Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-15 / 13. szám

1985. január 15., kedd Dunántúli napló 5 Népdaléneklési verseny Városi népdaléneklési ver­seny színhelye volt hétfőn Pé­csett, a Bártfa utcai Általá­nos Iskola, Huszonöt fiú és lány lépett a „világot jelen­tő deszkákra", néha kicsit elfúló hangon, de kedvesen. Az izgalomtól és a hidegtől remegett a hangjuk. Az isko­lai előselejtezőkön indult csaknem kétszáz gyerek közül válogatták ki őket. Nevezési lapjaikat Kodály és Bartók portréival, népművészeti mo­tívumokkal díszítették, vala­mint egy-egy kedvenc nép­daluk első ütemét kottázták rá. Ezenkívül itt tüntették fel azt a húsz népdalt is, amit a versenyre megtanultak. Be­mutatásra egyet ők választot­tak, egyet a zsűri jelölt meg. Ebben az évben lassú és gyors ütemű népdalokat kel­lett gyűjteniük és megtanul­niuk, közülük négynek Bara­nya megyeinek és egynek pedig mohácsinak kellett len­ni. A versenyt immár tizen­ötödik alkalommal hirdette meg a mohácsi tanács műve­lődési osztálya és a Baranya megyei Úttörőelnökség Schnei­der Lajos mohácsi gyűjtő emlékére. A népdalénekesek a megyei döntő után részt vesznek a Dél-dunántúli Folk­lórfesztiválon Tolna, Zala és Somogy megye legjobb gye­rekdalosaival együtt. Az izgalmak közben meg­kérdeztünk egy-két kisdiákot, hogyan készültek erre a ve­tél kedőre. — Pápai Viktornak hívnak, a Mátyás király utcai iskolá­ba járok. Új énektanár néni jött hozzánk, aki felfedezte, hogy szép hangom van. A házi versenyre tizenöt nép­dalt tanultunk, és abból mu­tattunk be kettőt. Itt nagyon izgultam, mert ennyi ember előtt még soha nem szere­peltem. — Az iskola citerazeneka- rában játszom mór három éve — kezdte a beszélgetést Jung Zita, a kertvárosi I. szá­mú általános iskola ötödike­se. — Az év elején megkér­dezte a tanár néni, hogy len­ne-e kedvem elindulni ezen a versenyen. A téli szünetben megtanultam a népdalokat. Sikerült és bejutottam a vá­rosi versenyre. A citerazene- kar többi tagja is itt van, ők citerán játszanak, nekik is ilyen piros, fekete rátétes mellényük van, Tóth Mónika már évek óta szerepel a vetélkedőn. Ma­gabiztosan áll a közönség elé. — A Bártfa utcai Általá­nos Iskolába járok, nyolcadi­kos vagyok, ötödikes korom óta rendszeresen részt veszek a népdaléneklési versenyen. 1984-ben bekerültem az or­szágos döntőbe is, és negy­ven gyerek között az ötödik helyen végeztem. A Kodály Gimnáziumban szeretnék to­vábbtanulni. A megyei dön­tőn tizenkét gyerek képviseli Pécset. A hétfői verseny első helyezettje pedig Tóth Móni­ka lett. Sz. K. Kevesebb a súlygyarapodás, egymást melegítik a sertések Több alom, több takarmány, több munka kell Éhesek az apró- és nagyvadak Folyik Ferenc az etetőbe rakja a takarmányt Fotó: Läufer László Vadetetés a havas erdőben A szigorú tél próbára teszi'az erdőkben élő állatokat is, a Előttünk szarvasok vannak. földeket boritó 30—40 centiméter vastag hótakaró elrejti táplálékukat. Ilyenkor az éhes vadak rájárnak az ősszel elvetett árpára, búzára. A kár megelőzendő, a Mecseki Erdő és Fafel­dolgozó Gazdaság hivatásos vadászai kukoricával, takarmányré­pával, silóval és szénával etetik a szarvasokat, őzeket, vaddisz­nókat, gondoskodnak a fácánok élelméről is. Még talán a halaikkal van a legkevesebb gond télen: nekik csupán csak fékeket kell vág­ni az egyre vastagodó jég­be, 'hogy a víz kellőiképpen levegőztessen, azaz felvehes­se a szükséges oxigént. A Bi­ka li Állatmi Gazdaság halá­szati főágazatának vezetőjét tegnap nem sikerült utolérni — sorba járta a tavakat, hogy meggyőződjön, jut-e elég le­vegő a jég alá, mely néhol mát 25—30 centi vastagra hí­zott. A sertések nehezebben tű­rik a hideget, például az egy- 'há zash ara szti te rtm el őszövetke- zelben, ahol a „sza'bvány"- dolgok: vízvezeték -.befagyá­sok, kitrágyázási nehézségek teszik próbára a dolgozókat. A nagy hidegben összebújtnak a sertések, emiatt több a sérülés, így a duplájára emelkedett a kényszervágásra ítélt hízók száma. Gond, hogy sem a sik­lósi, sem a villányi kényszervá- gáhíd ,nem fogadja ezéket az állatokat, s ezért azokat hely­ben kell levágni. A hidegben a kocáik is „hűvösebbek”, ez pedig a soros elléseknél, illet­ve azok elmaradásánál jelent majd kárt, ezért halliszt eteté­sével próbálják a kocák ivar­zását próbálják — tudtuk meg Bálint Bánk főállattenyésztőtól. A véméndi termelőszövetke­zet elletőistálóiában infra lám­pák alá bújnak a malacok - itt is nekik van a legjobb dol­guk, meg a battériás iistállók­Az utóbbi két hét átlagában a napi középhőmérséklet 6,7 fokkal volt alacsonyabb a sok­évi átlagnál, ezért a szén, a gáz, az elektromos áram és egyéb fűtési energia felhaszná­lása rendkívül meg növekedett. Ebben az időszakban — az Ál­lami Energetikai és Energia­biztonságtechnikai Felügyelet­től kapott tájékoztatás szerint —, 240 ezer tonna olajjal egyenértékű energiával többet használt fel az ország fűtésre, mint más években. A többletet világpiaci árakon kell besze­rezni, ami azt jelenti, hogy eb­ben a két hétben 2,4 milliárd forintba került a többletfűtés. Egy-egy rendkívüli hideg nap átlagosan 170 millió forint többletkiadást jelent a népgaz­daság számára, s ebben még nincsenek is benne a hideg ban lévő sertéseknek, mert ott központi a fűtés. A hagyomá­nyos ólakban már dideregnek a hízók, s emiatt nemigen híz­nak, s most ugyan még nem, de később emelkedni fog a megbetegedett állatok száma. Gulyás Árpád, a sertéstelep vezetője hasonló gondoikról számolt be, mint kollégái: ha melegítéssel nem tudják a csővezetékeket kiolvasztani, akkor üstökben melegített vi­zet öntenek az állatok vályújá­ba. A sombereki termelőszövet­kezetben a kacsákkal szeren­csére nincs gond - elszállítot­ták őket, mielőtt beköszöntött volna a cudor idő, s mint Szűcs Vilmos, a baromfiágazat vezetője elmondta, most derült csak 'ki igazán, hogy milyen jó dolog a földgáz: ugyan az en e rg iasz ám I á jók m eg em e I ke - dett, de a csirkék jól érzik ma­gukat az egy helyett most két kályhával fűtött istállókban. A Bólyi Állami Gazdaság bári baromfíüzemében az or­szágban egyedülálló módon nem fűtőnek a tojóknál, 3-4 fok van az Istállókban. Ez egyedülálló a hús-szülőiknél az országban. Náluk is jobban bírják ezt a hőmérsékletet a tojóhiiibride'k, s mindössze 3—4 százalékkal kevesebb tojást ad­nak, mint melegebb napokon. Balázsi Miklós termelési osz­tályvezető elmondása szerint üzemeltetései gondjaik nin­csenek. következtében a mezőgazda­ságban és más ágazatokban bekövetkezett károk, többlet- kiadások. Wiegand Győző, az energia­felügyelet igazgatója elmon­dotta, hogy tapasztalataik sze­rint sok helyen nem tartják magukat az előírt 20 fokos fű­tési hőmérséklethez. A nagy hideg előtt 248 közületnél vég­zett vizsgálataik szerint 112 helyen volt magasabb a hő­mérséklet 20 foknál, 57 közü­letet meg is bírságoltak, mert náluk a 22 fokot is meghalad­ta a hőmérséklet. A Miniszter- tanács felhívásának megfele­lően alapvető feladat a túlfű­tés megszüntetése. Ezt indokol­ja, hogy országosan a fűtött helyiségek hőmérsékletének minden egy százalékos csök­kenése naponta több mint két­Az erdei utakat vastagon bo­rítja a hó. A gépkocsik ezek­ben a napokban nem használ­hatók, helyettük lovasszánkóval járják az erdőt a vadászok. Mi a sellyei erdészet körcsönye- pusztai részében néztünk kö­rül. Ifjabb Csecsetka Sándor fogatos két szénfekete paripát fogott a szán elé. Kísérőnk, ezer tonna olajjal egyenértékű energiamegtakarítást jelent a népgazdaságnak. Ezért az energiafelügyelet is fokozza ellenőrzéseit, és fellép a pa­zarló hivatalok, üzemek, intéz­mények ellen. A felhívásra a MÁV vezérigazgatósága is azonnal intézkedett, hogy az ellenőrzések kiterjesztésével elejét vegyék a túlfűtésnek, az energia pazarlásnak. Az országos villamos teher­elosztó mérései szerint a tele­vízió műsoridejének csökkenté­se, például a múlt hét pénteki késő esti film vetítésének el­maradása mintegy 320 Mega­wattórával csökkentette az or­szág villamosenergia-fogyasz- tását. Hasonló arányú megta­karítást jelentett a szombat éjszakai filmvetítés elmaradása is. Rakovics Róbert kerületvezető vadász mondja: — Gondoltuk, hogy nem az itteni körülményeknek öltöz­tek. — Néz végig rajtunk. A kollégám fejére felkerül a fő­vadász sapkája, a lábunk alá szalmát, az ülésre és a tér­deinkre takarót raknak. Meg­indul a két ló, dőlt belőlük a pára. Előttünk, mellettünk sík mező, vakító a fehérsége. A távoli erdő belevész kékes szürkeségbe. A fejünk fölött vadludak húznak V-alakban. A Drávának tartanak. — Ez vetési lúd volt — for­dul hátra kísérőnk —, mert azt mondja, gág-gá. A nagy lilikek a nevüket kiabálják. — Gyönyörű ilyenkor az er­dő. Ugye most könnyebben észreveszi a vadakat? — Nyáron is lehet a nyo­mokból olvasni... Azt ott, az Y-alakút nyúl hagyta maga után. Az egyenes vonalak őzet, a mélyebbek szarvast mutat­nak. Az meg — mutat egy nagyobb gödörre — szarvas­pihenő. Az állat a fűig kika­parta a havat, amit talált, megette, aztán ott aludt. Állj, állj! — szól a fogatosra. — Előttünk szarvasok vannak. Aztán hallani a csörtetésü- ket. Egy darabig figyelhettek, majd egymás után sorra elro­hannak az erdőbe. Távcsővel nézzük őket, amint eltűnnek. Ismét szabad az út. Még hull a hó a bokrokról és a fákról, mikor elérjük az etetőt, ahol a szarvasok csemegézték a csö­ves kukoricát. — A fagy ide szorítja őket, pedig nem szeretik az emberek által látogatott helyeket. De a só is csalogatja az állato­kat — néz a még sóval teli etetőre. Továbbmegyünk. Jobbról hir­telen az erdő mindennapi tra­gédiáinak leszünk szemtanúi. Feketerigót tépett szét a kar­valy, véres szárnytollai hever­nek a hóban. Aztán egy újabb csapat szarvas tereli el a fi­gyelmünket, egyik a közvetlen közelünkben rohan el. A két fekete paripa nem veszi ezt jó­néven, majd beleborítanak bennünket a hóba, ahogy hor­kanva megugranak. Látunk er­dősítésekben vaddisznó túráso­kat és egy szelíd őzikét is. — Éjszaka többet látni búcsúzik tőlünk Rakovics Ró­bert —, akkor rengeteg a nyúl és van róka is. De akad itt vadmacska, borz, sőt nyestku- tyát is hallani. M körcsönyepusztai vadászterület 18 000 hektáron fekszik. A volt Draskovics-birtokon 500 vadászles és 15 nagyvad­etető található. Ilyen hidegben 250 mázsa csöveskukoricát, 300 mázsa szemeskukoricát, 200 mázsa lucernaszénát, 30 mázsa vad- gesztenyét, több vagon silót és takarmányrépát adnak az álla­toknak. Adóm Erika Naponta 170 millió forint a fűtési energiatöbblet A közélet hitei Gáspár Sándor, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke, a SZOT elnöke hétfőn Prágába utazott, hogy részt vegyen az SZVSZ, valamint a Nemzetközi Szakmai Szövetségek titkársá­gai képviselőinek január 15— 16-i együttes konzultatív ta­nácskozásán. A résztvevők a nemzetközi szakmai szövetsé­gek időszerű feladatait, a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet ipari bizottságaiban kifejtendő tevékenységet, továbbá a pro­pagandamunka javításával és a XI. szakszervezeti világkong­resszus előkészítésével kapcso­latos tennivalókat vitatják meg. * Vasárnap este hazaérkezett Nicaraguából a magyar kül­döttség, amely Katona Imrének, az Elnöki Tanács titkárának ve­zetésével részt vett Daniel Or­tega Saavedra köztársasági el­nök beiktatásának ünnepsége­in. * A Hazafias Népfront orszá­gos elnöksége hétfőn Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. A testület — Pozsqay Imre fő­titkár előterjesztésében — meg­vitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának XIII. kongresszusi irány­elveit és úgy határozott, hogy az elnökségi ülésen, valamint az elmúlt hetekben megtartott népfront-testületi regionális vi­tákban elhangzott véleménye­ket, javaslatokat eljuttatja a párt Központi Bizottságának. A hétfői elnökséqi ülésen fel­szólalt: Adóm Antal, Bencsik István, Fekete Gyula, Gál Lász­ló, László Andor, Lékai László, Pethő Tibor, Rónai Rudolf, Sza- layné Pásztor Gabriella, Sze- mők József. * Az Elnöki Tanács Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész­nek, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének kiemelkedő művészi és művészetoktatási munkássága elismeréseként, 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársasáq Babér- koszorúval ékesített Zászlórend­je kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke hétfőn adta át. Jelen volt Aczél György, a Politikai Bizott­ság tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Köpe- czi Béla művelődési miniszter is. Év elejei baráti munkameg­beszélésen fogadta Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország és a Né­met Demokratikus Köztársaság Budapesten működő kulturális és tájékoztató központjainak igazgatóit. A találkozón jelen volt az országos titkársáq több vezetője is. A főtitkár tájékoz­tatást adott hazánk időszerű politikai és gazdasági céljairól, a népfrontmozgalom helyzeté­ről, és soron levő feladatairól. A testvéri szocialista országok képviselői elismeréssel szóltak a jó munkakapcsolatról, amely az általuk vezetett intézmények és a népfrontmozgalom között kialakult, elsősorban a népek és a magyar lakosság barátsá­gának ápolásában. * Dr. Molnár Zoltánnak, Pécs megyei város Tanácsa általános elnökhelyettesének a vezetésé­vel pécsi tanácsi és építőipari küldöttség utazott ma Lengyel- országba Andrzej Skapskinak, a LEMP varsói belvárosi bizott­sága első titkárának és Andrzej Woszczkynak, az INSTALEX- PORT Vállalat igazgatójának a meghívására. A küldöttség részt vesz a Varsó felszabadu­lása 40. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken és tárgyalásokat folytat a lengyel építőipar és Pécs idei együtt­működéséről. Program szerint látogatást tesznek a pécsiek Krakkóban is.

Next

/
Thumbnails
Contents