Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-10 / 309. szám
lfendegsegben a lfältöhäzban Bátorkodom magam elé képzelni Balatonyi Dezsőt, amint kihajol az ablakon piros bak- ter-zászlóval a kezében, és szalutál az elhaladó vonatoknak. S bármennyire is komikus lenne a látvány, a realitásnak van némi alapja: a majdnem egyemeletes épület valóban itt áll az erdőszélen, kissé távolabb az abaligeti állomáson áthaladó új vasútvonaltól. Ez a váltóház volt, ahol a szolgálatos vasutasok szigorú rend szerint igazgatták a váltókat és örökké telefonáltak vagy zászlóval integettek. Balatonyi Dezsőnek semmi köze a vasúthoz, már csak azért sem, mert a közelmúltban ment nyugdíjba, mint az OTP Baranya megyei igazgatója. Amikor a vasútfejlesztés során a haidani váltóház fölöslegessé vált, az épület hamar arra a sorsra jutott, mint minden épület, melyet az ember egyszer és végérvényesen elhagy: elöregedik, megindul a vakolat, kitörnek az ablakok, elkorhadnak az ajtók, ablakkeretek és gerendák, a padlózat között felszökik a gaz és dud- va, rágcsálók és denevérek tanyájává válik. E lehangoló pusztulat előtt „öt perccel” vásárolta meg a MÁV-tól, nem éppen olcsón. Nem járt rosz- szul a vasút, de ha azt vesz- szük, Balatonyi Dezső sem, ha feledjük azt a sok-sok kőművesmunkát, és anyagi ráfordítást, ami kellett ahhoz, hogy az épület végül is lakhatóvá váljék. Pécsett, a Bálicsi úton van a lakása, de most már több ideie jut arra, hogy nemcsak hétvégén, hanem a hét többi napjain is elüsse itt ez időt egy szép és csendes környezetben. Az alagsorban — ez a konyha — a kis ablak alatt hosz- szú asztal, vele párhuzamosan pultszerű alkalmatosság, kényelmes ülőkékkel, ezen belül a tűzhely, konyhaszekrény edényekkel. — ölietek le, mindjárt kész az ebéd ... Azt hiszem, elméretezte az adagokat, mert akkora lábos resztéit májat keverget, ameny- nvivel elláthatna egy üzemi, előfizetéses társasáaot is. Nem száradt ránk a kitűnő étel, mert alkonyatkor már betoppantak a vadásztársak is. — Na, milyen a bor? — néz rám kérdően. „Nem rossz ez a Vilmos-körte sem ...” — térek ki az egyenes válasz elől és az üres snapszos poharat bámulom. Negyvenhárom év munkaviszony, ebből az utóbbi huszonhat esztendő az OTP Baranya megyei Igazgatósága élén. Tisztes és kemény életpálya, sikerekkel és gyötrődésekkel kikövezve. Ahhoz a generációhoz tartozik, amely hittel, reménnyel kérdi a negvvenötös- ötvenes éveket, de Balatonyi Dezső belekerül a „nagy szórásba”. leteperik, kizárják a pártból, mert 1947-ben a oárt felhívására — Jugoszláviában dolgozik az újjáéoítésen. Aztán visszaveszik, bocsánatkérést nem iaényel, bűnbakot sem keres, ez nem az ő asztala. — Az eredeti... — Ja igen! Az eredeti szakmám ács. Negyvenegyben inasnak szegődtem Pécsett, a jó nevű ácsmesterhez, a Gyümölcs utcai Vincellér János bácsihoz. Tulajdonképpen kétszer szabadultam fel, mert negyvennégyben kaptam meg a segédlevelemet és az első szovjet katonát, pontosabban kettőt is azon az őször pillantottam meg Kismélyvölgyben, ahol laktunk. Valahol lövöldöztek, a szomszédék mondták, itt van két idegen katona. Kínáltuk őket borral, nem fogadták el, csak vizet, de abbéi ittak is fejenként két csuporral, aztán 6. HÉTVÉGE Balatonyi Dezső kemény életútja az áesszekereétől az OTP igazgatói székéig eltűntek a hegyekben ... Mi akkor tértünk haza Siklósról, több hetes munkánk volt ott. Néhány helyiséget kellett rendbehoznunk azzal a céllal, hogy a sebesült tiszteknek berendeznek egy szállót. Több iparos dolgozott ott, többek között az ácsmunkát az én mesterem vállalta el ... — Milyen tiszteknek? — Horthysta tiszteknek! A szovjet csapatok már a szomszédban voltak, ezek meg tisztiszállóról ábrándoztak. Munkaszolgálatosok dolgoztak még ott német fegyveres őrizet mellett: ha valamelyikük kilépett a sorból egy árokba gurult takarmányrépáért, azt lelőtték. Pécs — igaz rövid ideig — még sokkos állapotban van, de aztán fellélegzik. Balatonyi Dezső a postánál telefonhálózatot javít. Közben megalakult az Ácsipari Szövetkezet (?), Bertrám Ferenc, jó kezű asztalos-iparos a vezetője. Aztán: Újjáépítési Szövetkezet nevet veszik fel. Maid Pécsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Dráva- paikonya, Drávacsehi. Dráva- szabolcs ... keményebb csaták színhelyei. Az építők — köztük Balatonyi is, — ebben a térségben kisebb hidakat, átereszeket, egyéb objektumokat hoznak helyre, részben a Kaposvári Mélyépítő Vállalat neve alatt. — Közben egy kis kitérővel Budapesten egy iskolán üzem- gazdaságot tanultam, majd a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalathoz kerültem 1956 elején. És két év múlva kineveztek az OTP-hez ... — Mennyi volt a létszám? — Hetven-nyolcvan fő, ha jól emlékszem. „Fejből” sorol néhány valóban érdekes adatot. 1958— 1984 között Baranyában 55 000 lakásegység épült, ebből 38 000 az OTP közreműködésével létesült. 1956-ban tízmillió forint a betétállomány, 1958-ban 70 millió, most 1984-ben több mint 7 milliárd. — Az, hogy a magyar pénzügyi szervek a lakosságnak anyagilag szolgálatára állnak és ezer és ezer új lakásban, családi házakban, aztán tartós fogyasztási cikkekben, mondjuk a mosógéptől kezdve a televízión át esetenként a személyautóban realizálódik — ez igazán nagyszerű dolog. És ennek a folyamatnak részesévé válni, mint én is, munkakörömnél fogva, egyszerűen felemelő érzés. — Mint OTP-igazgató, személy szerint fordültál-e kölcsönért? Nemet int. — Amikor a feleségemmel, Katival összekerültünk, az első bútordarabot kiskocsival húztuk haza. Rászorultam segítségre később, de a nagynénémtől és egy jó barátomtól, Schönberger Vilitől kértem kölcsönt, hogy lakáshoz jussak. Szavakkal játszunk: pénz és emberiesség? A pénzvilág szigorú rendje nem zárja ki a humánumot. Sok emberen segített az OTP. Kicsit propaganda ízű a gondolat? — Lehet, de ez a valóság. Hozzáteszem: több mint négyszáz dolgozója van az igazgatónak, az eredmények közösek. Pedig — sajnos — dolgozóink nem tartoznak a legjobban fi zetett szellemi munkások közé. Nálunk egy osztályvezető nem keres annyit, mint más pénzintézményeknél egy főelőadó. Kimegyünk a váltóház mögé, néhány négyzetméternyi tavacskán — a hegyből csordogáló vizet fogta fel — vadka csák úszkálnak. Egy ideig szelíden felénk úszkálnak, aztán elfordulva szelik a vizet, le-le- bukve a hullámok alá . .. — Csak nem halat kutat nak? — Dehogynem! Van vagy másfél mázsára való a vízben, de nem szaporodnak. Néhány nagy harcsa is akad. Magam telepítettem. Nem kell halász léért a szomszédba mennem .. . — Látogatók érkeznek-e? A volt munkatársaim. Igazán nagy örömmel fogadom őket. Tudod, végül is elfáradtam, de a kollégák, az más dolog. Ha az újságíró egy ember életútját próbálja felvázolni, a kitüntetéseket nem lehet, nem szabad elhallgatni. Még építőmunkás idején kétszeres sztahanovista. Aztán Kiváló Pénzügyi Dolgozó, aztán Mun ka Érdemrend, aztán a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, aztán . .. — Néha napokat eltöltők itt. Kihajolok az ablakon és nézem a vonatokat... Vagy a másik oldalon, az erdőből kiballagó szarvasokat. Ezt a nagy harcsát is ki kell fognom a napok ban, mert fölzabálja az állományt ... Rab Ferenc Kegyetlen szülök - szenvedő gyermekek A szigorított felelősségre vonás is lehet megelőzés Néhány elgondolkodtató statisztikai adat: évente közel 4000 gyermek, illetve fiatalkorú lesz bűncselekmény áldozata. A kiskorú sértettek száma az elmúlt három évben mintegy 14 százalékkal emelkedett. Az egyes bűncselekmény-csoportokat figyelembe véve kimutatható, hogy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények fele, a személy elleni bűncselekményeknek pedig hat százaléka kiskorú sérelmére történt. Egy kis betekintés a bírósági iratokba és a családon belül lezajlott gyermektragédiákba: Az apa I. J. 3 éves ágyba vizelő gyermekét úgy akarta erről leszoktatni, hogy vágott egy 60 cm-es botot és ezzel, valamint nadrágszíjjal verte a kicsit, majd élesre hasogatott fára térdepeltette. Ha pofozta, viayázzba kellett állnia. Ekkor már nemcsak a vizeletét, hanem a székletét is elengedte. Amikor az anya kórházba került, „nevelési” módszereit rendszeresen alkalmazta. Az első naoon úgy megverte, hogy a fülénél a vérömlenyek 4—5 non múlva sem szívódtak fel. Másnap az udvaron úgy mea- po'ozta, hogy métereket repült a avermek. Két nao múlva nadráas7Íiial ütötte, ekkor már a homlokán is vérömleny keletkezett. Ezután bezárta a lakásba. hogv a szomszédok ne lássák a gyermeket. Nemcsak a brutalitás büntetendő! Egy fiatal anya ellen — a gyámügy jelzése alapján — most emel vádat a Pécsi városi ügyészség, néqy kiskorú gyermekének elhanyagolása miatt. Piszkosan, büdösen jártak az iskolába. A két nagyot a tanárok mosdatták rendszeresen, tiszta ruhával látták el őket, a kicsiket pediq a bölcsődében a aondozónők. A 13 éves, osztályt ismételt, otthon nem foa- lalkoztak vele. A lenkisebb két alkalommal is feküdt a gyermekklinikán ágvbavizeléssel. Két év és négy hónao szabadságvesztésre ítélték egy büntetett előéletű háromgyermekes anyát. A gyámügy veszélyeztetettként tartotta nyilván a kiskorúakat. Az anya és élettársa nem dolgoztak, mindketten alkoholisták. A gyermekeket be sem Íratta az iskolába. pécsi lakásáról hónapokra eltávozott, a kicsiket pediq idős édesanyjára hagyta, aki nem tudott róluk gondoskodni. Az utcán csavaroatak. élelmet kéregettek a iárókelőktől. Az anya a tanácstól kapott komfortos lakását kiadta albérletbe és családjával eqy fészerben húzódott mea. Hatéves gyermekét — mérgében — a konyhakőre vágta, agyzúzódást szenvedett. Élettársa kiskorú lánya ellen nemi erőszakot kísérelt meg a Tettyén, az anyának, bár erről tudomása volt, nem tett feljelentést. A bíróság ítéletében a korábbi hat hónap felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is elrendelte. A gyermekek állami qondozásba kerültek. A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének megvalósulásához az elkövető súlyos kötelesség *zegése szükséges. Ez azonban megvalósulhat mulasztással, egyszerű cselekménnyel, de a kötelességszegések sorozatával is. Ki vonható felelősségre? Nemcsak a szülő, hanem a gyám is, és akit a kiskorú nevelésével, felügyeletével, gondozásával — állandó vagy ideiglenes jelleggel — megbíztak, vagy azt elvállalta. Nézzük meg a gyámhatósági feljelentési gyakorlatot! A Pécsi városi Tanács adatai szerint az elmúlt évben a veszélyeztetett kiskorúak száma a duplájára emelkedett. 1979-ben 505, 1983-ban pedig már 978 veszélyeztetett gyermeket tartott nyilván a gyámhatóság. Kiskorú veszélyeztetése miatt büntetőeljárás kezdeményezésére 1983- ban három esetben került sor. Baranyában a megye területén a bíróságok 1982-ben kilenc szülőt ítéltek szabadságvesztésre, 1983-ban pedig tizenegyet szabadságvesztésre, kettőt pénz- büntetésre. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka egyik legfontosabb területe a megelőzés, hiszen eredményessége szorosan ösz- szefügg a minél korábban, időben történő felderítéssel, Ennek a munkának legfontosabb részterülete a veszélyeztetett kiskorúak felkutatása és qondo- zása. A cselekmények bizonyítása nem könnyű feladat! Ezek többnyire családon belül zajlanak, tanúk nélkül — mondják. De mégsem beszélhetünk egy hermetikusan ' zárt környe zetről. Ezek a gyermekek óvó dóba, iskolába járnak, bölcsődébe és orvoshoz viszik őket. Nem beszélve a közvetlen lakó- környezetről. Az elhanyagolt, piszkos, magatartászavarral küszködő gyermekek életvitele rendszerint visszavezethető a családi körülményekre. És itt jelentkezik a legtöbb nehézség. Az anya rendszerint nem tesz feljelentést élettársa ellen, és hallgat — rendszerint félelemből — ha tanúskodni kell. Ismerősök, szomszédok, rokonok? A legtöbb esetben közönyösek, nem kívánnak családi ügyekbe avatkozni. Pedig rendszerint ők a szem- és fültanúk. Segítségük, vallomásuk nagymértékben megkönnyítené a hatóságok munkáját, mind a veszély- helyzetbe került kisgyermekek felkutatásában, mind a bizonyítási eliórásban. Nem elegendő hangsúlyozni, hogy a szülői felelősség egyre inkább előtérbe kerül, ezt párhuzamba kell hozni a szankcionált felelősségre vonással. Hiszen miközben egyre nő a veszélyeztetett kiskorúak száma, ehhez képest elenyészően kevés szülőt vonnak felelősségre kiskorú veszélyeztetése miatt. S mint a példák mutatják, sok esetben későn. Marton Gyöngyi Hivatalsegéd bárki lehet, de kisbíró nem. Mert a kisbíró mindjárt az öregbíró után következett, az öregbíró pedig a legelső parasztember volt a faluban. Például mintha mostanság egybeteremtődne a tanácselnök és a párttitkár, avagy fordítva. Szóval Pávics Dezső — idén 75 éves, ehhez illő módon remeg a cigaretta a kezében- tulajdonképpen kisbíró Nagyharsányban. Nem ez a hivatalos neve, de ez a valóságos rangja. Hiszen a kisbíró mindentudó és Pávics Dezső is . . . De lássuk csak! — Kinek van a faluban a legjobb bora? — Beremeni Ferencnének- és békésen remeg a cigaretta a kezében. így megy ez a párbeszéd: egy kérdés, egy rezzenés. — De ki a legöregebb ember?- D. Varga Sándor. Elmúlt kilencven. Kisbíró? Hivatalsegéd? Egy ember a nagyharsányi utcáról — Továbbá ki a legszebb lány a faluban? — Nana I - mondja. — Szóval? — Hát. . . Hogy miket kérdez itten?! — Mikor lépett tanácsi szolgálatba? — 1950-ben. Hogy milyen papírokat kellett akkor nekem kikézbesíteni?! Idézés, bírság,^ beszolgáltatás ... Legtöbben tőlem tudták meg először. Néha olyan voltam a falu szemében, mint a vészmadár . . . — Mégis szerették?! — Hát. .. tudja, mindig elviccelődtem mindenkivel. Sokszor nem is tehettünk mást, minthogy jót nevettünk saját magunkon. Én itt születtem Nagyharsányban, sose vágytam el innét, itt akarok meghalni, tisztességben. Hát így viselkedtem. — És a Bástyasétány? — Rábeszéltek. • Még 1960- ban adtuk elő. Szépen kiírtuk a plakátra, hogy „Bástyasétány ’74 — nagyoperett”. Én cilinderben, frakkban játszottam. Mondom, szeretek itt élni Nagyharsányban és mindenben benne vagyok. Ha például vöröskeresztes gyűlés van, összehozok egy teremnyi népet. — A dob, amivel a régi kis- bírók, meg eleinte a tanács- rendszer hivatalsegédei is „közhírré tették” a tudnivalókat? — Azt sem tudjuk, hol van. Pedig helyette ez a hangosbemondó nem mindig jó. Egyszer valami filmesek átvitték Kisharsányba, ott van még dob, hogy verjem szépen, majd tiszteletdíjat is kapok érte. Én vertem jó pöc- kösen, zizegett a fényképezőgépük, de egy vasat sem fizettek. Nem tudja azt akárki, hogy mi az illem Nagyharsányban I — Mostanság már egybeszántva áll a határ, s nem látni, kinek hol volt a földje?! — Bizony. Ha valamiért .tudni kell, mindig szólnak nekem, én meg rábökök a térképre és mondom a régi gazda nevét, hány holdja volt, meg milyen adófizető. Meghálálom én azt, hogy nyugdíjas koromban, hetvenöt évesen is dolgozhatok. — Dezső bácsi, egy válasz- szal még adós: ki a legszebb lány a faluban? — Hát ilyet ugye . . . Meg nem is illik . .. — Nem tudja eldönteni? — De megtudnám mondani... Azért csak inkább azt írja meg, hogy milyen szép a fasor a nagyharsányi utcán. A fák tartósabbak, mint a szép lányok . . . Földessy Dénes
