Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-20 / 349. szám
A tartalomból: Változik a napilapok megjelenési rendje (5. oldal) Mit tesz a MÁV az utasokért és a szállíttatókért? (5. oldal) fiz országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták a Magyar Lelkesítőek az 1985-ös népgazdasági terv előirányzatai Népköztársaság 1985. évi Lukács János előadása az SZVT évzáróján költségvetését Elismerés a szervezeti Faluvégi Lajos felszólalása Sarlós István az országgyűlés új elnöke A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. (MTI fotó: Manek Attila — KS — DN) Szerdán ülést tartott az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét. 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Személyi javaslatok; Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István pénzügyminiszter expozéja A költségvetési javaslat gazdaságpolitikánk átfogó céljainak megfelelően előirányozza az állam pénzgazdálkodásának alapvető kiegyensúlyozottságát, egyidejűleg növeli az életkörülmények szempontjából alapvető jelentőségű kiadások előirányzatát. Mindennek fedezetét a jövő évi tervnek megfelelő Hatékony, gazdaságosabb termelés tudja biztosítani — mondotta bevezetőben Hetényi István. — A költségvetési javaslat azt tükrözi, hogy az elmúit években alapjában sikeresen birkóztunk meg az elénk tornyosuló feladatokkal, a gazdaság stabilitásának megőrzésével, és elért vívmányaink megtartásával. Elismerés illet meg minderfkit, aki e munkából kivette a részét. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. Mindenkinek jut munkalehetőség, számolhat a szociális biztonsággal, és ha az elmúlt években csökkent is néhány százalékkal a reálbér, az életkörülmények javultak, a fogyasztás, a lakosság reáljövedelme összességében növekedett. Tekintettel arra, hogy több százezer családnak nagyobb gondjai vannak, atekin- tetben, miként tudja életkörülményeit javítani, jövő évi tervünkben életszínvonalpolitikai intézkedéseket irányzunk elő, mindenekelőtt a lakással nem rendelkezők és a több gyermekes családok javára. A népgazdaság idei fejlődése alapjában megfelel a kitűzött célnak. Nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. Konvertibilis adósságállományunk csökken, és a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás és felhalmozás kissé meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés üteme gyorsult. A mezőgazdaság jó eredményeket ért el. A lakosság jövedelme tényleges pénzfolyamatokban mérve 9 százalékot meghaladóan emelkedik, az árszínvonal emelkedése 8,5 százalék. Mindkettő kissé meghaladja a tervezettet, az egy főre jutó reál- jövedelem azonban egy százalékkal végül is nagyobb lesz, mint a múlt évben. Az állami költségvetés a jövedelmekből a tervezettnek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk változatlanul a külgazdasági egyensúly további megszilárdítása. Előirányozzuk az adósság- állomány további csökkentését is. Kulcskérdés, hogy 5—6 százalékkal növelni tudjuk az exportot. így mód nyílik arra, hogy a behozatal is megfelelően növekedjék és a korábbinál valamivel nagyobb gazdaságfejlődést alapozzunk meg. A terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos növekedését irányozza elő. Új vonása és egyben követelménye a nép- gazdasági tervnek, hogy jövőre — ha a számított teljesítményt elérjük — növelhető lesz a belföldi felhasználás. Bővülhet a fogyasztás, és több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenek, hanem stabilizálódjanak az idei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakosság reáljövedelme másfél—két százalékkal emelkedhet. További új cél az is, hogy a szocialista szektor beruházásait se kelljen csökkenteni, hanem az idei szinten tarthassuk azokat. Intézkedéseink középpontjában az a törekvés áll, hogy a vállalatok önállósága, mozgástere szélesedjék és természetesen ezzel együtt nagyobb legyen a felelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. A jövő évi költségvetés 607,8 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hiány 2,5 milliárd forint, ez 1 milliárddal kevesebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok, szövetkezetek befizetései teszik ki a legnagyobb részt: 81,5 százalékot. A vállalati befizetések 6 százalékkal növekednek, a támogatások 2 százalékos csökkenését irányozzuk elő. A nettó befizetésnek így a tiszta jövedelemmel arányosan, körülbelül 10 százalékkal kell növekednie. A vállalati adóbefizetések szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójogszabályok, a kieső bevételek pótlására és az erőforrások éssze- ' rűbb hasznosításának ösztönzésére új adónemek jelénnek meg: a béradó, a vagyonadó és a felhalmozási adó. A nyereséghez fűződő, azzal arányos adó mérséklése és az erőforrásokat terhelő adók növekedése a hatékony vállalatok pénzügyi helyzetét javítja, a kevésbé hatékonyakét pedig súlyosbítja. Az új adókról szólva a pénzügyminiszter elmondta: a munkabérek után 10 százalék béradó fizetendő. Bevezetéséhez nyomós indok volt, hogy régóta bírálják az élőmunka viszonylagos alulértékeltségét. A tényleges gazdasági viszonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is megállapítható lett volna. Ez azonban jó néhány ágazatban olyan változást okozott volna, amelyet ilyen gyorsan sok vállalat nem tudna jobb gazdálkodással ellensúlyozni. Elhatározott szándékunk, hogy a jelenleg a nyereséggel arányosan fizetendő város- és községfejlesztési hozzájárulást 1986-tól a vállalatok azonos, globális összegben, bérarányoson fizetik majd. A vagyonadó, amelynek általános mértéke 3 százalék, a vállalatok tiszta saját vagyona után fizetendő. Ez az adó bizonyos hozam-követelményt is kifejez. Bevezetése hozzásegített ahhoz, hogy az amortizáció központosítását megszüntessük. A vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle különadó, külön befizetés terhelte. Ezek megszűnnek, és egyetlen adó bevezetésére kerül sor: a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. (Folytatás a 2. oldalon) munkában kiemelkedő aktíváknak A jövő évi népgazdasági terv előirányzatai vonzóak, a politikai és gazdasági munkára az eddiginél kedvezőbb feltételeket ígérnek, ám a követelmények ismét nagyobbak, az eredményekért igencsak meg kell dolgozni, mindebből pedig a szervezéssel és vezetéssel foglalkozó szakembereknek is nagyobb részt kell vállalniuk — hangoztatta egyebek mellett Lukács János, az MSZMP Baranya ' megyei Bizottságának első titkára a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének tegnapi évzáró vezetőségi ülésén, melyet a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottsága pécsi székházában rendeztek. Az ünnepélyes évzárón dr. Szűcs Pál, a társaság megyei elnöke adott rövid értékelést az idei, eseményekben gazdag munkáról, bejelentve, a Bem és Rákóczi utcai sarki épületben videóval és számitógéppel felszerelt klubot nyitnak, fórumot biztosítva mindenekelőtt a közgazdasági szabályzók továbbfejlesztésével, az elektronika társadalmasításával kapcsolatos eszmecseréknek, a vélemények és javaslatok kifejtésének. Az ünnepélyes évzárón Lukács János időszerű politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A XIII. pártkongresz- szus előkészítésének, a felszabadulás 40. évfordulója megünneplésének lázában élünk, amikor is visszatekintünk és számba vesszük az elmúlt negyven esztendő alatt elért eredményeket, egyszersmind előretekintünk, mit kell tennünk a gazdaságban a gyorsabb előrehaladás, az életszínvonal érezhető emelése érdekében. Ezzel összefüggésben Lukács János kifejtette, az elmúlt nehéz évek az erőgyűjtés évei voltak, már az idén, méginkább a jövő évtől fordulatról beszélhetünk, a termelés megélénkülésére, nagyobb behozatalra számíthatunk. A nemzeti jövedelem nagyobb hányadát fordíthatjuk a belső felhasználásra, a fogyasztásra, a munkajövedelmek az eddiginél nagyobb mértékben növekedhetnek. Gyors számítást végezve, a központi bérintézkedések Baranyában a bányászatban, a közlekedésben és hírközlésben, valamint a sütőiparban jövőre 6,5-7,5 százalékos béremelést tesznek lehetővé, harmincezer emberi érintve. A fő munkaidőben végzett munkát differenciáltabban, jobban el lehet ismerni, százalékban lehetnek akár kétszámjegyű emelések is. Mindez persze csak lehetőség, az eddiginél jobb, hatékonyabb munkával érhető el — mondta végezetül Lukács János. Az évzárón végezetül dr. Szemere Mátyás, a társaság megyei titkára az SZVT országos elnöksége okleveleit és jutalmakat adott át a szervezeti munkában kiemelkedőt nyújtó aktíváknak. M.Z. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter expozéját tartja (MTI fotó: Manek Attila — KS — DN) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 349. szám 1984. december 20., csütörtök Ara: 1,40 Ft
