dolgozik ma a tsz-ekben? — Magyarországon napjainkban 1 400 000 ember foglalkozik hivatásszerűen szellemi munkával. A termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben, valamint ezek társulásaiban összesen 28 952 vezető, illetve szakember dolgozik, tehát az összes értelmiségi foglalkozásúak több mint 5 százalékát integrálja a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom. Ez a szövetkezeti értelmiség képzettségét, szakmai, politikai felkészültségét tekintve ma sem egységes, de az átszervezés óta eltelt idő alatt, a gyors létszámnövekedéssel párhuzamosan, jelentős minőségi változáson ment át. Míg 1971-ben a vezetőknek csupán 27 százaléka rendelkezertt egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és 40 százaléknak még középfokú végzettsége sem volt, addig ma 70 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya és 22 százalék érettségizett. A szakmai színvonal emelkedését reprezentálja az a 110 fő, aki különböző szintű tudományos fokozattal rendelkezik. 900 személy szerezte meg az egyetemi doktori cimet. A szövetkezeti értelmiség létszámban és jelentőségben legnagyobb csoportja 74 százalék, az agrárértelmiség (növénytermesztési, állattenyésztési és állategészségügyi szakemberek). Létszámuk megközelíti a 13 ezret. A második legjelentősebb szakmai csoport a műszaki értelmiség. Jelenleg 4 ezer műszaki szakember dolgozik a szövetkezetekben. Rendkívül szűk csoportot alkotnak a közgazdászok, csupán 162 egyetemi végzettségű talált meaélhetést a közös gazdaságokban. Kevés. Ugyancsak kevés a jogász. A felsőfokú . HÉTVÉGE végzettségűek 5 százalékát jelenti az egyéb műszaki—gazdasági foglalkozásúak csoportja. Ezek között is feltűnően hiányoljuk az erdészeti szakembereket. — Milyenek az elhelyezkedési, megélhetési lehetőségek? — Elhelyezkedésük huzamosabb ideje erős differenciáltságot tükröz. Míg a megye- székhelyeken, nagyobb városokban, illetve ezek agglomerációs körzetében a téeszek szakemberellátottsága igen kedvező, egyes esetekben túltelítettség is mutatkozik, addig a városoktól távol eső gazdaságokban hiányoznak a felsőfokú végzettségűek. A gyengén gazdálkodó és kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben évente 3 ezer szakember részesül fizetéskiegészítésben, 350 szolgálati lakás, és 250 saját tulajdonú lakás épül külön állami támogatással. Ennek köszönhetően 1978—1983. között 1400 fővel nőtt a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a felsőfokú szakemberek száma. Ám az egyenlőtlen elosztás továbbra is gondot jelent. A szövetkezeti értelmiség munkakörülményei a népgazdaság más ágazataiban dobozokéhoz képest általában kedvezőtlenebbek. A munkahelyi beilleszkedés és érvényesülés szempontjából a téeszek viszont kedvező lehetőséaeket nyújtanak a szakemberek számára. A kezdő értelmiségiek a szövetkezetekben viszonylag hamar jutnak önálló munkához, alko- tókészséaük kibontakoztatását segítő fe'adatokhoz. Ugyancsak iák az agrárszakemberek vezetővé válásának esélyei. A diploma megszerzését követően, iaen rövid idő alatt (2—3 év), az agrárvégzettségű szakemberek ielentős része legalább középvezetői beosztásba kerül. A szövetkezeti értelmiség jö- vede'mének döntő részét a főállásból származó kereset teszi ki, a munkadíjon kívül ideértve az egyéb juttatásokat (prémium, jutalom). Az átlag- keresetek szintje hozzávetőlegesen azonos a népgazdaság más ágazataiban dolgozókéval, de a mezőaazdasógiak az azonos munkadíjat hosszabb munkaidő alatt, naayobb munkaráfordítással érik el. Valamelyest elmaradnak az átlagkeresetek a mezőgazdaság állami szektorában foglalkoztatottakétól. A szövetkezeti értelmiség jövedelmét kiegészíti a háztáji gazdaság, amelynek méretei megegyeznek az átlaggal. A jövedelemforrások között elhanyagolható jelentőségű a má- sodál'ás és mellékfoglalkozás. — Hogyan alakulnak a szövetkezeti értelmiség életkörülményei? — A szövetkezeti értelmiség fele saját tulajdonú lakásban, illetve családi házban lakik, 23 százaléka pedig szolgálati lakásban, vagy tanácsi bérlakásban. Tíz százalékuk lakik kifejezetten rossz körülmények között, albérletben, vagy munkásszálláson. A szövetkezeti értelmiség vagyoni helyzete kielégítőnek mondható, 63 százalékuk rendelkezik valamilyen ingatlannal; lakás, üdülő, vagy telektulajdonnal. A szövetkezeti értelmiség többnyire lényegesen kevesebb szabadidővel rendelkezik, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozó diplomás. A szakmai önművelés lehetőségei vidéken rosszabbak, nehezebb hozzájutni a szakfolyóiratokhoz, szakkönyvekhez. Nem dra- mátizálom, de a szövetkezeti értelmiség 20 százaléka olyan településen él, ahol úgyszólván semmiféle kulturális, vagy szórakozási lehetőség nincs. Napjainkban a községekben, falvakban lakók életének, munkájának kereteit döntő mértékben a termelőszövetkezetek jelentik. Munkájukkal, az elért eredményekkel komoly megbecsülést vívtak ki, s a szövetkezeti értelmiség társadalmi presztízse nőtt. ' Sz. Lukács Imre A konyhában Németh Attila főszakács irányításával folyik a mu nka, az asszonyok hatalmas főzőüstökben készítik az ebédre valót Läufer László felvételei Ebéd Sikendárél Csendes és kihalt a strandéttermek, büfék környéke. Téli kényszerszünetet tartanak az idényjellegű vendéglők. A si- kondái Hársfa étterem környéke azonban korántsem mondható csendesnek a délelőtti órákban. A kenyereskocsi húsosautónak adja át a helyet a parkolóban, egy harmadik gépkocsira pedig hatalmas bodellákat pakolnak. A kannák oldala tűzforró, enyhe pára száll a fedő alól. Bár az étterem zárva, a folyosón finom ételillat terjeng. A konyhában teljes készültségben a személyzet; a kézilányok, a konyhafőnök, de itt van az üzletvezető és a helyettese is. — Sajnos, ma elkéstünk — mondja két telefonbeszélgetés között Pozsgai Mátyás üzletvezető-helyettes. S csak akkor nyugszik meg, amikor az utolsó ételszállító kannák is felkerültek a várakozó kocsira. — Remélem, még időben érkezik az iskolások tízóraija. — Ma is, ugyanúgy, mint máskor, reggel hat órakor kezdtünk, s ha nem fagy be az olaj, most nincs kapkodás, így az ebéddel is „csúszunk", de talán tizenegy órára el tudunk készülni. 920 kisdiák és óvodás várja az ebédet, Komlón a belvárosi, a Fürst Sándor utcai, a dávidföldi iskolákban és a ligeti óvodában. A konyhában Németh Attila diktálja az iramot. Az asszonyok hámozzák a burgonyát, 260 kilót kell megtisztítaniuk. A mai ebéd rizskrémleves, ser- penyős burgonya virslivel és káposztasaláta. Készül az uzsonna is, zsíroskenyér és főtt tojás. Amíg az ebéd elkészül, az irodában az étlapot nézem, ötletben és választékban nincs hiány. — Igyekszünk változatossá tenni az étrendet - mondja Huber József üzletvezető. - Az étlapot két héttel előbb megtőházból kapják, s mint Pozsgai Mátyás elmondta, az elmúlt egy év alatt a megrendelések negyedrészét szállitot- ták. A tízórait 3,30-ért, az uzsonnát 3,60-ért, az ebédet pedig 13,80-ért adják. — Hogyan tudják biztosítani a változatos étrendet ebből az összegből? — Ügy hogy gazdálkodunk és előre tervezünk, — mondja Pozsgai Mátyás. — Amit az egyik napon olcsóbban tudunk előállítani, abból másnap például marancs is jut az ebédhez. Edénycsörömpölés hallatszik a folyosóról. Tizenegy óra. Megérkezett az ebédszállító kocsi. Pillanatok alatt felrakják a kannákat és indulunk. A belvárosi általános iskola étkezdéjében már megterítettek. Háromnegyed tizenkettőkor ebédel az első csoport. A konyhások átveszik a szállító- levelet és már mérik is az első adagokat a melegítőpultra helyezett tányérokra. Klesch Jánosné igazgatónő tolmácsolja a gyerekek véleményét. — 1980 óta étkezünk a Hársfa étteremből. Azelőtt a Gagarin úti általános iskolából hoztuk az ebédet. Ott másként főztek — háromezer gyerekre. Időben és pontosan megkapjuk az ételt. Az üzletvezetőhelyettes havonta többször is kijön és megkérdezi mit szeretnénk. Megpróbáljuk egyeztetni az igényeinket és az étterem lehetőségeit. A Baranya megyei Vendég- lótóipari Vállalat 354. számú étterme idénybolt. 1980-ban egymillió forint volt az évi forgalma. Amióta elvállalták a diákétkeztetést, meghaladja az ötmilliót. Itt a konyhai személyzetet szeptemberben sem kell átirányítani. Szükség van rájuk télen is. Marton Gyöngyi Huszonháromféle leves A gyermekek kedvence a mazsolás, gyümölcsös krémtúró A húselőkészltő résiben Neller Henrik dolgozik tosítja a baromfimój-pástéto- mot, baromfivirslit, combfiiét, mellfilét. A vágóhidról minden héten háromszor kapunk friss húst. A tej, tejtermék naponta érkezik, a zöldségféléket pedig Komlóról a boltvezető még a saját kocsijával is kihozza. Az étlapokon huszonháromféle krém-, áttört és pürélevest számolok. De leves helyett többfajta rostos ivólevet is kapnak a gyerekek. A kedvenc tésztafélékhez — szilvásgombóc, ízes derelye, nudli — már ritkábban jutnak. A zöld- és tészta mirelit árut a bajai hűkapják az iskolák, így az igényeket is tudjuk egyeztetni. Tízóraira teát, kávét, kakaót, tejet, péksüteményt adunk, uzsonnára felvágottat, sajt- és húskrémet, tojást, hideg sültet. Saját készítményeinkkel igyekszünk változatossá tenni az uzsonnát. A gyerekek kedvence a mazsolás, gyümölcsös 'krémtúró, a mirelit gyümölcsből készült, vaníliával ízesített gyümölcskrém, és a gyümölcs- rizs. Szerencsénk, hogy jók a szállítóink. A Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi osztálya hetente bizPályázati felhívás igazgatói munkakör betöltésére a Bikali Állami Gazdaságban Az Állami Gazdaságok Országos Központja pályázatot hirdet a BIKALI ÁLLAMI GAZDASÁG (7346 Bikái, Rákóczi út 22.) nyugállományba vonulás miatt megüresedő IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK választás útján történő betöltésére. • A GAZDASAG ADATAI; 8206 ha nagyüzemi terület; ezen belül jelentős a gyümölcs, a komló és az 1000 ha-t meghaladó halastófelület. A halágazat kiépített teljes vertikummal, halfeldolgozó üzemmel. Nagy volumenű a nagyüzemi baromfi- és nyúltenyésztés. Intenzív a sertés- és marhahústermelö tevékenység. Fontos részét képezi a Haltenyésztési Termelési Rendszer, a kereskedelmi és ipari tevékenység. Az 1984. évi termelési érték 622 millió Ft, az átlagos létszám 1060 fő. • PÁLYÁZHATNÁK AZOK, AKIK — vállalkoznak a gazdaság termelési szintjének és gazdálkodási eredmények növelésére, — egyetemi végzettséggel és megfelelő vezetői gyakorlattal rendelkeznek. # A pályázatot 1985. február 28-ig kell benyújtani az Állami Gazdaságok Országos Központja személyzeti főosztályához (1361 Budapest V., Akadémia u. 1. Pf.: 19. Telefon; 124-617). Tartalmazza az eddigi vezetői tevékenységet és eredményeit, a vállalkozással kapcsolatos elképzeléseket, valamint a személyes feltételeket. A pályázathoz önéletrajzot kell csatolni. • Havi alapfizetés 13 000—15 000 Ft között és nyereségtől függő prémium, jutalom és illetményföld. Szükség esetén szolgálati lakást biztosítunk. # A pályázatok elbírálását a fogadó gazdaságban létrehozott bizottság a 33/1984. (X. 31.) MT. rendelet alapján végzi és jelöli meg a megválasztás időpontját. A megválasztás ötéves meghatározott időtartamra szól, mely kölcsönös megegyezéssel meghosszabbítható. A gazdaság helyzetének részletesebb megismerésére fenti címen adunk módot.
