Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-10 / 309. szám
/ H Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1984. I—III. negyedévről Erőfeszítések az 1984-es gazdasági év sikeres befejezéséért Kedvezően alakultak a mezőgazdaság termelési eredményei Iz év első kilenc hónapjában 1618 lakás épült Baranyában B III. negyedévben több nagy értékű létesítményt helyeztek üzembe Csökkent a szocialista iparban a termelés visszaesése A megye főbb beruházási, termelési és értékesítési folyamatait, valamint lakosságának életkörülményeit az 1984. I—III. negyedévben az alábbiak jellemezték : — Sokoldalú beruházási tevékenység eredményeként számos nagy értékű létesítmény üzembe helyezésére került sor a harmadik negyedévben. — A megyében települt szocialista ipar termelése elmaradt az egy év előttitől, bányászat nélkül számítva lényegében nem változott. Erőteljesen növekedtek a nem rubel elszámolású eladások. — A megyei székhelyű építőipar termelése nem érte el a tavalyi év azonos időszakáét, csökkent valamelyest a termelékenység is. — A mezőgazdaság fontosabb ágazataiban a termelés kedvezően alakult. Különösen kedvezőek a kalászosok és a kukorica terméseredményei. Tovább nőtt a sertés-, csökkent a szarvasmarha-, juh- és baromfiállomány. — A Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának a lakossággal kapcsolatos kifizetései közel 7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. — A kiskereskedelem áruértékesítése — összehasonlítható áron számítva — az egy évvel korábbihoz képest nem változott, a kiskereskedelmi árak átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak. — Szeptember végéia 1618 lakás épült fel a megyében. A lakások több mint kétharmada magánerőből létesült. — Az 1984/85. tanévet mintegy 50 600 általános iskolás kezdte meg a megyében, a belépő elsőosztályosok száma a korábbi évekénél kevesebb. A megyében szeptember hó végéig — az előző évihez képes* — növekedtek a nagyberuházások ráfordításai, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztései, csökkentek a vállalati beruházások. Az üzembe helyezett állami beruházások összege főként a nem anyagi ágakban, de szerényebb mértékben az anyagi ágakban is növekedett az előző évihez képest. A tanácsi beruházások 1984. évi pénzügyi teljesítése a jiarmndik negyedév végéig megközelítőleg azo- ,nos volt a tavalyi első három negyedévivel. Ezen belül számottevően. mintegy 12 százalékkal csökkentek a megyeszékhely beruházásai. A harmadik negyedévben —. sokoldalú beruházási tevékenység eredményeként — számos nagy értékű létesítményt helyeztek üzembe. Közülük fontosabbak: — a Cement- és Mészművek beremepdi gyárában a gumiabroncs-hulladék energetikai célú hasznosításának bevezetése, — a Pécsi Hőerőmű kazánrekonstrukciójával összefüggésben létesített munkásszállás, — a komlói kenyérgyár, — a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát sátorhelyi (törökdombi) sertéstelep-rekonstrukciója, — a pécsi Hunyor Szálló, — a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumának teljes, valamint a Pécsi Művészeti Szakközépiskola részleges üzembe helyezése. A megyében települt szocialista ipar termelése — az első félévi jelentős visszaesést követően — a harmadik negyedévben kisebb mértékben ugyan, de tovább mérséklődött, így az első három negyedévi termelés mintegy 5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenésben továbbra is jelentős szerepe van a bányászatnak, anélkül számítva a termelés volumene lényegében az előző évi szinten maradt. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a termelésnél mérsékeltebb ütemben csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3,8 százalékkal maradt el az előző év A könnyűipari vállalatok és szövetkezetek termelésének első félévi mérsékelt növekedése a harmadik negyedévben tovább folytatódott, s szeptember végéig 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A többletet a szövetkezetek termelésnövekedése eredményezte, az ágazat állami vállalatainál kismértékben csökkent a termelés. A fontosabb termékek közül kárpitozott bútorokból 21 százalékkal, krómos felsőbőrből 3 százalékkal több, ruházati bő-, rökből 17 százalékkal, kesztyüzalékkal alacsonyabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül a minisztériumi építőiparban csökkent, a szövetkezeti építőiparban nagyjából szinten maradt, a tanácsi építőiparban valamelyest növekedett az- építési-szerelési munkák volumene. A termelékenység év elejétől számítva mintegy másfél százalékkal alacsonyabb volt, mint 1983 azonos időszakában. A megyei székhelyű kivitelező építőipar ez év első kilenc hónapjában 230, egyenként félmillió Ft költségvetési* értéket meghaladó építményt adott át, A pécsi Hőerőmű közelmúltban átadott új munkásszállása azonos időszakáétól. (Bányászat nélkül számítva a termelékenység valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit.) A főbb áqazatok termelését 1984 első kilenc hónapjában az alábbiak jellemezték: A bányászat , több éve tartó termeléscsökkenése ez évben tovább folytatódott, és szeptember végéig 11 százalékkal maradt el az előző évi és több mint 20 százalékkal az 1980. évi azonos időszakitól. A feketeszéntermelés 11, ezen belül a kokszszén mintegy 21 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A gépipari vállalatok és szövetkezetek termelése összességében közel 6 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakinál. Ezen, belül a nem Baranya meqyei székhelyű telepek mindenvikében visszaesett a termelés. Az ágazat fontosabb termékei közül csomagológépekből több mint háromszorosára, vegyipari műveletek berendezéseiből 16 százalékkal növekedett, kisfeszültségű villamosberendezésekből, valamint közúti gépjármű-alkatrészekből 37, illetve 18 százalékkal csökkent a termelés. Az építőanyag-iparban az első félévi több mint 5 százalékos visszaesést követően a harmadik negyedévben kissé élénkült ' a termelés, s így az év első kilenc hónapjában mintegy 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ágazat fontosabb termékei közül háztartási és diszmű porcelánból 16, égetett téglából 10 százalékkal többet, porcelán szigetelőkből 9, cementből 7 százalékkal kevesebbet állítottak elő az idén, mint egy évvel korábban. bői 6 százalékkal kevesebb készült, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeriparban folytatódott a termelés évek óta tartó növekedése, a gyártás volumene a harmadik negyedév végéig 2,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az ágazat' fontosabb termékei közül az év első kilenc hónapjában csontos nyershúsból 26. főzelékkonzervbőf' 23, cigarettából 11 százalékkal állítottak elő többet, mint az előző év azonos időszakában. Savanyúságból, vágott baromfiból és fejtett sörből viszont csökkent a termelés. A megyei székhelyű iparvállalatok és a fontosabb telepek külkereskedelmi célú értékesítése az első három negyedévben — folyóáron számítva — közel 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábbarl. Ezen belül erőteljesen, mintegy 26 százalékkal növekedtek a nem rubel elszámolású eladások, aminek következtében a külkereskedelmi célú értékesítésen belül arányuk az elmúlt évi 47 százalékról 53 százalékra emelkedett. A külkereskedelmi célú értékesítésre gyártott fontosabb termékek közül nyershúsból 82, pezsgőből 36, gépekből és gépi berendezésekből 23 százalékkal több került átadásra. Jelentősen, a tavalyi év azonos időszakához képest mintegy negyedével csökkent a vágott baromfiexport, de porcelán szigetelőből és bőrkesztyűből is kevesebb került külkereskedelmi értékesítésre, mint az előző év azonos időszakában. A megyei székhelyű kivitelező építőipar első három negyedévi építőipari termelésének összehasonlítható áron számított értéke mintegy 5 száFotó: Cseri László amelyek együttes értéke közel 1,3 milliárd Ft volt, folyóáron számítva 5 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. Az év elejétől számítva összesen 965 lakást adtak át és a harmadik negyedév végén 1484 lakás építési munkáin dolgoztak. A lakóházfenntartási munkák aránya a befejezett vállalkozói termelésből 7 százalékot tett ki, ugyanakkora volt, mint egy esztendővel korábban. A mezőgazdaság termelési eredményei kedvezően alakultak. A növénytermesztés ágazatai közül a gabonaágazat hozamai igen jók. Jó termésre van kilátás kukoricából is. Az őszi betakarítású növények érése késésben van, ezért a betakarítási munkák a szokásosnál később kezdődtek. Hátráltatta a munkálatokat az október első hetében lehullott tetemes csapadék is. A kukorica nedvességtartalma magas, ezért a betakarítás ütemét számos gazdaságban a szárítókapacitás határolja be. Jól termett a szója is, a közel 8400 hektárnyi területről átlagban 2,4 tonnát takarítottak be a gazdaságok. Napraforgóból 2,3 tonna termett hektáronként. Igen kedvező a burgonya hozama, megyei átlagban mintegy 28 tonna hektáronként (1983-ban nem érte el a 19 tonnát). Cukorrépából is jó a terméshozam, ám a múlt évinél kisebb a cukor- kihozatali százalék. Szőlőből a termésmennyiség eléri a tavalyit, de cukorfoka elmaradt az utóbbi két évitől. Az állattartáson belül a megyében egyre nagyobb a sertéságazat súlya. A szeptember végi állomány az egy év előttinél 4, a két év előttinél 13 százalékkal volt több. A hízósertés kedvező felvásárlási ára az eddigi legnagyobb állomány tartására ösztönözte a kisüzemeket is, a sertések 52 százaléka volt szeptember végén a kisüzemi gazdaságokban. A szarvasmarha-állomány valamelyest kevesebb a tavalyinál. A tartás egyre inkább a nagyüzemekre korlátozódik, a kisüzemekben az állománynak csupán a 17 százaléka volt a harmadik negyedév végén. Ez évben, szeptember végéig mintegy 50 000 tonna vágósertést értékesítettek a gazdaságok, 16 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés üteme egyenetlen volt: az első negyedévben 36, a másodikban 4, míg a harmadikban 11 százalék. Vágómarhából a múlt évivel azonos mennyiség került értékesítésre. A vágóbaromfi piaca összességében nem volt kedveiő, bizonyos élénkülés tapasztalható az utóbbi két hónapban. Tehéntejből az idei értékesítés megfelelt a tavalyinak, a tehénállomány csökkenését a fajlagos hozam növekedése ezúttal még ellensúlyozta. A Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának lakossággal kapcsolatos összes kifizetése 1984. január— szeptemberében 6,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A kifizetések növekedésének üteme a harmadik negyedévben lelassult, az első félévi 7,3 százalékról 5,9 százalékra mérséklődött. A lakosság takarékbetét-állománya szeptember végén 7,4 milliárd forint volt. Kilenc hónap alatt a betétek összege 350 millió forinttal növekedett. A növekedés 73 millió forinttal kevesebb a tavalyinál. A hitelek állománya 890 millió forinttal bővült és szeptember végén 6,7 milliárd forintot tett ki. Ezen belül 5,8 milliárd forint volt a hosszú lejáratú, túlnyomórészt építési hitelek állománya. A szocialista szektor megfigyelt áqaiban az év első kilenc hónapjában átlagosan 137 000 főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak száma — az előző év azonos időszakához képest — változatlan ütemben, 1,3 százalékkal tovább csökkent. Átlag felett csökkent a létszám a kivitelező építőiparban, a kereskedelemben és a nagyüzemi mezőgazdaságban. A foglalkoztatottak havi átlagbére az első három negyedévben 5154 forint volt. A bérek az előző év azonos időszakit valamelyest meghaladó ütemben, 5,4 százalékkal növekedtek, kiemelkedőbben a mezőgazdaság állami szektorában (7 százalékkal) és ehhez hasonlóan a kereskedelemben, legkevésbé pedig a kivitelező építőiparban, 2,6 százalékkal. A kiskereskedelem első kilenc havi eladási forgalma — összehasonlítható áron számítva — az egy évvel korábbinak felelt meq, ezen belül csak a veqyes iparcikkek forgalma nőtt 3 százalékkal. A kiskereskedelmi árak az első három negyedévben átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel előbb. Ezen belül kiemelkedő az idénvcikkek 16 százalékos áremelkedése. Különösen a zöldáruk harmadik negyedévi ára növekedett. Pl. a zöldségfélék júliusban 64, augusztusban 76 százalékkal kerültek többe, . mint egy évvel korábban. A hazai termelésű gyümölcsök árnövekedése ugyanebben a két hónapban 41, illetve 36 százalék volt a megyében. Az alapvető élelmiszerekből a január—szeptemberi áruellátás kiegyensúlyozott volt. Átmeneti hiányok mutatkoztak egyes konzervféleségekből, napraforgó étolajból, Rama margarinból, száraz ‘hentesáruból- A 'tűkehúsokkal kapcsolatos minőségi problémák állandósultak. A ruházati cikkekből elsősorban választéki hiányosságok jelentkeztek, de néhány termék kifejezetten hiányzott a kínálatból. Pl. lepedővászon, sifon, napvászon, flanelt, - düftin és farmeranyag. A konfekcióáruk közül férfiöltönyből, ballonkabátból, fiúzakóból, női kosztümből és felnőtt-tréning- ruházatból nem tudták a boltok a keresletet kielégíteni. A vegyesiparcikkek között számos termék tartósan hiányzott, pl. villanybojler, gáztűzhely, mélyhűtő, 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár, színes televíziókészülék, asztali rádig, számos gyógyszer és építőanyag. A harmadik negyedévben valamelyest javult a hűtőszekrények és az automata mosógépek kínálata. . Az előző évek átmeneti visz- szaesését követően az idén élénkült az idegenforgalom. A megye határátkelőhelyein — augusztus végéig — közel háromszor annyi külföldi érkezett hazánkba, mint egy évvel korábban. A megyén belül is növekedett a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, a kiszolgáló egységek szeptember végéig összesen 257 000 vendéget fogadtak, 7 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A növekedést kizárólag a külföldi vendégforgalom élénkülése eredményezte, a belföldi vendégek száma valamelyest csökkent. Növekvő a vendégéjszakák száma is. Az átlagos tartózkodási idő a megye kereskedelmi szálláshelyein 1983-ban átlagosan 3,9 nap volt, ez az idén — az első kilenc hónapban — 4,1 napra emelkedett. Ez év szeptember végéig ösz- szesen 1618 lakás készült el a megyében, 25-tel több, mint tavaly ugyanezen időszakban. A városokban 94-gyel kevesebb, a községekben 119-cel több lakás épült a tavalyinál. A megye valamennyi vidéki városában mérséklődött a lakás- építkezés. A Pécsett épült 971 lakás viszont több a tavalyi azonos időszakinál (594). A megyében elkészült lakások több mint kétharmada létesült maaánerőből. Számuk növekedését többek között az építőanyagok árának korábban előre jelzett felemelése (az áremelést megelőzően sokan fogtak építkezésbe), továbbá az állami támoqatás és a hitelfeltételek rendszerének tavalyi — kedvező — változtatása eredményezte. A lakásmeqszűnések száma mérséklődött, 105-tel kevesebb lakás szűnt meq a megyében, mint egy esztendővel korábban. Pécsett 57 lakást bontottak le, fele annyit, mint tavaly az első kilenc hónapban. A megyében 1984. október közepén 203 óvoda működött, 16 399 beírt gyermekkel. Az óvodások száma — a csökkenő születések következtében — 2,4 százalékkal kevesebb a tavalyinál, és így kevesebb a 100 férőhelyre jutó óvodásoké is (114). Az óvodák kihasználtsá- aában azonban jelentős területi differenciák tapasztalhatók, részben a városok és a közsé- qek, de még inkább a városokon belül az úi lakótelepek és a régebbi városrészek között. Újmecsekalián például ez évben 80—90 százalékos kihasználtsággal működnek az óvodák. Az 1984/85-ös tanév elején a megyében 181 általános iskolában mintegy 50 600 tanuló kezdett évet. Á tanulók száma az elmúlt évihez képest egy százalékkal növekedett, de a belépő első osztályosok száma mór csökkenő tendenciát mutat. Az egy tanteremre jutó tanulók száma — az osztálytermek és a tanulók számának közel azonos mértékű növekedése következtében — csak alig érzékelhető módon csökkent. A tanerőállomóny az általános iskolák összességében 2,4 százalékkal bővült, a városokban ennél valamivel nagyobb, a községekben szerényebb mértékben. A tanerő- állomány növekedése a városokban minőségi javulást eredményezett, emelkedett a képesítéssel rendelkező és jelentősen csökkent a képesítés nélküli tanerők száma. Ugyanakkor a községekben ez utóbbiak száma növekedett lényegesen jobban a képesítéssel rendelkezőkénél. A megye középiskoláiban az 1984/85. tanév elején minteqy 8500 nappali tagozatos diák kezdte meg tanulmányait, 2,0 százalékkal több, mint egy esztendővel ezelőtt. Jelentősebben a szakközépiskolások száma növekedett, hasonlóan a korábbi évhez. Pécs, 1984. november 8. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága HÉTVÉGE 3,
