Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-11 / 310. szám

1984. november 11., vasárnap Dimantmt napló 3 Nagy az érdeklődés a könyvek iránt Fotó: Cseri László Antikvár könyvek Kertvárosban* Őszinte érdeklődés, sikeres kezdet Antikváriumi könyvvásár­lást hirdet ezen a hétvégén az Apáczai Nevelési Köz­pont. Tegnap, szombaton délután 2 órakor, az árusí­tás első perceiben már lát­tunk kifelé lépdelni a Neve­lési Központ művelődési há­zából felnőtteket, gyereke­ket egyaránt, könyvvel vagy könyvekkel. Sok apuka el­hozta kisebb-nagyobb cse­metéjét — a szép választé­kú mesekönyvek igen kelen­dőek voltak. Egyed Kálmán, az intéz­mény igazgatója a kezdemé­nyezés lényegét abban jelöl­te meg, hogy az itt élő mint­egy 40 000 ember részére is szeretnék hozzáférhetővé tenni az Antikvár Könyves­bolt árukészletét, lehetősé­geit. Azoknak, akik a távol­ság, a közlekedés, a kieső idő hátrányaiból nem, vagy csak nagyon ritkán jutnak el az antikvárium olcsóbb könyvei­hez, ritkaságaihoz, s a köny­vesbolt dolgozói Készségesen vállalkoztak a hétvégi plusz­munkára. Mint megtudtam, 40 000 Ft értékű könyvet rakodtak ki az intézmény aulájában, ahol nyitástól csaknem fél órán át szemléltem az ér­deklődést. Volt, aki hosz- szabban böngészett, más rö­viden vásárolt. De a hosszú pult előtt általában 15—20- an álltak, illetve cserélődtek mindvégig, elmerülve a né­zelődésben, válogatásban. Volt — és van — miből. Szórakoztató könyvek a kész­let kb. egyharmadában; mellettük régi kiadású, s mai modern művek, s tudo­mányos ismeretterjesztő kö­tetek is igen szép választék­ban. Ami az első percekben el­kelt: egy Pécs-Baranya is­mertető a 30-as évekből, s Ormos Mária Padovától Tri­anonig c. kötete. De van itt az Erdélyi Szépmíves Céh sorozat kiadásaiból: Nyíró József halinakötésű Uz Ben­céje, Havasok könyve; s van Jósikától Vas Gerebenig sok más is, pl. Tolsztoj Há­ború és békéje; de Passuth- tól H. G. Wellsig vagy Krú- dytól Gobbi Hildáig is szé­les a skála. S még két rit­kaság: Széchenyi Kelet népe (1841.), s Nagy Iván Ma­gyarország családai czime- rekkel és nemzedékrendi táblákkal (1860). Az árusítás ma, vasárnap délután 2 órától folytatódik. W. E. Több közkifolyó épült Megszűnt a tartálykocsis vízszállítás Vasas l-en Az elmúlt hetekben sorra ér­keztek szerkesztőségünkbe a panaszos telefonok: vasasi la­kosok tették szóvá, hogy meg­szüntette a Pécsi Vízmű a tar­tálykocsis vízszállítást. A Búza­kalász utcában van ugyan közkifolyó, de a mellékutcák­ban — a hegyháton — élőknek ez igen távol esik. Gépkocsi­val pedig az egész településen széthordták a vizet. Bejelentésük nyomán meg­néztük, hogy milyen Vasas I- en a vízellátás. Az elmúlt években a régi bányatelepen lévő családi há­zak udvarán csak ásott kút volt. A KÖJÁL-vizsgálat kiderí­tette, hogy ezeknek a vize em­beri fogyasztásra alkalmatlan, nitráttal szennyezett, de meg­felelő mosásra, mosdásra. Ezért a Pécs városi Tanács ideiglenes megoldásként — a település ellátása érdekében — megrendelte a Pécsi Vízmű­től heti három alkalomra a tartálykocsis vízszállítást. A kocsi egyszerre 7000 köbméter vizet vitt Vasas l-re: ebből el­sőként az általános iskolások, utána a lakosság kapott. Egy forduló üzemköltsége több mint 700 forintba került, egy év alatt meghaladta a százezer forintot. A végleges megoldás lehető­sége a Mecseki Szénbányák két évvel ezelőtt kezdődött re­konstrukciója alkalmával adó­dott. A Pécs városi Tanács a fejlesztési alapból 3,5 millió forintot fordított a vasasi víz­vezeték-építésre. A munkával megbízott Pécsi Víz- és Csa­tornamű Vállalat 1983 elején kezdte el a Búzakalász, és az Orosz Gyula utcában a vezeték fektetését. Év végére a több mint két kilométer hosszú há­lózatot és a hét közkifolyót üzemre kész állapotban átad­ta. A vízbekötést csak ennek az évnek az első negyedévé­ben végezték el — rákapcsol­ták az Uszög-Vasas-Komló regionális hálózatra. Ezekben az utcákban az épületek be­kötését most kezdte el a Bara­nya megyei Vízmű Vállalat, mert átvette a Vasas l-i vízhálózat üzemeltetését. Mivel megnyugtatóan meg­oldódott az egészséges ivóvíz­juttatás Vasas l-re, a Pécs vá­rosi Tanács úgy döntött, hogy a tartálykocsikat átirányítja a szintén veszélyeztetett, illetve vízzel nem rendelkező nagyár- pádi körzetbe. Itt a vízszállí­tást november 12-én kezdik el. Miért hiányolják mégis a víz- szállítást a vasasiak? Sokaknak előnyös volt az, hogy szinte a házuk előtt állt meg a vízszállító kocsi. Most pedig a közkifolyóig több száz métert gyalogolni kellene. Akadt olyan is, aki alkalman­ként a kiszáradófélben lévő kútját töltette fel a tartály- kocsival nem gondolva arra, hogy a nitrátos víztől az egész­séges ivóvíz is nitráttal telítő­dik fel. Az ellátás végül is megol-v dódott oly módon: naponta bárki jó minőségű vízhez jut­hat, ha elmegy a közkifolyóig. Ádám Erika A gépíróverseny résztvevői Fotó: Maletics Eszperantó tanácskozás A Magyar Eszperantó Szö­vetség (MESZ) Országos Vá­lasztmánya szombaton Buda­pesten ülést tartott. Baráth Endre főtitkár, a szövetség és az állami, valamint a társa­dalmi szervezetek kapcsolatai­ról számolt be. Egyebek között hangsúlyozta: a magyar esz­perantó mozgalom célkitűzé­seit csak hazánk szocialista céljaihoz igazodva, azt segít­ve tudja megvalósítani. A szö­vetség ennek érdekében szer­vezi kapcsolatait, működik együtt a politikai és a társa­dalmi szervekkel, a hazai és a nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel. Arra törekszik, hogy a mozgalmi munkában résztvevő eszperantisták és csoportok is munkálkodjanak a közös célok megvalósításán, - emelte ki beszámolójában a főtitkár. A testület elfogadta a jövő évi munkatervét. Eszerint a szö­vetség méltó módon kíván megemlékezni hazánk felsza­badulásának 40. évfordulójá­ról. A négy évtizeddel ezelőtti események feltárása, megis­mertetése érdekében az eszpe- rantista csoportok helytörté­neti kutatásokat végeznek; a mozgalom aktivistái összegyűj­tik a felszabadítási harcokban és az újjáépítésben részt vett eszperantisták visszaemlékezé­seit, az ezzel kapcsolatos do­kumentumokat. Az eszperantó nyelv megis­mertetése, mind szélesebb kö­rű elterjesztése érdekében — egyebek között — a gimnáziumi és az általános iskolai fakul­tatív oktatást szeretnék fel­használni. A nemzetközi tevé­kenységükben tovább kívánják erősíteni a szocialista országok eszperantó szövetségeivel, va­lamint a Világbéke Eszperantó Mozgalommal kialakított kap­csolatokat. Nyolc megye csapatai Pécsett A csapatok a zsűri értékeiését hallgatják Fotó: Cseri László Défszak ’84 tpítőipari fiatalok szakmai vetélkedője A Défszak nem más, mint a dunántúli építőipari fiatalok szakmai vetélkedője, amelyet, mint minden évben, idén is megrendeztek. Három nagy témakörben folyik mindig a verseny: politikai és szakmai kérdésekben és sportban. Mindhárom téma versenyének lebonyolítását más-más város vállalja magára. Ebben az év­ben a szakmai versenyre Pécsett került sor tegnap, az Építők munkásszállásán. A szakmai versenyt a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-szervezete és a vállalati FMKT-ja szervezi. A versenyen a rendezők csapa­ta nem vesz részt, így a ti­zenegy dunántúli megyéből ti­zen indulnának, a tegnapi vetélkedőn azonban két csapat nem tudott részt venni, így nyolc megye csapatai között Megyei gyors- és gépíróverseny Pécsett dőlt el a verseny. Egy-egy csa­pat hat fős; a végeredmény azonban nem csupán a teg­napi teljesítményük alapján dőlt el. Ugyanis először egy pályázattal kellett nevezni, ennek témája idén az volt, Megyei gépíró- és gyorsíró versenyt rendeztek tegnap Pé­csett, a Megyei Tanács épületé­ben, tizenöt intézmény, vállalat és szövetkezet legjobbjainak részvételével. A sebességi gépíróverseny feladat megoldásához 32 fiatal nő ült a villany- és mechanikus írógépekhez. A gépírónők 15 percig sok­szorosított szöveget másoltak. A dolgozatokat három sebességi csoporton belül értékelték: per­cenként 450, 350, illetve 250 szótag leütését. A 450 szótagos sebesség azt jelenti, hogy az ilyen teljesítményű gépíró 1 óra alatt 16 oldalt tud leírni. A gyorsíróversenyen 18-an ültek rajthoz. Az ötperces dik- tálásnól 200, 250 szótagot ír­tak percenként. Sebességi gép­íróversenyen első helyezést ér­tek el; bajnoki kategóriában: Erdősi Jónosné (Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa), el­ső sebességi fokozatban: Gapp Márta (Pécsi Postaigazgatóság), második sebességi fokozatban: Tóth Ildikó (Dolgozók Gimná­ziuma, Pécs). Gyorsírásban első helyezést ért él 250 szótagos sebességnél: Klárik Istvánné (komlói Carbon Vállalat), 200 szótagos sebes­ségnél: Bencs Éva (pécsi Leő- wey Gimnázium). Á zsűri a „megye örökös baj­noka” címet adományozta Mo­csári Tibornénak, a Megyei Ta-. nács dolgozójának, aki eddig 12 alkalommal nyert bajnoksá­got. M. Gy. hogyan lehet a nagyvállalatok gondozásában korszerű csa­ládi házakat építeni. A pályá­zatokat délelőtt értékelte egy szakmai zsűri, a pályázóknak ezután még meg kellett vé­deniük a beküldött munkát. Délután szóban és írásban műszaki és közgazdasági szak­mai felkészültségükről kellett számot adni. Végül is a végső sorrend a délutáni vetélkedő és a pályamunkákért kapott pontszámok összesítéséből ala­kult ki. A verseny győztese a Tolna megyei, második a Veszprém megyei, harmadik a Zala me­gyei ÁÉV csapata. Aleksis Kivi Százötven évvel ezelőtt sze­gény falusi szabó fiaként szü­letett meg a finn kritikai realiz­mus első és legjelentősebb kép­viselője: Aleksis Kivi, eredeti nevén Aleksis Stenwall. Érde­kes, hogy születésének és el­halálozásának évszáma meg­egyezik a négyszáz évvel előbb született Janus Pannoniuséval (1834—1872). Abban is egyez­nek, hogy életükben írói mun­kásságukat nem sok siker kí­sérte. Miként Janust csak szá­zadokkal később fonta örül a babér, akként Kiviről is évtize­dek múltával írta a finnek Ady- ja, Eino Leino 1909-ben megje­lent esszégyűjteményében: „Ki­vi, A hét testvér írója megalapí­totta a finn elbeszélés költésze­tét, egyetlen csapással a leg­magasabb fokra emelte azt, és olyan monumentális, zseniális teljességet adott neki, melyet a finn regény a mai napon sem képes elérni.” Kivi sokszínű író volt. A hét testvér című regénye, amelyet először Kodolányi János, majd Rácz István fordított magyarra, a finnek számára azt jelenti, amit nekünk a Lúdas Matyi vagy a Toldi. E végérvényesen klasszikussá vált munka műfa­jában teljesen tisztázatlan: sok benne a népmeséi elem, a bökvers, a közmondás, az adomázás, a bölcselke­dés. Sok helyütt csodála­tos színekben ragyog elénk a finn táj pompája: „Kéken bol- tozódott felettük az ég, a le­vegőben enyhe nyugati szél lengett, a dombon új levélkön­tösében pompázva ingott a nyír, és messze szállott a fehér virágú berkenye bódító illata.” Amikor Kivi e művében egy özvegyasszony hét neveletlen fiának kalandos történetkéit — bennük a finn sorsot és lelket — feltárta, egyúttal rámutatott arra az útra, amelyet a termé­szet szabad ölén, a tólabirintu­sok, a sűrű erdőrengetegek kö­zött élő, elhatározásaiban ma­kacs finn népnek követnie kell, hogy a társadalmi együttélés szabályainak megfelelhessen. A száz évvel ezelőtt elhunyt Elias Lönnrot, a Kalevala szer­kesztője és Aleksis Kivi írói munkássága előtt a finn tolifor­gatók többnyire svédül írtak. Méq a finn himnuszt is svéd nyelven írta meg Runeberg, és csak később fordították finnre. A Kalevala és Kivi regénye, majd 11 drámája és versei a finn nyelv erejét bizonyították. E művekből erőt merítettek a nemzeti jogok elismeréséért folytatott harcban és a finnség szellemi értékeinek megőrzésé­ért kifeitett küzdelemben. A finn paraszt bekerült az irodalomba. De nem úgy, mint nálunk Toldi: gvőzelmet aratva, hanem sokáio durva elutasítás­sal, ellenkezéssel, meg nem ér­téssel. Ma már a Kalevala mel­lett Kivi regénye nemzeti sorsuk bibliáiévá vált. Az első finn regény szerzője sok-sok meaoróbáltatás után testilea-lelkileg összetörtén, el­borult elmével fivére istenháta- mögötti kunyhóiéban, Tuusulá- ban mindenkitől elfeledve hunvtn le szemét 38 évesen. Életművével azonban terméke­nyen hatott a későbbi finn iro­dalomra. Többen vannak, akik szellemi atyjuknak tekintik Ki­vit. Műveit a világ minden na­gyobb nyelvére lefordították. A finn néD e lónaeszű írójá­nak népszerűsége, akárcsak ná­lunk Janus Pannoniusé. folyton növekszik: műveinek kiadásait elkaokodiák. drámát írtak belő­le, filmre vitték. Kivi, aki meg­vetette a finn versnek, drámá­nak, epikának alaoiát, olyan tükröt tárt népe elé, amelyben megláthatja önmagát hibáival, erényeivel — talán az eljöven­dő évszázadok számára. Tóth István dr„

Next

/
Thumbnails
Contents