Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-20 / 349. szám

1984. december 20., csütörtök Dunántúlt napló 5 1985 januárjától 104 pályázat érkezett Változik a napilapok megjelenési rendje Január 6-tó/: Vasárnapi Dunántúli Napló Az ötnapos munkahét általánossá válásának megfelelően 1985. január 1-től változik a napilapok megjelenési rendje. A hétvégi tartalmasabb szám változatlanul szombaton jut el az olvasókhoz. Az országos és a megyei napilapok következő száma vasárnap helyett hétfőn jelenik meg. A változás lehetővé teszi, hogy az olvasók hétfőn a többi munkanaphoz hasonló tájékoztatáshoz jussanak. A Hétfői Hírek 1985. január 6-tól, vasárnap reggel ke­rül kiadásra, a lap neve Vasárnapi Hírekre változik. A Népsport megjelenése változatlan marad. A vasárnap megjelenő lapokat a posta a városokban és a nagyobb településeken utcai árusí­tással terjeszti. A napilapok kiadásának változásával1 egyidejűleg a rádió és a televízió bővíti vasárnapi hírszolgáltatását. Az utóbbi egy, másfél évti­zedben számottevően átalakult hazánk lakosságának életmód­ja, munkarendje, szabad idejé­nek felhasználása. A nagyobb települések, városok lakosságá­nak jelentős része kora tavasz­tól késő őszig hétvéaére álta­lában elhagyja lakóhelyét, a telkén tevékenykedik, kirándul, utazik. E változásokhoz a tö­megtájékoztatásnak is igazod­nia kell, hogy a lakosság in­formációs igényét a megválto­zott életmód, s az átalakuló hétvégi olvasói szokások köze­pette is maradéktalanul kielé­gíthesse. A növekvő szabad idő tartal­masabb kihasználásának elő­segítése érdekében a tömegtá­jékoztatás a hétvégi két sza­badnapra igyekszik több infor­mációt, olvasnivalót adni az embereknek. A hétközi és szombati növek­vő információ bősége mellett egyre inkább kiütközött, hoqy a hétfő a tömegtájékoztatás­ban a leaellátatlanabb nappá vált, napilap nem jelent meg, s a televízió sem sugárzott mű­sort. Olvasóink észrevételét és javaslatait f'iavelembe véve, éppen ezért vállalkozott arra a Dunántúli Napló Szerkesztősé­ge, hogy megjelentesse a lap hétfői kiadását, a Hétfői Du­nántúli Naplót. A több mint egy évtizede megjelenő hétfői . kiadásunk népszerűségét bizo­nyítja, hogy 1984-re elérte a 75 ezres átlagpéldányt. A napilapok 1985. január 1- től hétfőn is megjelennek, az eddig kiadásra kerülő vasár­napi lapszámoknál bőségesebb híranyaggal, gazdagabb tarta­lommal. A hétfői megjelenéssel a lapok jobban igazodnak majd az új olvasói szokásokhoz, friss tartalommal az emberek túlnyomó többsége kézbe tud­ja venni az újságokat, ott lesz az utcán és az előfizetők asz­talán. Nem marad azonban nyom­tatott sajtó nélkül vasárnap sem az ország. 1985. január 6-tól a Hétfői Hírek új névvel — Vasárnapi Hírek — vasár­nap reggel kerül majd a váro­sok, nagyobb települések ut­cáira, s e lappal együtt a Népsport is, amelynek megje­lenési rendje nem változik. A Dunántúli Napló Szerkesz­tősége, figyelembe véve olva­sóink eddigi igényeit és javas­latait, úgy határozott, hogy 1985. január 6-tól, a Hétfői Dunántúli Napló hagyomá­nyait megőrizve, vasárnapon­ként is, Vasárnapi Dunántúli Napló néven, megjelenteti a hetedik lapszámát is. így la­punk továbbra a hét minden napján eljut az olvasókhoz! — az országban egyetlen lapként. Továbbra is az újságárusok­nál lehet Baranya, Tolna, So­mogy és Zala megyék városai­ban vasárnap reggel megvá­sárolni, amiről később részletes tájékoztatást fogunk adni. Va­sárnapi megjelenésünkben be­számolunk a Dél-Dunántúl szombati legfontosabb politi­kai, kulturális és sportesemé­nyeiről, a világpolitika aktuali­tásairól, sokakat érdeklő infor­mációkat, riportokat, szórakoz­tató írásokat közlünk majd. Hétfőnként lapunkat ezentúl valamennyi előfizetőnk meg­kapja, és utcai terjesztésben is megvásárolható lesz. Ebben a lapszámunkban a hétvége ese­ményeiről kívánjuk olvasóinkat nagy terjedelemben tájékoztat­ni, településfejlesztés, kereske­delem. vendéglátás, szolgálta­tások kérdéseiről, információ­kat közölni, több olvasmányos riportot megjelentetni, és ter­mészetesen a vasárnap sport- versenyeiről részletesen beszá­molni. Reméljük, hogy a hagyomá­nyokat megőrző, vasárnapi és hétfői megjelenéseinket éppen olyan nagy érdeklődéssel fog­ják fogadni olvasóink, mint eddig. Szerkesztőségünk szá­mít azok véleményeire és ja­vaslataira, akik mindennap kézbe veszik a Dunántúli Naplót. A Dunántúli Napló Szerkesztősége — Olyan embereket köszönt­hetünk itt, az újítási és ötlet- pályázat díjkiosztó ünnepsé­gén, akik szembeszállnak a semmit nem akarók ás semmit nem tudók visszahúzó erejével, akik szabad idejüket is arra áldozzák, hogy a társadalom, a gazdaság javára munkálkod­janak — mondta megnyitó be­szédében dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára. Mindez tegnap délelőtt hangzott el a pécsi Ifjúsági Házban, ahol a KISZ Baranya megyei Bizott­sága által 1984-ben meghirde­tett újítási és ötletpályázat dí­jait adták át a legjobb mun­kákat beküldő pályázóknak. Vajon csak arra vagyunk-e képesek, amit ma mindannyian együtt a munkánkkal nyújtunk, vagy ennél többre is? A meg­nyitó beszédben föltett kérdés voltaképpen költői kérdés, a válasz azonnal, önmagától adódik: az átlagosan nyújtott teljesítménynél jóval többre vagyunk képesek és hivatottak, bizonyíték erre ez a pályázat, amelyre az ország minden ré­széből küldtek be munkát a fiatalok. Ahhoz azonban, hogy Átadták az újítási és ötletpályázat díjait valamennyien kihozzuk ezt a többletet önmagunkból, elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a többet tudó és nyújtó em­bereket jobban megbecsülje társadalmunk, hogy mindenki előtt világos legyen, hogy az ötletgazdag, újító emberek vi­szik előre a társadalmat, ők fejlődésünk erői. Mindez egy­értelműen mutatja, hogy szel­lemi gyarapodásunk nem ren­delődhet anyagi gyarapodá­sunk alá, hogy az alkotó gon­dolkodást egyre inkább ösztö­nözni kell, s az alkotó ember presztízsének növekedésére kell törekednünk. Az újítók társa­dalmi megbecsültségére kell törekednünk, s ezzel együtt ar­ra, hogy újításaik, ötleteik meg is valósuljanak a gyakorlatban. E gondolatok után Szabó Antal, a Területi Energiaipari Bizottság vezetője értékelte a beérkezett pályaműveket. A KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga — társszervekkel, vállala­tokkal együtt — harmadszor hirdette meg az újítási és öt­letpályázatot, amelyre ebben az évben érkezett a legtöbb munka: összesen száznégy újí­tást, ötletet küldtek be. Két első, három második, öt har­madik díjat adtak ki. A díjakat dr. Horváth Csaba, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára adta át. Első helyezést nyertek: a „Savas gélrendszer előállítási lehetőségei” című munkával Udovecz György és Varga Imre szolnoki pályázók, valamint az „önszabályozó szivornyás drénezési rendszer" c. munkájukkal Novák Zoltán és Katona Zsolt szegedi pályá­zók. Második díjat kaptak: Kása László és Kozma Róbert szigetvári, ill. dencsházai pá­lyázók, „Folyékony műtrágya előállítása a mezőgazdasági vállalatnál” c. pályamunkájuk­kal; Béres László és Kunszt Emil budapesti pályázók, „Te- kercssütő prés villamos forgó­gépek tekercseinek szigetelé­séhez” c. munkájukkal; s egy öttagú győri munkaközösség — Lakó József, Tóth Rezső, landó Tamás, Hódsági Imre és Patkós Miklós — „Műbőrhordozó nem szőtt textília gyártása során ke­letkező hulladékok komplett hasznosítása” c. újításával. A harmadik díj nyertesei: Szarvas Lajos Kecskemét; Tombi Lajos Pécs; Majer István Nagyba­jom; Pétery Kristóf Budapest; Németh Emil Leninváros. öt­letdíjban részesültek tizenket­tes A KISZ Központi Bizottsá­gának különdíját a már emlí­tett második díjas, ötfős győri kollektíva nyerte el; a díjat Hágenthurn József, a KISZ KB IB tagja adta át a kollektíva képviselőjének. Végezetül dr. Horváth Csaba bejelentette, hogy az újítási és ötletpályázat meghirdetését a jövő évtől kezdve átvette a KISZ Baranya megyei Bizott­ságától a KISZ Központi Bi­zottsága. A most értékelt pá­lyázatokat pedig az Alkotó If­júság Egyesülés menedzseli majd. A díjátadó ünnepséget a délután folyamán a meghí­vott szakemberek részvételével ötletbörze követte. Dücsö Csilla A szentlörinci vasútállomáson a szabadszentkirályról szállított kukoricát rakodják a vagonokba Erb János felvétele A MÁV-nak többet kell nyújtania, mint eddig A két évvel ezelőtti MAV- menetjegy-áremelés után ala­posan lelohadt az utazási „kedv", így tavaly jóval keve­sebben ültek vonatra, mint ko­rábban. Valamennyi MÁV- igazgatóságon az 1984-es ter­veket már ehhez igazodva ál­lapították meg, de azt, hogy a sokk még tartja magát, bi­zonyítja, a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának idei első három­negyed éves árbevétele 256,5 Lezárult a Citrom utcai leletmentés ✓f Több száz járókelő kísérte figyelemmel nap mint nap a Citrom utca és a Jókai utca sarkán folyó leletmentést, és szemlélte élénk érdeklő­déssel a kutatóárok mélyén előkerülő sírokat. Közben folyt az „in situ" népműve­lés, hiszen a leletmentés kö­zönsége tele volt kérdések­kel: mikori a temető, miért e sok sír, vajon nem járvány nyomaira bukkantak-e a ku­tatók? — és még sorolhat­nánk. Mivel a Citrom utcai lelet­mentés lezárult, összegezést kértünk a Janus Pannonius Múzeum régészeitől: — Csekély kiterjedésű te­mető volt itt, a városfalon belül, az ismeretlen korú Szent Benedek plébániához csatlakozva — mondta Kár­páti Gábor régész. — A te­metkezések korát egy 1513- ból való dénárlelet jelzi. Ró­mai pénzek is voltak a sí­rokban, ezeket azonban ék­szerként, medálként használ­ták a 15-16-. századi Pécs lakosai. Polgári lakosok, férfiak, nők és gyermekek földi maradványait találtuk a feltárt 95 sírban, továbbá egy nyíllal átlőtt ember csontvázát — arra azonban nincs semmi jel, hogy ostrom vagy járvány áldozatai fe­küdnének ezekben az egy­más felett, keresztül-kasul elhelyezkedő sírokban. A régészeti munkával pár­huzamosan levéltári kutatá­sokat is folytattak erről a kevéssé ismert városrészről. A Citrom utcai leletmentés folyamán sikerült közelebb jutni egy félig ismert közép­kori templomhoz; tisztázni lehetett egy eddig ismeret­len középkori temető teljes kiterjedését és korát. A te­mető mellett hódoltság kori kemence és üreg nyomaira bukkantak. Lehatoltak a bolygatatlan földig, hiszen a középkori rétegek alatt a római város központja rejlik. A leletmentésnél ezért köz­reműködött Katona Győr Zsuzsa, római koros régész, aki elmondta, hogy a 15—16. századi sírok alatt mindenütt római cserép- és üvegtöre­dékeket találtak, valamint egy római korból származó épület falmaradványát. A leletmentés befejeztével visszatemetik a kutatóárko­kat, és a Citrom utca élheti tovább a mai életét. Gállos Orsolya millió forint volt, ami nem éri el a tervezettet. Az áruszállításban ugyan nem emelkedtek a tarifák, en­nek ellenére évek óta csök­kennek a MÁV áruszállítási teljesítményei. Vajon mit tesz a vasút az utazók és a szállít­tatok visszahódításáért, erről beszélgettünk Weisz Józseffel, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatóhelyettesével. — A vasúti áruszállításban némi ellentmondás fedezhető fel: a szállítási teljesítmények csökkennek, ugyanakkor a vál­lalatok arról panaszkodnak, hogy ha kocsit kérnek, nem kapnak... — Ez elsősorban az őszi szál­lítási csúcsnál van így, mert fuvarozási kényszer köt ben­nünket, hisz ekkor is elsősor­ban a lakossági ellátáshoz szükséges árukat, energiahor­dozókat, mezőgazdasági ter­mékeket kell szállítanunk, s kétségtelen, hogy ilyenkor az építőanyagok háttérbe szorul­nak. — Mit tesz a MÁV, hogy a luvaroztatói igények ne rap­szodikusan jelentkezzenek? — Eddig az előszállításokkal igyekeztünk befolyásolni a szállíttatókat, most január else­jétől többek között a homok, kavics, kő, cementáruk év eleji fuvaroztatásakor tíz százalék kedvezményt adunk, viszont az őszi csúcsban ugyanennyi fel­árat számolunk fel. S természe­tesen továbbra is szorgalmaz­zuk a hétvégi rakodásokat. — A személyszállításban mi­lyen módszerekkel akarják erő­síteni az utazási kedvet? — Mindenekelőtt azzal, hogy a legkülönfélébb módon csök­kentjük a jegy árát, például nyugdíjasok kedden, szerdán és csütörtökön 20 százalékkal olcsóbban utazhatnak, rendez­vényekre, például a decsi la­kodalmasra, a busójárásra vagy a Pécsi Ipari Vásárra kedvezményt adunk, január el­sejétől utazási irodákat hozunk létre a területünkön Pécsett, Szekszárdon és Kaposváron, melyek nem túl drága vasúti utakat szerveznek külföldre, belföldre egyaránt. S természe­tesen a vonatok kulturáltsá­gán is változtatnunk kell, s a pontosságukon. Persze, ez utóbbi nem könnyű, mert igaz­gatóságunk területén csak egyvágányú vasúti pályák van­nak, így ha valahol késés van, akkor ez húzza magával, hogy több vonatnál is késés lesz. — ön, mint utas, milyennek látja a vonatok tisztaságát? — Némi előrelépést tapasz­talok; tény, hogy az utazóknak is jobban kellene vigyázni a rendre, de nfekünk is javíta­nunk kell a jelenlegi helyze­ten, többet kell nyújtanunk, mint eddig. — Közeledik a karácsony. Hogyan készültek fel a nagy ünnepi forgalomra? — Az intézkedéseket megtet­tük, december 22-én például 13, 26-án 8 mentesítő vonatot indítunk, bízva abban, hogy utasainkat kényelmesen, zsú­foltság nélkül tudjuk vinni. Szilveszter előtt és után szin­tén több mentesítő vonatot in­dítunk. Roszprim Nándor közélet hírei -y Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle Szerkesztőbi­zottságának elnöke szerdai munkanapját Erzsébetvárosban, a főváros VII. kerületében töl­tötte. A vendéget a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalom- irányító központjában dr. Ná- dasdi József, a kerületi párt- bizottsáq első titkára és Né­meth Péter tanácselnök fogad­ták. Benke Valéria megtekintette a fővárosi tömeqközlekedés fő- diszpécser-szolgálatát és az észak—déli metróvonal irányí­tóközpontját. A Politikai Bizott­ság tagja ezután a vállalat szocialista brigádvezetőivel be­szélgetett a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny- mozgalom eredményeiről. Ezután ellátogatott a 15. szá­mú Vámos Ilona Ruhaipari Szakmunkásképző Intézetbe. Benke Valéria megtekintette a tanulók által készített ruhákból röatönzött divatbemutatót. Délután a kerületi pártbizott- sáq székházáfcon Benke Valé­ria aktívaértekezleten vett részt, s aktuális társadalompolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. * Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán a főváros XV. kerületé­be látogatott. A vendéget a ke­rületi pártbizottság székházá­ban Szabó László első titkár tájékozhatta a rákospalotai kommunisták kongresszusi ké­szülődéséről, a városnegyed politikai, gazdasági, társadalmi életéről, a kerületfeilesztés eredményeiről, további felada­tairól. A program a Villamosipari Kutató Intézetben folytatódott, ahol Lukács József igazgató és Nagy László párttitkár mutatta be a 610 dolgozót foglalkozta­tó kutatóintézetet. Szűrös Mátyás délután részt vett az Erőműjavító és -Karban­tartó Vállalatnál rendezett ke­rületi aktívaértekezleten és tá­jékoztatót tartott időszerű nem­zetközi politikai kérdésekről. Tegnap délelőtt ülést tartott az SZMT elnöksége, s a főbb napirendi pontok között előbb dr. Hazafi Józsefnek, a Bara­nya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárának tájékozta­tóját hallgatták meg a közigaz­gatási korszerűsítések — járá­sok megszüntetésének — ta­pasztalatairól, majd a szakma­közi bizottságok tevékenységé­nek értékeléséről volt szó. Jobban becsüljük meg az alkotó embert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents