Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-26 / 24. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XUI. évfolyam, 24. szám 1985. január 26., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Új vállalatvezetési formák (5. oldal) Kispolgári-polgári erkölcs (6. oldal) Füstbe ment kolbász (7. oldal) A gyermekrajzpályázat díjazott alkotásai (12. oldal) A Sopiana a Szovjetunióban A KSH jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről az életkörülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobbaíi csökkent, rubel-elszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el. A nemzeti jövedelem összege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 szá- za'ékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközállomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráforditás kismértékben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztása is. Az energiaigények kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe. A NÉPGAZDASÁG 1984. ÉVI FŐBB MUTATÓSZAMAI A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983-ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékká emelkedett. A felhalmozás 8— 9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések hozzájárultak az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felszereltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányosan bővült. Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban fokozott mértékben vett részt a lakosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek növekedéséhez hozzájárult, hogy a kisszervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vállalati gazdasági munkaközösségek — és a bennük részt vevők száma gyors ütemben továbbemelkedett. FEJLŐDÉSÉNEK Terv <1983. év Tény százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—102 102,8-103 Belföldi felhasználás 98— 99 kb. 100 Ipari termelés Országos építési-szerelési 101,5—102,0 103 tevékenység Mezőgazdasági termékek 97— 98 95— 96 termelése 103—104 102,5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 kb. 101 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 kb. 101 Ipar Az ipari termelés (a kisszervezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelkedett. Az állami iparvállalatok 2,5 százalékkal, az ipari ,szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkisipar ennél nagyobb mértékben növelték termelésüket. Az ipari termékek értéke- sítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5—6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több, befuházásra és termelő fel- használásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szállított. Az ipari termelés kb. háromnegyedét kitevő szakágazatokban a termelés kisebb-nagyobb mértékben emelkedett, a többiben nem változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némileg — a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszövetkezeteknél viszont számottevően emelkedett a létszám. Valamennyi ipari szervezetet figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1984-ben lényegesen nem tért el az előző évitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és a könnyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgoztak. Részben az új kapacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, köztük a villamos- energia-iparban, a vegyiparban, az élelmiszeriparban, az építőanyag-iparban. Az eqy foglalkoztatottra jutó termelés minteqy 3 százalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vállalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építőanyagipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszer- ipari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értékesítési árszínvonala 4 százalékkal, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyanannyit hoztak felszínre, mint az előző évben. A földgáztermelés 6 százalékkal, 6,9 milliárd köbméterre nőtt. A villamosenergia-terme- lés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1,8 százalékkal több, mint 1983-ban. üzembe helyezték a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkját. A villamos- energia-termeléshez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen belül az év utolsó két hónapjában 23 százalékkal járult hozzá. A folyamatban lévő beruházások közül az Oroszlá-. nyi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év folyamán 1,2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export emelkedett. Az export Bővülése nem rubel elszámolásokban következett be. A tőkés export az év első felében kedvező árakon, kiemelkedően nőtt, a későbbiekben az árak nagymértékben csökkentek. Vaskohászati termékekből a belföldi értékesítés csökkent, az export mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően nőtt. A kivitel bővülése nem rubel elszámolásokban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Özdi Kohászati üzemek salakfeldolgozó műve. Fenyőfőn 240" ezer tonna baerxittermelő kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentősen, 6 százalékkal növelte termelését a villamosgép- és készülékipar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közle- kedésieszköz-ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikkipar, csökkent a gép- és gépiberendezés-ipar termelése. A gépipari termékek kivitele rubel elszámolásokban számottevően emelkedett, nem rubel elszámolásokban, főként a fejlődő országokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyagipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat, az azbesztcement, valamint a mész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett, legnagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelés is, ennek ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányok voltak. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül kisebb- nagyobb mértékben valameny- nyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyiparé, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6 százalékkal bővült a műanyagfeldolgozás, valamint a gyógyszeripar termelése. A műtrágya- és növényvédőszer-gyár- tás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajfeldolgozó-ipar, a műanyag- és vegyiszálgyár- tás, valamint a gumiipar 1—2,4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés (Folytatás a 2. oldalon) Eredményes munkaverseny a MÁV Pécsi Igazgatóságán. Képűnkön Köves! Gyula brigádja a pécsi főpályaudvaron egy dízelmozdonyt javít. (írásunk a 11. oldalon). Fotó: Erb János A pécsi Sopiana Gépgyár üzemcsarnokában a MERT, valamint a gyár szakemberei a szállítás előtt vizsgáztatják az exportra kerülő tubusgyártó gépet, valamint az általa gyártott termékeket. Nagy üzletet hoz a tubusgyártó gépsor Jelentős üzleti tárgyalásról tért haza a hét végén Viczencz Ottó, a pécsi Sopiana Gépgyár igazgatója a Szovjetunióból. A megbeszéléseket — a szovjet vegyipari minisztérium, mint főhatóság, illetve a hozzá tartozó élelmiszeripari gyárak részvételével — Ungváron tartották. Tartalmáról és eredményéről az igazgató tegnap a következőkben adott tájékoztatást: — Gyárunk eddig tizenöt nagy értékű, egyenként mintegy 60 millió forintot érő automata tubusgyártó gépsort készített eddig a Szovjetunió különböző háztartás-vegyipari gyárainak. többek közt Novomosz- kovszkba, Rigába, Kievbe és természetesen Ungvórra is. Berendezéseinknek sikere volt, kiállták a próbát, így új üzletekre nyílt, illetve nyílik kilátás. Ehhez azonban szükséges az is, hogy az első gépsorok beüzemelése, működése után, a gyakorlati tapasztalatok alapján levonjunk bizonyos következtetéseket, és ezek alapján kisebb-nagyobb változtatásokat eszközöljünk a gépeken. A szovjet gyári és minisztériumi, szakemberek most épp azt mondták el, illetve be is mutatták az ungvári tubusgyártó üzemben, mit és hogyan kell változtatni. Kisebb seerkezeti módosításokat kérnek, néhány alkatrész megerősítését vagy például más kapcsolóelhelyezést. Szó volt arról is, hogy a Chemimas, a magyar fővállalkozó kiegészítő, illetve alapanyag-előkészítő gépet szállít, mi pedig, Pécsről, új, úgynevezett közbeeső berendezéseket. A később még államközi szerződésekben véglegesítendő üzlet egyébként a pécsi gyár számára azt jelentheti, hogy nemcsak a már ez évre szerződött nyolc gépsort kell legyártani —■ a helyszíni beüzemeléssel együtt —, hanem a VII. ötéves tervben további 35—40-et, vagy esetleg még többet. Ez 1986-tól évente mintegy 150— 200 millió forintos termelési értéket jelent; a Sopiana kapacitásának legalább a felét. Az üzempróbákat gondozó technikusok és szakmunkások — több csoportban — már a jövő hónap második felében útnak indulnak a Szovjetunióba. Varga J. 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal és Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület megtárgyalta az 1984-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az állampolgársági törvény rendelkezései időtállóak és jól érvényesülnek. Az ügyekben hozott döntések előkészítését a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek a ’ törvény által megkívánt jogpolitikai elvek figyelembe vételével végezték. Az állampolgársági ügyekben tett megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és államérdekek is. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a kegyelmi ügyek tapasztalatait, és megállapította, hogy a kegyel me- zési gyakorlat az elmúlt évben is kiegyensúlyozott volt. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetéseket végre kell hajtani, s kegyelmezésre, mint kivételes államhatalmi aktus alkalmazására csak különös méltánylást érdemlő, humánus okból kerüljön sor. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet Daniel Ortega Saavedra, a Nicaraguái Köztársaság elnöke beiktatásának alkalmából január 7. és 12. között Nicaraguában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és választott meg.
