Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-10 / 309. szám
Nyitott gödrök, szaporodó útfelbontások (1 Árkok a pécsi utcán Miért nem tartják be a határidőket? i Csaknem félsxélességre szűkiti a forgalmai a munkaárok a Keszüi úton Tele van a város munkagödrökkel. Az egyikben a gázvezeték csöveit fektetik, a másikban az elektromos hálózat, vagy a posta kábelei futnak. Hosszabb-rövidebb árkok húzódnak a Bárány, a Bokor, a Citrom utcában, a Hunvadi úton, a Lenin téren, a Táncsics, a Móra, a Megyeri, a Nagyárpádi, az Engels, a Dan- kó Pista, a Légszeszgyár úton. A felsorolás azonban korántsem teljes. A Köztisztasági Vállalat útkezelési osztályai január elsejétől november elsejéig mintegy 150 útfelbontás! engedélyt adott ki. Ehhez még tegyük hozzá, hogy a tervszerű munkák mellett hetente nyolc-tíz ilyen váratlan eset fordul elő, amely ugyancsak ásással jár. A pécsi árkok hosszánál valószínűleg csak a mélyítésüket végző vállalatok, üzemek, gazdasági munkaközösségek, társulások és tsz-brigádok felsorolása hosszabb. Gyakori eset, hogy a megrendelő alvállalkozókat biz meg a munkával. Az egyik brigád az utat töri, a másik fekteti a csöveket, a kábelt, az újabb csapat pedig a helyreállítást végzi. Néha nem is tudnak egymásról, mindegyik csak a megbízóját ismeri. Pedig régi szabály: ha rossz az összhang, késik a munka. Rongyok a deszkán A nyitott gödrök látványa eleinte biztatóan hat a szemlélőre, de ahogy az idő múlik, úgy fogy a türelem is. Főleg, ha egyszercsak elvonulnak a munkások és néhány nap elteltével eltűnnek a veszélyt jelző korlátok, a figyelmeztető táblák is. — Hiába vannak szigorú rendelkezések a balesetek megelőzésére, mindig akadnak, akik ezt figyelmen kívül hagyják — eleveníti fel a legutóbb történteket Bérces László és Bögyös Sándor, az útkezelési osztály két technikusa. — A Bárány és a Törpe utcában például rongyokat aggattak az árkot körbefogó deszkára, azt hitték, hogy az is elég. Egy kisiparos, amikor kiderült, hogy vállalkozása nem jár a várt haszonnal, mindenféle jelzés nélkül hagyta ott a nyitót gödröket. A bírság összegéről szóló levél azóta már bizonyára meg is érkezett, mégsem ez a legjobb megoldás. — Naponta járjuk a várost és ahol lehet, megpróbálunk segíteni — veszi át a szót társától Bögyös Sándor. — Gyakran adunk különféle szakmai és a munka szervezésével ösz- szefüggő tanácsot; de ahol szükséges, keményen lépünk fel. Nem engedjük például megspórolni az éjszakai villo- gót, a szabályos korlátot vagy a jelzőtáblát. Volt a vállalatnak egy másik kezdeményezése is. Erről az útkezelési osztály vezetője, Rózsai Béla beszél: — Az év elején közel húsz helyre küldtük el azt a megállapodás-tervezetet, amelyben részletesen leírtuk javaslatainkat. A Köztisztasági Vállalatnál osztályunk állítja ki a munkák végzéséhez szükséges engedélyeket, természetesen ezenfelül különféle szolgáltatásokat is biztosítunk. Ajánlásaink között a biztonsági berendezések kölcsönzéséről éppúgy szó esett, mint arról, hogy mivel segítsük az útfelbontások mielőbbi megszüntetését, a szakszerű helyreállítást. Az érdekeltek egy része azonban még csak nem is reagált. Tenpí is munkaszervezés A járókelőt gyakran bosszantja, ha úticélját csak jókora kerülővel érheti el. De mit szóljanak azok, akik hetekig, hónapokig nem tudnak járművel behajtani egy utcába, akiknek hiába hozzák a téli tüzelőt? Számukra sovány vigasz a szakember véleménye, mely szerint minden útelzárás és forgalomelterelés hátterében valami hasznos vagy halaszthatatlan munka áll. A városi tanács építési osztályán Lovas Attila egy vastag dossziéban lapozgatva évszámokat sorol: — A tervszerű munkák szervezéséről először 1980-ban, majd 1982-ben tartottunk koordinációs megbeszélést. Kétévenként részletesen elemezzük a kialakult gyakorlatot és minden alkalommal felhívjuk a figyelmet a tipikus hibákra. Legutóbb 25 helyen végeztünk vizsgálatot, az idén pedig csak 70 diaképet készítettünk. Most ismét arra készülünk, hogy összehívjuk az érdekelteket. Nem kétséges, hogy a tanácskozás résztvevőinek bőven lesz mondanivalója egymásnak. Bár akadnak jó példák is, a kialakult kép mégsem biztató. Ritkán fordul elő, hogy a vállalatok úgy összehangolják a munkát, mint azt a Vízmű, a DÉDÁSZ és a Gázmű tette a Bem utcában. Ennél sokkal jellemzőbb, hogy a szakmai tanácsok gyakran épp oly hatástalanok, mint a művezetőket sújtó bírságok. Jól ismert kifogások — Szerintem a hiányosságok , egyik oka — állítja Lovas Attila —, hogy hiányzik az érdekeltség megfelelő formája. Pécs fejlődéséhez mindenképpen szükség van közművek építésére, az azonban nem mindegy, hogy ez milyen ütemben és hogyan valósul meg. — A legnagyobb gond a határidők csúszása — mondja dr. Szőke Zsuzsa, a város üzemeltetési csoport vezetője. - Pedig oz engedélyek kérésekor legtöbben még plusz két hetet rászámolnak. Ezt természetesen igyekszünk lefaragni, a késés miatt pedig • mindig reklamálunk. Ilyenkor hangzanak el a jól ismert kifogások: esett az eső, köves a talaj, nincs ember. Jobb szervezéssel azonban szinte minden alkalommal ki lehetne küszöbölni a munkák elhúzódását. A „tervszerűen létesített” árkokat előbb-utóbb mégis betemetik. Jön a tél! November 20-tól március 20-ig az útkezelési osztályon nem adnak ki újabb engedélyt. Más eset, ha valamilyen váratlan meghibásodás történik, akkor mégis ásni kell. Ilyenkor viszont a hibaelhárítást végző vállalatnak 24 órán belül jelentenie kell az útfelbontást. Előfordult, hogy bekötéseket végeztek váratlan meghibásodás gyanánt. Vita az útkezelési osztály és a vállalatok között azonban mégsem emiatt van, hanem azért, mert az 1—2 négyzetméteres felületek helyreállítását senki sem végzi szívesen. A kis területek újrabetonozása, -aszfaltozása nem éppen gazdaságos vállalkozás, márcsak ezért is érdemes meggondolni, feltétlenül szükséges-e minden alkalommal utat bontani, árkot ásni. Ferenci Demeter Közműórok a Citrom utcában Proksza László felvételei A szentlőrinciek folytatják a közös munkát Tanárok és szülők együtt munkálkodnak a faültetésben a szentlőrinci lll-as iskola szomszédságában. ifj. Halmai Ödön felvétele Fákat ültetnek az iskolában a családok Két évvel ezelőtt februárban az apák szülői értekezlete döntött arról, hogy segítenek az újabb négy tanterem felépítésében. Több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Bő fél évvel később, augusztus 19-én pedig a szülők báljával ünnepelték a munka befejezését. Tavaly novemberben új kerítés készült az iskola köré. A fényképek megörökítették azt a két napot, amely alatt a szülők festették a léceket. A szemlélőnek az az érzése, hogy szinte egymást akadályozzák a munkában, annyian voltak. — Most hasonló a helyzet, — mondja Koltai Péter, a szentlőrinci III. sz. Általános Iskola igazgatója. Máris annyi szülő jelentkezett a faültetési akcióra, hogy egyelőre nem is tudunk mindenkinek munkát adni. A fákat fogadó gödrök egy részét már kiásták. E hét végére azok is elkészülnek a vállalásukkal, akiknek eddig nem sikerült. — A múlt vasárnap csaknem húszán szorongtunk itt az irodában, gumicsizmába, esőköpenybe öltözve, de az eső csak nem szűnt, így hát hazamentünk. A legtöbben hét végén érnek rá. de akadt, aki este lámpafénynél ásott, mint az állami gazdaság igazgatóhelyettese. Az egyköbméteres gödröket az iskola dolgozói, a pedagógusok és a tanulók szülei ássák. Egy iskolai dolgozó, egy szülő ... Mivel nem mindenkinek jutott gödör „saját" fára, akadtak, akik társultak. Úgy mint annak idején az építkezéskor, most is jól összejöttek az emberek. A fákat közös pénzből vették. Abból az összegből, amit a gyerekek és a szüleik a hulladélT- gyűjtésért, farsangi bál rendezéséért, a májusi vásárért kaptak. Platánt és ezüst hársakat ültetnek majd januárban. A fákkal együtt a földbe temetik majd azokat a palackokat is, amelyek a fák ültetőinek nevét rejtik. A faültetésre az egész udvar rendezésére részletes terv készült. Zalai Buda, a helyi költségvetési üzem mélyépítési részlegének vezetője tervezte társadalmi munkában. — Ha befejeződik az ültetés, ismét megvalósul valami a terveink közül — mondja az igazgató. - De jövőre játszóudvart szeretnénk, aztán egy teniszpályát, később pancsoló medencét a napköziseknek, majd egy zárt udvari részt, hogy rossz időben is kimehessenek a gyerekek. — Biztos abban, hogy mindez megvalósul? — Ha segítenek azok, akikre eddig is bizton számíthattunk, akkor igen. A mi gyerekeink szülei még egyszer sem kérdezték, hogy minek ez, hogy minek az. Azt viszont igen, hogy mikor kezdünk? Ez az, ami erőt ad az új tervekhez. Velük együtt megbízható támogatóink az üzemek, szövetkezetek, a helyi és a megyei tanács. Kifelé menet zajt hallok a tornacsarnokból. — Az óvodásaink — magyarázza Koltai Péter. - Testnevelést indítottunk nekik, heti két alkalommal. Jövőre a mi gyerekeink lesznek, hadd szokják az iskolát. Az iskola előtti parkolóban a bejáratnál és a kerítés mellett muskátlik sorakoznak. Már nem sokáig. Mivel az épületben csak a bújtásokat tudták elhelyezni, a töveket hazaviszik a gyerekek átteleltetni. Mindenki vihet, aki akar, aztán jövő tavasszal visszahozzák az iskolába. T. É. Nem divat férfifodrásznak menni Változnak az idők, változnak a mesterek Figaró szoknyában, lányok borotvával Azt mondják, hogy az igazi jó fodrász nemcsak mestere a szakmájának, de egyben üzletember is. Ha lépést akar tartani a követelményekkel, szinte állandóan alkalmazkodnia kell valamihez: egyszer a divat változásaihoz, máskor a betérő vendég kívánságaihoz, szeszélyeihez. Mindegy, hogy milyen kedve, vagy hangulata van, a kuncsaft ebből semmit se vehet észre. Nemcsak a munkát kell elvégezni, de ha a vendég beszélgetni óhajt, vagy netán panaszkodni, meg kell hallgatni, foglalkozni vele. Ellenkező esetben nincs forgalom, nincs bevétel... Szombaton délelőtt a Jókai téri fodrászüzletben alig fél- tucatnyian várják, hogy sorra kerüljenek. A cégér szerint itt ugyan csak férfiakat fogadnak, 4. HÉTVÉGE de láthatóan a kivétel erősíti a szabályt, hiszen a hét szék közül négyben épp a hölgyeket csinosítják. — Az emberek többsége azt hiszi könnyen keressük a pénzt — mondja Petter Imre, a délelőttös műszak vezetője. — Pedig láthatja „azért élünk”, mert nőket is kiszolgálunk. A szövetkezetiek közül ez az egyik legjobban menő üzlet, mégis alaposan meg kell dolgoznunk a forgalomért. A fiatalok, főleg a fiúk, nem szívesen tanulják ezt a szakmát és a lányok is inkább vállalnak munkát a női fodrászatban. Ritka eset, hogy valaki kifejezetten a férfi részleghez kérje magát. Sokan inkább munkába se állnak, kivárják amíg lesz üresedés, vagy például valaki gyesre megy. — A Pécsi Fodrász Szövetkezet dolgozóinak 85 százaléka nő, jelenleg mintegy 85—90-en vannak gyesen — tájékoztat Szokolai Imréné, a szövetkezet elnöke. — Az áremelések miatt csökkent a vendégforgalom, ma a fodrászatban nem lehet kiugróan magas jövedelmet elérni. A megyeszékhelyen nincs szak- emberhiány, de például Sellyén szívesen alkalmaznánk két férfifodrászt, sőt Mohácson is lehetne még valakit foglalkoztatni. A közhiedelemmel ellentétben ma már a borravaló sem annyi, mint korábban. A havi jövedelem négy-négy és félezer körül mozog. Néhány százalékkal jobbak a kereseti lehetőségek a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalatnál. Itt viszont több a fiatal, a kezdő szakember, a dolgozók 95—96 százaléka harminc éven aluli. Valamennyi üzletükben érvényes a telefonos helyfoglalás. — A Szolgáltatóipari Vállalatnak saját tanműhelye van, és ez sokat jelent az utánpótlás biztosításában — mondja Ke- szey Józsefné, a fodrászüzem vezetője. — A szakmában dolgozók szeretik a változatosságot, szívesen tanulják az újat, és talán kevesen tudják, de a mindennapi munka mellett rendszeresen részt vesznek bemutatókon, versenyeken is. Legutóbb is sikerrel szerepeltek az országos fodrász-kozmetikus versenyen. A csepeli sport- csarnokban megrendezett kétnapos erőpróbán a baranyaiak összetettben a második, férfifodrászatban pedig az első helyen végeztek. A csapat tagjai. Nagy Tibor (Fodrász Szövetkezet), Bogyai Attiláné és Búzás András (Pécsi Szolgáltató Vállalat), egyéniben is szép eredményt értek el. Ferenci Demeter
