Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-24 / 353. szám

Az energiatakarékos csutaégetö-berendezés a vetömagüzemben Tíz új óllal bővült a sertéstelep a Törökdombon Rekordok éve a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban 70000 tonna gabona, 9000 tonna hús 20 millió forint nyereség terven felül Aki lentről kezd, egy év alatt is nagyot tud lépni, de fentről már nehéz még feljebb jutni a mezőgazdaságban. E régi mon­dást — csakúgy, mint évek óta mindig — 1984-ben is megcá­folta a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 3000 fős kollektívája. Most már biztos, hogy rekord­évet zárnak és ezzel felülmúl­ják tavalyi önmagukat, amikor pedig a MÉM-STAGEK értékelé­se alapján az ország 122 ál­lami gazdasága közül az abszo­lút elsők voltak. Boly már min­den létező díjat és kitüntetést elnyert több ízben is. S büszkék rá, hogy 1983. évi munkájuk alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Ter­melési Nagydíját is átvehették. A közhiedelem szerint az or­szág legjobb földjein gazdál­kodnak, pedig ez nem fedi a valóságot. Földjeik átlag arany­korona-értéke 26,5, ennél húsz állami gazdaság rendelkezik jobb minőségű földekkel. A vezetők a földnél többre érté­kelik az emberi tényezőt: a ve­zetői-szakmai hozzáértést, a szervezettséget, az emberek szorgalmát, helytállását. Ebben az évben az egész magyar mezőgazdaság megkü­lönböztetett figyelemmel kíséri a bólyiak munkáját, hisz a július 4-i munkásgyűlésen ők kezde­ményezték a munkaversenyt a XIII. pártkongresszus tiszteleté­re. Munkavállalásuk — amely­nek teljesítésébe 107 szocialista brigád, 2300 dolgozó kapcsoló­dott be — a három nagy or­szágos programba, a gabona-, a hús- és az energiaprogramba illeszkedett bele. Ezt megelő­zően a bólyi kollektíva már ko­ra tavasszal tett vállalást a fel- szabadulás 40. évfordulójának tiszteletére. Akkor 20 millió fo­rint terven felüli többletnyere- séa előállítását vállalták. A nyár derekán a már emlí­tett munkásgyűlésen 63 000 ton­na gabona megtermelését vál­lalták, illetve azt, hogy a terve­zettnél 5000 tonnával több, ösz- szesen 45 000 tonna őszi búza, őszi árpa, hibridkukorica, szója, fajtaborsó és bab-vetőmagot állítanak elő. Ez a mennyiség eqvmillió hektár földterület be­vetésére elegendő. Az állatte­nyésztésben dolgozók egyebek között 9000 tonna sertés-, ba­romfi- és marhahús megterme­lésére tettek vállalást. Röviddel az év vége előtt Szántó Zoltán vezérigazgató­helyettes a vállalt feladatok maradéktalan teljesítéséről, sőt túlteljesítéséről adhatott szá­mot. Ha a szokottnál nagyobb oroblémákkal kellett is szembe- lézniök — keltetői tűz, kedve­rőtlen időiárás —, 1984-et a rekordok éveként könyvelhetik ;l. Eddiqi legnagyobb átlqgter- mést értek el; búzából hektó- ónként 7,54 tonnát, őszi árpából j,45 tonnát, fojtoborsóból 3,78 onnát, takormánykukoricából 0,1 tonnát. Ennek eredménye- ént teljesítették túl vállalásu- at, vagyis a qabonaprogram- íoz az eredetileq vállalt 63 000 onna helyett 70 000 tonna ga- jonával járultak hozzá. Vetőmaqból is megtermelték vállalt többleteket annak el­lenére, hogy a hibridkukorica az idén országosan nagyon ke­vés, s a szokottnál Bolyban is alacsonyabb termést adott. A minősége viszont kifogástalan, a fajták biológiai potenciálja 10 tonna feletti hektáronként. Tízezer tonno hibrid vetőmagot tudnak átadni így is a kereske­delemnek, ennek 40 százaléka exportra megy. Szójából 5000 tonnát dolgoztatnak fel Jugo­szláviában, ami dollárelszámo­lású, de nullszaldós üzlet, o visszakapott szójaproteinért, szójaolajért és szójadaráért szó­ja vetőmaggal fizet a kombinát. Búzából 18 000 tonna vetőma­got állítottak elő, vetőmagbor­sóból 8500 tonnát exportáltak Hollandiába, Angliába az NSZK-ba és legújabban Japán­ba. Az export az éves árbevé­telük 24—25 százalékát teszi ki, ami fele-fele arányban oszlik meg a szocialista és a tőkés piacok között. A húsprogramban tett 9000 tonnás vállalásukat túlteljesítik, amennyiben az év végéig 5600 tonna sertés-, 1000 tonno szarvasmarha- és 2500 tonna baromfihúst állítanak elő. Eb­ben benne van a kombinát kis- árutermelő ágazatának produk­tuma is, és ez igen figyelemre méltó. A kistermelők a BMK in­tegrációjában 900 tonna sertés­húst és 2150 tonna baromfihúst termelnek meg. Az állattenyész­tési ágazat az idén több új lé­tesítménnyel gyarapodott. Az újmajori után az idén befejez­ték a 64 millió forint bekerülé- sű törökdombi sertésüzem re­konstrukcióját, ami 20 száza­lékkal növeli meg a hízókibo­csátást. Az eddigi 12 000 helyett a jövőben évi 15 000 hízottser­tést tudnak itt előállítani. A megnövekedett hústermelés kiszolgálása érdekében 32 mil­lió forintos beruházással ikresí- tették a törökdombi takarmány­keverő üzemüket. Ebben a kor­szerű üzemben évi 40 000 tonna sertés- és baromfitápot gyárta­nak a kombinát részére, a kis­termelőknek és kereskedelmi értékesítésre. Kislippón, a kombinát ottani üzemében 50 millió forintos be­ruházással új hibridüzemet épí­tettek, amelynek próbaüzeme megtörtént és végleges átadá­sára december 17-én került sor. Ez már a negyedik hibridkuko­rica-szárító a kombinátban, lé­tesítésével egyfelől a szállítási távolságot kívánták csökkenteni, másrészt tartalékkapacitást lét­rehozni a minél jobb minőségű vetőmag előállítása érdekében. Az idei évük pénzügyileg is a legeredményesebb. Termelési értékük tavaly 2 milliárd forint volt, ebben az évben 2,3 mil­liárd forint. Nyereségtömegük a tavalyi 311 millió forinttal szemben ezúttal 330 millió fo­rint. A terven felül vállalt 20 millió nyereségtöbbletet telje­sítették. A dolgozók bérszínvo­nala 9,2 százalékkal emelke­dett. Az őszi vetéseik szépek, az 1985. évet jó pozíciókból kezd­hetik. Az új szabályozók belé­pésével jövőre 20 millió forint többletterhet kell kigazdálkod- niok. Az idei munkájuk és ered­ményeik alapján nem kétséges, hogy ez az újabb erőpróba is sikerül majd a BMK kollektívá­jának. — Rné — A vetömogüzem új papirkonténerekben exportálja termékeit Az idén készült el a törökdombi takarmánykeverő Läufer László felvételei Erőfelmérés és előrelátás ■ Lelkesítőek a közgazdasági szabályozók 1985-ben esedékes, sokak által egyenesen újabb reformként elkönyvelt változá­sai. Jövőbeni hatásukat még teljes egészében föl sem lehet mérni, mindenesetre a szabá­lyozók újabb zsilipeket húznak fel a vállalati, az egyéni gon­dolkodás és öntevékenység előtt. Még nagyobb lesz az ön­állóság, szélesebb a mozgástér. Vállalataink és szövetkezete­ink minden évben érthetően vá­rakozással tekintenek a szabá­lyozóváltozások elé, annál is inkább, mivel ezek — a folya­matosan romló külső és belső feltételeket közvetítve — álta­lában a nadrágszíj meghúzását, jövedelmeik megcsapolását je­lentették. Miután minden évben rendre napvilágot láttak a mó­dosítások, a gazdálkodók több­sége rögvest számítást végzett, mit visznek, mit hoznak az új szabályozások, majd azt kezd­ték latolgatni, hogyan védhetők ki a kedvezőtlen hatások. A mostani változások sokiró- nyúbbak, nagyobb léptékűek és horderejűek, aligha lesz célra­vezető az egyszerű helyzetfel­mérés és a védelmi állásokba vonulás. Mindenekelőtt: a vál­tozások jelentősen átrendezik a gazdálkodók sorait, lesznek vállalatok, mélyek egycsapásra kedvezőbb, mások határozottan hátrányosabb helyzetbe, ezzel együtt lépéskényszerbe kerül­nek. Ugyanakkor saját maguk­nak kell döntést hozniuk olyan kérdésekben, amelyek évekre előre meghatározhatják moz­gásterüket. A vállalatok egy részének például a jövő január végéig kell nyilatkozniuk, me­lyik keresetszabályozási formá­ba kívánnak tartozni. Ha mond­juk kényelemből a keresetnö­vekmény-szabályozás mellett döntenek, akkor számolni kell azzal, hogy ebből három éven belül nem lehet átsorolni egy másik, pillanatnvilaq kedvezőbb formába. Úgyszintén alaposan megfontolandó kérdés, a cég előremeneteléhez melyik új vál­lalatvezetési forma a legalkal­masabb. Mindenekelőtt tehát töviről hegyire meg kell ismerni az új játékszabályokat, megkeresni az összefüggéseket, mindez már önmagaDan nagyobb szellemi erokitejtésre készteti a vállalati agytrösztöket. Szükség van to­vábbá a szokásos nelyzetfel- mérésre, tehát hogy mit visz­nek, mit hoznak az uj szabályo­zók, mindez azonban nem elég, itt most sokkal többről van szó. Alapos erőfelmérésre és előre­látásra van szükség, arra, hogy mindenütt számba vegyék, mi­lyen intézkedéseket kell hozni ahhoz, hogy ne csak úgy ahogy beleférjen a vállalat az új sza­bályzók adta keretekbe, de él­ve a nagyobb önállósággal és a szélesebb mozgástérrel, hely­zete javuljon. Újfent fel kell tehát térképez­ni a belső tartalékokat, mozgó­sításukra pedig intézkedéseket hozni. Milyen tartalékokra gon­dolunk? Nyilván, mindenütt akad még felesleges — tegyük hozzá, az adott vállalatnál fe­lesleges — és leépíthető mun­kaerő, és itt nemcsak a koráb­ban a bérhígítás miatt alkal­mazott alacsony keresetűek el­küldéséről van szó, de előnyt jelenthet a vállalatnak, ho megválik egyes magas keresetű munkatársaitól is, amennyiben azok munkája felesleges. Az erőfelmérés során kiderülhet az is, vannak még további lehető­ségek az agyag- és energiata­karékosságra, amire az új sza­bályzók a korábbinál jobban ösztönöznek, a megtakarítások­ból nagyobb hányad béresíthe- tő. A tartalékok felszínre hozá­sát jelentheti az egész vállalati belső mechanizmus átformálá­sa, az új szabályozóknak meg­felelő ösztönzőbb belső érde­keltségi rendszer kidolgozása, az ezzel kapcsolatos intézkedé­sek. Húzzuk tehát még egyszer alá vastagon, a jövőre esedé­kes szabályozóváltozások más­fajta, hozzáállást követelnek, erőfelmérésre, előrelátásra, a cselekvés irányainak kijelölésé­re van szükséq. Mellesleg — és szabadjon erről is megemlékez­ni —, a felkészülés a változá­sokra már az év közepén meg­kezdődött, mindebben pedig mi, baranyaiak a tudományos tár­saságok és egyesületek jóvol­tából kivételes helyzetbe kerül­tünk. Azokra az országos meg­mozdulásokra, a közgazdász vándorgyűlésre, az ár- és mun­kaügyi konferenciákra és más rendezvényekre gondolok, ame­lyeken a vállalati és szövetkeze­ti szakemberek kormányférfiak­tól, vezető közgazdászoktól hallhattak tájékoztatókat és konzultálhattak a változásokról, helyben és első kézből. Ezek a párbeszédek a mechanizmus- csinálók és a gazdálkodók kö­zött elősegítették a tervezett változásokkal kapcsolatos szán­dékok és hátterek jobb megér­tését, az egységes értelmezést, az együttgondolkodást — cse­lekvésre ösztönözve. A felkészüléssel kapcsolato­san egyébként más segítőtársai is akadtak a vállalatoknak, fi­gyelemre méltó több innovációs cég jelentkezése és felajánlko­zása. Közülük a Novotrade cég például így hirdet: az 1985. évi terv előkészítésénél és a további évek megalapozásánál a szokottnál is gondosabban járjon el, és több tervvariáció­ban gondolkozzék. A cég ennek támogatására jövedelemszabá­lyozási programot kínál, számí­tógépén a megbízó vállalatok­nak mindenféle mutatókat szá­mít, hogy több lehetőség átte­kintésével készülhessenek fel a következő évre. Ilyen számításo­kat nyilván a számítógéppel rendelkező vállalatok saját ma­guk is végeznek. A változások küszöbére lép­ve egyébként sok jel mutat or­ra, a vállalatok és a szövetke­zetek tisztában vonnak azzal, ho'-" az eddigieknél sokkal na­gyobb követelményeket támasz­tanak gazdálkodásukkal szem­ben az új szabályozók, hogy lépéskényszerbe kerültek, cse­lekedni kell. Ezt tükrözik azok a vállalati és szövetkezeti veze­tőkkel készült és lapunkban megjelent interjúk, nemkülön­ben éppen karácsonyi lapszá­munkban közreadott kerekasz- tal-beszélgetésünk, melynek so­rán a megszólaltatott aazdasó- qi vezetők főként arról nyilat­koznak, milyen intézkedéseket kívánnak tenni a jövőben, hoqy magasabb szinten folytathassák a aa7dálkodást. Reméljük, a gondolkodásban és a cselek­vésben fordulat áll be, merész és egyre merészebb lépések meqtételére is sor kerül majd, föloöröq a gazdaság, a munka­helyeken pedig emelkedettebb hanqulat uralkodik majd n bér- és nyereségkifizetések idején. Miklósvári Zoltán Biogáz a téglagyárban A jövőben biogázzal szárít­ják égetés előtt a téglát a Kö­zép-dunántúli Téglaipari Válla­lat székesfehérvári téglagyárá­ban, s ezzel fűtik a szociális helyiségeket is — elkészült a gyár 2 millió forintos beruhá­zással létrehozott bioqázüzeme. A gazdaságos megoldásra az adott lehetőséget, hogy a tég­lagyár szomszédságában van a város egykori, 11 hektáros szeméttelepe, melyet az agyag­termelés meddőjével lefedtek. Az így nyert biogázmezőn 74 kutat nyitottak, amelyekből fo­lyamatosan szivattyúzzák a kép­ződő gázt, s továbbítják a gyárba. A közepes fűtőértékű qázból naponta mintegy kétezer köb­métert használnak fel. A léte­sítmény költséqei másfél-két esztendő alatt térülnek meg, s a számítások szerint tizenöt éven át működhet folyamato­san a biogázkinyerő-berende- zés.

Next

/
Thumbnails
Contents