Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-15 / 13. szám

e Dunántúli Tlaplo 1985. január 15., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A nyugdíj­kérelemről Az elmúlt hetekben olvasóink közül számosán érdeklődtek a nyugdíj kérése, a szolgálati idő megállapítása iránt. Ezért az alábbiakban azokról a leg­fontosabb tudnivalókról írunk, amelyek mindenkit érdekelnek. A nyugdíjak — legyen az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy öz­vegyi nyugdíj, árvaellátás stb. — megállapítása kérelemre történik. A nyugdíjat csak akkor lehet megállapítani, ha ai jogsza­bályban meghatározott feltéte­lekkel a kérelmező rendelkezik. Az egyik ilyen feltétel a szol­gálati idő. Az emberek túlnyo­mó többsége élete során több­ször változtat munkahelyet. Némelyikük elég gyakran. Eb­ből következően a szolgálati idő megállapítása rövidebb- hosszabb időt vesz igénybe. A nyugdíjba menő személy részére az a jó, ha a munkavi­szonyának megszűnése után rö­vid időn belül már kézhez ve­heti a nyugdíjat. A sok helyen dolgozóknál szükséges igazo­lások beszerzése időt vesz igénybe, ezért a megállapítás ideje hosszabb, a fenti óhaj nem mindig teljesül. A megoldást a 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat 121 §-a jelenti. E rendelkezés kimond­ja, hogy a biztosított legkoráb­ban az öregségi nyugdíjra jo­gosító életkorát megelőző egy éven belül kérheti az igényel­bíráló szervtől — Társadalom- biztosítási Igazgatóság — an­nak megállapítását, hogy mennyi a figyelembe vehető szolgálati ideje. A kérelem tárgyában az igényelbíráló szerv — Társada­lombiztosítási Igazgatóság — határozatot hoz. A határozat­ban megielöli azokat az idő­ket. amelyeket szolgálati idő­nek elismer, valamint — meg­felelő indoklással — a szolaá- lati időként el nem ismert idő­tartamokat is. A határozat jogorvoslati le­hetőséget is biztosít. Ezzel mó­dot és lehetőséget ad arra, hogy az érdekelt személy a ré­szére el nem ismert — nem igazolt — idők beszámítása ér­dekében a szükséges bizonyíté­kokat feltária. beszerezze, azok alapján ideiét elismertesse. Ez esetben a kérelmező még ai munkaviszony fennállása alatt tisztázhatja a nyugdíjá­nál ténylegesen figyelembe veendő szolgálati idő mennyi­ségét anélkül, hogy ellátatlan lenne. Tehát az igényjogelismerési kérelem benyújtása lehetősé­get ad arra, hogy majdan a nyugdíjkérelem és a folyósítás között az idő rövid legyen és a dolgozó ne legyen ellátatlan. Az 1975. évi II. törvény 54. §-ában meghatározottak sze­rint szolgálati idő a) a munkaviszonyban, b) az ipari szövetkezeti tag­ként, c) a mezőgazdasági szövet­kezeti tagként, d) a szakmunkástanuló-vi­szonyban, e) a bedolgozóként és f) a megbízás alapján rend­szeresen és személyesen végzett munkában töltött idő. A szolgálati időt a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 110. §-a értelmében a társadalom- biztosítási szervek nyilvántartá­sai alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási szer­vek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket, hai jogszabály másként nem rendelkezik, abban az esetben kell figyelembe venni, ha azo­kat az igénylő a) munkakönyvének a kiállí­tás napját követő időre vonat­kozó bejegyzéseivel, b) egykorú okirattal, c) a munkáltató vagy jog­utódja által az eredeti nyilván­tartások alapján kiállított ok­irattal, d) hitelt érdemlő egyéb mó­don igazolja, illetőleg bizonyít­ja. Az egyéb bizonyítási módok között szerepel a tanúvallomá­sokkal történő bizonyítás is. Az ismerteitekből kitűnően az igazolások beszerzése időt vesz igénybe. Ezért azt javasoljuk olvasó­inknak, hogy nyugdíjazásukat megelőzően .kérjék szolgálati idejük megállapítását. Ezzel még időben — munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony stb. fennállása mellett — tud­ják tisztázni nyugdíjidejüket. Azt, hogy mit ismertek el, s mit nem. Az el nem ismert szolgálati 'időik eMsimertetésére, bizonyítására igénybe lehet venni a jogorvoslati utat, mely­nek végső állomása a bírósági eljárás lehet. Az eljárás kere­tében tisztázható az is, hogy az érdekelt dolgozó mennyi korkedvezményre jogosító szol­gálati idővel rendelkezik. Az elsőfokú határozat — Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság — ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül lehet felszólal­ni. A felszólalást követően ho­zott megyei Társadalombiztosí­tási Tanács határozata ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül lehet keresetet benyúj­tani a Társadalombiztosítási Igazgatóság székhelyén műkö­dő Munkaügyi Bírósághoz. A keresetet célszerű az igazgató­ságnál benyújtani. A szolgálati idő megállapí­tása. tisztázása után már az érdekelt nyugodtan várhatja' a korhatár betöltését. Amikor nyugdíjba kíván menni, akkor már csak a szolgálati időre vo­natkozó határozat számát kell a kérelménél közölni, s részére rövid időn belül kézbesítik, maid folyósítják a nyugdíjat Mind a szolgálati idő meg­állapítására, mind a nyugdíj- igény bejelentésére nyomdai úton előállított igénybejelentő­lap van. A kérelmet lehetőleg ezen kell előterjeszteni. Az özvegyi nyugdíj és árvael­látás megállapítása iránti ké­relmet, ha ai jogszerző már nyugdíjas volt, akkor a Nyug­díjfolyósító Igazgatóságtól kell kérni a folyósítási számra hi­vatkozással. Egyéb esetben a hozzátartozói kérelmeket is a lakóhely szerinti társadalom- biztosítási igazgatóságok bírál­ják el. Az igényjogelismerési kére­lemben, vagy a nyugdíjigény­ben megjelölt munkaviszonyok igazolására vonatkozó iratokat, nyilvántartásokat a társada­lombiztosítási szervek szerzik be hivatalból és díjtalanul. Ezért az igénybejelentésekben lehetőség szerint pontosan kell meghatározni a munkáltatók nevét, telephelyét, a munkavi­szony időtartamát, a munka­kör megjelölését. A részletes adatok közlésé­vel meggyorsítjuk és megköny- nyítjük az igények elbírálását, a szolgálati idő megállapítá­sát. Természetes, hogy a nyugdíj- igények elbírálása során is jog­orvoslatot biztosító határozat­tal értesítik a kérelmezőt az ellátás megállapításáról. Az elsőfokú határozat ellen ez esetben is 15 nap a nyitvaálló jogorvoslati idő. Amennyiben a határozatot az érdekelt sérelmesnek tart­ja, úqy ezen időn belül éljen felszólalással és jelölje meg sérelmeit stb. S. A. Lesz autó' alkatrész? Gyalogosoknak, járművezetőknek egyaránt óvatosabban kell közlekedniük a jeges, havas utakon. Fokozott téli veszélyek A fiatalasszony az álló autó­busz előtt lépett az úttestre, nem -nézett körül, mielőtt ne­kiindult volna, így nem látta, hogy egy személygépkocsi kö­zeledik. Az autó vezetője szintén nem láthatta, hogy a busz takarásából pillanatokon belül elélép valaki ... A fiatal- asszony szerencsésen megúszta a balesetet, 'könnyebb sérülé­seket szenvedett. Am sokan az életükkel fizetnek figyelmetlen­ségükért. Sajnos az iménti eset nem -egyedi. Szinte nincs olyan hét Pécsett, hogy gyalogosok nem okoznak balesetet. -Ezt támaszt­ja alá a rendőrségi statisztika is, -mely jelzi, hogy az -idei év első 11 hónapjában 22 száza­lékkal több gyalogosok által okozott közúti közlekedési bal­eset történt, mint tavaly hason­ló időszakban. A gyalogosok takart helyzetből, körültekintés nélküli útra'lépése akkora koc­kázatot rejt, mintha valaki olyan gombát eszik, amit nem ismer, s -nem tudja, van-e köz­tük mérgező vagy sem. Ezt -a kockázatot senkinek nem sza­bad vállalnia ... Mint veszély- forrás, a féktóvolságon belül való útralépés is kiemelt fi­gyelmet érdemel. Persze két­ségtelen, nem könnyű egy mozgó, félénk közeledő jármű sebességét „megsacaolni", azt •-zártban tudni kell, hogy egy mozgásban lévő tömeget (sze­mélygépkocsi teherautó, autó­busz) bármilyen fékkel is, ne­héz megállítani. Például egy 60 km/ó sebességgel közleke­dő járműnek száraz úton 17 méterre van szüksége, hogy megálljon, síkos úton a féktá­volság viszont már 100 méter! Ezt különösen most, a téli -hó­napok előtt érdemes megje­gyezni. Szakemberek véleménye szerint a gyalogos balesetek elkerülésének legfontosabb eleme, hogy a gyalogos, mi­előtt áthaladna az úton, te­remtsen kontaktust a közele­dő jármű vezetőjével, azaz vi­lágosan jelezze — időben! — szándékát. S ez a -kijelölt gya- logosátkelőlhelyekre is vonat­kozik, -ahol — s ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni — nincs abszolút elsőbbsége a gyalo­gosnak. S nagyon fontos, hogy az elsőbbséget ne erőszakolja ki sem a gyalogos, sem a jár­művezető. A téli veszélyekről szólva meg kell említeni a követési távol­ság betartását, melynek csú­szós időben különösen nagy ■ jelentősége. Alkalmazása sok, úgynevezett ráfutásos balesetet előzhet meg. Az utakra felhor­dott sár is örökzöld téma a balesetmegelőzésben, ám a helyzet nem javul. Persze a KRESZ értelmében mindig az útviszonyoknak megfelelő se­bességgel lehet csak közleked­ni, de ez egyetlen „sárfelhor- dóf" -sem ment fel az alól, hogy az esetleges -baleset következ­ményeiért jogi és anyagi fele­lősséggel tartoznak. A 'köd veszélyeiről is gyak­ran szó esik, ezért érthetetlen, hogy sok járművezető miért nem kapcsolja -be kocsija, mo­torkerékpárja tompított világí­tását a sűrű „tejfölben”. Ugyanis ezzel a „spórolóssal" nem takarít meg energiát, vi­szont feleslegesen kockáztatja saját, utasa és a többi közle­kedő életét. R. N. STOP Autómúzeum épül Rigában. Szovjet és finn együttműködés­sel 1,3 millió rubelért öreg au­tók múzeuma épül idén Rigá­ban. A felszereléseket és a be­rendezéseket a finn Keskus Sato cég szállítja a lett fővárosban létesülő múzeumhoz. * Színes aszfaltot készítenek Ja­pánban. A különböző színű és járdaburkolatoktól azt remélik, hogy csökennek a közúti közle­kedési balesetek, s az utcakép is vonzóbb lesz. * Ötvenezer Oltcit. Idén ötven­ezer Oltcid autót gyártanak a romániai gyárban, melynek nagy részét a nyugat-európai piacon értékesítenek Axel néven. Az au­tó alkatrészeinek fele Francia- országban készül. * Fagyállófolyadék, olcsó köd­lámpa, akkumulátor, légszűrő, üléshuzat, olajszűrő, Skoda GLS hátsó lámpa kapható a MERKUR pécsi autószaloniában. * Autósbál. A Magyar Autóklub Baranya megyei Szervezete idén is megrendezi hagyományos au­tósbálját február 2-án Pécsett, -a Nádor étteremben. Jelentkezni lehet a klub Citrom utcai iro­dájában. * Gyorsított személygépkocsi-ve­zetői tanfolyamot indít a Magyar Autóklub Baranya megyei Szer­vezete. Jelentkezéseket korláto­zott számban még elfogadnak Pécsett, a Citrom utcai klub- helyiségben. * Egy baleset. Úgy látszik a nagy hideg, a csúszós utak óva­tosságra intik a járművezetőket és a gyalogosokat. Legalábbis ezt látszik igazolni a statiszti­ka: a megyei rendőr-főkapitány­ság közbiztonsági és közlekedési osztályától kapott tájékoztatás szerint ugyanis az elmúlt héten mindössze egy könnyű sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt Baranyában. Magyarországon csaknem 1,3 millió személyautó fut az utakon. A legtöbb autót 1980- ban importáltuk, 113 ezret, 1985-ben viszont 94 ezer be­érkezésére számíthatunk. Az alkatrészellátásról és járműja­vításról a minap indított vizs­gálatot a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság. A gépkocsi-tulajdonosoknak személyes tapasztalataik van­nak a mindennapi gyakorlat­ról, lehangoló a helyzet. Több­nyire a gépkocsitulajdonosok­nak kell rohangálniok egyik üzletből a másikba, maszektól az állami kereskedőig, s vissza, hogy alkatrészhez jussanak. A hiányok és az áremelkedések sok esetben arra késztetik a vezetőket, hogy vagy maguk bütyköljék meg autójukat, vagy tusiban csinálják meg. Senki sem mond le könnyen a megszerzett életszínvonalról. És miután egyre nehezebb új személyautóhoz jutni, ritkáb­ban szánják cserére magukat az emberek. így egyfelől töb­bet kell költeni az egyre öre­gedő autóra, másfelől éppen a költségek növekedése miatt, jobbára csak a legszüksége­sebb javításokat végzik, vagy végeztetik el a gépkocsitulaj­donosok. Ennek következmé­nyeként a műszaki állapot romlásával kell számolni, ami viszont a biztonságos közleke­dést teszi kétségessé. Ugyan­akkor sem az állami, sem a magánjavító szolgáltatás nem mondható kielégítőnek. Meg­oldatlan például a garanciális javítás. A helyzet adott, miként le­hetne rajta változtatni? Amint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közlekedési és távköz­lési albizottsága megfogalmaz­ta: van kiút! Számos javaslat hangzott el. Ezek közül több szorgalmazta: javítani kell a szakmunkásképzés színvonalát, mert a hiányos ismeretekkel munkába lépő ifjú szakmunká­sak aligha tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani. Meg­gondolandó: nem csö'kkenné- nek-e a költségek, ha alkatré­szekre szakosodnának a felújí­tással foglalkozó gazdálkodó szervezetek? Mindenesetre se­gítené a hazai motorizációt, ha jobban együttműködnének az abban érdekelt vállalatok. Elhangzott az ülésen: 1985 első felében kormánybizottság keresi a gépjárműbeszerzés szélesítésének lehetőségét. Többen felvetették: szükség volna a vezérképviselet és a márkaszerviz keresztezéséből létrejövő új társulásra, ami egy kézben tartaná a kereskedel­met, a szervizelést, a javítást, az alkatrészellátást és a se­lejtezést. Hogy valóban szük­ség van-e ilyen felállású és feladatú gazdálkodó szervezet­re, még nem eldöntött. HíHuki ti „muey ti IIIdLouK A nyirkos, ködös téli regge­lek a tapasztalt autósokon is kifoghatnak néha. Főként, ha már „éltesebb” korú jármű mo­torját kellene indulásra bírni. Látszólag — pontosabban: ihall- hatóah — minden rendben is lenne. Az önindító kifogástala­nul működik, ám néhány erőt­len robbanáson kívül semmi sem utal arra, hogy a kocsit valaha is ez a motor fogja mozgásba hozni... Ha akad segítség, aki működteti az ön­indítót, és a motorház teteje is föl van nyitva, rögvest szembe tűnik a sikertelenség oka: a nagyfeszültségű kábeléken ké­kes fények viliódznak. Vagyis annak az áramnak a kisülései, melyeknek a gyertyák elektró­dái között kellene létrejönniük. Igen ám, de az elöregedett, repedezett kábelek bepáráso­dott felületén sokkal kisebb az ellenállás, tehát az elektromos energia jelentős része ott emésztődik föl. Átmeneti segít­séget nyújt, ha a kábeleket szárazra törölgetjük, a végle­ges, üzembiztos megoldást azonban a kábelek cseréje je­lenti. Ugyancsak a valamivel a fagypont fölötti külső hőmér­séklet és a párás idő lehet okozója egy másik, rejtélyes­nek tűnő hibának is. A dolgot még bonyolítja, hogy a motor beindul ugyan, de csakhamar lefullad. Néhány perces vára­kozás után ismét beindítható, de a végeredmény megint a leállás les’. A tapasztalt autósnak ilyenkor többnyire eszébe ötlik, hogy mit mulasz­tott el megtenni a téli átállás­sal kapcsolatban. És nosza rajta, már is szereli át a leve­gőszűrő terelőlemezét vagy gé­gecsövét a téli üzemmódra. A motor így a kipufogócsonk su­gárzó hőjétől átmelegedett le­vegőt szív be, ami meggátolja a porlasztó torkának az elje­gesedését, az említett hiba okozóját. Eme átállítás hiánya egyébként nemcsak indítási nehézséget okozhat. A túl hi­deg levegő beáramlása por­lasztási zavarok forrása is, ami a motor „róngatásával" válik érzékelhetővé. Kezdő autósok figyelmébe ajánljuk még: ellenőriztessék a kocsi elektromos berendezéseit (akkumulátor, gyújtási rend­szer, világítás stb.). A motor hűtőrendszerét: a fagyálló fo­lyadék mennyiségét és minősé­gét (fagypontját). A hűtőfolya­dékot egyébként két év után akkor is cserélni kell, ha „bír­ná” még a hideget. A folya­dék ugyanis veszít korrózióvé­dő tulajdonságaiból, ami vi­szont a hűtőt, a hengerfejet károsíthatja. Búsbarna László Rovatszerkesztő: RÓSZ PRIM NÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents