Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-24 / 353. szám
Az energiatakarékos csutaégetö-berendezés a vetömagüzemben Tíz új óllal bővült a sertéstelep a Törökdombon Rekordok éve a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban 70000 tonna gabona, 9000 tonna hús 20 millió forint nyereség terven felül Aki lentről kezd, egy év alatt is nagyot tud lépni, de fentről már nehéz még feljebb jutni a mezőgazdaságban. E régi mondást — csakúgy, mint évek óta mindig — 1984-ben is megcáfolta a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 3000 fős kollektívája. Most már biztos, hogy rekordévet zárnak és ezzel felülmúlják tavalyi önmagukat, amikor pedig a MÉM-STAGEK értékelése alapján az ország 122 állami gazdasága közül az abszolút elsők voltak. Boly már minden létező díjat és kitüntetést elnyert több ízben is. S büszkék rá, hogy 1983. évi munkájuk alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelési Nagydíját is átvehették. A közhiedelem szerint az ország legjobb földjein gazdálkodnak, pedig ez nem fedi a valóságot. Földjeik átlag aranykorona-értéke 26,5, ennél húsz állami gazdaság rendelkezik jobb minőségű földekkel. A vezetők a földnél többre értékelik az emberi tényezőt: a vezetői-szakmai hozzáértést, a szervezettséget, az emberek szorgalmát, helytállását. Ebben az évben az egész magyar mezőgazdaság megkülönböztetett figyelemmel kíséri a bólyiak munkáját, hisz a július 4-i munkásgyűlésen ők kezdeményezték a munkaversenyt a XIII. pártkongresszus tiszteletére. Munkavállalásuk — amelynek teljesítésébe 107 szocialista brigád, 2300 dolgozó kapcsolódott be — a három nagy országos programba, a gabona-, a hús- és az energiaprogramba illeszkedett bele. Ezt megelőzően a bólyi kollektíva már kora tavasszal tett vállalást a fel- szabadulás 40. évfordulójának tiszteletére. Akkor 20 millió forint terven felüli többletnyere- séa előállítását vállalták. A nyár derekán a már említett munkásgyűlésen 63 000 tonna gabona megtermelését vállalták, illetve azt, hogy a tervezettnél 5000 tonnával több, ösz- szesen 45 000 tonna őszi búza, őszi árpa, hibridkukorica, szója, fajtaborsó és bab-vetőmagot állítanak elő. Ez a mennyiség eqvmillió hektár földterület bevetésére elegendő. Az állattenyésztésben dolgozók egyebek között 9000 tonna sertés-, baromfi- és marhahús megtermelésére tettek vállalást. Röviddel az év vége előtt Szántó Zoltán vezérigazgatóhelyettes a vállalt feladatok maradéktalan teljesítéséről, sőt túlteljesítéséről adhatott számot. Ha a szokottnál nagyobb oroblémákkal kellett is szembe- lézniök — keltetői tűz, kedverőtlen időiárás —, 1984-et a rekordok éveként könyvelhetik ;l. Eddiqi legnagyobb átlqgter- mést értek el; búzából hektó- ónként 7,54 tonnát, őszi árpából j,45 tonnát, fojtoborsóból 3,78 onnát, takormánykukoricából 0,1 tonnát. Ennek eredménye- ént teljesítették túl vállalásu- at, vagyis a qabonaprogram- íoz az eredetileq vállalt 63 000 onna helyett 70 000 tonna ga- jonával járultak hozzá. Vetőmaqból is megtermelték vállalt többleteket annak ellenére, hogy a hibridkukorica az idén országosan nagyon kevés, s a szokottnál Bolyban is alacsonyabb termést adott. A minősége viszont kifogástalan, a fajták biológiai potenciálja 10 tonna feletti hektáronként. Tízezer tonno hibrid vetőmagot tudnak átadni így is a kereskedelemnek, ennek 40 százaléka exportra megy. Szójából 5000 tonnát dolgoztatnak fel Jugoszláviában, ami dollárelszámolású, de nullszaldós üzlet, o visszakapott szójaproteinért, szójaolajért és szójadaráért szója vetőmaggal fizet a kombinát. Búzából 18 000 tonna vetőmagot állítottak elő, vetőmagborsóból 8500 tonnát exportáltak Hollandiába, Angliába az NSZK-ba és legújabban Japánba. Az export az éves árbevételük 24—25 százalékát teszi ki, ami fele-fele arányban oszlik meg a szocialista és a tőkés piacok között. A húsprogramban tett 9000 tonnás vállalásukat túlteljesítik, amennyiben az év végéig 5600 tonna sertés-, 1000 tonno szarvasmarha- és 2500 tonna baromfihúst állítanak elő. Ebben benne van a kombinát kis- árutermelő ágazatának produktuma is, és ez igen figyelemre méltó. A kistermelők a BMK integrációjában 900 tonna sertéshúst és 2150 tonna baromfihúst termelnek meg. Az állattenyésztési ágazat az idén több új létesítménnyel gyarapodott. Az újmajori után az idén befejezték a 64 millió forint bekerülé- sű törökdombi sertésüzem rekonstrukcióját, ami 20 százalékkal növeli meg a hízókibocsátást. Az eddigi 12 000 helyett a jövőben évi 15 000 hízottsertést tudnak itt előállítani. A megnövekedett hústermelés kiszolgálása érdekében 32 millió forintos beruházással ikresí- tették a törökdombi takarmánykeverő üzemüket. Ebben a korszerű üzemben évi 40 000 tonna sertés- és baromfitápot gyártanak a kombinát részére, a kistermelőknek és kereskedelmi értékesítésre. Kislippón, a kombinát ottani üzemében 50 millió forintos beruházással új hibridüzemet építettek, amelynek próbaüzeme megtörtént és végleges átadására december 17-én került sor. Ez már a negyedik hibridkukorica-szárító a kombinátban, létesítésével egyfelől a szállítási távolságot kívánták csökkenteni, másrészt tartalékkapacitást létrehozni a minél jobb minőségű vetőmag előállítása érdekében. Az idei évük pénzügyileg is a legeredményesebb. Termelési értékük tavaly 2 milliárd forint volt, ebben az évben 2,3 milliárd forint. Nyereségtömegük a tavalyi 311 millió forinttal szemben ezúttal 330 millió forint. A terven felül vállalt 20 millió nyereségtöbbletet teljesítették. A dolgozók bérszínvonala 9,2 százalékkal emelkedett. Az őszi vetéseik szépek, az 1985. évet jó pozíciókból kezdhetik. Az új szabályozók belépésével jövőre 20 millió forint többletterhet kell kigazdálkod- niok. Az idei munkájuk és eredményeik alapján nem kétséges, hogy ez az újabb erőpróba is sikerül majd a BMK kollektívájának. — Rné — A vetömogüzem új papirkonténerekben exportálja termékeit Az idén készült el a törökdombi takarmánykeverő Läufer László felvételei Erőfelmérés és előrelátás ■ Lelkesítőek a közgazdasági szabályozók 1985-ben esedékes, sokak által egyenesen újabb reformként elkönyvelt változásai. Jövőbeni hatásukat még teljes egészében föl sem lehet mérni, mindenesetre a szabályozók újabb zsilipeket húznak fel a vállalati, az egyéni gondolkodás és öntevékenység előtt. Még nagyobb lesz az önállóság, szélesebb a mozgástér. Vállalataink és szövetkezeteink minden évben érthetően várakozással tekintenek a szabályozóváltozások elé, annál is inkább, mivel ezek — a folyamatosan romló külső és belső feltételeket közvetítve — általában a nadrágszíj meghúzását, jövedelmeik megcsapolását jelentették. Miután minden évben rendre napvilágot láttak a módosítások, a gazdálkodók többsége rögvest számítást végzett, mit visznek, mit hoznak az új szabályozások, majd azt kezdték latolgatni, hogyan védhetők ki a kedvezőtlen hatások. A mostani változások sokiró- nyúbbak, nagyobb léptékűek és horderejűek, aligha lesz célravezető az egyszerű helyzetfelmérés és a védelmi állásokba vonulás. Mindenekelőtt: a változások jelentősen átrendezik a gazdálkodók sorait, lesznek vállalatok, mélyek egycsapásra kedvezőbb, mások határozottan hátrányosabb helyzetbe, ezzel együtt lépéskényszerbe kerülnek. Ugyanakkor saját maguknak kell döntést hozniuk olyan kérdésekben, amelyek évekre előre meghatározhatják mozgásterüket. A vállalatok egy részének például a jövő január végéig kell nyilatkozniuk, melyik keresetszabályozási formába kívánnak tartozni. Ha mondjuk kényelemből a keresetnövekmény-szabályozás mellett döntenek, akkor számolni kell azzal, hogy ebből három éven belül nem lehet átsorolni egy másik, pillanatnvilaq kedvezőbb formába. Úgyszintén alaposan megfontolandó kérdés, a cég előremeneteléhez melyik új vállalatvezetési forma a legalkalmasabb. Mindenekelőtt tehát töviről hegyire meg kell ismerni az új játékszabályokat, megkeresni az összefüggéseket, mindez már önmagaDan nagyobb szellemi erokitejtésre készteti a vállalati agytrösztöket. Szükség van továbbá a szokásos nelyzetfel- mérésre, tehát hogy mit visznek, mit hoznak az uj szabályozók, mindez azonban nem elég, itt most sokkal többről van szó. Alapos erőfelmérésre és előrelátásra van szükség, arra, hogy mindenütt számba vegyék, milyen intézkedéseket kell hozni ahhoz, hogy ne csak úgy ahogy beleférjen a vállalat az új szabályzók adta keretekbe, de élve a nagyobb önállósággal és a szélesebb mozgástérrel, helyzete javuljon. Újfent fel kell tehát térképezni a belső tartalékokat, mozgósításukra pedig intézkedéseket hozni. Milyen tartalékokra gondolunk? Nyilván, mindenütt akad még felesleges — tegyük hozzá, az adott vállalatnál felesleges — és leépíthető munkaerő, és itt nemcsak a korábban a bérhígítás miatt alkalmazott alacsony keresetűek elküldéséről van szó, de előnyt jelenthet a vállalatnak, ho megválik egyes magas keresetű munkatársaitól is, amennyiben azok munkája felesleges. Az erőfelmérés során kiderülhet az is, vannak még további lehetőségek az agyag- és energiatakarékosságra, amire az új szabályzók a korábbinál jobban ösztönöznek, a megtakarításokból nagyobb hányad béresíthe- tő. A tartalékok felszínre hozását jelentheti az egész vállalati belső mechanizmus átformálása, az új szabályozóknak megfelelő ösztönzőbb belső érdekeltségi rendszer kidolgozása, az ezzel kapcsolatos intézkedések. Húzzuk tehát még egyszer alá vastagon, a jövőre esedékes szabályozóváltozások másfajta, hozzáállást követelnek, erőfelmérésre, előrelátásra, a cselekvés irányainak kijelölésére van szükséq. Mellesleg — és szabadjon erről is megemlékezni —, a felkészülés a változásokra már az év közepén megkezdődött, mindebben pedig mi, baranyaiak a tudományos társaságok és egyesületek jóvoltából kivételes helyzetbe kerültünk. Azokra az országos megmozdulásokra, a közgazdász vándorgyűlésre, az ár- és munkaügyi konferenciákra és más rendezvényekre gondolok, amelyeken a vállalati és szövetkezeti szakemberek kormányférfiaktól, vezető közgazdászoktól hallhattak tájékoztatókat és konzultálhattak a változásokról, helyben és első kézből. Ezek a párbeszédek a mechanizmus- csinálók és a gazdálkodók között elősegítették a tervezett változásokkal kapcsolatos szándékok és hátterek jobb megértését, az egységes értelmezést, az együttgondolkodást — cselekvésre ösztönözve. A felkészüléssel kapcsolatosan egyébként más segítőtársai is akadtak a vállalatoknak, figyelemre méltó több innovációs cég jelentkezése és felajánlkozása. Közülük a Novotrade cég például így hirdet: az 1985. évi terv előkészítésénél és a további évek megalapozásánál a szokottnál is gondosabban járjon el, és több tervvariációban gondolkozzék. A cég ennek támogatására jövedelemszabályozási programot kínál, számítógépén a megbízó vállalatoknak mindenféle mutatókat számít, hogy több lehetőség áttekintésével készülhessenek fel a következő évre. Ilyen számításokat nyilván a számítógéppel rendelkező vállalatok saját maguk is végeznek. A változások küszöbére lépve egyébként sok jel mutat orra, a vállalatok és a szövetkezetek tisztában vonnak azzal, ho'-" az eddigieknél sokkal nagyobb követelményeket támasztanak gazdálkodásukkal szemben az új szabályozók, hogy lépéskényszerbe kerültek, cselekedni kell. Ezt tükrözik azok a vállalati és szövetkezeti vezetőkkel készült és lapunkban megjelent interjúk, nemkülönben éppen karácsonyi lapszámunkban közreadott kerekasz- tal-beszélgetésünk, melynek során a megszólaltatott aazdasó- qi vezetők főként arról nyilatkoznak, milyen intézkedéseket kívánnak tenni a jövőben, hoqy magasabb szinten folytathassák a aa7dálkodást. Reméljük, a gondolkodásban és a cselekvésben fordulat áll be, merész és egyre merészebb lépések meqtételére is sor kerül majd, föloöröq a gazdaság, a munkahelyeken pedig emelkedettebb hanqulat uralkodik majd n bér- és nyereségkifizetések idején. Miklósvári Zoltán Biogáz a téglagyárban A jövőben biogázzal szárítják égetés előtt a téglát a Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat székesfehérvári téglagyárában, s ezzel fűtik a szociális helyiségeket is — elkészült a gyár 2 millió forintos beruházással létrehozott bioqázüzeme. A gazdaságos megoldásra az adott lehetőséget, hogy a téglagyár szomszédságában van a város egykori, 11 hektáros szeméttelepe, melyet az agyagtermelés meddőjével lefedtek. Az így nyert biogázmezőn 74 kutat nyitottak, amelyekből folyamatosan szivattyúzzák a képződő gázt, s továbbítják a gyárba. A közepes fűtőértékű qázból naponta mintegy kétezer köbmétert használnak fel. A létesítmény költséqei másfél-két esztendő alatt térülnek meg, s a számítások szerint tizenöt éven át működhet folyamatosan a biogázkinyerő-berende- zés.
