Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-24 / 353. szám

2 Dunántúli napló 1984. december 24., hétié Szovjet—kínai megállapodások Kína és a Szovjetunió meg­állapodott abban, hogy a jö­vő év első felében 1990-ig szóló gazdasági és kereskedel­mi megállapodást írnak alá. Ez az időszak egybeesik a 7. kínai ötéves terv időszakával. Megvitatták továbbá annak le­hetőségét is, hogy külön egyez­ményeket írnak alá gazdasági­kereskedelmi, valamint tudo­mányos-műszaki együttműkö­désről, gazdasági, kereskedel­mi és műszaki-tudományos ve­gyes bizottságot állítanak fel. A megállapodások Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes és Ivan Arhipov szovjet első miniszterelnök-helyettes pekin­gi tárgyalásain születtek. A két államférfi összesen három­szor tárgyalt egymással, a har­madik fordulóra vasárnap délelőtt került sor. E megbe­széléseken kívül a két ország szakemberei csoportok): Jn is megvitatták a gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés bővítésének lehetősé­geit. Ivan Arhipov küldöttség élén pénteken érkezett a kínai kor­mány meghívására Pekingbe. Személyében 15 év óta a leg­magasabb rangú szovjet poli­tikust látja vendégül Kína. Ar- hipovot vasárnap délután fo­gadja Csa Ce-jang miniszter- elnök, majd hétfőn találkozik Csen Jün-nel, Kína vezető köz­gazdászával, akivel Arhipov még az ötvenes években kötött ismeretséget, amikor vezető gazdasági tanácsadóként dol­gozott Kínában. A kínai szó­vivői tájékoztatás szerint Arhi­pov az elmúlt három napban is találkozott már régi ismerő­seivel. A szóvivő bejelentette, hogy Arhipov Pekingen kívül ellátogat Vuhanba, a dél-kí­nai Kantonba és a sencseni különleges gazdasági övezetbe is. A kínai külügyminisztérium illetékese, Jao Ji-lin és Arhipov tárgyalásait úgy jellemezte, hogy azok a barátság, a köl­csönös megértés építő szelle­mű légkörében, zökkenőmente­sen zajlottak, a három nap alatt összesen négy órán át tárgyaltak. Mindkét fél kifeje­zésre juttatta azt a kívánságát, hogy bővíteni kell a kínai- szovjet gazdasági, kereskedel­mi és műszaki-tudományos együttműködést. Jao Ji-lin ki­fejtette, hogy egyelőre a jó kezdetnél tartanak, de a nagy lehetőségeket figyelembe véve a jelenlegi szint egyáltalán nem kielégítő. A jelzett terü­leteken széles távlatok nyílnak, a lehetőségek valóra váltása haszonnal szolgálná a két nép alapvető érdekeit. Jao Ji-lin és Ivan Arhipov tájékoztatta egy­mást a kínai és a szovjet gaz­dasági helyzetről, véleményt cseréltek kétoldalú kérdések­ről és kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi prob­lémákról is. Érdemi előrehaladás nélkül Befejeződött az iszlám konferencia Szombaton befejezte mun­káját az észak-jemeni főváros­ban az iszlám konferencia szer­vezetének éves külügyminisz­teri értekezlete. A tanácskozás végül is nem tudott érdemi ha­ladást elérni két tagországa — Irak és Irán — több mint négy éve tartó háborújának befejezése érdekében. A külügyminiszterek elfogad­tak ugyan egy olyan határo­zatot, amely felszólítja a két hadban álló felet, hogy konf­liktusuk rendezése érdekében működjenek együtt a szervezet békéltető bizottságával. Ali Ak- bar Velajati iráni külügymi­niszter azonban egy nappal később kijelentette, hogy or­szága a teljes győzelemig foly­tatja a háborút. Megismételté kormánya korábbi követeléseit, amelyeket a háború befejezé­sének előfeltételeként szabott: Irán ragaszkodik a háborús kártérítéshez, Szaddam Husz- szein iraki elnök eltávolításá­hoz és ahhoz a bagdadi be­ismeréshez, hogy Irak robban­totta ki a háborút. Az iszlám szervezet a tanács­kozás végén kiadott záróközle­ményében újból elítélte az egyiptomi—izraeli különalkút és támogatásáról biztosította a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet az önálló, függet­len palesztin állam eléréséért folytatott harcban. A záróköz­lemény állást foglalt az ENSZ fennhatósága alatt rendezendő nemzetközi Közel-Kelet értekez­let megtartása mellett, és ha­tározottan visszautasította a Reagan-féle rendezési tervet. Az iszlám országok élesen bí­rálták az Egyesült Államokat, mert figyelmen kívül hagyja a palesztin nép jogait és kato­nai erő révén uralomra tör a közel-keleti térségben. A külügyminiszterek elhatá­rozták, hogy 10 millió dolláros alapot hoznak létre a száraz­ság sújtotta afrikai országok megsegítésére. Az iszlám konferencia szer­vezetének jövő évi külügymi­niszteri értekezletét Marokkó­ban rendezik meg. Búcsúzás Usztyinov marsalltól Vasárnap is folytatódott a szovjet emberek búcsúvétele Dmitrij Usztyinov marsalltól, a Szovjetunió december 20-án elhunyt honvédelmi miniszteré­től. A szakszervezetek házának oszlopcsarnokában, ahol Usz- tvinov marsall ravatalát felál­lították, ugyancsak vasárnap tisztelegtek az elhunyt emléke előtt a temetésére Moszkvába érkezett külföldi delegációk. Az Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésé­vel a szovjet fővárosban tar­tózkodó magyar küldöttség is lerótta kegyeletét a ravatalnál, s koszorút helyezett el a Ma­gvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Magyar Néphadsereg nevé­ben. ♦ ♦ ORANGEVILLE: Újabb bányász holttesteket találtak meg szombaton a mentőalaku­latok az Utah államban lévő Orangeville Wilberg szénbá­nyájában, ahol szerda este tűz ütött ki és huszonheten lenn­rekedtek az egyik vágatban. A halálos áldozatok száma ezzel huszonötre emelkedett. A Reu­ter legfrissebb jelentése sze­rint a mentőalakulatok le­mondtak a még meg nem ta­lált két bányász felkutatásáról. A bánya szóvivője elmondotta, hogy a mentők minden lehet­séges helyet átvizsgáltak, ahol még túlélők tartózkodhattak volna. A kutatás eredménytele­nül fejeződött be. Bútor Rádió mellett... Karácsonykor a jóakaratú emberek a békére gondol­nak és én is arra a pesti dol­gozóra gondolok, aki nagy- nagy békességben tölti el az ünnepeket családja körében — üres lakásban. Pedig volt pénze szegénykémnek abból, amit év közben összekupor- gatott, illetve az OTP-től köl­csönbe felvett és amit kapott régebbi bútoraiért. Nincs szebb ajándék a családnak, mint egy gyönyörű, vadonat­új szobaberendezés. Ezért egy naoon — körülbelül a múlt hónap véaén — Apu és Anyu fölkerekedett és ellátoqatott a T. nevű Bútoráruházba, ahol is kiválasztották a por­tékát, amiért ott nyomban kifizettek 32 23(1 forintot. A továbbiakban közölték velük, hoqv a bútort néhány napon belül leszállitiák. Természe­tesen a szállítók munkaideje alatt, amiből kifolyólag majd a pesti Apuka saját mun­kahelyéről elkéri magát, hogy otthon fogadhassa a bútort felcipelő nehézfiúkat. Az idő­pont: december eleje, dél­előtt. A bútor — csodák csodá­ja — nem érkezett meg a jelzett napon. Ilyen is rit­kán fordul elő manapság, így aztán a pesti Apuka sze­líden megkérdezte az áruhá­zát: mikor kapja meg a bú­tort, tekintettel arra, hogy a család a földön alszik, ami kemény és kényelmetlen. Mondták neki, a bútor még „szalagon” van, vagyis még nvártás alatt van Baján, a partner vállalatnál, ott, ahol a szép berendezést készítik. Raqyogó ötlettel is szolgáltak neki mindjárt: lépjen érint­kezésbe a bajai gyárral és kérdezze meg, mi a jóisten van a bútorral? A vásárló — aki ugye, már megelőlegez­te az áruháznak a bútor árát — elcsodálkozott: „Miért én?!” Pedig nem kellett vol­na ámuldoznia, hiszen — amint erre is felhívták fi­aveimét — az áruházban kint lóg egy felirat, miszerint: ,.Reklamációjával forduljon a gyártóhoz!” Természetesen e felirat nem kizárólag az ő számára került föl a falra, hanem — az eset gyakorisága alapján — sok-sok vásárlónak címez­ve. Erre aztán a pesti Apuka bement a pesti rádióhoz és panaszkodott. Mondván, hogy ő ezzel a kereskedelmi gyakorlattal eddig még nem találkozott és nem is helyesli. Ha ő egyszer kifizeti a bútort — és azt el is fogadják — ám a szállítmány hetek múlva sem érkezik meg, sőt felké­rik, menjen el a gyárba és reklamáljon . . . hát ezt nem, ő aztán nem máriás huncut, őt aztán senki ne vegye pa­lira. Milyen igaz. Karácsonyra — mondjuk — veszek 25 de­ka töoörtyűt, befizetem a húsbolt pénztárába, utána kivágtatok valamelyik téesz ellető kanászához és meg­mondom neki, hajtson be qyorsan egy disznót a vágó­hídra, onnét pedig rohanok vissza a henteshez, és várom, mikor érkezik a töpörtyű. Általános ígéretek Thatcher—Reagan eszmecsere Általános jellegű ígéreteket kapott Margaret Thatcher brit miniszterelnöknő Reagan elnök­től arra, hogy az Egyesült Ál­lamok figyelembe veszi európai szövetségesei álláspontját a Szovjetunióval folytatandó tár­gyalásokon, mindenekelőtt Gro- miko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter januári genfi találkozóján. Reagan cserébe megkapta Thatcher asszony nyilvános támogatását ahhoz, hogy az Egyesült Államok foly­tassa űrfegyverkezési program­ját. A szombaton a Washington közelében lévő elnöki reziden­cián, Camp Davidben tartott háromórás találkozón Reagan csupán arra tett ígéretet, hogy az Egyesült Államok csak ak­kor telepít fegyvereket a világ­űrbe, ha előbb tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a raké­taelhárító fegyverekről koráb­ban megkötött SALT—I. szerző­désről, illetve a világűr fegy­vermentesítéséről létrejött nem­zetközi egyezményről, s e tár­gyalások nem vezetnek ered­ményre. Ugyanakkor a két fél egyetértett abban, hogy az űr- feqyverkezési kutatásokat foly­tatni kell. Reagan azt is meg­ígérte a brit kormányfőnek, hogy az Egyesült Államok egy­részt változatlanul elkötelezi magát az „erőteljes nukleáris elrettentés” folytatása mellett, másrészt az esetleges új lesze­relési tárgyalásokon törekedni fog a nukleáris fegyverek szá­mának jelentős csökkentésére. Az előbbi ígéret azért fontos, mert Nyugat-Európa az űrfegy­verkezési tervek egyik következ­ményét abban látja, hogy az Eqyesült Államok ezzel mintegy „szétkaocsolná” azt az euró­pai partnereihez fűződő kap­csolatot, amely n „nukleáris el­rettentés” oolitikájából szárma­zik, s amely a jelenleqi NATO- stratéqiában a leqfőbb bizto­síték az euróoai országok szá­mára, hogy Washington adott esetben nem hagyja magukra őket. Ugyanígy nyugtalanságot okoz Nvugat-Európában a nuk­leáris fegyverek számának nö­vekedése is, és az űrfeayver- kezési program miatt attól tar­tanak. hoqy ezt a problémát Washington figyelmen kívül hagyja. Az általános ígéretek ellené­ben a brit miniszterelnöknő egyetértésről biztosította az amerikai kormány politikáiát, beleértve a genfi találkozóra történő előkészületeket is. Hülye példa, de az említett bútorvásárlásnál az áru útja — ezek szerint — azonos módon zajlik le. A rádió ri­portere egyébként — az ügyet tovább vivén — felke­resett egy kereskedelmi fő­osztályvezetőt is, aki szintén elcsodálkozott az eseten és azt mondta: „Hát azt a fel­iratot, a reklamációval kap­csolatban azért méa sem lett volna szabad kifüggeszte­ni . . .” Ennyi volt a vélemé­nye. Meg az, hogy: „Való­színű. az említett bútor kár­pitszövete import áru és méa nem érkezett meg a gyártó céahez . . .” Valószínű. Az is valószínű, hoqy bolondnak nézte a riDortert, a vásárlót, meg a rádióhallaatót is. hoqy ezt a merész szöveqet beveszik. Azonnal az „impor­tot” hozta elő, arra aztán mindent rá lehet kenni. És ha igaz is: hogy lehet elő­re eladni egy bútort, ami még nem kész, sőt a bútor­huzat is valahol utazik Ma­gyarország felé. Vagy nem is utazik, hanem még szövik? Nem tudom, a bútorhoz va­ló deszka megvan-e? Rab Ferenc Margaret Thatcher a tár­gyaláson ismertette azoknak a megbeszéléseknek tapasztala­tait, amelyeket Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával folyta­tott és tájékoztatást adott pe­kingi tárgyalásairól is. Lemondott Dominic Mintoff máltai miniszterelnök. A kor­mányzó Munkáspárt Carmelo Mifsud Bonnici miniszterelnök­helyettest és közoktatási mi­nisztert választotta utódjául a kormányfői posztra. Mintoff szombaton este a parlament előtt mondott be­szédében jelentette be távo­zását a kormány éléről. A 68 éves politikus nem indokolta meg döntését, megfigyelők azonban tudni vélik, hogy már hónapok óta készült a távo­zásra. Továbbra is parlamenti képviselő és a kormányzó Mun­káspárt vezére maradt. Az 52 éves új miniszterelnök nvomban letette a hivatali es­küt. Bonnici viszonylag újonc az aktív politikai életben. Ta­valy kooptálták a parlamentbe és röviddel ezután miniszter­elnök-helyettessé nevezték ki. A máltai rádió egyenes adás­ban közvetítette Mintoff lemon­dási beszédét és az új kor­mányfő beiktatását. + NICOSIA: Időszerűtlennek és politikailag indokolatlannak tekinti a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Szpirosz Kiprianu elnöknek azt a dön­tését, amelynek értelmében fel­mondja az általa vezetett de­mokrata párt és az AKEL kö­zötti együttműködési megálla­podást. A Ciprusi Kommunista Párt KB politikai bizottságának rendkívüli ülésén részletesen foglalkoztak az ország politikai helyzetével. Az AKEL KB poli­tikai bizottságának nyilatkoza­ta emlékeztet rá, hogy a két párt demokratikus együttműkö­déséről 1982 áprilisában álla­podtak meg. Dom Mintoff 1949 óta ve­zette a máltai Munkáspártot és 1971 óta állt a munkáspárti kormány élén. (1955-58 között is ő töltötte be a kormányfői posztot.). Vasárnap délután Limasz- szolban befejeződtek az 1984. évi küzdelmek a labdarúgó vi- láabajnokság 5. európai selej­tező csoportjában. Ciprus ti­zenegye ezúttal Hollandiát fo­gadta, tehát az a két csapat mérte össze erejét, amelyiknek az eddigi találkozókon még egyetlen pont sem jutott. Mint arra számítani is le­hetett, a minősíthetetlenül qyenqe játéktéren, a lelkes cip­rusiak ellen az esélyesebb hol­land válogatott sem tudott iga­zán meggyőző eredményt elér­ni, de a papírformát igazolva végül is 1-0-ra győzött. A BARANYA MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT felvételt hirdet belső ellenőri munkakör betöltésére. A MUNKAKOR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — közgazdasági érettségi, — mérlegképes könyvelői képesítés, — 3 éves ellenőri gyakorlat, továbbá logiígyi előadói munkakör betöltésére. A MUNKAKOR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — jogtudományi egyetemi végzettség, — 3—5 éves jogi gyakorlat. Besorolás: az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet szerint. Jelentkezés: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, részletes önéletrajzzal. Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 37. Wojciech Jaruzelski és Giulio Andreotti találkozója Varsóban (Telefoto — UPI — MTI - KS) Lemondott Dominic Mintoff

Next

/
Thumbnails
Contents