Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-26 / 24. szám
2 Dunántúli napló 1985. január 26., szombat A KSH jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) a nem rubel elszámolású piacokon volt erőteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított. Új kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piacképessé- ük. A Tiszai Vegyi Kombináton befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Dunai Kőolajipari Vállalat új katalitikus krakküzeme megkezdte termelését. A könnyűipar csaknem valamennyi áqazatában nőtt a termelés. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a termelésnövekedés a paoír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati áqazatok termelése összességében 2,4 százalékkal, ezen belül a cipőiparé 6,5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar belföldre ugyanannyit, rubel elszámolású exportra többet szállított, mint az előző évben. Befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A legnagyobb élelmiszeripari ágak közül a húsipar termelése számottevően, a tejiparé is az átlagot meghaladóan emelkedett. A baromfifeldolgozás, valamint a tartósítóipar termelése az előző évi szint körül alakult. A malomipar termelése némileg, a cukoriparé erőteljesebben csökkent. A kisebb ágazatok közül jelentős volt a termelés- növekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édesiparban. Az élelmiszeripar a lakossági igények kielégítése mellett erőteljesen növelte elsősorban nem rubel elszámolású exportját. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettet némileg meghaladóan, 4— 5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt kevesebebt. Csökkent az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége és növekedett a magánépítkezések volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési teljesítménye, amely az országos építési-szerelési munkáknak 2-3 százalékát tette ki. Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében levő építmények és technológiai szerelési munkák száma és értéke csökkent. A megkezdett munkák költségvetési összege kisebb, az átadottaké nagyobb volt, mint az előző évben. A kivitelező építőipar által visszautasított építési igények tovább csökkentek. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar által elvégzett munkák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,0 százalékkal, mintegy 8600 fővel csökkent. A létszámcsökkenés ai korábbiaknál mérsékeltebb volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala elmaradt az 1983. évitől. 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfelel az előirányzat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a tervezettnél kevesebb épült állami erőből. Magánerőből, túlnyomó- részt állami támogatással, kölcsönnel, az előző évinél több lakás épült. Az új lakások 41 százaléka az állami és a szövetkezeti építőipari szervezetek, a többi a magánkisipar és a lakosság házilagos kivitelezésében készült el. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 2,5—3 százalékkal, a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. A növénytermelés több mint 4 százalékkal nőtt, az állattenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél, és a két évvel azelőttit is meghaladta. A búzatermés 7,3 millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet, mint 1983-ban. A búza hektáronkénti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A cukorrépatermés — az előző évi nagymértékű csökkenés után’— 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedvezőbb az 1983. évinél. Napraforgóból valamivel több termett, mint 1983-ban, a termésátlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek többet, mint 1983- ban. A zöldségfélékből az ösz- szes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöldborsóból, káposztából jóval több, paradicsomból, zöldpaprikából lényegesen kevesebb volt a termés, mint az előző évben. A gyümölcstermés 13 százalékkal elmaradt az előző évitől. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek, 11 százalékkal kevesebbet, mint 1983-ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év véqén 9,2 millió darab volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kocaállomány is csökkent kismértékben. A juhok száma kevesebb volt, mint eqy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a váqósertés-terme- lés 5 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A váqómar- ha- és vágójuhtermelés 5, illetve 12 százalékkal csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből valamivel több, tojásból 5 százalékkal kevesebb volt a termelés, mint az előző évben. A mezőgazdasági . nagyüzemek alaptevékenységén kívüli tevékenysége a korábbi gyors növekedés után 1984-ben alig változott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1984-ben mintegy 30 ezer fővel, 3 százalékkal csökkent. A csökkenés a nagyüzemekben főként az alap- tevékenységen foglalkoztatottaknál következett be, de mérséklődött az ipari, építőipari munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágyafelhasználása csökkent, az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya kb. 230 kg volt. Az év folyamán korszerűbb gépekkel bővült a mező- gazdaság traktor-, tehergépkocsi- és munkagépállománya. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonala kb. 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei tovább romlottak. Az exportárak számottevően csökkentek, ai kivitt áruk mennyisége 8 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodási vállalatok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter — valamint erdőtelepítése azonos volt az előző évivel. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvalósultak. 1984. év végén a lakosság 83 százaléka részesült vezetékes vízellátásban. Javult az egészségtelen ivó- v.izű településeik vízéllátása is. A lakások 38 százalékából vezették el közcsatornám a szennyvizet. A 'mezőgazdasági üzemek 'megközelítőleg 25 százalékkal több öntözővizet vettek igényibe, mimt 1983-lbam. Folytatódott az árvízvédelmi művek építése, és valamelyest nőtt azok védelmi biztonsága. Tovább épültek a belvízelvezető főiművek. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szállított áruk tömege kisebb volt az egy évvel azelőttinél. A szállítási távolság nőtt, és ezzel összefüggésben az ánutonna- kilométer teljesítmény a vasúti köJekedés kivételével vala- meninyi közlékedési ágban fokozódott. A távolsági személyszállítás utasóinak száma valamivel elmaradt az 1983. évitől. A vasúton utazók száimo emelkedett, az autóbuszon utazóké mérséklődött. Az átlagos utazási távolság nagyabb volt az előző évinél, így az utaskilométer- teljesítmény a vasúti és az outóbuszközlekedéslben egyaránt nőtt. A ihelyi tömegközlekedést 3 százalékkal több utas vette igénybe, mint 1983-ban. Legjelentősebben az autóbuszon utazók száma emelkedett, de villamoson és metrón is többen utaztak az egy évvel korábbinál. A szállítási feladatok lebonyolításában a közlekedési és a más népgazdasági ágaza- t kba tartozó vállalatok és szövetkezetek mellett egyre jelentősebb a szerepe az áru- és személyszállító kisiparosoknak, számuk ímegha ladta a 20 ezret. Folytatódott a vasút villamosítása, az összhálózat több mint 23 százalékát kitevő villamosított vonalaikon a vontatási teljesítmények mintegy 60 százaléka bonyolódik le. A közlekedési váHallatok és szövetkezetek járműbeszerzései teherszállító járművekből 1984-ben tovább csökkentek, közúti személyszállító járművekből kissé nőttek. Az év folyamán összesen 95 ezer személygépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdonában levő személygépkocsik év végi állománya meghaladta az 1,3 mii Irat, a teljes állomány 97 százalékát. Befejeződött az Árpád-thíd és a ho^zá kapcsolódó forgalmi csamóipoatok átépítése, újabb metrószakaszt adtak át a forgalomnak. A bekapcsolt távbeszélő főállomások 'száma 29 ezerrel nőtt. 'Ezen belüli a lakásokban felszerelt állomások száma mintegy 24 ezerrel, 5 százalékkal gyarapodott. A főállomások 80 százaléka távihívásra alkalmas. A közlekedés, a posta és távközlés területén foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1984-ben mintegy 3 ezer fővel, 0,8 százalékkal csokiként. Külkereskedelem Az 1984. évi Ibehozatai rneny- nyisége lényegében azonos volt az előző évivel, a kivitel jelentősen meghaladta az egy évvel azelőttit, ez tette 'lehetővé a külkereskedelmi egyenleg javulását. 'Külgazdasági 'kapcsolatainkban 1984-ben is meghatározó szerepe volt' a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen belül energiahordozókból, egyes nyers- és alapanyagokból, továbbá fogyasztási iparcikkekből több érkezett, mint egy évvel korábbam. A rubel-elszáimolású kivitel 7 százalékkal bővült. Mindenekelőtt az ipari késztermékek exportja fókozódott. A ose- rearányrom lás imé rséklődött. A behozatali többlet az előző évihez képest jelentősen csökkent. Nem rubel elszámolásokban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 százalékkal emelkedett. A behozatal nyersanyagokból, félkésztermékekből és alkatrészekből, fogyasztási iparcikkekből nőtt, termelési rendeltetésű gépekből jelentősen csökkent. A kivitel főként néhány kohászati és vegyipari alapanyagból, illetve félkésztermékből, mező- gazdasági és élelmiszeripari termékekből, az ipari késztermékek közül pedig fogyasztási iparcikkekből fokozódott. A gépexport elmaradt az 1983. évitől. Több fontos exportcikkünk tőkés piaci ára kedvezőtlenül alakult, a cserearány romlott. A kiviteli többlet meghaladta az 1983. évit. Idegenforgalom A külgazdasági egyensúly javítását a növekvő idegen- forgalom is segítette. 1984- ben több mint 13 millió külföldi érkezett Magyarországra, 3 millió fővel, csaknem 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A beutazók több mint 70 százaléka a szocialista országokból érkezett. Számuk az előző évhez képest egyharmaddal, a nem szocialista országokból érkezőké egyötöddel emelkedett. A hazánkba érkezett külföldiek 65 százaléka turista volt. Átlagos tartózkodási idejük kissé emelkedett. Magyar állampolgárok 1984- ben 5,4 millió esetben utaztak külföldre, ami az előző évhez képest 0,6 millió fős, 13 százalékos növekedést jelent. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevételek 1984-ben is meghaladták a kiadásokat. Az aktívum rubel és nem rubel elszámolásokban, egyaránt nagyobb volt, mint 1983-ban. Beruházás * A szocialista szervek beruházásaira 186 milliárd forintot fizettek ki, kb. 1 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A beruházások volumene 6-7 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra 79 milliárd forintot fordítottak, ami lényegében az 1983. évi kifizetéssel azonos. Az előirányzottnál nagyobb kifizetésekben szerepet játszott többek között a márkushegyi bányaüzem biztonsági berendezéseinek kiegészítése, a Dunai Vasmű kokszolóművének gyorsított kivitelezése, a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztésének gyorsítása. A vállalati és szövetkezeti döntésű beruházásokra csaknem 107 milliárd forintot fizettek ki, 2 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Nőttek a beruházási hitel és az állami támogatás segítségével megvalósuló beruházási kifizetések. 1984-ben építési és gép- beruházásokra valamivel kevesebbet, egyéb beruházásokra többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A belföldi beszerzésű gépek beruházása nőtt, a rubel és a nem rubel elszámolású importgépeké csökkent. A beruházási ráfordítások volumene valamennyi nép- gazdasági ágban kisebb volt, mint az előző évben. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1985. január 1-én az ország népessége 10 658 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983- ban. A születések számának évek óta tartó csökkenése mérséklődött, a szülési hajlandóság valamelyes élénkülése következtében. Ezer lakosra 11,7 élveszületés jutott. A születések alacsony számában szerepe van annak, hogy a szülőképes korú - elsősorban a 20-29 éves - nők száma 3—4 éve csökken. 1984-ben 146 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,7 volt, némileg kevesebb, mint 1983-ban. A csecsemő- halandóság évek óta tartó csökkenése nem folytatódott: ezer élveszülöttre 20 egy éven aluli haláleset jutott, 1983- ban 19. 1985. január 1-én az aktív keresők száma 4 920 000 fő volt, 20 000 fővel, 0,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A keresők száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. A kisszervezetek keretében foglalkoztatottak 'Számának 'növekedése folytatódott. 1984 végén tölbb mint 27 000 szervezeti egységben mintegy 320 000 fő dolgozott. Továbbra is legelterjedtebbek a szocialista gazdálkodó szervezetek keretein belül működő formák; a vállalati gazdasági munkaközösségek és az ipari és szolgáltató szakcsoportok, amelyeknek év végi száma 17 ezer, illetve 2,5 ezer volt. E szervezetekben 1984. év végén mintegy 185 000, ill. 60 000 fő dolgozott. Á lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság összes jövedelme nominálértékben mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal átlagosan 8,3 százalékkal volt magasabb az 1983. évinél. Az egy 'lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott szinten tartással szemben — klb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete 5510 forint volt, 5,8 százalékkal több, mint 1983-'ba>n. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozóik körös gazdaságból származó átlagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett, összege (havi 4840 forint volt. A munkából származó jövedelmet növelte, 'hogy a különböző kisvállalkozási formákból származó jövedelmek összege, mindenekelőtt az e formáiban tevékenykedők számának jelentős emelkedése miatt, .majdnem megkétszereződött. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az összes munkajövedelem reálértéke lényegében nem változott. A ipénzbeli társadalmi jövedelmek összege folyó áron 12 százalékkal nőtt, és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni - eiqészséaiüqyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege és reálértéke. Nyuqdíjakra az év folyamán 84 milliárd forintot fizettek ki, 12 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez képest 45 ezerrel, 2 260 500-ra nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja, mint a régebben nyugdíjazottaké. Hozzájárult a növekedéshez a nyugdíjak évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítése, továbbá az év eleji központi fogyasztói áremelések hatásának mérsékléséhez az alacsony összegű nyugdíjakhoz nyújtott jövedelemkiegészítés. 1984-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 3130 forint volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1984-ben 19,4 milliárd forintot fizettek ki, 21 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a kétgyermekesek családi pótlékát emelték, és egy gyermek után is fizetnek családi pótlékot. Továbbá az 1984. év eleji áremeléssel egyidejűleg a családi pótlékot kiegészítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1983- ban. A gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak, valamivel többet, mint 1983-ban, mivel az áremelések ellentételezésére a gyermekgondozási segélyt is kiegészítették. A lakosság fogyasztása a reáljövedelemhez hasonlóan, kb. 1 százalékkal, a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedett. A kiskereskedelem folyó áron 8,7 százalékkal, ösz- szehasonlító áron 0,2—0,3 százalékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az eladott vegyes iparcikkek volumene mintegy 2 százalékkal nőtt, az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladásának mennyisége lényegében nem változott. A vendéglátó-forgalom 4 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,5 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. Ruházati cikkekből az előző évhez hasonlóan választéki hiányosságok zavarták az ellátást. A vegyes iparcikkek közé tartozó néhány termék — hazai gyártású hűtő- és fagyasztószekrény, színes televízió, villanybojler, tetőcserép stb. — tartósan a hiánycikkek között szerepelt. A takarékbetét-állomány az év folyamán a kamatokkal együtt 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 219 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett. Az év folyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1954-re csökkent. A betöltetlen - körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1600 új kórházi ágy létesült. A működő kórházi ágyak száma a fejlesztések és megszűnések következtében 100 400- ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2057- tel nőtt, és a tanév elejére megközelítette a 415 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma , csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka jár óvodába. 1984/1985-ös tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1286 ezren tanulnak. 16 000- rel többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál. Az egy osztályteremre jutó tanulólétszám kevesebb az előző évinél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma nem változott. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka tanul tovább, fele középiskolában, fele szakmunkásképző és szakközépiskolákban. Az előzó tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 17 500 pedagógus tanít, 580-nal több, mint az előző tanévben. 1984-ben nappali tagozaton az előző évinér többen, 46,4 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát. A felsőfokú oktatási intézményeknek csaknem 100 ezer hallgatója van. Ebből 63,2 ezren tanulnak nappali tagozaton, 300-zal többen, mint az előző tanévben. A 18—22 éves népességnek az előző évinél valamivel nagyobb része, 9,9 százaléka tanul a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán. Az általános iskolai tanulók 42,6 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban. Diákotthonokban, vagy kollégiumokban lakik a középiskolai tanulók több mint ötödé, az egyete- mi-főisk!ai hallqatók csaknem fele.
