Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-05 / 305. szám
Á pécsi dzsessz-énekesnő ✓ Bornemissza Mária — Született vidéki vagyok. Három nap Pest, egy kis színház, egy kis kiállítás és jövök haza. A családi körülményeim is úgy alakultak, hogy Pécshez kötődöm. Többek között ezért sem költöztem el, holott a szakmában igazán lehetőségeket kapni csak Budapesten lehet. Azért kezdem mindjárt ezzel, mert már többen faggattak erről, nem értették, hogyan lehet vidéki városban jazz-énekes- nőnek lenni — mondja magáról Bornemissza Mária, akit jól ismernek a pécsiek, a szekszárdiak, szerepelt hazai jazz-fesztiválon, és november 15-én egyetlen vidéki résztvevőként a Vigadóban megrendezendő koncerten lép föl. Az MTV a jazzklubjának keretében sugározza majd a hangversenyt. Hivatalosan nem tanult énekelni, de letette az ORI- és az OSZK-vizsgákat. Pécsi Tanárképző Főiskola magyar -történelem-testnevelés szakát végezte el. A zene, a dzsessz iránti vonzódását, tehetségét a családjától örökölte. Az, hogy van-e az embernek dzsessz-feelingje, „dzsessz-érzése" vagy nincs, az az egyik legdöntőbb motívum ezen a pályán - magyarázza Bornemissza Mária. A dzsessz kreatív műfaj, éltetőeleme a belülről jövő, nem betanult improvizáció, amely a zenészkollégák együttműködésétől kezdve az ember aznapi habitusától is függ. Érzékeny, mindenre fogékony alkatot feltételez. Bornemissza Mária ilyen típus. Pattog, vibrál az egész lénye. Mindenért tud lelkesedni, mindenben színvonalas megvalósítás lehetőségeit keresi, akkor is, ha nem a kedvelt jazz-műfajről van szó. A jazz kedvéért megtanult angolul, s jó kiejtéssel beszéli, énekli a nyelvet. Mint énekesnő dolgozom most is. Három este a Pannóniában, illetve a Nádorban énekelek. Én vagyok a Maxi bár műsorának háziasszonya, s természetesen ott is adok elő különféle dalokat. Az OSZK-Stúdióban pedig énekgyakorlatot tanítok.- Nem zavarja, hogy vendéglátóipari helyeken kell föllépnie? — Nem. Ha lenne lehetőség, akkor természetesen csak pódiuménekesnőként szerepelnék. De az említett helyeken is össze-összejön a zeneértő közönség. A hetvenes években két esztendeig turnéztam Skandináviában, night-klubokban, éttermekben, ott még inkább ez volt a helyzet. Igen örülnék, ha Pécsett kialkulna egy jó dzsessz-klub egy bázisegyüttessel, mint amilyen volt is itt régebben, s amilyen most a szekszárdi. B. A. A heraldikus orvos Ügyelni kell a fémek és a színek összhangjára Pécsett 1883-ban, a mai Széchenyi tér 1. számú épület telkén találtak egy szinte szabályosan kettétört kőcímert. A fa- ragvány egyik darabját — alul fél könyv, felette fél liliomos szál három virággal és egy fél csillaggal — Horváth Antal régészkedő pécsi ügyvéd elszállíttatta. (Ez látható ma is.) A másik felet a kőműves beépítette az új falba. Pedig a falban lévő címerdarabbal bizonyítani lehetne, hogy ez, vagy pedig a mostanában talált kőcímer díszlett-e a régi pécsi egyetem homlokzatán. A vélemények erősen megoszlanak, a címer jelképeit szinte mindenki másként magyarázza. Megkérdeztük dr. Visegrády Lajost, aki már évtizedek óta heraldikával (címertannal) foglalkozik, hogy neki mi a véleménye a két leletről. — A most előkerült címert még nem láttam. A régebbiről viszont azt hiszem, hogy tévesen rekonstruálták a hiányzó darabot. Nem tükörképét kell a meglévő mellé illeszteni, hanem — mint általában az egyetemi címereknél — a könyv folytatása egy azt tartó bal kéz lenne. Hasonló látható a bolognai egyetem címerén is. — Miként kezdett heraldikával foglalkozni? — Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumba jártam iskolába. Régi pénzeket gyűjtöttem. Az egyik érmének nem tudtam megállapítani a származását, olyan bonyolult címere volt. Az Egyetemi Könyvtár egyik lexikonjában találtam meg a választ. Ekkor pártoltam át a címertanhoz. Egyetemista koromban több külföldi — osztrák, angol, amerikai, spanyol — szervezettel vettem fel a kapcsolatot, itthon pedig a Magyar Történelmi Társulat két éve alakult Történeti Segédtudományi Szekciója dél-dunántúli elnöke vagyok. Az első évkönyvünk most jelent meg: forrásközlő, családtörténeti és címertani adatokat tartalmaz. — Mióta használnak az emberek címert? — Címert a keresztes háborúk óta viselnek az emberek. A páncélt takaró ruhára festették, hímezték fel. Ebben az időben terjedt el. A XVII. században még a mesteremberek is címeralakúra metszették az aláírásukat szolgáló pecsétet. Hazánkban az ország lakosságának több mint 10 százaléka nemes volt, de csupán 1610 óta vezetik aránylag egészen pontosan az adományokat, címereket. — Milyen egy címer külalakja? — Részei: paizs, sisak, sisakdísz, takaró körbe, pajzstartó, főrangú családoknál címersátor és mottó — jelmondat. A családcímereknél előforduló állatok — oroszlán, kígyó, sas. farkas, medve, szarvas, gólya és a heraldikai szörnyek. A növények — liliom, rózsa, fai — ritkábbak, a he- rold-alakok — vágás, hasítás, csillag, hold — a gyakoribbak. A színek: piros, kék, zöld, fekete, bíbor, arany, ezüst. Általában két-három szín lehet egy címeren, és ügyelni kell a fémek és színek összhangiára. Az angol családi címerek a legszebbek, ott a legrégibb ősökig vissza lehet keresni az elődöket. Milyenek a városcímerek? — A régi magyar városok címerei megfelelnek a blazo- nálás szabályainak. Vagyis úgy kell leírni a teljes mintázatot, hogy olvasás után bárki lerajzolhassa. A mai városcímerek tervezésekor, sajnos, már nem ügyeltek erre, bár vannak kivételek is: Kecskemét, Győr, Sopron, Kőszeg címere. Ádám Erika A legszebbek az angol családi címerek Hétköznapi csoda A fiú egykor medve volt... Á varázsló szaktanácsadója- egy bűvész Nem pihentek a Pécsi Egyetemi Színpad tagjai a hét végén: Jevgenyij Svarc Hétköznapi csoda című mesejátékát próbálták a november 21 -i premierre — az Ifjúsági Házban, ennek részpróbái folytak —, és megkezdődött Csehov Három nővér című színművének olvasópróbója is a Nyári Színházban. Hárman vannak a színpadon: a fiú, aki egykor medve volt — Horváth János negyedéves jcgászhallgató; a varázsló, aki azzal a feltétellel változtatta a medvét emberré, hogy ha megcsókolja egy királylány, ismét medvévé lesz — Galcsik László harmadéves műszaki főiskolás és a gazda- asszony, Körösi Katalin elsőéves angol-magyar szakos a tanárképző tagozaton. Részpróbák folynak, egy-egy mondat, egy-egy mozdulat újra és újra való ismétlése. Bagossy László rendezi a darabot: gyakran megállítja a játékot, elemez, tanácsot ad. Nemcsak ő, hanem néhányon a nézőtérről is, hiszen itt ülnek a színjátszó-rendező tanfolyam hallgatói is, és olyan egyetemisták, középiskolások, akik most nem kaptak szerepet, de eljöttek tanulni. Jevgenyij Svarc népszerű gyermekszínházi szerző. Remélhetőleg most is megnyeri a 8-14 éves korosztály tetszését, s nemcsak Pécsett: az Egyetemi Színpad tájol is a dó- rabbal, hívásra házhoz megy. S aki megnézte a színlapot, tudja: Fülöp Gyula bűvész neve nem véletlenül szerepel ott — ő lesz a varázsló szaktanács- adója. G. T. Művészeti világhíradó NÖ ÉS SZÉPSÉG — ezzel a címmel írta meg könyvét Sophia Loren. A világsajtó két hete adta hírül a kötet megjelenését, de a híradás nem szólt a könyv filmművészeti ösz- sze\'üggéseiről. Pedig Sophia Loren kifejezte benne: a szépség egyik oka a szinte állandó derű, a derű egyik oka pedig a játék s a népszerűség, a közszeretet öröme. (Képünkön: az ötvenéves Sophia Loren.) PALERMO, SZÉKELYFONÓ, SÍK. — Kodály: Székelyfonó című daljátéka olasz nyelvű előadásának megrendezésére hivták meg Sik Ferencet, aki a müvet a szicíliai Palermóban állítja színpadra. VAN DYCK-LELETEK. Londonban 14 napon belül másodszor bukkantak eddig ismeretlen Van Dyck-képre. A múlt hét keddjén felfedezett festményt eddig másolatnak vélték. ELEFÁNT-ROCK? — Afrikai popegyüttesek járják Európát A latin-amerikai funk, a soul, a reggie és afrikai beat zenei stílusok szórakoztató ötvözetéből álló afrikai rock legjellemzőbb vonása a sajátos afrikai ritmus. Legismertebb együttesek: a zenét modern tánccal együtt előadó nigériai „Wich Way Nigeria", az afrodzsessz- re emlékeztet Dél-Afrika állambeli „Sakhile", s az elefánttáncot is előadó, a trombitát is megszólaltató becsuánai „Hugh Masakelő”. Földessy D. Éremgyűjtők találkozója Az Éremgyűjtők Egyesületének Somogy megyei csoportja vasárnap Kaposvárott a Killián György Ifjúsági Házban numizmatikai csereközvetítést rendezett. Az éremgyűjtők találkozóján gazdag anyag került az érdeklődők elé. A görög pénzek, késő római antoninusok és ses- tertiusok választékában több olyan ritka példány is akadt, mint a Sikyon drachma és a Júlia donna feliratú ezüstdénár. A ritkaságok között szerepeltek az Árpád-kori királyok monétái, II. István király dénárja, a régi szlavón obulus és III. Béla míves rézpénze. Néhány Habs- burg-uralkodó (I. Ferdinand, II. Ferenc) tallérja, dukátja, s igazi numizmatikai érdekességnek számítottak a magyar szabadságharc krajcárjai is. Székely kaput avattak Kakasdon Kitüntették a társadalmi munkásokat Új köztéri alkotást avattak tegnap, vasárnap délután a Tolna megyei Kakasd község szívében, a 6-os út mentén. A lakosság jelentős része itt székely telepes család, illetve leszármazottaik. 1941-ben a bukovinai AndrásfaIvóról települtek át Bácskába, onnan 1945- ben Tolnába és Baranyába. Szokásaik javarészét, ékes beszédüket, hagyományaikat megtartották. Ilyen hagyomány Székelyföldön ma is a díszes, gazdag mintázatú, faragott kapuk hagyománya a falusi portákon. Egykori otthonuk emlékezetére állítottak most a kakasdiak valóban művészi értékű székely kaput a község legforgalmasabb pontján. Az alkotást Adorján József budapesti rokkant nyugdíjas gépészmérnök készítette el. Mint kérésünkre elmondta. gyerekkorában négy évig élt Hidason, ahol a bukovinai telepesek igen mély hatást gyakoroltak rá. Családja is Csík megyéből származik, ő maga gyermekkora óta foglalkozik faragással, s ez a negyedik székely kapu, amit elkészített. Ezt a kaput Pestről hétvégeken lejárva, felesége segítségével készítette el a kakasdi Farkas Lajos tsz-nyugdíjas présházában. A faanyagot az erdészet biztosította. Az avató ünnepségre összegyűlt szép számú közönség előtt Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően megköszönte a lakosság társadalmi összefogását, majd Kiváló társadalmi munkáért jelvényt nyújtott át az alkotónak és feleségének, továbbá Kakasdról Sebestyén Adómnak és Farkas Lajosnak. W. E. Dr. Faragó, a lóbarát Két perc a világ egyik legjobb vízilabdázójával Düsseldorf előtt A nagyszerű emberek szeretik az állatokat. Dr. Faragó Tamás, a világ legjobb vízilabda-játékosa is annyira szerette őket, hogy annak idején életpályának választotta a gyógyításukat: állatorvos lett. Most pedig, hogy sportolók és lóbarátok számára a Düsseldorfba távozása a szenzáció — most is a lovakról beszélgettünk. Hiába kapta — néhány hónappal ezelőtt — Ausztráliától a Szovjetunióig terjedően a világ 12 legjobb vízilabda válogatottja csapat — illetve szövetségi kapitánya szavazatának kétharmadát, miszerint dr. Faragó Tamás az egyik legnagyobb vízilabdázó egyéniség. Az egykori olimpia gólkirályának témája most is — a lovak. — November 1-től jog szerint már Düsseldorfban dolgozom, de néhány napig még Pesten maradhatok. A lovak? . .. Ócsán a tsz lovait gondoztam, s az idegenforgalom számára használták a méneket. Most a lótenyésztés lesz a munkám, de azzal a kikötéssel vállaltam, hogy mellette ott is sportolhatok. Egyéves, úgynevezett munkavállalási engedéllyel megyek ki, s még nem tudom pontosan, hogy a lótenyésztés milyen sajátos feladatával bíznak meg. — Miért szereti a lovakat? — Mert a ló versenyállat! Ha szabadba kerül, igényli, hogy versenyszerűen fusson. Versenyszerűen ! És hozzá ezt igényli is! Ehhez persze tér kell, szabadság. Karámban nem lehet versenyezni. — Az igazi szabad versengés éltetője a tisztesség. A „fair play”!? — A lóban is él a „fair play”, a becsületes játék, tisztességes verseny ösztöne. Nemcsak mert okos állat, hanem mert tisztességes is, meg akarja tartani hátán a lovasát. Verseny közben eggyé válik vele. A versenyló komiszságból ritkán dobja le lovasát.- Mi lesz a lovakkal a modern gépi világban? — Hát.. . Egyelőre örüljünk annak, hogy nálunk sok még a szabad legelő és ide áramlanak a külföldi lóbarátok. Figyelni kell erre a lehetőségünkre, mert egyebek között ezért is sokan szeretik Magyar- országot. Ráadásul pénzt is hoznak érte. Földessy D. emlékezés ez ó-hazára
