Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-08 / 337. szám

Lesznek nyugati kocsik?

Békeharc - üf feltételekkel

Az utóbbi hónapokban ismét megszaporodtak a fegyverkezés ellen küzdő erők fellépéséről szóló nyugati sajtójelentések. Csak éppen a hangnem változott meg: míg az elmúlt két—három évben legtöbbször a „közös nyugati biztonságpolitikát gyengítő" veszély, a rakétatelepítés ellenfeleinek „külföldi” (értsd: a szocialista országokból történő) irányítása volt a fő téma, addig most az akciók állítólagos kifulladása, a „békeharc híveinek elkedvet- lepedése" áll a hírek, cikkek zömének középpontjában.

Az érvelés, a magyarázat szinte mindig azonos: az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítésének keresztülvitele végzetes kudarcot jelent a békemozgalmak szervezői számára. És különben is, a tartósan lehűlt nemzetközi légkör, mindenekelőtt a két nagyhatalom közti bizalmatlanság, a közvetlen tárgyalási csatornák megfogyatkozása amúgy is megakadályozza a jószándékú,

Rendőrök támadnak a nyugatnémet fiatalokra, akik a ramsteini amerikai támaszpontnál a rakétatelepités ellen tiltakoznak.

alulról jövő, a tömegek közhangulatát szemléletesen kite-, jező kezdeményezések sikerét — így a fejtegetések jórésze.

Ám nem kell különösebb logika annak felismeréséhez, mennyire egyoldalú képet rajzolnak ezek az elemzések. Hiszen az egyik oldalról tény ugyan, hogy — nagyjából az évtizedfordulótól kezdve — jz imperialista politika, mindenekelőtt az Egyesült Államok magatartása miatt valóban veszélybe kerültek az enyhülés vívmányai, fokozódott a fegyverkezés tempója, s nem egy esetben kilátóstalanabbá vált a helyi válságok megoldásának lehetősége. Mindez persze megnehezítette a közeledést, a párbeszédet pártoló csoportok tevékenységét. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a békeszerető erők világszerte — így a szocialista országokban és hazánkban is — új kihívással találták szembe magukat. Ugyanakkor igaz - s ez az érem másik, sokak áltál előszeretettel figyelmen kívül hagyott oldala —, hogy a feszültség, a fegyverkezési hajsza ellen küzao mciQoimok - tevékenysége éppen e kihívás nyomán, épp e növekvő veszélyt felismerve élénkült meg, ka-' pott új erőre, bővült bázisában, színesedett eszközeiben, módszereiben.

E folyamát még konzervatív nyugati politikusok által sem igen tagadható eredménye a nemzetközi békemozgalom eddig soha n?m tapasztalt módon megnövekedett ereje. Számszerű összehasonlítás a dolog természeténél fogva meglehetősen nehéz, de a békemenetek, tömegtüntetések résztvevői alapján becsülve '' hívvel elmondható, nyugoai -- ^Homokban

hogy az Egyesült és Furópába.n létrejött hatu, más háborúellenes hullám egyedülálló a békemozgalmak történefében. A szakértők szerint sokszínűségét, az akciókba bevontak számát tekintve felülmúlja például a neutronbomba elleni mozgalmat, de még a vietnami háború elleni tiltakozás periódusát is. Semmiképp nem túlzás hát, ha megkockáztatjuk: napjainkban a -békeharc százmilliókra terjed ki, s már korántsem korlátozódik csupán földrészünkre.

zés elleni harc, az Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel vállalt szolidaritás. Fel kell ismerni egyes, megváltozott feladatokat, meg kell tanulni az új feltételekhez alkalmazkodva tevékenykedni, megkeresni a tömegakciók új lehetőségeit, törekedni a különböző irányzatok összefogására. Számos jel mutat arra, hogy ez a folyamat megkezdődött, s egyre inkább teret nyer a nemzetközi békemozgalomban.

Félrevezető tehát eltemetni a békemozgalmat; ezt támasztják alá a mindennapok aprónak tűnő, de összességében kifejező eseményei is. Tallózzunk találomra‘csupán a közelmúlt hírei között. Békehét volt Belgiumban. Nemzetközi értekezletet rendeztek Új-Delhiben, az Indiai-óceán atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáról. Leszerelési hetet hirdetett az ENSZ New Yorkban. A Greenham Common-i asszonyok már a következő békemeneteket tervezik Nagy-Britan- niában. Aláírásgyűjtő akciót szerveztek Nyugat-Berlinben. Szolidaritási felvonulás vonult végig Chicago belvárosán. Hazánkban békekonferenciát rendezett az Országos Béketanács. A fegyverkezési tervek elleni őszi rendezvénysorozat csúcspontjaként „élő láncot"

Békemenet a japán fővárosban — az amerikai Tomahawk rakéta mását viszik a tiltakozók.

szerveztek az NSZK-ban 210 kilométer hosszúságban — szerény becslések szerint is 300 ezer ember részvételével. Jelképesen ez az emberlónc az egész világot átfogja, a millió és millió egymás kezét szorító ember a békemozgalom erejének, dinamizmusának ékes bizonyítéka.

Szegő Gábor„és én ágyútöltelék vagyok”.

Százmilliók mozgalma

A személygépkocsi- behozatal lehetőségei

Két-három év múlva új típusok várhatók a MERKUR-nál

A MERKUR pécsi autószalonja Fotó: Proksza László

Tpbb, mint egymillió személygépkocsi fut hazánkban, azonban mintegy háromszázezren várnak arra, hogy autótulajdonosok legyenek. A személyautókat értékesítő vállalat, a MERKÚR vezetői a közelmúltban tájékoztatták az újságírókat a hazai gépkocsiforgal- mazás alakulásáról, helyzetéről, a garanciális és szavatossági kérdésekről.

A VI. ötéves tervidőszakban az autóbehozatali kontingens 406 000 darab, de mivel ebben nincs benne a lengyel és a jugoszláv import, így várhatóan ezt a mennyiséget hetvenezer autóval meghaladják. A vállalat fennállása óta a legtöbb autót — 112 000-t — 1980-ban adták ki telepeiken, azóta a partnerek szállítási készsége miatt ez a szám nem érte el az évi százezer darabot. Példaként hangzott el, hogy a Skoda hosszú ideig nem tartozott a-slágerautók közé, a vevőkre szinte úgy kellett „rátukmálni”, s a nyolcvanas évek elején e kocsi közvetett reklámozását is megkezdték. Ennek, s nem utolsósorban a Skodák javuló minőségének köszönhetően 1982- ben már 20 000 autót értékesítettek. Akkor minden remény megvolt, hogy ez a szám növelhető. A várakozással ellentétben azonban nemhogy több, hanem kevesebb kocsi érkezett-no. i

__«ilJ 1 i • --------l;c, iroo-uun pciuaui IÖÜUU,. 1984-ben ' pedig várhatóan 9000 ...

Már az idén is, de főleg jövőre a folyamatos gyári korszerűsítések eredményeként szinte valamennyi típusnál változás lesz, például a Wartburgnál. és Trabantnál új elektromos gyújtás, a Dáciánál új hűtőrács. A szocialista autógyártásban az igazi áttörés a következő ötéves tervben várható. A céqek úi tímjjokkc! jelentkeznek: 1987-től minden bizonnyal nálunk' is'.kapható majd a VA2 2108-as, az új Moszkvics és Zaporozsec, ez utóbbi érdekessége, hogy vár- foqyaszt — az új Skoda. Talán ezekben az években lehetőség nyn'ilí £ ^°‘ lonez, bz Oltcit és a Jugo 45,

illetve Jugo 55 típusok behozatalára. Ez azonban függvénye a kooperációs szerződéseknek. Felmerült, hogy az új Dacia mikor jelénik meg a MERKUR- nál? Ezzel kapcsolatban semmilyen hír nincs, akárcsak a dízel Daciáról, azonban a jelenleg is kapható típus kombi változata a jövő év negyedik negyedében már megvásárolható.

Természetesen felvetődött, hogy lesz-e lehetőség tőkés importból gépkocsik beszerzésére? Ilyen irányú puhatolózó tárgyalásokat több nyugati és tóvol-keleti céggel folytatnak, így többek között a Fiattal, a Forddal, az Opellal, de egyelőre megállapodás nem született.

Becslések szerint Magyarországon évente 200 000 használt személygépkocsi cserél gazdát, ebből a MERKUR-on keresztül 20 000 autó talál vevőre. Á vállalat vezetői gondolkodnak, hogy milyen módon növeljék ezt a számot, mert azt tartják, a mostani részesedésük kevés. Javaslatként hangzott el, hogy p MERKÚR újítsa fel a kocsikat, s úgy adja tovább, de a vállalat vezetői/iek véleménye szerint ez nem lenne jelenleg üzlet.

#

A vállalat a szavatossági kérdések eibiraiasat „ieadta" a szerződött autójavító, üzemeknek, ami nagy könnyebbséget jelent a ' kocsitulajdonosoknak és a javítóknak. is. Gond viszont, hogy az üzemek készlet- gazdálkodása kötött, így. nem tudják tárolni a garanciális és szavatcsscgi javításokhoz szükséges alkatrészeket, emiatt sokszor hetekig- üzemképtelen egy- egv autó, s jogosan bosszankodnak a tulajdonosok.

Szó esett arról is, hogy a MERKUR-t évente átlagban 70— 90 gépkocsitulajdonos pereli be különböző ókök miatt. Ez a szám nem nagy ahhoz viszonyítva, hogy 90—95 000 autót forgalmaznak, de mint elhangzott, ennek felét rugalmasabb ügyintézéssel el lehetríe kerülni, ezzel is növelve a vállalat megingott presztízsét.

Szakmai körökben is nagy érdeklődést váltott ki az új módszer, amellyel Moszkva fölül eltérítették a hófelhőket. A meteorológusok szerint ez úgy lehetséges, hogy a repülőgépek ezüstjodidot, vagy más vegyszert fecskendeznek a hófelhőkbe, még mielőtt azok elérnék a várost. A vegyszer hatására meggyorsul u hókristályok képződése, s végül a felhő a kívánt helyen és időpontban szabadul meg terhétől.

Magyarországon a jégesőt

hordozó felhőket teszik ártalmatlanná hasonló módon, jégágyúkból kilőtt vegyszerrel akadályozzák a jégszemcsék kialakulását. A repülőgépes hószabályozással még nem kísérleteztek, de a hazai időjárás ezt valószínűleg a jövőben sem teszi szükségessé.

A Greenham Common-i asszonyok

Érdemes áttekinteni azt is, hogy a méreteken kívül miben különbözik a nemzetközi békemozgalom mostani szakasza, a megelőzőektől. A legfeltűnőbb (utaltunk már rá), a résztvevők

meg itt,- hogy az „Orvosok a nukleáris háború megelőzéséért!” csoport következő, ötödik kongresszusát jövőre épp a magyar fővárosban rendezik meg.) Ne feledkezzünk végül meg az egyházak részvételéről sem a békemozgalomban. A béke különböző világnézetű emberek egyetemes ügye, így érthető, hogy védelme az emberiség sorsát szívükön viselő, vallásos érzületű hívőket is mozgósítani képes.

Ellenérveket természetesen a túloldalról is sorolnak, hisz a békemozgalom kibővülése és a spontán vonások előtérbe kerülése nem kevés ellentétet is felszínre hozott. Sokszor fékező hotású az ideológiai tisztánlátás hiánya, vagy a belső széthúzás. Nemegyszer éri igaztalan, a mozgalom hatékonyságát csökkentő kritika a szocialista országok békeszef- vezeteit. (A megszokott vád az, hogy „nem függetlenek”, így állásfoglalásuk semv tekinthető autentikusnak. Csakhogy ez a „függőség" nem jelent gúzsba kötöttséget; a fő különbség nem annyira a jogállásban mutatkozik a nyugati testvéráram- latokkal szemben, hanem inkább abban, hogy a szocialista államok hivatalos békepolitikája előnyösebb körülményeket biztosít a békemozgalom teendőinek megvalósításához.)

A példák további sorolása helyett' próbáljunk összegezni: hol az igazság? Hullámhegyről, vagy hullámvölgyről beszélhetünk? A reális mérlegkészítéshez talán azt kell elsősorban felismerni, hogy a békemozgalom nem szűkíthető le csupán a most úton levő Pershingek’és szárnyasrakéták elleni tiltakozásra. Annál sokkal átfogóbb,., kiterjed a fegyverkezés minden válfajára, Európában éppúgy, mint íöidünk más részein. Más-- • részt a konkrét fegyverkezési témákon kívül beletartozik a gyarmati elnyomás, a fajüldökörének kibővülése. A háború vagy béke kérdése ma már nem csak a politikusok ügye, az egyszerű emberek egyre nagyobb rétege igényli a beleszólást saját és utódai sorsának alakításába. Érdekes jelenség a mozgalom fiatalodó-- sa-is, a tízen- és huszonévesek fokozódó aktivitása. Ugyanilyen sajátosság a más társadalmi rétegekkel, nőszervezetekkel, környezetvédőkkel és' szakszervezetekkel való együttműködés.

Új szervezeti formát szült az egyes foglalkozási ágak képviselőinek körében kibontakozó békemozgalmi aktivitás. Néhány év alatt tekintélyes nemzetközi mozgalommá fejlődött például az orvosok antinukleári<; fpl'lpnPSP C nursmnlyknr. mAe

_ -------,-----“I ~ . /-..— .»UUII Hl KJ 3

t

udósok, pedagógusok, fizikusok stb. között is kialakult hasonló kezdeményezés. (Említsük