Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-10 / 309. szám

Megrakott uszályok, i/ teli vagonok Mohácson Kemény munkát végez a Törekvés szocialista brigád Zöldség- és cukorrépa- termelési támogatás A MÉM pályázati úton jövőre mintegy 200 millió forint támogatást nyújt — közvetett úton — azoknak a nagyüzemeknek, ame­lyek hosszabb távon és meghatározott feltételek­kel zöldség- és cukorrépa­termesztésre vállalkoznak. A termelők pályázati úton nyerhetik el a támo­gatást. Szerződniük kell arra, hogy részben tartósí­tóipari célokra, részben ipari alapanyagként érté­kesítik árujukat, legalább­is annak meghatározott részét. A pályázók névso­rát az ipari vállalatok ter­jesztik elő, lévén, hogy rajtuk keresztül biztosítja a MÉM az előirányzott összegeket. A pályázatok elbírálásánál azok a gaz­daságok részesülnek előny­ben, amelyek a szakága­zati átlaghoz képest jó eredményeket érnek el, a zöldségtermelők egyebek között az exportáru előál­lításában, illetve a minő­ségi követelmények kielé­gítésében is. Az igények elbírálásánál figyelembe veszik a pályázók termelé­sének nagyságát is. Egy ötlet nyomában Miért nem épülnek félkész lakások? A legutóbbi pécsi városi ta­nácsülésen Szoyka Pál tanács­tag a terhek csökkentése érde­kében javasolta, lépni kellene a sokat emlegetett félkész la­kások ügyében, mivel ez na­gyon sok munka házilagos el­végzése révén a lakásár csök­kentését jelentené. Körbejártuk, valóban mit je­lentene, és megoldható-e a fél- készlakás-építés? Bogner Ferenc, a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat termelési főmérnöke: — Mi mellette lennénk, de mivel a panellakásoknál nagy ,a készültségi fok, tisztázni kel­lene, mit lehetne hagyni házi­lagos elkészítésre, illetve befe­jezésre. Szóba jöhetne a mű­anyag. vagy szőnyegpadló, a tapétázás és festés, a beépített szekrény magánerős elkészítése, esetleg hogy a majdani lakó saját ízlése szerint színes für­dőkádat építhetne be, színes csempékkel védené a vizes­blokkos helyiségek falait, ne­tán más csapokat szerelne. A mohácsi Duna-parton ilyen, kor ősszel megszokott látvány a teli és rakodásra váró vagonok hosszú sora. A magas keverő­üzem melletti rámpánál mintha hó hullana, úgy száll alá a ku­koricapernye. Az itt álló vagon­ba óriási, kályhakürtszerű eső­ből zúdul a kocsik belsejébe o kukorica, de ugyanez a kép fogad lent, a vízparton, az uszályoknál. A Baranya megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat exportjának nyolcvan száza­lékát a mohácsi körzeti üzem indítja útnak. Nem véletlenül, hiszen a dunai vízi út szállítási előnyei adottak. Az itt megra­kott teli uszályok csaknem ki­lencven százaléka a Szovjet­unióba veszi útját. Mint megannyi más vállalat dolgozó kollektívája, a mohácsi tárház 1962-ben alakult Törek­vés szocialista brigádja is csat­lakozott a kongresszusi és a ju­bileumi munkaverseny-mozga- lomhoz. A jó munkahelyi lég­körre vall, hogy heten- még min­dig mint alapító tagok dolgoz­nak. Megalakulásuk óta min­den évben elnyerték a szocia­lista brigád címet, tavalyi mun­kájuk alapján a vállalat Kiváló Brigádja lettek. A hét nőből és tizenöt férfi­ből álló kollektíva tulajdonkép­peni feladata: a 3-as raktárba érkező búza, kukorica, árpa, rozs és zab átvétele, minősíté­se, osztályozása, minőségének megőrzése, kezelése, valamint a belföldi és exportszállítások lebonyolítása. Az idei kimagas­ló gabonatermés, illetve a bri­gád kongresszusi munkaver- seny-vállalásai már előre vetí­tették, hogy ebben az évben megfeszített, kemény munkát kell végeznie minden tagnak. Még a gabona betakarítás meg­kezdése előtt teljesítette a bri­gád azt a többletvállalását, hogy a 20 ezer tonna űrtartal­mú vasbetonsilót és a régi 5 ezer tonna befogadású tárhá­zat kitakarítják és fertőtlenítik. A telepen egyszerre 25 ezer tonna gabonát tudnak raktároz­ni és osztályozni. Az év során ez a mennyiség több mint négyszer megfordul. A bel- és külföldi szállítások teljesítése­ként idén 10 ezer tonna gabo­nát kell megmozgatniuk a múlt évi 4 ezerrel szemben. Eddig 6 ezer tonna búzát raktak be uszályokba szovjet exportra és 250 vagonnyi nakományú uszályt indítottak Szíriába. Az év utol­só két hónapjában további 4 ezer tonna búza, illetve kukori­ca vár még átrakodásra. Ezt pe­dig olyan ütemben végzik, ahogy uszályt biztosít a MA­HART és a szovjet fél. Ami nem ritkán azt jelenti, hogy szombat, vasárnap is dolgozni­uk kell. A Törekvés szocialista brigád­dal szemben az exportszállítá­sokat rendelő felek igen ma­gas minőségi követelményeket támasztanak: első a tisztaság, nem lehet tört szem, a vago­nokból nem potyoghat ki a ter­mény. E követelmények vonat­koznak egyként a szovjet, a cseh, a szíriai, vagy éppen a svájci partner előírásaira. Hogy e kívánalmaknak megfe­leljenek, a brigád tagjai a va­gonokat gondos kitakarítás után fóliákkal bélelik, továbbá a vagonajtó mögötti deszka- palánkot darabonként ellenőr­zik, s ha sérült, kijavítják. — Nehéz munka, de szere­tem — mondja térdia a kuko­ricában állva Nagy József ala­pító tag. Éppen svájci export­ra töltik fel a vaaonsort. — öt és fél, hatezer forint a fizetésem, meg vagyok elé­gedve, ezért nem változtattam idáig munkahelyet. A munka­társaim szeretnek, becsülnek, ió itt a légkör — teszi még hozzá, majd eltűnik a vagon belseiében, hogv a hatalmas csőből kiömlő kukoricát tovább egyengesse a súlyos szívlapát­tal. Jelentős a briaád társadalmi munkáiénak értéke is. A mo­hácsi 1-es számú bölcsődében 500 munkaórát- töltött különbö­ző iavításokkal, melyek értéke 12 500 forint. Hasonlóképpen részt vállaltak az általános is­kola új tantermeinek kialakítá­sában a haidani városi fürdő helyén. Az itt végzett társadal­mi munka értéke 15 ezer forint volt. Právicz L. A Paksi Atomerőmű teljesítette éves tervét A Paksi Atomerőmű Vállalat pénteken teljesítette az éves villamosenergia-termelési ter­vét. A két üzemelő reaktor­blokk összesen 2 milliárd 740 millió kilowattóra villamosener­giát szolgáltatott 1984-ben. Az év hátralévő részében már a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett felaján­lások teljesítésén dolgoznak az atomerőműnél. A vállalat szak­embereinek számítása szerint az év végéig elérik a 3 milliárd 600 millió kilowattórát, ami jóval felülmúlja a várakozáso­kat és azt bizonyítja, hogy mindkét reaktorblokk nagy megbízhatósággal üzemel. Pillantás a gyártószalagokra Teljesül a Garbón szavjet exportjí Év végi hajrára kényszerűinek Alapanyag-ellátási gondok a konfekciórészlegben Alig két hónap, és vége az idei esztendőnek. Az utolsó ne­gyedév közepe táján már megközelítően teljes képet al­kothatunk egy vállalat éves tevékenységéről. A komlói Car­bon Könnyűipari Vállalat köz­tudottan termékeinek döntő többségét a külpiacokra szál­lítja. Vajon a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek ed­dig milyen hányadát teljesítet­ték, lesznek-e elmaradások az exportban? Erről érdeklődtünk Suvák Lajostól, a vállalat ter­melési főosztályvezetőjétől. A vállalat tevékenysége hár­mas: cipőgyártás, konfekció- és bútorgyártás. Férfi boka­csizmából idei előirányzatuk 960 ezer pár. Ebből 800 ezer párat a Szovjetunióban kop­tatnak majd el leendő tulaj­donosaik, erre a piacra már évek óta szállítanak hasonló mennyiségben. Szállításaik­kal időarányosan már előny­ben vannak, hiszen eddig.több mint 700 ezer párat már el­küldték. Ez azért is kedvező, mert a szovjetekhez hasonlóan hagyományos angol megren­delőjüknek 150 ezer pár azo­nos formájú férfi bokacsizmát az év utolsó negyedében kell szállítaniuk, így a gépsorokon most a szigetországba szánt lábbelik készülhetnek. Suvák Lajos biztos abban, hogy tel­jesíteni tudják partnereikkel szemben vállalt kötelezetségei- ket. A külföldi piacokon értéke­sített termékeik másik felét a konfekció adja. Sportos, sza­badidő-ruhákat szállítanak ugyancsak a Szovjetunióba, mintegy 6,3 millió rubel érték­ben. így női műbőr kabátokat, trapper öltönyöket, steppelt- vattabélelt dzsekiket, melyek hazai alapanyagból készülnek. Itt sajnos lemaradásunk van, szállítási kötelezettségeik 65— 70 százalékát tudták idáig tel­jesíteni a már szinte krónikus­nak mondható alapanyag-ellá­tási gondok miatt. Ahhoz, hogy utolérjék magukat, igazi év vé­gi hajrára kényszerülnek. A központi varrodában, mágocsi üzemükben és tíz, termelőszö­vetkezetekkel közös részlegük­ből nyolcban csak a szovjet megrendelőnek szánt termékei­ket gyártják, s remélhetően év végéig ennek az átcsoportosí­tásnak köszönhetően megbir­kóznak a feladattal. Ezen túl gyermek- és mun­karuhákat varrnak tőkés meg­rendelőknek bérmunkában, 1,3 millió dollár értékben. Itt nincs gond, a ruházat nagy részét már kiszállították a holland, NSZK-beli, francia és svájci vevőknek. A Carbon harmadik profilja a bútorgyártás. Ebben az üzemben kizárólag gyermek- heverőt gyártanak, évente 38 000 darabot 100 millió forint értékben. A Gabi-heverőket a hazai piacon értékesítik, gyár­tásuk az előirányzatoknak meg­felelően halad. vagy szereltetne. A megrendelő határozná meg, milyen készült­ségi fokot várna el tőlünk, ma­gyarán, hogy mit kell nekünk elvégezni és mi az, ami a la­kóra várna. Nekünk amúgy is gondot jelent a burkoló és a festő szakemberhiány — ebben örömmel engednénk teret a magánkezdeményezésnek. Kérdés, hogy a lakó megcsi­nálja-e legalább úgy a rá vá­ró munkát, ahogy azt mi fejez­nénk be? Dér László, az OTP Baranya megyei Igazgatóság lakásépí­tési és -értékesítési osztályveze­tője: — A magánlakás-építésnél és a magánszervezésű társas­háznál már eleve él ez a for­ma, hisz a lakó, a tulajdonos, ahogy erővel és pénzzel győzi, maga fejezi be — készítteti el — a munkákat és teszi lakha­tóvá a házát, lakását. OTP-tár- sasház-építkezésnél egyelőre nem járható ez a félkészlakás­megoldás, mert mi generálkivi­telezővel kötünk szerződést a teljes kivitelezésre, vele szem­ben járunk el, ha a munka kí­vánnivalót hagy maga után. A kivitelező sehogy se tarthatja a hátát a magánerős kivitelezés esetleges hiányosságaiért, vagy azért, mert az nem megfelelő műszaki színvonalon készül el. Berényi József, osztályvezetője: az UNIBER — Jól hangzik az ötlet, a hozzáértőknek minden bizony­nyal anyagi könnyítést jelent­hetne ez a lehetőség. Magam sem tudom, hogyan lehetne ezt kivitelezni. Nem minden lakó tudná magának befejezni a la­kását, s aki mással végezteti el a hiányzó munkát, esetleg an­nak nem olcsóbb, hanem lénye­gesen dráaább lenne az egész. Mert a kivitelező maximált áron dolgozik, a vállalkozó netán szabadáras munkaként fejezné azt be, és az lényegesen többe kerül. Hoqvan lehet íqy a hasz­nálatbavételi engedélyt kiadni, mea aztán a víz, villanv, aáz rákötések hogyan oldhatók mea? A befejezés tortúrái íay beláthatatlan ideig elhúzód­hatnak és rengeteg buktatót rejtenek. Abban megegyeznek a vá­laszadók, hogy először is tisz­tázni kellene, hogy mit jelent a félkész lakás, illetve a külön­böző készültségi fok. Ugye, az mindenki előtt világos, hogy a háznak — melyben lakások tu­catjai vannak — szerkezetileg, tehát építészetileg, gépészeti- leg késznek kell lennie. Hogy aztán bent ki-ki mit csinálhat magának — esetleg olcsóbban — arról már érdemes gondol­kodni. Talán még úgy is jónak tű­nik az ötlet, hogy a majdani lakó, ha ért is hozzá, magának fejezze be egyéni igénye és íz­lése szerint a lakást. Olyanra, amilyenre szeretné. így csak egyszer kellene áldozni — ha netán sokat is —, hogy való­ban azonnal otthonos legyen az új lakás, mintsem úgy, hogy a jó pénzen elkészült készt újabb anyagi áldozattal egyéni igénye szerint alakítja át. Murányi László Növekszik a Hungarotex exportja A Hungarotex Textilkülkeres­kedelmi Vállalat az év első tíz hónapjában tizenöt százalék­kal nagyobb exportot bonyolí­tott le a tőkés országokban, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. A több mint félmil- liárd forintos növekedés első­sorban annak eredménye, hogy élénkült a piac, de an­nak is, hogy a vállalat hatá­sosnak bizonyult új kereske­delmi módszereket is beveze­tett. Exportra szánt új termé­keinek egy részét először itt­hon hozza forgalomba, ezzel előzetes információkat szerez a termék népszerűségéről. A vállalat együttműködést alakí­tott ki több tőkés ország, első­sorban Ausztria, az NSZK áru­házaival. Ezektől az áruházak­tól ruhaipari termékeket és fo­gyasztási cikkeket vásárol, sa behozatalnál nagyobb ösz- szegért saját termékeket ex­portál. A Hungarotex kilenc ország­ban hozott létre külföldi part­nerével vegyesvállalatot; ezzel elsősorban konfekcióipari ter­mékeinek, műszaki textíliáinak exportját lendítette fel. Jelen­tősen javult a piackutatás azokban az országokban is, ahol a vállalat irodákat hozott létre. Ilyen iroda jelenleg ugyancsak 9 működik a világ különböző tájain. A közelmúlt­ban Algériában létrehozott iro­dájuk bonyolítja le a legújabb üzletet. A Hungarotex Algériá­ban versenytárgyalást nyert, s ennek eredményeként nagy mennyiségű magyar gyapjúfo­nalat szállít az afrikai or­szágba. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Thumbnails
Contents