Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-11 / 310. szám
1984. november 11., vasárnap Dimantmt napló 3 Nagy az érdeklődés a könyvek iránt Fotó: Cseri László Antikvár könyvek Kertvárosban* Őszinte érdeklődés, sikeres kezdet Antikváriumi könyvvásárlást hirdet ezen a hétvégén az Apáczai Nevelési Központ. Tegnap, szombaton délután 2 órakor, az árusítás első perceiben már láttunk kifelé lépdelni a Nevelési Központ művelődési házából felnőtteket, gyerekeket egyaránt, könyvvel vagy könyvekkel. Sok apuka elhozta kisebb-nagyobb csemetéjét — a szép választékú mesekönyvek igen kelendőek voltak. Egyed Kálmán, az intézmény igazgatója a kezdeményezés lényegét abban jelölte meg, hogy az itt élő mintegy 40 000 ember részére is szeretnék hozzáférhetővé tenni az Antikvár Könyvesbolt árukészletét, lehetőségeit. Azoknak, akik a távolság, a közlekedés, a kieső idő hátrányaiból nem, vagy csak nagyon ritkán jutnak el az antikvárium olcsóbb könyveihez, ritkaságaihoz, s a könyvesbolt dolgozói Készségesen vállalkoztak a hétvégi pluszmunkára. Mint megtudtam, 40 000 Ft értékű könyvet rakodtak ki az intézmény aulájában, ahol nyitástól csaknem fél órán át szemléltem az érdeklődést. Volt, aki hosz- szabban böngészett, más röviden vásárolt. De a hosszú pult előtt általában 15—20- an álltak, illetve cserélődtek mindvégig, elmerülve a nézelődésben, válogatásban. Volt — és van — miből. Szórakoztató könyvek a készlet kb. egyharmadában; mellettük régi kiadású, s mai modern művek, s tudományos ismeretterjesztő kötetek is igen szép választékban. Ami az első percekben elkelt: egy Pécs-Baranya ismertető a 30-as évekből, s Ormos Mária Padovától Trianonig c. kötete. De van itt az Erdélyi Szépmíves Céh sorozat kiadásaiból: Nyíró József halinakötésű Uz Bencéje, Havasok könyve; s van Jósikától Vas Gerebenig sok más is, pl. Tolsztoj Háború és békéje; de Passuth- tól H. G. Wellsig vagy Krú- dytól Gobbi Hildáig is széles a skála. S még két ritkaság: Széchenyi Kelet népe (1841.), s Nagy Iván Magyarország családai czime- rekkel és nemzedékrendi táblákkal (1860). Az árusítás ma, vasárnap délután 2 órától folytatódik. W. E. Több közkifolyó épült Megszűnt a tartálykocsis vízszállítás Vasas l-en Az elmúlt hetekben sorra érkeztek szerkesztőségünkbe a panaszos telefonok: vasasi lakosok tették szóvá, hogy megszüntette a Pécsi Vízmű a tartálykocsis vízszállítást. A Búzakalász utcában van ugyan közkifolyó, de a mellékutcákban — a hegyháton — élőknek ez igen távol esik. Gépkocsival pedig az egész településen széthordták a vizet. Bejelentésük nyomán megnéztük, hogy milyen Vasas I- en a vízellátás. Az elmúlt években a régi bányatelepen lévő családi házak udvarán csak ásott kút volt. A KÖJÁL-vizsgálat kiderítette, hogy ezeknek a vize emberi fogyasztásra alkalmatlan, nitráttal szennyezett, de megfelelő mosásra, mosdásra. Ezért a Pécs városi Tanács ideiglenes megoldásként — a település ellátása érdekében — megrendelte a Pécsi Vízműtől heti három alkalomra a tartálykocsis vízszállítást. A kocsi egyszerre 7000 köbméter vizet vitt Vasas l-re: ebből elsőként az általános iskolások, utána a lakosság kapott. Egy forduló üzemköltsége több mint 700 forintba került, egy év alatt meghaladta a százezer forintot. A végleges megoldás lehetősége a Mecseki Szénbányák két évvel ezelőtt kezdődött rekonstrukciója alkalmával adódott. A Pécs városi Tanács a fejlesztési alapból 3,5 millió forintot fordított a vasasi vízvezeték-építésre. A munkával megbízott Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat 1983 elején kezdte el a Búzakalász, és az Orosz Gyula utcában a vezeték fektetését. Év végére a több mint két kilométer hosszú hálózatot és a hét közkifolyót üzemre kész állapotban átadta. A vízbekötést csak ennek az évnek az első negyedévében végezték el — rákapcsolták az Uszög-Vasas-Komló regionális hálózatra. Ezekben az utcákban az épületek bekötését most kezdte el a Baranya megyei Vízmű Vállalat, mert átvette a Vasas l-i vízhálózat üzemeltetését. Mivel megnyugtatóan megoldódott az egészséges ivóvízjuttatás Vasas l-re, a Pécs városi Tanács úgy döntött, hogy a tartálykocsikat átirányítja a szintén veszélyeztetett, illetve vízzel nem rendelkező nagyár- pádi körzetbe. Itt a vízszállítást november 12-én kezdik el. Miért hiányolják mégis a víz- szállítást a vasasiak? Sokaknak előnyös volt az, hogy szinte a házuk előtt állt meg a vízszállító kocsi. Most pedig a közkifolyóig több száz métert gyalogolni kellene. Akadt olyan is, aki alkalmanként a kiszáradófélben lévő kútját töltette fel a tartály- kocsival nem gondolva arra, hogy a nitrátos víztől az egészséges ivóvíz is nitráttal telítődik fel. Az ellátás végül is megol-v dódott oly módon: naponta bárki jó minőségű vízhez juthat, ha elmegy a közkifolyóig. Ádám Erika A gépíróverseny résztvevői Fotó: Maletics Eszperantó tanácskozás A Magyar Eszperantó Szövetség (MESZ) Országos Választmánya szombaton Budapesten ülést tartott. Baráth Endre főtitkár, a szövetség és az állami, valamint a társadalmi szervezetek kapcsolatairól számolt be. Egyebek között hangsúlyozta: a magyar eszperantó mozgalom célkitűzéseit csak hazánk szocialista céljaihoz igazodva, azt segítve tudja megvalósítani. A szövetség ennek érdekében szervezi kapcsolatait, működik együtt a politikai és a társadalmi szervekkel, a hazai és a nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel. Arra törekszik, hogy a mozgalmi munkában résztvevő eszperantisták és csoportok is munkálkodjanak a közös célok megvalósításán, - emelte ki beszámolójában a főtitkár. A testület elfogadta a jövő évi munkatervét. Eszerint a szövetség méltó módon kíván megemlékezni hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról. A négy évtizeddel ezelőtti események feltárása, megismertetése érdekében az eszpe- rantista csoportok helytörténeti kutatásokat végeznek; a mozgalom aktivistái összegyűjtik a felszabadítási harcokban és az újjáépítésben részt vett eszperantisták visszaemlékezéseit, az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Az eszperantó nyelv megismertetése, mind szélesebb körű elterjesztése érdekében — egyebek között — a gimnáziumi és az általános iskolai fakultatív oktatást szeretnék felhasználni. A nemzetközi tevékenységükben tovább kívánják erősíteni a szocialista országok eszperantó szövetségeivel, valamint a Világbéke Eszperantó Mozgalommal kialakított kapcsolatokat. Nyolc megye csapatai Pécsett A csapatok a zsűri értékeiését hallgatják Fotó: Cseri László Défszak ’84 tpítőipari fiatalok szakmai vetélkedője A Défszak nem más, mint a dunántúli építőipari fiatalok szakmai vetélkedője, amelyet, mint minden évben, idén is megrendeztek. Három nagy témakörben folyik mindig a verseny: politikai és szakmai kérdésekben és sportban. Mindhárom téma versenyének lebonyolítását más-más város vállalja magára. Ebben az évben a szakmai versenyre Pécsett került sor tegnap, az Építők munkásszállásán. A szakmai versenyt a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-szervezete és a vállalati FMKT-ja szervezi. A versenyen a rendezők csapata nem vesz részt, így a tizenegy dunántúli megyéből tizen indulnának, a tegnapi vetélkedőn azonban két csapat nem tudott részt venni, így nyolc megye csapatai között Megyei gyors- és gépíróverseny Pécsett dőlt el a verseny. Egy-egy csapat hat fős; a végeredmény azonban nem csupán a tegnapi teljesítményük alapján dőlt el. Ugyanis először egy pályázattal kellett nevezni, ennek témája idén az volt, Megyei gépíró- és gyorsíró versenyt rendeztek tegnap Pécsett, a Megyei Tanács épületében, tizenöt intézmény, vállalat és szövetkezet legjobbjainak részvételével. A sebességi gépíróverseny feladat megoldásához 32 fiatal nő ült a villany- és mechanikus írógépekhez. A gépírónők 15 percig sokszorosított szöveget másoltak. A dolgozatokat három sebességi csoporton belül értékelték: percenként 450, 350, illetve 250 szótag leütését. A 450 szótagos sebesség azt jelenti, hogy az ilyen teljesítményű gépíró 1 óra alatt 16 oldalt tud leírni. A gyorsíróversenyen 18-an ültek rajthoz. Az ötperces dik- tálásnól 200, 250 szótagot írtak percenként. Sebességi gépíróversenyen első helyezést értek el; bajnoki kategóriában: Erdősi Jónosné (Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa), első sebességi fokozatban: Gapp Márta (Pécsi Postaigazgatóság), második sebességi fokozatban: Tóth Ildikó (Dolgozók Gimnáziuma, Pécs). Gyorsírásban első helyezést ért él 250 szótagos sebességnél: Klárik Istvánné (komlói Carbon Vállalat), 200 szótagos sebességnél: Bencs Éva (pécsi Leő- wey Gimnázium). Á zsűri a „megye örökös bajnoka” címet adományozta Mocsári Tibornénak, a Megyei Ta-. nács dolgozójának, aki eddig 12 alkalommal nyert bajnokságot. M. Gy. hogyan lehet a nagyvállalatok gondozásában korszerű családi házakat építeni. A pályázatokat délelőtt értékelte egy szakmai zsűri, a pályázóknak ezután még meg kellett védeniük a beküldött munkát. Délután szóban és írásban műszaki és közgazdasági szakmai felkészültségükről kellett számot adni. Végül is a végső sorrend a délutáni vetélkedő és a pályamunkákért kapott pontszámok összesítéséből alakult ki. A verseny győztese a Tolna megyei, második a Veszprém megyei, harmadik a Zala megyei ÁÉV csapata. Aleksis Kivi Százötven évvel ezelőtt szegény falusi szabó fiaként született meg a finn kritikai realizmus első és legjelentősebb képviselője: Aleksis Kivi, eredeti nevén Aleksis Stenwall. Érdekes, hogy születésének és elhalálozásának évszáma megegyezik a négyszáz évvel előbb született Janus Pannoniuséval (1834—1872). Abban is egyeznek, hogy életükben írói munkásságukat nem sok siker kísérte. Miként Janust csak századokkal később fonta örül a babér, akként Kiviről is évtizedek múltával írta a finnek Ady- ja, Eino Leino 1909-ben megjelent esszégyűjteményében: „Kivi, A hét testvér írója megalapította a finn elbeszélés költészetét, egyetlen csapással a legmagasabb fokra emelte azt, és olyan monumentális, zseniális teljességet adott neki, melyet a finn regény a mai napon sem képes elérni.” Kivi sokszínű író volt. A hét testvér című regénye, amelyet először Kodolányi János, majd Rácz István fordított magyarra, a finnek számára azt jelenti, amit nekünk a Lúdas Matyi vagy a Toldi. E végérvényesen klasszikussá vált munka műfajában teljesen tisztázatlan: sok benne a népmeséi elem, a bökvers, a közmondás, az adomázás, a bölcselkedés. Sok helyütt csodálatos színekben ragyog elénk a finn táj pompája: „Kéken bol- tozódott felettük az ég, a levegőben enyhe nyugati szél lengett, a dombon új levélköntösében pompázva ingott a nyír, és messze szállott a fehér virágú berkenye bódító illata.” Amikor Kivi e művében egy özvegyasszony hét neveletlen fiának kalandos történetkéit — bennük a finn sorsot és lelket — feltárta, egyúttal rámutatott arra az útra, amelyet a természet szabad ölén, a tólabirintusok, a sűrű erdőrengetegek között élő, elhatározásaiban makacs finn népnek követnie kell, hogy a társadalmi együttélés szabályainak megfelelhessen. A száz évvel ezelőtt elhunyt Elias Lönnrot, a Kalevala szerkesztője és Aleksis Kivi írói munkássága előtt a finn toliforgatók többnyire svédül írtak. Méq a finn himnuszt is svéd nyelven írta meg Runeberg, és csak később fordították finnre. A Kalevala és Kivi regénye, majd 11 drámája és versei a finn nyelv erejét bizonyították. E művekből erőt merítettek a nemzeti jogok elismeréséért folytatott harcban és a finnség szellemi értékeinek megőrzéséért kifeitett küzdelemben. A finn paraszt bekerült az irodalomba. De nem úgy, mint nálunk Toldi: gvőzelmet aratva, hanem sokáio durva elutasítással, ellenkezéssel, meg nem értéssel. Ma már a Kalevala mellett Kivi regénye nemzeti sorsuk bibliáiévá vált. Az első finn regény szerzője sok-sok meaoróbáltatás után testilea-lelkileg összetörtén, elborult elmével fivére istenháta- mögötti kunyhóiéban, Tuusulá- ban mindenkitől elfeledve hunvtn le szemét 38 évesen. Életművével azonban termékenyen hatott a későbbi finn irodalomra. Többen vannak, akik szellemi atyjuknak tekintik Kivit. Műveit a világ minden nagyobb nyelvére lefordították. A finn néD e lónaeszű írójának népszerűsége, akárcsak nálunk Janus Pannoniusé. folyton növekszik: műveinek kiadásait elkaokodiák. drámát írtak belőle, filmre vitték. Kivi, aki megvetette a finn versnek, drámának, epikának alaoiát, olyan tükröt tárt népe elé, amelyben megláthatja önmagát hibáival, erényeivel — talán az eljövendő évszázadok számára. Tóth István dr„
