Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-23 / 352. szám
2 Dunántúli napló 1984. december 23., vasárnap A magyar népgazdaság 1985. évi terve Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése rapodik. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, és befejeződik az ELTE lágymányosi építési területének elő- közművesítése. Megkezdi működését a Budavári Palotában az Országos Széchényi Könyvtár. Előkészítik egyes központi közgyűjteményi intézmények rekonstrukcióját. ponti beruházások előirányzata az 1984. évi várható teljesítésnél alacsonyabb; új. építéssel is összefüggő beruházások csak kivételesen kezdődhetnek. A tanácsok beruházásai kismértékben növekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget adnak a társadalmi-gazdasági programok fő céljainak megvalósítására. A vállalatok és szövetkezetek beruházásainak mennyisége az ez évihez hasonló lehet. Az irányítási rendszer 1985-től életbe lépő módosításai a fejlesztések terén is növelik a vállalati önállóságot, növekvő arányban biztosítanak fejlesztési lehetőséget a fejlődésre képes gazdálkodó szervezetek számára. A beruházások forrásai között csökken a támogatások és hitelek aránya, ezek elsősorban az exportképességet, az anyag- és energiagazdálkodást javító beruházásokat segítik. elszámolt áruforgalomban a terv az ez évihez hasonló, 600-700 millió dollár aktívumot irányoz elő. Ezt a kivitel — elsősorban az ipari, azon belül is a feldolgozóipari kivitel — ez évinél dinamikusabb növelésével kell megalapozni. A kivitel növelését a vállalati nyereségérdekeltség erősítése, a belföldi vásárlóerő szigorú szabályozása, az exportnövelő fejlesztések előnyben részesítése seqíti. A behozatal az ez évinél gyorsabban, a kiviteltől függően emelkedhet. A termelés műszaki színvonalának korszerűsítése érdekében bővül a beruházási gépek importja. A termelési célú behozatal is fokozottabban szolgálja a termékösszetétel korszerűsítését, A fogyasztásicikk-behozatal az ez évihez hasonló lehet. Az idegenforgalomban a devizabevételek növelése mellett előtérbe kell helyezni a fajla- aos devizabevétel javítását. Ezt több jelentős fejlesztés is segíti. (Folytatás az 1. oldalról) tartós megszilárdítását biztosítják. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése. A terv megvalósítását ezentúl célra orientált akcióprogramok is segítik. Ezek előmozdítják a folyamatban lévő kormányprogramok jövő évi feladatainak végrehajtását, így az energiagazdálkodás racionalizálását; a gazdaságos anyagfelhasználást és technológia-korszerűsítést; a mellékAz ipari termelés növekedése a külföldi és hazai kereslet változásától és az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar termelése és exportja. A termelés és a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan előállított, feldolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, az ezt alátámasztó műszaki fejlesztés eredményességét, gyorsítani a termékváltás ütemét, növelni az új, korszerű termékek termelését. Kiemelt jelentősége van az értékesítés, a piaci munka jobb megszervezésének. A gazdasági szabályozás változásai, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, az új vállalatirányítási formák bevezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkeze': kialakulását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlet; tőkés és a fejlődő országokba irányuló kivitelét dinamikusan kell növelni, elsősorban a gazdaságos feldolgozóipari termékek kivitelének jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelésé; is. A ráfordítások mérséklésére irányuló programok és gazdaságszervező akciók végrehajtása fokozza az ipar jövedelem- termelő képességét. Az energiagazdálkodási program következetes végrehajtásával számottevő energiamegtakarítást - ennek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. Az anyagtakarékosságra, a hulladék és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló intézkedések, valamint a vállalati gazdálkodás javulásának, szervezettségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfelhasználást csökkenteni kell. A hazai szobád kapacitások ésszerű hasznosításával, a kisvállalkozási formák adta lehetőségek jobb kihasználásával a drága import további kiváltását és helyettesítését kell megvalósítani. Az új szabályozási és irányítási feltételek hatására növekszik a qazdálkodó szervezetek differenciálódása. A veszteséges és alacsony hatékonyságú vállalatoknak pénzügyi problémáikat elsősorban saját ereiükre támaszkodva, az ez irányú prcaramnak megfelelően kell meqoldaniok. A nénqazdasáq energiafelhasználása kismértékben haladhatta men az ez évit. A szükségletek kielégítéséhez a hazai források bővülnek, a növekedés döntő része a Paksi Atomerőmű termeléséből származik. A szén- termelés megközelíti, a kőolajtermelés megeqyezik az ez évivel, a földqáztermelés emelkedik. A kohászat termelése az ideihez hasonló lehet, növelni termék- és hulladékhasznosítást. Gazdaságszervező intéz1 kedések támogatják a konvertibilis valutákban elszámolt export növelését és az ezzel arányban álló behozatal megvalósítását; a drága behozatal helyettesítését; a pénzügyi hiányos vállalatok kezelését; a szállításszervezés ésszerűsítését; a munkaerőgazdálkodás hatékonyabbá tételét. E programok meghatározzák az egyes gazdaságirányító szervek konkrét feladatait. kell a termelés és a kivitel gazdaságosságát. A gépipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyorsabban kell növelni a gépipari termékek kivitelét. Az értékesítési lehetőségek jobb kiaknázásához elengedhetetlen a versenyképesség jelentős javítása, a gyártmányok és a gyártmányszerkeze; eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építőanyagipar termelése a kereslet kismértékű növekedésével összhangban emelkedik. A vegyiparban emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. A katalitikus krakk- üzem 1984. évi üzembe helyezésével javul a kőolajfeldolgozás gazdaságossága. Gyógyszerekből, növényvédcszerek- ből és intermedierekből jelentősen bővül a termelés. Mindez lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékek kivitele dinamikusan növekedjék. A könnyűiparban gyorsabban kell követni az igények változását, korszerűbbé kell tenni a termelés szerkezetét, munkaigényesebb és értékesebb, a külföldi és a hazai piacon is jól értékesíthető termékeket kell gyártani. A beruházási vásárlóerő alakulását követve az építőipar termelésének évek óta tartó csökkenése megáll. A termelés szervezetek, valamint területek szerinti differenciálódása tovább folytatódik oly módon, hogy javuljon a kivitelezői kapacitások területi megoszlása, a kereslet kielégítése. A szabályozás változásai kedvező feltételeket teremtenek a vállalkozások kibontakozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szervezeti változások gyors, következetes megvalósítása is. A kivitelező építőiparnak az ez évihez hasonlóan 37—38 ezer lakás felépítésére kell felkészülne. A magánlakásépítést segíti a javuló épitőanyag- ellátás. A mezőgazdaságban a növénytermesztés meghaladja az 1984. évit, az állattenyésztés termelése várhatóan nem növekszik. A kiegészítő tevékenység további bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív növelését szolgáló program folytatásával mintegy 15,5 millió tonna gabona betakarítása a feladat. Az olajosnövények vetésterületének kismértékű növekedése, a feldolgozás javítása is elsősorban a kivitel bővülését segíti. Az ez évi csökkenés után érezhetően növelni kell a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelést. Fontos, hogy célszerű agrotechnika alkalmazásával minőségmeqóvóbb betakarítással növekedjék az exportra alkalmas áruk aránya. Növekszik a műtrágya- és nö- vényvédőszer-felhasznólás, javulnak a gépbeszerzés lehetőségei. A mezőgazdaságban is fontos feladat a termelési ráfordítások, ezen belül a fajlagos anyag- és energiaigényesség csökkentése. A hazai szükségletek, a külpiaci lehetőségek, a termelés jövedelmezőbbé tétele az állattenyésztés változatlan színvonalon tartását indokolja. A tö- megtakarmány-fogyasztásra alapozott vágómarhg- és juhhústermelés gazdaságosabb növelése a cél. A vágósertés-termelés az értékesítési körülményekhez igazodva alakul. A baromfitenyésztés kissé emelkedik. A mezőgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszeripar termelése a mezőgazdasági termelésnél gyorsabban fejlődik, A belföldi ellátás színvonalának fenntartása, illetve javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele emelkedik. Javítani kell a termékek minőségét, tárolását, csomagolását, korszerűsíteni a feldolgozás és a forgalmazás folyamatát. A közlekedésben az áruszállítás mérsékelten bővül. A vasút teljesítményei kismértékben emelkednek, és nő a folyami hajózás szerepe. Gazdaság- szervező intézkedések történnek Az ország népessége mintegy 20 ezer, a fqglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel csökken. Az iparban és az építőiparban a létszám tovább — és az eddigiektől eltérően, a mezőgazdaságban is kisebb mértékben — mérséklődik. Emellett várhatóan növekszik a népgazdasági ágakon belüli átcsoportosulás. A munkaerőáramlást segíti a munkaerőgazdálkodás hatékonyabbá tételére kidolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontos célja, hogy a lakos- sáq fogyasztása és reáljövedelme emelkedjék, a reálbérek csökkenése megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlagkereset — amennyiben a munkateljesítmények és a gazdasági eredmények a tervnek megfelelően alakulnak — 7—7,5 százalékkal nő. Ez döntő részben az ú]T>ér- szabályozási rendszeren keresztül valósul meg. Az átlagos reálbérek szinten tartása oly módon történik meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő Gazdálkodó szervezeteknél az átlaqosnál gyorsabban, míg a kevéssé hatékonyaknál lassan emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezeteknek olyan bérpolitikát kell folytatniok, amelyik jobban elismeri a munkateljesítmények különbségeit, és ennek alapján alakítja a kereseteket. A terv szűk körben számításba vesz központi bérpolitikai intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek az előző évekénél mérsékeltebben, de továbbra is dinamikusan nőnek. Az arányosabb teherviselés érdekében sor kerül az e körben fizetett baleseti járulék helyett társadalombiztosítási járulék bevezetésére, valamint a költségvetési befizetések emelésére. A hosszú távú népesedéspolitikai határozatokból adódó feladatok végrehajtását a terv a gyermektámogatás rendszerének korszerűsítésével is elő kívánja segíteni. E célból a jövő év eleiétől emelkedik, és gyermekenként azonos összegű lesz a három- és többgyermekesek (valamint a két qyermeket egyedül nevelők és a foqyatékos gyermekek) családi pótléka: emelkedik az általános iskolai (napközis) étkeztetés élelmiszernormája; a ayermekgondozási segély kiterjed a felsőoktatási intézmények hallgatóira is. Március 1-től a ayermek egy éves koráia terjedő gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. Szeptember 1-től a gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves korája lesz igénybe vehető; 4 héttel meghosszabbodik a terhességi-gyermekágyi segély időtartama; emelkedik az anyasági segély; nő a szakmunkástanulók ösztöndíja. Január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett a szállításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenletesebb évközi kihasználására. Takarékosabb gazdálkodással javítani kell a közlekedés fajlagos energiafelhasználását. A posta és távközlés teljesítményei emelkednek, ezen belül a távközlési szolgáltatások dinamikusan bővülnek. A távbe- szélőállomósok száma nő, ezen belül a lakásállomásoké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosban elkészül, a Krisztina II. telefonközpont; vidéken elsősorban a balatoni üdülőkörzetben enyhülnek a- forgalmi gondok. A komódi tévéadó üzembe helyezésével jelentősen javul az orszáq délkeleti térségében a 2. műsor vételi lehetősége. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítésekre elsősorban a közműves vízellátás, a szennyvíz- elvezetés és -tisztítás területén kerül sor. Folytatódik a Balaton vízminőségének védelme, az egészségügyileg nem megfelelő vízellátású települések helyzetének javítása. előző évi átlagbér, illetve átlagkereset lesz, de egyidejűleg emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint 'a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal emelkedhet. Ebből a piaci jellegű árváltozások 3,5 százalékkal, az új hatósági árintézkedések 3 százalékkal növelik az árszínvonalat. A hatósági áremelések elősegítik az ártámogatások leépítését, a jobb árarányok kialakítását, a külgazdasági egyensúly javítását, a forgalmi adók egységesítését. Az alapvető termékek központi áremelése az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél, a gyermekes családoknál és az ösztöndíjasoknál részleaesen ellentételezésre kerül. Szigorodik a központi árellenőrzés tevékenysége. A nomi áljövedelmek és a fogyasztói árszínvonal együttes hatására az egy keresőre jutó reálbér az 1984. évihez képest nem változik, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal, a lakossáa fogyasztása 1 — 1,5 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforgalom kismértékben bővül. Az áruellátás színvonalát főként czokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi években hiányok jelentkeztek. Egyebek között tovább bővüljön a húsfélék kínálata, javuljon minőségük, nőjön a lakásépítéshez szükséqes termékek, a tüzelőanyagok, egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkek kínálata. Ehhez fokozni kell a kereskedelmi vállalatok piacérzékenységét, a kereskedelmi munka hatékonyságát, iavítani a termeléssel a kapcsolatokat, folytatni a belkereskedelem szervezetének korszerűsítését. A társadalmi-gazdasági programok megvalósítása 1985-ben is folytatódik, a lakosság infrastrukturális ellátottsága tovább javul. Felépül 74—75 ezer, ezen belül 11 ezer állami lakás. A bérlakásépítés növelésével és a tanácsi lakás- gazdálkodás javulásával bővül a tanácsi elosztású lakások száma. A személyi tulajdonú lakásépítés tovább nő, ezt az állam növekvő mértékben támogatja. A kórházi ágyak száma 1700- zal emelkedik, 10 ezer lakosra 96 ágy jut. Az ellátottság leginkább Borsod, Győr, Komárom, Somogy, Szabolcs-Szat- már, Zala megyékben és Budapesten javul. Az egészség- ügyi gyermekotthonok, a szociális otthonok helyeinek bővülése meghaladja az ez évit, de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsődei és óvodai helyek száma tovább nő, a böl- csődéskorúak több mint 20 Beruházások A szocialista szektor beruházásainak volumene megegyezik az ez évivel. Ezen belül erőteljes szelekció érvényesül. A nagyberuházásokra szánt összeg biztosítja a folyamatban lévő fejlesztések megfelelő ütemű folytatását. Meggyorsul a Dunai Vasmű kokszolóművének kivitelezése. Befejeződik három bányaberuházás (Márkushegy, Nagyegyháza, Fenyőfő). Lezárul az Árpád-híd szélesítése. Befejezik a Paksi Atomerőmű második egységét. Megtörténik a Nemzeti Színház építésének előkészítése, illetve az építés megkezdése. A cél- csoportos beruházások közül jelentősen nő a termelő infrastruktúra kiemelt fejlesztési céljainak: a vasúti és a telefonhálózat, a víziközművek fejlesztésének, a vízkárok elhárításának az előirányzata. Számottevő az emelkedés a szénhidrogénipar, valamint a rádió-televízió műsorszórás fejlesztésénél is. Az egyéb közA külkereskedelmi áruforgalomban a terv az összes kivitel erőteljes, a behozatal mérsékeltebb, de az ez évinél nagyobb emelkedését, az áruforgalom aktív egyenlegének további növelését irányozza elő. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel az átlagosnál lassabban bővülhet, a kivitel növekedését főleg az ipari kivitel gyors növelésével kell megalapozni. A transzferábilis rubelben elszámolt behozatal kismértékben bővíthető. Az energiahordozók döntő, a nyers- és alap- anyar-ok nagyobb részének beszerzése továbbra is a szocialista orszáqokból történik. A kivitelt — főleg gépekből és fogyasztási cikkekből - a behozatalnál jobban szükséges növelni. Az áruforgalom lényegében kiegyensúlyozott, vagy kismértékben aktív lesz és megkezdődik az utóbbi években keletkezett adósság csökkentése. A konvertibilis valutákban Az 1985. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaságirányítási rendszer széles körű továbbfejlesztése. A gazdasági szabályozórendszer változásának középpontjában a vállalati és a személyi érdekeltségre ható elemek állnak: a vállalati jövedelemszabályozás módosítása a mainál erőteljesebben differenciál a hatékonyabban gazdálkodó vállalatok javára, a szervesen hozzákapcsolódó új keresetszabályozás kedvezőbb feltételeket teremt a jobb egyéni teljesítmények anyagi élismeréséhez. Nő a vállalatok önállósága jövedelmeik felhasználásában, emelkedik a többletjövedelmekből a aazdálkodó szervezeteknél keresetnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A termelői árrendszerben megvalósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállóságot a külső és belső piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése, szélesebb körben érvényesül a társadalmi tőke vállalatok közötti, a hatékonyságjavulást szolgáló áramlásának gyakorlata. Folytatódik a vállalati szervezetnek a piaci viszonyok fejlesztését célzó korszerűsítése. Elkezdődik a vállalati önállóságot növelő, a vállalkozó jellegű magatartás kialakulását se- qítő új vállalatirányítási formák bevezetése. Korszerűsödik a népgazdaság tervezési rendszere. * A maqyar népgazdaság emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásai, a aazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a kormányzati programok és akciók, a várhatóan nem lényegesen romló külqazdasági körülmények eqvüttesen létrehozzák annak feltételeit, hoqy az 1985. évi terv céljai megvalósuljanak. A Minisztertanács felhívja a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv követelményeinek megfelelően végezzék, járuljanak hozzá azok megvalósításához, népünk felemelkedéséhez és boldogulásához. Az 1985. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1984: 100 nemzeti jövedelem 102,3—102,8 belföldi felhasználás 101,0—101,5 ipari termelés 103,0 országos építés-szerelés 101,0—102,0 mezőgazdasági termékek termelése 101,0 lakossági fogyasztás 101,0—101,5 egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102,0 a szocialista szektor beruházásai 193 —195 millárd Ft A termelő ágazatok fejlődése Foglalkoztatás, a lakosság életkörülményei százalékát, az óvodáskorúak közel 93 százalékát lehet a megfelelő intézményben elhelyezni. Az általános iskolákban az új osztálytermek eredményeként a tanulócsoportok átlagos létszáma nem változik, a váltott napszaké oktatás aránya kissé mérséklődik. A középiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban az osztálytermek száma körülbelül 150-nel gya-
