Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-30 / 329. szám

1984. november 30., péntek Dunántúli napló 5 Nagyobb lehetőségek a jobb teljesítmények ösztönzéséért A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat bőrruházati gyárának dolgozói az exportra ke­rülő termékeken dolgoznak. Fotó: Cseri László ENSZ szakemberek tanácskozása Pécsett Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának urbanisztikával foglalkozó szakemberei kezdtek tanácskozást tegnap Pé­csett. Az ülésen 12 európai ország kutatói vesznek részt — többek között Anglia, Hollandia, Svédország, Dánia, az NSZK és Magyarország — urbanisztikai szakemberei. A négynapos tanácskozáson arra a kérdésre keresnek választ, hogy a gyors társadalmi változások és ezek hatásai hogyan befolyásolhatják a helyi tervezés folyamatát. Hasonló ta­nácskozást nem először hívtak össze: tavasszal Ljubljanában, nyáron Bristolban ültek össze e téma megvitatására. A kon­ferencia mai — második napján — az európai urbanisztikai szakemberek a Pécs városi Tanácson folytatják a munkát, majd délután — program szerint megtekintik a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központot. Lendületben a munkamozgalom Sajtótájékoztató Budapesten XIII 40 ★ A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége teg­nap délelőtt a gazdaságirányí­tás és a munkamozgalmak ösz- szefüggéseiről, a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny időarányos tapasztalatai­ról tartott" sajtótájékoztatót Bu­dapesten az Építők székházá­ban. A tájékoztatón a SZOT és a gazdaságirányító szervek képviselői mellett részt vettek a munkamozgalmak szervezé­sében nagy tapasztalattal ren­delkező vállalatok képviselői is. Tájékoztatójában dr. Bukta László, a SZOT titkára elmon­dotta, hogy az utóbbi hóna­pokban új lendületre kapott a munkamozgalom. A gazdaság- irányítás továbbfejlesztése kedvezőbb feltételeket teremt a dolgozók önkéntes alkotóte­vékenységének kibontakozásá­hoz. Növekszik az igény a ki­emelkedő teljesítmények iránt, s ezek ösztönzésére is tágabb lehetőségek nyílnak. A vezetés demokratizmusának erősödé­sével a dolgozók kezdeménye­zései is közvetlenebbül épül­hetnek be a gazdálkodásba. A dolgozók tenniakarósát bi­zonyítja, hogy országos mére­teket öltött s már eddig is szép eredményekkel járt a kongresszusi és felszabadulási versenymozgalom. A SZOT tit­kára magyarázatként hozzá­fűzte, hogy a „verseny" elne­vezés nem fejezi ki pontosan a mozgalom tartalmát, mert for­mális, bürokratikus vonásokat sejtet. Valójában a verseny a világgazdaság által támasz­tott követelményekkel folyik brigád, vállalat és népgazda­sági szinten egyaránt, önkén­tességet, tudatos szocialista emberformálást és a társadal­mi tulajdonhoz fűződő új típu­sú viszonyt jelent. Dr. Bukta László rámutatott a vállalati érdekeltségi rendszerek jelen­tőségére, s megállapította, hogy ha világos a cél, ha adottak o munka feltételei és a jobb eredményekre közvet­lenebbül ösztönöznek a válla­latoknál, akkor a szocialista brigádok is képesek a gmk-hoz hasonló teljesítményekre. Horváth Ferenc ipari minisz­tériumi államtitkár a munka­mozgalmak kiemelkedő jelen­tőségéről szólt. Dr. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nökhelyettese a január 1-én életbe lépő új keresetszabályo­zási rendszerről szólva meg­állapította, hogy az eddigiek­nél jobb lehetőségeket biztosít a vállalatoknak a többletered­mények elismerésére, így a fő munkaidőben többletmunkával elérhető kereset közelíthet a gazdasági munkaközösségek munkaidő után elért jövedel­méhez. A sajtótájékoztatón részt ve­vő vállalati képviselők számos példát mondtak el, hogyan igyekeznek jobbítani a munkát a szocialista brigádok: a hiba­források kiszűrésére alakult „minőségi körök”, importki­váltásra alakult komplex bri­gádok, szerződéskötés konkrét feladat teljesítésére a válla­lattal stb. D. I. „Tanulmányok Baranya és Pécs legújabb kori történetéből (1941—1950)" címmel megjelent köny­vet és ennek történetét illusztráló kiállítás nyílott tegnap a Baranya megyei Tanács földszinti nagytermében. A KISZ Baranya megyei Bizottsága, a Baranya megyei Tanács KISZ Bizottsága, és a Baranya megyei Levéltár KISZ-alapszerveze te rendezte ezt a kiállítást. Läufer László felvétele Számítógép a Sopianában MEGALAKULT AZ NJSZT GYÁRI CSOPORTJA A Sopiana Gépgyár életé­ben nagy jelentőségű szakmai konferenciát tartottak a pécsi gyárban tegnap délután. Elő­ször Kerpen Imre, a Videoton elektronikai gyárának osztály- vezetője ismertette a fehérvá­riak DIMACS műhelyszintű ter­melésirányítási rendszerét, ame­lyet hamarosan a pécsi gyár­ban is bevezetnek egy VT—20- as számitógép segítségével. Eh­hez kapcsolódott a Neumann János Számftógéptudományi Társaság gyárbeli csoportjának megalakulása azzal a céllal, hogy személyi bázisát, szakmai hátterét adja, az említett ter­melésirányításnak. A 120 fős csoport megválasz­totta vezetőit, vázolta jövő évi programját, amelyben tovább­képzés, tanfolyamok, hobbi­klubok, különböző versenyek, pályázatok, valamint a szakiro­dalom biztosítása egyaránt he­lyet kapnak. Munkát keresnek és javasolnak A MOSZ új szolgáltatásai Szeptember óta új szolgál­tatásokat ajánl a KIOSZ pé­csi ügyfélszolgálati irodája. Legismertebb tevékenysége a mesterközvetítés. Eddig az iparost keresőnek címeket ad­tak, ráhagyva a további egyez­tetés gondjait. Most valóban közvetítenek: felírjáilc ki és miért kér mesterembert, ez­után az iroda keresi meg a javításra vállalkozót, visszaje­lez az ügyfélnek, és segít az időpontegyeztetésben is. Ké­rik, hogy a munka elvégzésé­ről és annak minőségéről a javíttatok néhány mondatban számoljanak be. így szeret­nék megszerezni és kiérdemel­ni ügyfeleik bizalmát, hisz so­kan félve fordulnak a kisipa­rosokhoz. A mesterközvetítés megkönnyítésére beindították kapacitásbejelentő szolgálatu­kat. Az iroda segít a szakem­bereknek a piackutatásban, munkát keresnek és javasol­nak. Csak így lehetséges, hogy gyorsan és megbízhatóan küldjenek iparosokat az igény­lőknek. Jövő hét keddtől 1/2 3-1/2 5 között műszaki ellenőrzési kér­désekben tartanak tanács­adást. Szakképzett műszaki el­lenőrrel megvizsgáltathatok a kisiparosok számlái, foglalkoz­nak az elvégzett munkával kapcsolatos minőségi pana­szokkal is. Kérésre segítenek a költségvetés és számlakalkulá- láció elkészítésében. A kisipori adminisztráció megkönnyítésére minden hét­főn fél háromtól fél ötig adó­bevallás megtervezéséhez, a pénztárkönyv helyes vezetésé­hez adnak szakmai tanácso­kat. Beszerezhető itt minden, az ipar gyakorlásához szüksé­ges formanyomtatvány. Hiánycikkek pótlására is ke­resnek iparosokat. Munkájuk eredményeként már találtak olyan asztalost, aki megren­delésre, rövid átfutási idővel, kisbútorkészítést vállal. így megkönnyíthető a kisméretű lakások berendezése, a ren­delkezésre álló tér célszerű kihasználása. Tavaszra új szolgáltatófüzet kiadását tervezik, amely tar­talmazza a kisiparosok cím­jegyzékét, és szakmák, tevé­kenységi körök szerint tünteti fel a mesterek nevét, címét. A felújított kiadásban több in­formációhoz juthatnak az ér­deklődők. Az iroda szolgálta­tásai díjtalanok. Naponta nyolctól délután négyik vehe­tők igénybe Pécsett, a Rákó­czi út 24-ben. Máger A. A KISZ Baranya megyei Bizottságának ülése Vita a pályakezdő fiatalok élet- és munkakörülményeiről A pólyakezdő fiatalok élet- és munkakörülményeiről készült összefoglaló anyagot vitatta meg tegnap délutáni ülésén a KISZ Baranya megyei Bizott­sága. Az anyag, melynek elő­terjesztője Kovács Dezső, u KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára volt, a későbbiek szempontjából igen fontos, hiszen éppen ezt a témát fogja megtárgyalni de­cember 17-i ülésén Baranya megye Tanácsa is. Idézet az előterjesztésből: „Az ifjúsági törvény meghatá­rozása szerint pályakezdőnek az az először munkába lépő fiatal tekintendő, akinek mun­kába lépésétől számított 5 év még nem telt el.” Ennek a korosztálynak az elmúlt év­tizedben kialakult élet- és munkakörülményeit, s ezek javí­tásának lehetőségeit próbálták megfogalmazni a testület tag­jai. Minthogy akkor, amikor ezt a megyei tanács tárgyalja, a témát részletesen fogjuk is­mertetni, most inkább vázlal- szerűen említjük meg azokat a főbb kérdéseket, amelyekre az anyag kitért. Ilyen volt az is­kolázottság kérdése: a foglal­koztatottság alakulása, a pá­lyakezdő fiatalok elhelyezke­dési lehetőségei; a pályakez­dők fogadása; a beilleszkedés segítése; a pályakezdők bére­zése; e réteg lakáshelyzete, la­káshoz jutási lehetőségei. A megyei bizottság a tanács­ülésre megfogalmazott egy ha­tározati javaslatot is, amely­ben valamennyi, a már emlí­tett témákkal foglalkoznak. A tegnapi ülésen különösen egy probléma váltott ki nagy vitát: a diplomások anyagi­erkölcsi megbecsülése, s az a javaslat, hogy a jövőben az eddigieknél szervezettebb ke­retek között és nagyobb mér­tékben vállalhassanak a fiata­lok jövedelemkiegészítő tevé­kenységet. Azért is említettük, hogy ez egy probléma, hiszen a kettő szorosan összefügg eqymással, ugyanis sajnos, a jövedelemkiegészítés lehetősé­gei nem egyformán adottak mindenki — pontosabban min­den fiatal — számára. Ez ter­mészetes is, hiszen vannak olyan foglalkozások — ezek el­sősorban értelmiségi foglalko­zások -, ahol valóban jóval kisebb az esély a jövedelem jelentősebb kiegészítésére. Ép­pen ezért is fogalmazódott meg a tegnapi vitában, hogy noha továbbra is szorgalmaz­ni kell ezt a lehetőséget, első­sorban a fő célkitűzés az, hogy lehetőség szerint minden fiatal a fő munkaideién belül juthasson ahhoz a jövedelem­hez, amely számára elenged­hetetlen. D. Cs. Hz Országos Anyag- és Arhivatal közleménye Ennelik az időszaki sajtótermékek árát A lapok és folyóiratok fo­gyasztói ára 1985. január 1-től átlagosan 25 százalékkal emel­kedik. Ezen belül az árnöve­kedés eltérő mértékű. A politi­kai napilapok ára hétköznap az eddigi 1,40 helyett 1,80; hétvégeken és ünnepnap 1,80 helyett 2,20 Ft lesz. A képes he­tilapok ára átlagosan 1,50 Ft- tol; a tudományos és szaklapo­ké, a szórakoztató lapoké át­lagosan 30 százalékkal növek­szik. Az előfizetési díjak a fen­tieknek megfelelően változnak. Várak, paloták, házak Janus Pannonius és Balassi Bálint századában még várak­ban gondolkodtak a főurak, a főpapok. Veszély esetén a vár körül lakó kézművesek, jobbágyok a vár falai között találtak menedéket maguk és családjuk részére. Pécsett is volt vár, és a város vezetőinek nagy érdeme, hogy a közép­kori várfalak kiszabadultak a pusztulással fenyegető nyak­szorításból, s több helyütt már ódon szépségükben tündököl­nek. Ma már a legtöbb ember különböző nagyságú és fajtájú házakban éli le életét. Egyedül az angolok tartanak ki a vár- rendszer mellett. Mintegy négyszáz évvel ezelőtt jelen­tette ki Edward Coke a ma is gyakran hangoztatott mon­dást: My house is my castle — Az én házam az én váram. De nem kell Budapestre utaznunk, hogy a szebbnél szebb palotákban gyönyörköd­hessünk. Szemünk előtt épül újjá a Lóránt-palota, amelyet nemrég Lorántffy-palotának „kereszteltek el”. Nos, e Per- czel és Munkácsy utca sarkán levő épületnek semmi köze sincs Lorántffy Zsuzsannához, Sárospatak várának tulajdono­sához, a tudósok nagy pártfo­gójához. E palotát Madas Jó­zsef és Borsy Károly adatai szerint 1882. április 28-án dr. Loewy Lipót és felesége: Engel Berta vásárolta meg 25 000 forintért. Dr. Loewy, aki nevét később Lórántra változtatta, ki­tűnő katonaorvos volt, és nagy szerepet játszott Pécs város házainak vízvezetékkel való ellátásában. Később Bajára költözött, ott is halt meg. Em­lékét csupán e palota neve őrzi. Jellegzetes pécsi épület a Cseh-palota is a Janus Pan­nonius és a Székesfehérvár utca sarkán. Ezt a Sauska örö­kösök után 1909-ben Cseh Er­vin építtette át Pilch Andor tervei alapján kétemeletes bérpalotává. 1942-ben a Volksbund szerette volna rá­tenni a kezét, de az akkori tankerületi főigazgató (dr. Pa­los Bernardin) az illetékes mi­nisztériumi szerveknél kijárta, hogy tanügyi hivatalok céljára megvásárolják. Szólni kellene még a pécsi postapalotáról is, amely min­den bizonnyal régi szép fé­nyében fog rövidesen ragyog­ni. Még más paloták is akad­nak városunkban, de térjünk rá inkább a házakra! Ha a „Tisztelt Ház!”-ról ol­vasunk, mindenki az ország­házra gondol, ahol a honatyák a törvényeket hozzák. A rende­letalkotás színhelye a pécsi városháza, más néven a ta­nácsház épülete, amely új szí­neivel valóban megkapó lát­vány. Rövidesen elkészül a to­ronyórája is, amely ütögetni fog, de nem tudjuk, milyen irányban. Szinte lehetetlen felsorolni, hogy Pécsett hány és miféle házak vannak, illetve voltak. Régebben több , kávéházunk volt, most csak egy. Van me­nedékházunk a Mecseken, fű­tőházunk az állomáson, szá­mos áruház és még több prés­ház, ahol csak elvétve lehet szert tenni az illatos aranyhe­gyire. És van zálogházunk is, ahová felesleges holmijainkat raktároztatjuk be. Kik laktak a régi Pécs belvá­rosi házaiban? A sok boltoson kívül laktak itt qombkötők, kapcakötők, fehérpékek, arany­művesek, takácsok, vargák, csizmadiák, szűcsök és kőmű­vesek. A mai Kossuth Lajos utca 11. számú házban volt a sóhivatal, amelyet a városla­kók gyakran összetévesztettek a városházi ügyosztályokkal. És végül: voltak Pécsett olyan házak is — közel a bel­városhoz —, amelyekről a nyil­vánosság előtt nem illik be­szélni. Tóth István dr.

Next

/
Thumbnails
Contents