Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-08 / 337. szám
Befejezték a kukorica betakarítását azIKR taggazdaságai A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságai több mint 200 OOO nektáron végeztek a kukorica betakarításával. Többségük a szokottnál sokkal később, csak október második felében kezdte a nagy munkát, azután viszont sem jelentősebb csapadék, sem fagy, sem dér nem akadályozta folyamatosságát A kukorica magas víztartalma miatt esetenként szűknek bizonyult a szárítók kapacitása. így hát a tervezettnél lényegesen több kukoricát tárolnak nedves állapotban. Több helyen a nedves kukoricát átmeneti tárolókba helyezték el, és később szárítják meg. Elegendő kombájn állt a taggazdaságok rendelkezésére, s a nagy munka segítésére a közös vállalat központi és körzeti raktáraiban, valamint szervizszolgálatában megszervezték az állandó ügyeletet. Alkatrészhiány sem lassította a 200 000 hektárnyi kukorica betakarítását. Jó ütemben dolgoznak az IKR-taggazdaságok a jövő évi gabonatermés megalapozásán is. Szinte a betakarítógépek nyomában dolgoznak a traktorok, s néhány napon belül végeznek a betakarított kukoricaföldeken még hátralévő őszi munkákkal, az alao-mütrágyá- zással, a szántással és a szervestrágyázással. Ugyancsak a jövő évi nagyobb termés előkészítése és a költségek csökkentése érdekében az IKR és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szakemberei közös határszemlét tartottak; táblánként felmérték, hogy hol kell a kukoricatermesztési technológiát finomítani, tökéletesíteni. Tapasztalataikat átadják a közös vállalat minden taggazdaságának. Magnókazetták árusításinak megtiltása A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a Skála Coop megbízásából ismételten megvizsgálta a Maxell LN 60 típusú japán gyártmányú magnókazetták minőségét. Megállapították, hogy a termék nem egyezik meg a forgalombahozatal előtt vizsgált jó minőségű elő- mintával, a kazettatokok és a -szalagok hibásak, nem alkalmasak megfelelő felvétel készítésére. Ezért a KERMI a rossz minőségű, a kazettatok hátsó felületén azonosító számmal el nem látott Maxell LN 60 típusú magnókazetták további árusítását megtiltotta. Az intézet felhívja a forgalmazó kereskedelmi vállalatok figyelmét, hogy a hibás kazetták árusítását haladéktalanul szüntessék meg, a vásárlók reklamációját a kazetták minőségének újbóli ellen- őriztetése nélkül fogadják el és kártalanítsák a vevőket. Muwkqerli-uqndorlas Kell-e ami hiányzik? Látogatóban a Munkaügyi Szolgáltató Irodában Szőlőmunkás, kutyasétáltató és „pótszülő” kerestetik Olvasom az álláshirdetéseket az újságokban, az üzemek bejáratánál pedig a „Dolgozókat felveszünk" hirdetőtáblákat, s óhatatlanul részvétet érzek a munkaügyisek, a vállalatvezetők iránt. Viszont az állást keresők sem mindig találják meg az igazi munkahelyet. így aztán változatlanul vándorol, vándorol a munkaerő. o — Pécsett és a vonzáskörzetébe tartozó településeken ki van többségben: aki munkát kínál, vagy aki munkát keres? — kérdem a Pécs városi Tanácson Adler Katalin megbízott munkaügyi osztályvezetőtől. — A legnagyobb a fluktuáció az iparban, különösen a nehéz fikizai munkát igénylő munkahelyek keresik — gyakran hiába — a szak- és segédmunkást. A bányászat küzd a legnagyobb munkaerőhiánnyal, a föld alatti munkakörök egész sora betöltetlen, a lakatos és villany- szerelő már nemcsak a föld alatt, de a napszinten is hiányzik. Az iparban a forgácsoló szakmák küzdenek munkaerőgondokkal. A munkaerő-kérésekben a szakmunkás, segédmunkás. áruszállító, anyagmozgató. fűtő, takarító a fontossági sorrend. — A kereskedelemre és a szolgáltatásra mi a jellemző? — A kereskedelemben a szakképzett eladó, a vendéglátásban a kisegítő személyzet hiánya az érintett vállalatok legfájóbb pontja. A szolgáltatás aránya növekszik, erősödik a létszámgondjuk, különösen az egészségügyben, bár ez a hiány az esetek többségében nem akkora, mint ahogy az a köztudatban él például az ápolónőhiánnyal kapcsolatban. — Rendelet írja elő a vállalatoknak a munkaerőigény bejelentési kötelezettséget. Ez a rendelet enyhíti a gondokat? — Akik komolyan veszik, azoknak igen, mert ha naprakészen ismerjük az igényüket, akkor könnyebb munkaerőt irányítani hozzájuk. Vannak viszont akik nem veszik komolyan: hitegetik a kiközvetített munkaerőt, hiányosan vagy rosz- szul töltik ki az egységes munkaerőigény bejelentőlapot Ezeket a kartonokat hat hónapig nyilvántartjuk és azok alapján ajánlunk lehetőségeket a munkát keresőnek. Sajnos, gyakran megesik, hogy az „üres" állást már betöltötték, csak éppen velünk nem közölték, hogy ne küldjünk jelentkezőt. 0 Pécsett 91 500 a! foglalkoztatottak száma a több mint 24 ezer ki- és bejáróval együtt. A megyeszékhely naponta több mint 17 ezer bejárót lát el munkával, ugyanakkor Pécsről reggelente 7 ezren indulnak munkába más településekre. Létszámnagyság szerint a foglalkoztatottsági ágazatok: az ipar, több mint 32 ezer foglalkoztatottal, a szolgáltatások (személyi-gazdasági, egészségügyikulturális és közösségi-közigazgatási) több mint 24 ezer dolgozóval, azután a tízezresek: a kereskedelem, a szállítás, és hírközlés, valamint az építőipar, végül a 2—2 ezer foglalkoztatottnál kevesebbet alkalmazó mező- és erdőgazdálkodás, valamint a vízgazdálkodás zárja a sort. Csökken a munkaerő létszáma az iparban és az építőiparban, egyre többet foglalkoztat a szolgáltató ágazat, a kereskedelem, a szállítás és hírközlés, lényegében változatlan a mező- és erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás munkaerő-igénye. Lássuk, mit mutat az idei októberi tanácsi munkaerőigénystatisztika! Hetven vállalat, intézmény 582 főt kért. Munkára 485 ember jelentkezett. Sokat elárul a jelenlegi munkaerő- helyzetről az, hogy közülük 194 aktív dolgozó, tehát pályakorrekciót szeretne végrehajtani, vagy más munkát, jobb körülményt, több pénzt keres; 148 a munkanélküli: 69 a nyugdíjas és 13 a gyesen lévő. o A Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője, Schmidt Károly hangsúlyozza, hogy a gyesen lévőknek, a nyugdíjasoknak és a szellemieknek nehéz munkát adni. Ezen a szinte reménytelennek látszó helyzeten igyekeztek új lehetőséggel, az úgynevezett humán szolgáltatással változtatni. — Korábban gyakran kértek tőlünk segítséget, hogy szerezzünk szőlőmunkást, fakivágót, gyerekhez alkalmi „pótszülőt", tüzelőbehordót, kutyasétáltatót, gyerekhez és idős emberhez felügyelőt, vagy olyasvalakit, akivel idegen nyelven lehet társalogni ... És hosszan lehetne még sorolni, hogy ki mihez kért tőlünk segítséget. . . így Schmidt Károly. — Kiket tudnak kiközvetíteni, ha befut az irodához valamilyen igény? — Egyénileg és csoportosan, de szervezetten is vállalnak ilyen jellegű munkát is egyetemisták (tanárképzősök, közgazdászok), és középiskolások, sok nyugdíjas is örömmel veszi az ilyen jellegű megbízatást, míg a gyesen lévők közül alig van vállalkozó. o Jó ez a humán szolgáltatási lehetőség: aki igényli, 25—60 forintos órabért fizetve segítséget talál. És a vállalatok honnan szerezzék be a hiányzó munkaerőt, ha nincs kit kiközvetíteni nekik? Valóban mindenütt hiányzik a munkás, ahová kérik? Belső átszervezéssel, a lehetőségek jobb kihasználásával, munkaerő átcsoportosítással nem lehetne egy sor cégnél enyhíteni, netán felszámolni a munkaerőhiányt? Murányi László Nagyobb ütemű fejlesztés szükséges Növekvő feladatok a szénbánya e/ gépüzemben Teljesülnek a munkaverseny-vállalások A Mecseki Szénbányák Központi Gépüzeme mind jobban részt vállal a liászprogram megvalósításából. Sorra készülnek a komplett aknarakodó berendezések legújabb típusai, a Mecsek 4-esek. December végére befejeződik a nagymányo- ki brikettgyár korszerűsítéséhez szükséges gépek gyártása. A pécsi szénelőkészítő rekonstrukcióját egyre több gépüzemi dolgozó szereli. — Megéri a liászprogram beruházásaiban részt venni — mondja Olasz János főmérnök, hisz akkor komoly árbevételhez jutunk. Jövedelmező még az is, ha idegen cégnek dolgozunk, import gépeket és gépalkatrészeket váltunk ki, újításokat kivitelezünk. Az utóbbi időben ilyen forrásokból a árbevétel évi összege 30—40 millió forint között alakul: Ebből gazdálkodik a 327 fizikai munkást számláló közösségünk. Több pénzre és műszaki fejlesztésre lenne szükségünk. Ha műszakilag felkészültek vagyunk, jobban látjuk el leqfőbb feladatunkat, a szolgáltatásnak számító gépjavítást. A társüzemi szolgáltatósok nem járnak árbevétellel. Arányuk egyre nő. Jelenleg a mintegy 600 millió forint értékű vállalati géppark karbantartásáért, felújításáért felel a gépüzem. Jövőre az összeg eléri a 700 milliót, ugyanis üzembe lépnek a Dowty Mecsek-pajzs omlasztásos változatai is. Teljes lesz az üzem leterheltsége, tehát a gondjai is szaporodnak. A legújabb pajzsok némelyike hattonnás. A javítócsarnokban ekkora súlyt megmozgató darut nem alkalmaznak, csak a gyártó műhelyben. Biztos, hogy nehéz egyszerre helytállni a karbantartásban és a termékgyártásban is. Várhatóan a javítás kerül előtérbe, hogy a széntermelés folyamatos maradjon. Hasonló helyzetet már megélt a gépüzem a korábbi években. Megoldás akkor is született. így látszik, ma mégis nehezebb a kiutat megtalálni. Oka ennek, hogy csökken a létszám, lassan szerezhető be jó minőségű anyag, az üzem gépállománya elavult, szűk a terület. Felvennének akár ötven szakembert is, de nincs jelentkező. Rendszeres az átcsoportosítás, szakmunkások látják el a betanított munkások teendőit. A megrendelések, dokumentációk késve érkeznek, a megrendelők szoros határidőket szabnak. A bányák elhanyagolják a rendszeres főjavítást, mert tartanak a termeléskieséstől. A komlói gépüzem javításra erősen elhasználódott berendezéseket kar>. amelyeknek a megmentése hosszadalmas, túl dráaa. Egv évtized múlva a vállalati gépállomány minimum 6—7 milliárd forint értékű lesz, óm az új iavítóbázis építését a 90-es évek elején tervezi a vállalat. — Nem örülök ennek — szögezi le a főmérnök. — Mi 1982-ben öt évre szóló részletes tervet dolgoztunk ki. Ezalatt százmillió forintért a mostani létesítményt felúiíthat- tuk volna. A javasolt rekonstrukcióról lemondott a vállalat- vezetés. Nem tehetünk mást: megpróbáljuk a lehetetlent is. A ayártáshoz külső partnert keresünk, hogy egyebek között az úifajta oajzs kiegészítő elemei időre elkészüljenek. A karbantartáshoz szinte lehetetlen bedolgozót találni. E téren csak a MÉV-vel állunk kapcsolatban. Nőtt a kapacitásunk azzal is, hoqy a korábbi évek qvakorlatóval ellentétben arányosan kifizetjük a túlteljesítést, amennyiben selejtmentesen dolaozik a munkás. Scheiner Ernő versenyfelelőstől megtudtuk, hogy a 16 gyártó és javító szocialista brigád szépen teljesíti kongresszusi és felszabadulási munkaverseny- vállalásait. A technológiai csoport tőkés gépek alkatrészeinek pótlásához készített dokumentációkat. Az importkiváltás összege meghaladja a hatmillió forintot. A javítási eljárások tökéletesítését húsz újítás célozta meg, ezeket elfogadták, bevezették. Nyár óta a brigádok átlag 110 százalékra teljesítik havi karbantartási tervüket. Van olyan gyártó brigád, amelyik a 125, sőt a 150 százalékot is eléri. Csuti J. A jégesőelhárítók új szolgáltatásai Időjárás előrejelzés — radarral Már húsz nagyüzem veszi igénybe a regionálissá bővülő hálózatot Kis országunkban gyakran igen nagyok az időjárási eltérések. Amikor helyenként záporokat, zivatarokat jelez a meteorológia, attól X tsz mezőgazdásza nem lesz okosabb. A „szeszélyes területi eloszlásban” című előrejelzés pedig, valljuk be, nem sokat mondó. Pedig de jó lenne előre tudni: esik-e holnap, megszárad-e renden, olcsó napenergiával a széna, vagy sem? Mennyi anyagot, energiát, pénzt lehetne megtakarítani, a helyi, egy-egy mezőgazdasági üzemre érvényes időjárási előrejelzéssel!... Ez a hajdani utópia nemrég még csak kísérlet volt, s ma Baranya megye húsz gazdaságában napi gyakorlat, amire országosan is felfigyeltek. A Baranya megyében működő — és sokáig az országban az egyetlen Jégesőelhárító Rendszer Tenkeshegyen elhelyezett időjárási radarberendezése kínálta a lehetőséget arra, hogy a meteorológiai előrejelzéseket az aktuális radaradatokkal kiegészítve a BRJE a Tenkes 50—60 kilométer sugarú körzetében pontosítsa, ezzel segítve a mezőgazdasági üzemeket a soron következő munkák megszervezésében. A mezőgazdasági előrejelzések kísérleti jelleggel 1982-ben kezdődtek. Ekkor a Baranya megyei Rakétás Jégesőelhárító Egység a jégelhárításban használt URH-frekvencián naponta adott előrejelzést a KSZE termelési rendszer mohácsi kirendeltségének. A KSZE 1983-ban négy gazdaságot kért fel — a mohácsi, a majsi, a villányi tsz-t és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátot — az előrejelzések használhatóságának tesztelésére. A szezon végén a tesztelő gazdaságok véleménye egyértelműen kedvező volt. Ezért a KSZE javaslatára a BRJE megkezdte a szolgáltatás propagálását. Ezt 1984-ben szerződéses alapon, önköltségi áron — évi 10 000 forintért — már húsz gazdaság vette igénybe. Mit nyújt ez a szolgáltatás? A megyén belül is nagy változékonyságot mutató elemeknél, így a csapadéknál, a Tenkesen lévő időjárási radar adatai alapján a veszélyeztetett körzeteket riasztják. Március közepétől október végéig a hőmérsékletre, a szélviszonyokra, a csapadékra vonatkozóan 36 órás előrejelzéseket továbbítanak mindennap. Ezeket 13 óra körül adják le a gazdaságoknak, annak érdekében, hogy a délutáni eligazításokon a másnapi munkatervek már ennek figyelembevételével készülhessenek. A heti előrejelzést — ami 5— 10 napos időszakra készül — mindig pénteki napon kapják meg c gazdaságok. Ez már agrometeorológiai — például késő tavaszi, kora őszi fagyelőrejelzés, talajhőmérséklet és talajnedvesség előrejelzés stb., — információkkal is kiegészül. Ezen felül a mikrohálózatot kihasználva — a jégesőelhárítórendszer 15 rakétakilövő állomásán mért adatok alapján —- a vetési időszakban 9 állomáson talajhőmérséklet-mérést végeztek 2, 5, 10 és 20 centiméter mélységben. Az egész időszakban mind a 15 állomáson naponta mérték a csapadékot, a hőmérsékletet, kiszámították és továbbították a dekádonkénti hőösszeget, aratáskor előre jelezték a harmatpontot. A harmatpont-mérést maguk a gazdaságok kérték. Az idei aratásban a BRJE a szerződéses kötelezettségein túl, a gabonaprogram sikeres végrehajtásának segítésére, Baranya összes telex-szel rendelkező mezőgazdasági üzemének adott díjtalan előrejelzést, amit nagyon kedvezően fogadtak a gazdaságok. A szezon végén a jégelhárí- tók megkérdezték a gazdaságokat az előrejelzések hasznosításáról. A megkérdezett üzemek szakembereinek véleménye szerint a 36 órás előrejelzés megközelítőleg 90 százalékban bevált. A szél előrejelzést elsősorban a búza gyomirtásánál, a különféle permetezések elvégzésénél és a környezetvédelemben hasznosították. A csapadékelőrejelzést a gombaölő- és peszticides permetezések és porozások elvégzésénél, a kukorica gyomirtásánál, egyéb munkaszervezéseknél használták jó' fel. A hőmérsékleti előrejelzések a késő tavaszi és kora őszi fagyok elleni védekezésben, a nö. vényvédelemben a küszöbérték meghatározásában, a perzselé- si veszély elhárításában segítettek. A hosszabb távú csapadék-, hőmérséklet- és talajhőmérsékletelőrejelzést a cukorrépa, a borsó, a szója, a kukorica vetési és betakarítási munkáinak szervezésében, a szénakészítésben és a növényvédelmi munkáknál hasznosították a gazdaságok. Ez utóbbi jelentős vegyszermegtakarítást eredményezett. A felhasználók véleménye szerint a szolgáltatás, vagyis az előrejelzések hatására javult a munkaszervezés, gazdaságosabb, okszerűbb lett a munka. Ez az előrejelzési forma beruházás nélküli tartalékot jelent. A szolgáltatásokat 1985-ben bővítik, a talajhőmérséklet mérőhelyek számát 9-ről 14-re növelik. A méréseket ezentúl szántott talajban végzik, és megadják a mérőhelyek talajtípusát is. Bevezetik a 10 napos hőösszeg- előrejelzést. A Baranya megyei Rakéta Jégesőelhárító Egység és a KSZE mohácsi kirendeltsége által kialakított üzemi szintű időjáráselőrejelzésre országosan is felfigyeltek. A Baranya megyei kedvező tapasztalatok alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 7 megyében indított ezzel kapcsolatos kísérletet. A fejlesztési elképzelések között szerepel a Tenkesen lévő radar áthelyezése a Mecsekre. Ezáltal nagyobb terület időjárását figyelhetnék meg, és a most létesülő Bács-Kiskun meqyei radarral közösen el tudnák látni Tolna megye jégeső elleni védelmét is. Ez a megoldás na<5y lépést jelentene az üzemi sz.in- tű időjárás előrejelzés kiszélesítésében is. — Rné — HÉTVÉGE 5.
