Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-01 / 330. szám

December 4-től gyermekkönyvhét Sólyom Kati: Karácsonyvá- rás című műsorával kezdődik december 4-én a gyermek­könyvhét Pécsett, a dr. Berze Nagy János Fiókkönyvtárban. Immár hetedik alkalommal rendezik meg a kicsik részé- . re az országos gyermekkönyv­hetet. December első nap­jaiban gazdag program vár­ja a fiúkat és lányokat a könyvtárakban, úttörőházak­ban és a Móra Könyvkiadó több újdonságot is megjelen­tet erre az alkalomra. Iró-ol- vasó találkozókat, irodalmi műsorokat, kiállításokat és is­meretterjesztő előadásokat szerveznek részükre. A gyer­mekkönyvhét célja, hogy a gyerekekkel megszerettesse az olvasást. Baranya megye központjá­ban a 3. számú gyermek­Új kiadványok, irodalmi műsorok könyvtárban kedden az írás történetével ismerteti meg a tanulókat délután 3 órakor Maul Ernőné könyvtáros. Az egyhetes rendezvénysorozat­ban Csizmazia Sándor Titko­kat az ujjaimmal mondom el című zenés műsorával várja a gyerekeket, a 3. számú fiók- könyvtár Könyvbarát szakköre a Könyv útja címmel tart fog­lalkozást, amelynek meghívott , vendége Pákolitz István köl­tő, valamint Állatkerti séta címmel diavetítéses bemuta­tóra kerül sor a 4. számú fiók- könyvtárban. Az Apáczai Csere János Nevelési Köz­pont kiállítást rendez a téli könyvhét újdonságaiból, a hét ünnepeiről gyermekrajzokat,­állít ki és a téli hagyomá­nyokkal ismerteti meg a gye­rekeket. A gyermekkönyvhéten kerül a könyvesboltokba Richard Scarry: Tesz-vesz-város című könyve. A gyerekek vidám rajzok és humoros szöveg se­gítségével ismerkedhetnek meg a különféle mestersé­gekkel, foglalkozásokkal. A könyvhét ajánlatában szere­pel még A varjúkirály című mesegyűjtemény is, melyben Fábián Ágostonná kakasdi székely mesemondó legszebb meséi szerepelnek. A kicsik­nek több leporelló közül is választhatnak a szülők a kö­zelgő ünnepekre. Lengyel művek a Pécsi Galériában különböző nemzedékek kölcsö Ifjúsági parlament a Volánnál A Volán 12. sz. Vállalatnál a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a vállalati ifjúsági parlamentet — amelyen a pécsi Volán különböző egységeinek képviselői vettek részt, — ifjú­sági fórumok előzték meg. Eze­ket a fórumokat a vállalatnak mind a tíz szolgálati helyén megtartották. A tegnapi válla­lati ifjúsági parlamentre ké­szült beszámolót írásban már korábban megkapták a fiata­lok. A részletes és alapos beszá­molót tegnap szóban egészí­tette ki Fűzi Árpád, a vállalat igazgatója. Elmondta, hogy a parlamentet megelőző fórumo­kon fölmerült kérdések három fő téma köré csoportosulnak: a bér, a termelési feladatok és a szociális körülmények prob­lémái köré. Már a bevezető­ben utalt arra, hogy a jövő év januárjától nagyobb arányú bérfejlesztést akar a vállalat megvalósítani. A kiegészítő után összesen húszán kértek szót az ifjúsági parlamenten, s e hozzászólások ugyanazokat a problémákat érintették, mint általában a hasonló fórumokon elhangzók: a pályakezdés, a lakáshoz ju­tás, a gazdasági munkaközös­ségek, a szakmai, anyagi, em­beri érvényesülés lehetőségeit. S természetesen — hiszen ez el­kerülhetetlen — igen sok olyan szakmai probléma is fölmerült, ami a vállalatnál dolgozókat foglalkoztatja, legyenek e dol­gozók fiatalok vagy idősebbek. Fölmerült például a 40 órás munkahét bevezetésének lehe­tősége, s erre még helyben el is hangzott a válasz: ezt sajnos egyelőre a vállalat jellege miatt nem tudják biztosítani, de a következő ötéves tervben megpróbálják megoldani a kérdést. A lakásprobléma itt is mindig napirenden levő kér­dés, s ha csak fokozatosan le­het is megoldani, nincs olyan lakáshoz jutó, akit valamilyen módon ne támogatna a válla­lat, s ehhez a törekvéséhez a jövőben is tartja magát. Sokan tették szóvá a munkaruha rossz minőségét, erre azonban, egye­lőre legalábbis úgy látszik, nincs végleges megoldás. Az ifjúsági parlament részt­vevői fölvetették azt is, hogy igen sok a kihasználatlan szel-, lemi tartalék, s fölajánlották, szívesen fölélesztik, újra meg­szervezik a vállalati FMKT-t, s szeretnének ehhez feladatokat kapni. A fiatalok kérdéseire a vál­lalat igazgatója válaszolt, majd a jelenlévők elfogadták a beszámolót, s egyhangúlag megszavazták az intézkedési tervet, s az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználására készült tervezetet. D. Cs. 6. HÉTVÉGE Decemberben rendezik Ma­gyarországon a lengyel kul­túra napjait, az országos ren­dezvénysorozat első eseménye az a kiállítás, amelyet tegnap délután a Pécsi Galériában nyitott meg dr. Romváry Fe­renc, a Janus Pannonius Mú­zeum osztályvezetője. A nagy­teremben a Grupa Krakowska mutatkozik be. A művészettör­ténet két krakkói csoportot tart nyilván. Az egyik 1932-ben ala­kult meg: egységes politikai nézetek, de különböző stílustö­rekvések alapján: a csoport tagjai — fiatal művészek — a kubizmustól a konstruktivizmus­tól, a német expresszionizmus- tól kapták ösztönzésüket. 1937-ig működött ez az Avantgarde nevű csoport — a második 1957-ben jött létre és működik mind a mai napig „a Befejeződtek a munkásőrsök évvégi alegységgyűlései. A no­vemberben megtartott szakasz- és századértekezleteken arról adtak számot a parancsnokok és a munkásőrök, hogy az idén is eredményesen dolgozták a gazdasági építőmunkában, a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. A Mecseki Ércbányász Vállalatnál például 13 millió forint értékű többletet teljesítenek munkatársaikkal együtt. Kommunista műszakokat szerveztek a budapesti és a vi­déki üzemekben dolgozó mun­kásőrök, bányász társaik pedig több tízezer tonna szenet hoz­tak felszínre külön- és pótmű- sza kokon. nős türelmességével”, ahogyan a kiállítás igen érdekes és tar­talmas anyagát válogató mű­vészettörténész, dr. Stefánia Krzysztofowicz-Kozakowska írja a katalógus előszavában, aki Lech Majewski varsói művész­szel és Marian Zbigniew La- komskival, a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Köz­pont igazgatójával együtt részt vett a tegnapi megnyitón. Lech Majewski kiállítása a galéria pincéjében látható. Ma­jewski a fiatal lengyel plakát­tervező generáció kiemelkedő alakja, számos díj tulajdonosa — különösen érdekesek szá­munkra a magyar filmekhez ké­szített plakátjai. A kiállítást de­cember 31-ig láthatja a pécsi közönség. • G. T. A mezőgazdaságban dolgo­zó munkásőrök a nehéz beta­karítási és talajmunkákban jártak élen. Értékelték a kiképzési, szol­gálati feladataik végrehajtását. A harcászati gyakorlatokat, a lövészeteket kiváló, illetve jó mi­nősítéssel teljesítették. A fog­lalkozásokon az állomány 94— 96 százaléka jelent meg, Buda­pesten és Baranya megyében több alegység elérte a 100 százalékos megjelenési arányt. E munkaértekezleteken, a párt- és a munkahelyi vezetők jelen­létében, több mint húszezer munkásőr mondott véleményt a gazdasági, a társadalmi és a testületi eredményekről, gon­dokról. Befejeződtek az alegység­gyűlések a munkásőrségben Beszámoló párttaggyűlések MÉV III.üzem mélyszinti lll.alapszervezete Mint ahogy első osztályú labdarúgónak, úgy bányász­nak sem alkalmas mindenki - fogalmazta meg a véleményét az egyik felszólaló a Mecseki Ércbányászati Vállalat III. szá­mú üzem mélyszinti III. körlete pártalapszervezetének péntek esti beszámoló taggvűlésén. A vélemény csendes derültséget váltott ki. Nem azért, mintha a jelenlévők nem értettek vol­na egyet vele. Az új munka­erővel szemben támasztott ilyen minőségi követelményt azonban aligha engedhet meg magának egyetlen bá­nyavállalatunk is. A MÉV sincs ebben a helyzetben. Mindez inkább tünete, és nem gyöke­re a magyar bányászat gond­jainak, amelyről körlet, üze­mi, vállalati és iparági szin­ten egyaránt sok szó esett ezen a taggyűlésen. Az elmúlt öt év munkájáról a vezetőséa beszámolóját Ko­vács József, az alapszervezet titkára terjesztette a határo­zati javaslattal együtt a tag­gyűlés elé. Kritikus és önkri­tikus beszámoló volt. Elsőként a gazdasági munkával fog­lalkozott: az öt év során elért termelési sikerekkel és gon­dokkal. A gazdasági munká­nak továbbra is kulcskérdése marad a hatékonyság növe­lése, a minőségi munka, a munkaszervezés és költség­takarékosság. A vezetőség és a vitában felszólalók egyaránt úgy értékelték, hogy az alap­szervezetben folyó ideológiai­politikai munka hatékonyságá­nak növelésére is nagy szük­ség mutatkozik, s ezzel a párt politikájának harcosabb, elkö­telezettebb képviseletére és megvalósítására. Az üzemi pártbizottság mi­nősítését Horváth József is­mertette. Az értékelésből vég­ső következtetésként kitűnik, hogy az alapszervezet tevé­kenysége a jövőre nézve biz­tató több pozitív vonást tar­talmazott. A vitában felszó­lalók a termelés, a bányászok anyagi és erkölcsi megbecsü­lésének, helyzetének, és a pártépítés sajátos gondjainak számos kérdését felvetették, így szóba került a vájárután­pótlás nehézkessége, hogy nincs vonzereje a bányász szakmának, mert az itt elérhe­tő jövedelmek sem teszik az­zá; hatásában ellentmondá­sos a bányászrehabilitáció, elégtelen az egészségügyi szolgálat megelőző tevékeny­sége, de sok bányász maga sem vigyáz eléggé az egész­ségére; nehezíti a vájvégen dolgozók körében a pártépí­---------------------- « --------------------­t ést az életkorhatárhoz ra­gaszkodás statisztikai jellege; a külső gazdasági körülmé­nyek kedvezőtlenül hatnak a munkafegyelemre és munka- intenzitásra - s hosszan le­hetne még sorolni a vita so­rán felmerült témákat. Mind­ezeknek tömör szintézisét fo­galmazta meg az egyik fel­szólaló célként, követelmény­ként: „Ma az politizál jól, aki jól dolgozik.” A felszólalók között volt Völ­gyi Gyula, a MÉV III. üzem pártbizottságának szervező titkára is, aki többek között felolvasta a pécsi munkásőr- egység parancsnokságának levelét, amely köszönettel álla­pítja meg, hogy az ércbányász munkásőrök — körtük a III. üzem III. mélyszinti körlete pártalapszervezetéhez tartozó 6 munkásőr is — a fegyveres testületben maradéktalanul eleget tettek pártmegbízatá­suknak, áldozatkészen, becsü­lettel helytálltak feladataik teljesítésekor. A taggyűlés elfogadta a vezetőség beszámolóját és a határozati javaslatokat, s meg­választotta a soron következő vezetőségválasztó taggyűlés tisztségviselőit. D. I. Mecseki Szénbányák Északi Bányaüzeme A Mecseki Szénbányák Észa­ki Bányaüzem föld alatti párt­alapszervezetének tagjai a má- zaszászvári bányászklubban tartották beszámoló taggyűlé­süket. Az alapszervezet titkára, Fe­nyő József átadta az alapszer­vezet legifjabb tagjának, Ko­csis Istvánnak a frissen kiállí­tott párttag könyvet. A felcsat­tant taps elismerést jelentett, bizalmat és reményt is sugár­zott: jó lenne minél több fiatal a bányába és a pártalapszer- vezetbe. Fenyő József beszámo­lójából kitűnt: elöregszik az alapszervezet, túlsúlyban a 40— 50 év közöttiek vannak, a 30 év alattiak közül mindössze 7 párttag található a 94 fős alapszervezetben. Talán ezért is fontos, hogy támogatásuk­kal a KISZ még jobban fogja össze a fiatalokat. Az elmúlt öt évet jellemzi: főleg a szállítás gépesítésével nagyobb mérvű volt a géoesí- tés az utóbbi fél évtizedben, mint korábban az egész üzem fennállása során, de még így is túl sok hárul az emberre, annak erejére. Az 1980-as termelési mélypont óta két­szer érdemelték ki az Élüzem címet. Az idei év első tíz hó­napjában az időarányos ter­melési tervüket majd 5 ezer tonnával teljesítették túl, a vá­gathajtásban szinten, a fűtő­érték és a hőmennyiség tekin­tetében hátrányban vannak, míg a tervezettnél 1555 mű­szakkal dolgoztak többet, a beteqműszak is majd ennyivel növekedett. . . A felszólalók szóvá tették: a nyugdíjazásakor a lakóterü­leti alapszervezetbe átirányí­tott párttag „holt" térbe ke­rül, mindenki azt szeretné, ha továbbra is együtt maradhat­nának. Ez a kötődés minden szempontból előnyös. Első a termelés, kell a szén, de va- ion mennyi túlműszakkal? — kérdezte a fiatal váiár. A sok túlműszaik örökös fáradtságot, az meg balesetet és betegsé­get eredményez. Kevesen van­nak, talán éppen ezért nem túlműszakokkal, hanem a hét- kö^apokon kellene teljesíteni a tervet, például jobb gépki­használással (jobb gépesített­séggel) és jól szervezett anvagellátással. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára hozzászólásában ki­—————— » -----­e melte, hogy az alapszervezet tagjai tudják, mit várnak el tőlük és igyekeznek azt telje­síteni és nem könnyű viszo­nyok között is. Nem csak a termelésben, a közéleti meg bízatások teljesítésében is pé>- dót mutatnak, és magukkc» vonzzák a pártonkívülieket. Az eszmei-politikai nevelésben is legalább úgy kell példát mu- tatniok, ahogy azt a termelés­ben teszik. A lakóterületi mun­ka nem nélkülözheti a nagy tapasztalaté, nyugdíjas bá­nyász párttagokat sem, s mi­vel az ő esetükben az érzelmi kötődés meghatározó, e kér­dést csakis emberségesen, tisztességesen és korrektül szabad rendezni. Végezetül megköszönte a bányászok helytállását, majd Emléklapot adott át a 25 éve párttaq Ziegenheim Mátyás­nak, Elismerő Oklevelet Dévoi Tibornak és Fenyő Józsefnek. A taggyűlés a beszámoló­ban elhangzottakat egyhangú­lag elfogadta, megválasztotta a vezetőség választó taggyűlés tisztségviselőit, majd az In- ternacionálé közös eléneklé- sével ért véget. M. L. 506-os Szakmunkásképző Intézet A pécsi 506-os Szakmunkás- képző Intézet pártvezetőséaé- nek beszámolóját Hetényi De­zső, a párta la pszervezet titká­ra ismertette. Az eltelt öt év­ről szóló igen alapos össze­foglaló részletesen és néhol kritikusan elemezte a párt- alapszervezet XII. kongresszus óta végzett munkáját. Szólt az eredményekről, amelyeket az oktatáspolitikai feladatok vég­rehajtásában értek el az isko­la nevelői és hangsúlyozta a tennivalókat is. Az elmúlt évek felgyorsult változásai nem hagyták érin­tetlenül a jövő szakembereit képző intézményeket sem - hangzott el a beszámolóban. Az oktatás-képzés módosításá­nak egyik első állomása volt, hogy 1977-ben tantervi válto­zásokat vezettek be, amit ké­sőbb több más intézkedés is követett. Ilyen körülmények között az alapszervezet mun­kája sem volt könnyű, ám amint az a felsőbb pártszerv értékeléséből kiderült, a kom­munista pedagógusok minden esetben teljesítették vállalá­saikat. A hozzászólók többsége el­ismeréssel szólt a vezetőség munkájáról. Miklósi Jenő azt emelte ki, hogy valamennyi tanárnak, oktatónak van lehe­tősége, hogy tehetsége legja­vát nyújtsa. Dr. Gobi János arról beszélt, miként igyekez­tek tartalmasabbá tenni az alapszervezet tevékenységét, az oktatás-nevelés feltételeit elemezve pedig elmondotta, hogy négy úi tanterem, vala­mint tornaudvar épült, számí­tógépeket vásároltak és szá­mítástechnikai szakkört hoztak létre. Sértő Gyula a Kossuth-kiad- ványok terjesztésének eredmé­nyességéről számolt be, Kere­kes Lajos a pártépítés, a fia­talítás fontosságát hangsú­lyozta, Takács István a szak- szervezeti és a pártalapszer- vezet között kialakult jó kap­csolatot emelte ki. A párt és a KISZ együttműködésének ta­pasztalatairól Stercz István mondott elismerő szavakat. A vitában ezután Lukács Já­nos, oz MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titká­ra kért szót. Elismeréssel be­szélt a párta la pszervezet és a vezetőség munkájáról, majd a következőket mondotta: — Számolnunk kell azzal, hogy nehéz időket élünk, ám a kommunistáknak minden bo­nyolult helyzetben meg kell találniuk az eredményes mun­kavégzés módját. A jelen kö­rülmények' között méginkább mozgósítani kell a fiatalokat, a szellemi tőkét, a lehetősé­geket. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban kiemel­te; hogy a jövőben nagyobb szük­ség lesz a jól képzett építő­ipari szakemberekre. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a helyes pályaválasztás fon­tosságát és azt a tényt, hogy a beiskolázásnak a következő években mindinkább össz­hangba kell kerülnie a reális szükségletekkel. A vitában ezután Kubinka György szólalt fel és a munka­helyi demokrácia helyi meg­valósulását elemezte, majd Hetényi Dezső párttitkár fog­lalta össze az elhangzott vé­leményeket. F. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents