Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-20 / 349. szám
© Dunántúli napló 1984. december 20., csütörtök Mit mond a jogszabály? Gondoskodás a megváltozott munkaképességű dolgozókról szerkesztőség postájából ÉS A baranyai hallássérültek helyiséggondjai Átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék A december 4-i számunkban folytattuk a megváltozott munkaképességű dolgozókról szóló jogszabályi ismertetést. Az átmeneti keresetkiegészítésről, illetőleg a keresetkiegészités naptári évenkénti újból megállapításáról írtunk. Ma tájékoztatónkat az átmeneti járadékra való jogosultsággal folytatjuk. A 8 1983. (VI. 29.) EÜM — PM számú együttes rendelet 19. §-a értelmében arról a nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű dolgozóról, akinek munkaviszonyát, szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói munkaviszonyát és bedolgozói tagsági viszonyát megszüntetik, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a közös munkában a megváltozott munkaképessége miatt nem köteles részt venni, és öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, növelt összegű, öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra nem jogosult, rendszeres pénzbeli ellátás útján kell gondoskodni. Az ellátás fajtái a jogszabályi előírás szerint: a) az átmeneti járadék és a b) rendszeres szociális járadék. Átmeneti járadékra — a jogszabályi előírások értelmében — az alábbi teltételek együttes fennállása esetén az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, b) az öregségi korhatárt öt éven belül eléri és c) munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50 százalék. A hatályos rendelkezések értelmében az átmeneti járadék a munkaviszony — a közös munkában való részvételi kötelezettség — megszűnését követő naptól az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. Az átmeneti járadékot a megváltozott munkaképességű dolqozó várható öregségi nyugdijának 75 százalékát kitevő összegben kell megállapítani. A járadék összege azonban a rendszeres szociális járadék havi összegénél kevesebb nem lehet. Abban az esetben, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó átmeneti járadékra és özvegyi nyugdíjra — özvegyi járadékra — egyaránt jogosult, az átmeneti járadék ösz- szegét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) ha az özvegyi nyugdíj összege alacsonyabb a megállapítható átmeneti járadék összegénél, akkor az özvegyi nyugdíjat eddig az összegig kell átmeneti járadékkal kiegészíteni, b) ha mind az özvegyi nyugdíj — özvegyi járadék —, mind az átmeneti járadék összege alacsonyabb a nyugdíjról szóló jogszabályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására meghatározott ösz- szeghatárnál, az özvegyi nyugdíjat az átmeneti járadékkal eddig az összeghatárig kell kiegészíteni. A jogszabályi előírások értelmében megszűnik az átmeneti járadékra jogosultsága annak, aki a) öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá; b) az OOSZI orvosi bizottságának megállapítása szerint már nem rendelkezik 50 százalékot elérő mértékű munkaképesség-változással, c) egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, d) az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyja, vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön. Rendszeres szociális járadékot kell megállapítani annak a nem rehabilitálható megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges — a fentiekben már ismertetett — feltételekkel nem rendelkezik, ha a) rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és b) munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint az 50 százalékot eléri. Abban az esetben, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó rendszeres szociális járadékra és özvegyi nyugdíjra — özvegyi járadékra — is jogosult, a rendszeres szociális járadék olyan összegben jár, amely az özvegyi nyugdíjat a nyugellátásról szóló jogszabályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított összeghatárig egészíti ki. Ha a rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a háztartásában olyan támogatásra szoruló hozzátartozójáról is gondoskodik, akinek eltartására köteles, járadékát minden ilyen hozzátartozó után legfeljebb havi hétszázhúsz forinttal lehet növelni. Nem növelhető a járadék összege olyan hozzátartozóra tekintettel, aki után a járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó családi pótlékot kap. A rendszeres szociális járadék a munkaviszony — közös munkában való részvételi kötelezettség — megszűnését követő naptól jár. A rendszeres szociális járadékra való jogosultság megszűnik, ha a járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a) egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, b) munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint nem éri el az 50 százalékot, c) az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyta, vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön. A hatályos jogszabályi előírások értelmében a rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó — amennyiben azt szociális körülményei indokolják — mindazokban a természetbeni és egyéb rendkívüli juttatásokban részesíthető, amelyekben a rendszeres szociális segélyezettek részesülhetnek. Szólunk arról is, hogy az átmeneti járadék, illetőleg a rendszeres szociális járadék megállapítását a munkáltató is kezdeményezheti a dolgozó nevében. Az átmeneti járadék, illetőleg a rendszeres szociális járadék iránti igényt a megváltozott munkaképességű dolgozó állandó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kelf benyújtani, tani. S. A. Tanfolyam, klubtevékenység egy helyen - kényszerűségből A Hallássérültek Országos Szövetsége megyei szervezetének 352 tagja van. Pécsett, a Jókai utca 9-ben jönnek össze rendszeresen, a tanácsi épület udvari részében. Egy viszonylag nagyméretű klubhelyiség, egy irodahelyiség, egy könyvtárnak kinevezett kis szoba és egy konyha található az épületrészben. Hetente kétszer van klubnap, ekkor megtelik a szervezet rendelkezésre álló összes szobája. A rendszeres összejöveteleken túl bálokat, vetélkedőket, különböző műsorokat tartanak itt. Több mint tíz éve, szeptemberenként indítják a hallássérültek egyéves tanfolyamát. A résztvevők száma évente meghaladja a harminc főt, életkoruk különböző. Az ismeretterjesztő, filmvetítéses, aktuális eseményekhez kapcsolódó foglalkozásokat Kutasi Józsefné pedagógus vezeti. Emellett korrepetálást tartanak hallássérült szakmunkás- tanulóknak, főként humán tárgyakból. A hallássérült szülők általános iskolás halló gyermekeit oroszból, magyarból, matematikából segítik. Mindezekhez a szervezet tenniakarósa adott, a feltételek már kevésbé. A felsorolt tevékenységek mind egy helyen zajlanak, a klubteremben. Oktatás céljára a jelenlegi körülmények alkalmatlanok. 1981-ben, a rokkantak évében alakult megyei koordinációs bizottság támogatta a megyei szervezet helyiségigé- nyét, amely az ugyanabban az épületben levő szoba-konyhás lakás kiutalására vonatkozott. A bizottság a megyei tanács elnökéhez továbbította a kérelmet. A jogos igényt megállapítva a megyei tanács az ÉVM-hez felterjesztette jóváhagyás végett. Az ÉVM hozzájárult ahhoz, hogy közület ilyen célra tanácsi bérlakást igénybe vehessen. A városi tanács értesítette a szervezetet a kérelem elfogadásáról, az ÉVM állásfoglalásáról. Három éve vajúdik az ügy. Sok cselekvőkész embert megmozgatott, sok jószándékot és tenniakarást mutatott, azonban a befejezés előtt megtorpant, és jó fél éve áll. A szoba- konyhás tanácsi lakásban lakó bérlőnek a városi tanács több esetben ajánlott fel hasonló komfortfokozatú belvárosi lakást csereként, de az idős bérlő egyiket sem fogadta el, így nem sikerült megállapodniuk. Azóta új tanfolyam kezdődött, ám a gondok megmaradtak. L. Cs. K. Választ kér az olvasó Újabb termék tűnt el a pécsi élelmiszerboltok diabetikus árukat kínáló polcáról: már lassan egy hónapja nem kapható diabetikus kakaó. A miértre keresve a választ kiderült, hogy ez a termék nem is olyan kedvelt, sőt! A kereslet hiányában gyakran csak féláron elkótyavetyélhető import kakaó behozatalát megszüntette a DÉLKER. Mégsem beszélhetünk hiányról. Orvosok, szakemberek tapasztalatai, vizsgálatai alapján a kereskedők magyar és holland kakaót ajánlhatnak a vásárlóknak. Ezek a bárki által használhatók. A cukorbetegektől csak egy kis figyelmet kérünk, a kakaót a meghatározott mennyiségű és minőségű édesítőszerrel ízesítve lehet fogyasztani. * Hogyan lehet bejutni Kővágószőlősről Pécsre busszal késő este? Nyolc óra után sajnos Volán busszal semmiképpen, mert az utolsó járat húsz órakor indul. Ezután csak a bányászjáratok közlekednek arrafelé, de a sötétben álldogáló, buszra váró utast gyakran nem veszik fel, emiatt többen nem érkeznek meg időben munkahelyükre, az éjszakai műszak kezdetére. Mi a teendő ilyenkor — kérdezték többen azok közül, akiket a busz ottfelejtett a buszmegállóban. Kérdésükre választ a 12-144- es telefonszámról kapnak, keressék Mérkei Tibor, vagy Su- rányi László forgalomvezetőket, akik tájékoztatást adnak az este nyolc után Pécsre közlekedő buszok indulási idejéről és megállóhelyeiről, hogy a jövőben elkerülhessék ezeket a felesleges bosszúságot okozó helyzeteket. * Hónapokig hiányzik egy apró kis alkatrész - hónapokig használhatatlan egy igen fontos háztartási gép. Hogy pontosítsuk: az elektromos szikra- gyújtó hiánya miatt már több mint egy hónapja nem működik egyik olvasónk Hévíz-Super fantázianevű gázbojleré. Tényleg bosszúság, hogy egy családnak okoz így minden este gondot a zuhanyozás és fürdés. Segítségként csak annyit javasolhatunk: kérjen segítséget a budapesti Fegyver és Gáz- készülékgvártó Vállalattól: talán ők tudnak küldeni egy darabot. * Mikor lesz járda Pécsett a kertvárosi Komócsin Zoltán tértől a 15-ös ABC-hez? — kérdezték a környéken lakók, s kérdésüket időszerűvé a hét eleji esőzések miatt felázott talaj teszi, amíg az ott lakóknak megnehezíti a közlekedést. A járdát a garzonlakások építésének befejezése után csak a jövő évben készítik el. Máger A. Tudósítónktól Csillagvizsgáló Kiskunhalason neki köszönhető, hogy Kiskunhalason obszervatórium létesült. Húsz évig gyűjtötte a pénzt a csillagvizsgálóra, amelynek méreteirőj csak egy adat: egy tonnás tükrös teleszkópja van, műszerei között van, amelynek értéke több, mint egymillió forint. Mindez igen izgalmas megfigyeléseket tesz lehetővé. Nem véletlen, hogy az idén nyáron Kiskunhalason rendezték meg a Csillagászati Baráti Körök XIII. országos találkozóját, amelyen Balogh István megkapta a Zerinvári emlékérmet. Bizonyára ismeretterjesztő munkásságáért is, mert rendszeresen vezet csillagászati szakköröket, s az ország szinte minden táján ismerik a nevét előadássorozatai révén. Ö maga igen büszke arra, hogy obszervatóriumát megtekintette Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, és Kulin György professzor is. Kocsándi Miklós A közelmúltban jártam Kiskunhalason, ahol BÍalogh István csillagásszal is találkozhattam. Igen meglepett az ő hivatás- és tudományszeretete, hiszen KRESZ-táblára van szükség az útkereszteződésnél A környéken lakó - és a közúton közlekedő is — felhívnám a figyelmet arra, hogy Pécsett, a Sarohin tábornok út—Csontváry u. útkereszteződés közlekedési rendje nem kellően szabályozott. A Sarohin tábornok út csak a Csontváry utca felől védett elsőbbségadás kötelező jelzőtáblával, de a vele szemben déli irányból betorkolló útra még nem helyeztek ki ilyen elsőbbségadás kötelező jelzőtáblát. Következésképp itt a jobbkéz-szabály érvényesül. Kézenfekvő, hogy ez helytelen, s a jelzőtábla sürgős kihelyezése indokolt! Szintén a környékkel kapcsolatos észrevételem: tapasztalni, hogy a gyalogosok a Csontváry-szobor előtt, a parkosított területen gyalogjárót képeztek ki, de egy másik helyen is a járda meghosszabbításában. A kép elszomorító, éppen egy szép köztéri szobor előtt. Ha már így alakult — és tartósnak ígérkezik —, javasolom o kialakult gyalogjáró mihamarabbi betonozását és bitu- menezését, mert félő, ha jön a téli csapadék, még nagyobb lesz a sár, tovább fog romlani a helyzet. Mert a tapasztalat az, hogy a gyalogjárás ott nem szüntethető meg. Varga Imre, Pécs, Sarohin t. út 67. Olvasóink írják Pila bácsi... Olvastam az 1984. november 29-én megjelenő Dunántúli Naplóban a „Ketten a Pro Ur- be-díjasok közül” című cikket, amelyben dr. Pilaszanovich Imre professzorról írtak. Én nemsokára betöltőm a 17. életévemet, és neki köszönhetem, hogy nem vagyok sánta, bár csecsemőkoromban kétoldali súlyos csípőficamom volt. Már lassan 16 éve, hogy meggyógyított. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de én ha az utcán, vagy bárhol meglátok egy sánta, mozgássérült embert, ő jut eszembe. Hálás szívvel gondolok „Pila doktor bácsira” Müller Anikó, Siklós-Gyűd------------------- » ------------------B azár a pécsi belvárosban örültünk, hogy megújult a pécsi városháza, igazán gyönyörű. De ez az öröm sajnos nem tartott sokáig, mert — gondolom a tanács engedélyével kitelepültek a járdára az árusok (pulóver, bazár, miegymás). Félreértés ne essék, nem az ellen van kifogásom, hogy árulnak. Biztosan sokan igénylik ezt a vásárlási formát. Csupán a hely: miért városunk főterén csinálnak vásárt?! Nem lehetne máshol helyet kijelölni az árusításra? Észrevételemmel nem állok egyedül. A Dunántúli Naplóban az Aranykapuról szóló cikk írója is megemlíti, hozzá csatlakozom. Kis Imréné, pécsi olvasó------------------- » ------------------L orántffy vagy Lóránt-palota? A D. N. november 22-i számában cikk jelent meg „Befejezés előtt a pécsi Lorántffy- paiota felújítása" címmel. Pécsett a Zsolnay kút előtt valóban áll egy palota, melynek építtetője dr. Lóránt Lipót egykori pécsi orvos volt, de Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége (1600—1660) Pécsett soha nem építtetett semmit, következés- képo palotája sem lehetett. Ö a sárospataki kollégiumot patronálta. A két név között valóban van hasonlatosság, de a fentiek szerint alapvető eltérés is. Dr. Sebestyén Ferenc Pécs, Petőfi u. 47.
