Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-20 / 319. szám
1984. november 20., kedd Dunántúlt Tlaplo 5 Beszámoló taggyűlés István-aknán Minden szinten meg kell oldani a feladatokat a A Magyar Szocialista Munkáspárt István-aknai termelői alapszervezete tegnap délután tartotta meg beszámoló taggyűlését. Lelovics Imre, a párt- alapszervezet titkára ismertette a vezetőség öt évről szóló beszámolóját, melyben kritikusan és önkritikusan elemezték a pártalapszervezet XII. kongresszus óta végzett munkáját. Hogy al bányászat ma nincs könnyű helyzetben, s következésképpen a bányász pártalap- szervezetekben végzett politikai munka sem könnyű, azt a vita- ban felszólalók is alátámasztották. Kersják lózsel, a pécs- 'bányaüzemi párt-végrehajtóbizottság értékelését olvasta fel, amelyben elismerte az öt év során megújhodott vezetőség munkáját. Coli Albert a bányászok anyagi megbecsüléséről szólt, hangsúlyozva, hogy jövedelem- növekedésre csak akkor van lehetőség, ha a nemzeti jövedelem is nő — mindamellett, vélekedett, a bányászok és ezen belül a vájvégiek és a műszakiak jövedelme nem arányosan változott. Telek Zoltán arról szólt, hogy a tervezéskor a szükségesnél kisebb mértékben veszik figyelembe az emberi tényezőt, Michielutti Emil pedig a pártalapszervezet propagandatevékenységét elemezte. Révész János a nehéz, egészségtelen munka egész embert kívánó kívánalmáról, a fiatalok problémájáról, Sáro- si József a pártoktatás eredményeiről, valamint a bányász- rehabilitáció ellentmondásairól beszélt. A vitában ezután Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára szólalt fel: — Nagy várakozással tekint az ország a párt XIII. kongresszusára — mondta. — Ez érthető és jó dolog, de ez a várakozás ne legyen passzív. Ne alakuljon ki olyan hangulat, hogy majd a kongresszus választ ad minden kérdésünkre. A pártalapszervezet pozíciója is attól függ, hogy mit tett a helyi konkrét gondok* megoldására, ugyanúgy minden szinten meg kell oldani a feladatokat. S ahogy ezen a beszámoló taggyűlésen is megfogalmazódtak olyan kérdések, melyek helyben nem oldhatók meg, azt továbbítani kell a megfelelő fórumokhoz. A megyei pártbizottság is tudja a mecseki bányászat nehéz helyzetét, s képviseli is annak jogos érdekeit — mondta Lukács János, majd arról szólt, hogy a bányászat kérdéseire nem mindig születtek elégséges válaszok, így többek között a bányászok anyagi és szociális megbecsülése vagy a rehabilitáció terén, s felhívta arra a figyelmet, hogy amikor a bányászok saját érdekeikért szólnak, ne feledkezzenek el arról, hoqy társadalmunkban egyik dolgozó réteg, egyik osztály sem boldogulhat a másik rovására. — Ma józanul gondolkodó ember nem mérlegelhet úgy, hogy csak nekem legyen jó. A bányász közérzete is csak akkor lehet jó, ha jó a többi munkástestvéréé, paraszttestvéréé, az értelmiségé egyaránt. Meq kell látni hibáinkat, s azokat kijavítva jobban dolgozni minden szinten, ez a jelenlegi helyzet megoldási kulcsa — mondta felszólalása befejezéseként.. A vitában ezután Vancsik László a bányászutánpótlás ellentmondásairól, Petsching Károly a pártalapszervezet és annak vezetősége javuló, munkájáról, a fiatalítás szükségességéről szólt nagyon kritikusan, majd arról, hogy amikor az emberek többsége nehéz gondokkal küzd, kialakult egy szűk, a mának élő réteg. Kormányunk, pártunk soha nem csalódott a bányászokban, számíthatott rájuk a legnehezebb időkben is. mint ahogy a bányászok is számítanak munkafeltételeik, életkörülményeik javítására. Zákány Pál a csökkenő bányászlétszámról, Hegedűs István az olykor alapvető munkafeltételek hiányáról hozott példát, majd Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója kért szót az alapszervezet beszámoló taggyűlésén. Elmondta, hogy a szénbányák párt- és állami vezetése mit tesz és mit kíván tenni a munka- és élet- körülmények javításáért. Hangsúlyozta, ezek teljesíthetők is, ha becsületesen dolgozik mindenki. Molnár Zoltán a tapasztalható passzivitás okait elemezte. A felszabadulás emlékei Baranya és Pécs felszabadulásáról tartanak előadást november 21-én 16.30-as kezdettel a pécsi Tüzér utcai Mozgalmi Házban. A Hazafias Népfront újmecsekaljai IV. számú körzeti bizottsága által szervezett „Negyven éve történt Pécsett és Baranyában — Élő történelem szavakban és képekben” című előadássorozatnak ez lesz a második része, amelyen dr. Bezerédy Győző, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője tart vetítettképes bevezető előadást. A rendezvényen megvásárolható lesz a Baranya megyei Művelődési Központ által megjelentetett „Pécs-baranyai eseménykrónika 1944—1945.” című kiadvány. A vitát Lelovics Imre foglalta össze, majd az alapszervezet elfogadta a vezetőség beszámolóját. A taggyűlésen Lukács János átadta Zákány Pálnak a Kiváló pártmunkáért oklevelet, az alapszervezet titkára pedig jutalmakat adott át a legaktívabb tagoknak, illetve a nyugdíjba vonulóknak. B. L. Szintetikus termékek a fémipar számára Hűtő- és kenőfolyadékok Svédországból A fémmegmunkálást döntően befolyásolja a hűtő-, illetve kenőfolyadékok minősége, mely egyúttal a megmunkáló szerszámok élettartamára is kihat. A hazánkban még alig használt és ismert ilyen újdonságokkal találkozhattak az érdeklődők tegnap a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán Pécsett. A svéd BEROCHEM AB vegyipari termékeket gyártó cég két kereskedelmi igazgatója, Staffan Ahlmark és Lars-Erie Lindmark, vetítéssel egybekötött előadást tartott. Az állami vállalat által gyártott legújabb szintetikus termékek elengedhetetlenek a fémipar számára. A Béről nevet viselő tucatnyi bemutatott kenő- és hűtőfolyadékok elsősorban az esztergá- lás területén alkalmazhatók, nagy előnyük, hogy igen gazdaságosak, köszörülés közben nem képződik hab, védik az esztergáláskor használt szerszámokat, továbbá nyugodt lelkiismerettel vezethetők el a szennyvízbe, mert környezetkárosító hatásuk nincs. Hazánkban eddig a Csavaripari Vállalatnál és a Tatabányai Szénbányáknál folytak kísérletek az ismertetett kenő- és hűtőfolyadékokkal, igen jó eredménnyel. A pécsi előadás is azt szorgalmazta, hogy városunkban működő ipari vállalatok is megismerhessék. P. L. Pécsváradi tanács vb-ülés L Pécsvórad látképe a 6-os útról Läufer László felvétele Radnóti vándorgyűlés Győrött Vasárnap befejeződött Győrött a Radnóti vándorgyűlés, amelyet a költő születésének 75. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalom- tudományok osztálya, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar (rók Szövetsége. A háromnapos tudományos tanácskozáson előadások hangzottak el a mártírhalált halt költő kései lírájáról, több versének tartalmi és stilisztikai kérdéseiről, s méltatták prózáját, a műfordítói munkásságát. A vándorgyűlés résztvevői lerótták kegyeletüket az abdai Radnóti emlékműnél, elhelyezték a tisztelet virágait a költő szobra körül. Továbbítják a javaslatokat Az oktatási törvénytervezet Az oktatásról szóló törvény tervezetének társadalmi vitáját tartották tegnap Pécsett, a HNF Baranya megyei Bizottságán. A megbeszélésre meghívták a HNF megyei bizottságában tevékenykedő pedagógusokat, a HNF elnöksége mellett működő megyei pedagógiai bizottságot, a HNF városi elnöksége mellett működő szülői munkaközösségek vezetőit és más területen dolgozó szakembereket. A beszélgetést a megyei pedagógiai bizottság elnöke, dr. Erhardt Imre vezette. Magyarlaki József, bólyi iskolaigazgató szóvá tette, hogy az úttörőszervezet és a KISZ szerepével nem eléggé hangsúlyosan foglalkozik a tervezet, s társadalmi vitája vajon hogyan fog megvalósulni a tehetséggondozás, mennyiben jelenti úgynevezett elit iskolák létesítését, milyen előnyök, hátrányok következhetnek mindebből. Vastagh Zoltán, a JPTE tanárképző kar neveléstudományi. tanszékének vezetője úgy látja, hogy a nevelés kissé háttérbe szorult az oktatás mellett, s nem eléggé taglalja az iskola és a társadalom kapcsolatát. Jónak tartja, hogy a regionális felsőoktatási központok működjenek együtt, hiányolja viszont, hogy a felvételi rendszerben nincs határozott utalás a pályaalkalmasság megállapítására. Mozsgai Miklós, a pécsi Köztársaság téri általános iskola igazgatója és Pirisi Jánosné, a megyei Pedagógiai Intézet igazgatója vetette föl, hogy a tervezet mellé miért nem csatoltak egy végrehajtási utasítást, hiszen így a tervezettől kérnek számon olyan tényeket is, amelyeket esetleg a végrehajtási utasítás pontosít majd. Az összegyűjtött észrevételeket, javaslatokat a HNF Országos Tanácsa pedagógiai bizottságához juttatják el. Fejlesztésekről hoztak határozatot Bár Pécsvárad községrendezési terve még mindig nincs elfogadva, — ennek okairól lapunk is többször adott tájékoztatást —, a nagyközségi tanács tegnapi végrehajtó bizottsági ülésén egyebek közt olyan napirendi pontot tárgyalt, mely a rendezési tervben nem vitatott, s annak megvalósítását segíti elő. Az időszerű rövidtávú feladatok között, pontosabban ezek előkészítéseként foglalkozott a testület elé került jelentés a pécsi út szennyvízközmű hálózatának kiépítésével. Az elképzelések szerint ez a beruházás két ütemben valósul meg három év alatt. A költségek meghaladják a 3,5 millió forintot. A terv a lakosság jelentős anyagi hozzájárulásával számol, ami azt jelenti, hogy portánként 10— 13 000 forintot kell fizetni a lakosságnak, attól függően, hogy a családok milyen mértékben járulnak hozzá társadalmi munkával a kivitelezéshez. Kérdésként hangzott el, hogy a 600 méter hosszú szennyvízhálózatot miért kell két ütemben megvalósítani? Azért, mert a tanács fejlesztési alapja — ez évente 3,5—4 millió forint — nem teszi lehetővé, hogy a kivitelezést gyorsabban elvégeztessék. A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat már dolgozik Pécsvárad újrafelmérési térképén. A beszámoló javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy mivel az újrafelmérési térképnek tartalmaznia kell a rendezési terv szerinti községhatárokat és belterületi határokat, ezért szükséges megrendelni a vállalatnál Zengővárkony Pécsvárad hoz csatlakozó részének újrafelmérési térképét. Ez többletköltséggel nem jár. Feladatként jelölték meg a zöldövezetek érdekében, hogy több helyen, például a Vár utca védett fasorában pótolják a vadgesztenyefákat, a Kossuth Lajos utcában előnevelt fákat ültessenek. A közlekedés fejlesztésének keretében az előterjesztés javasolja, hogy a leendő autóbuszpályaudvar helyén levő épületek kisajátítására készüljön terv, s a kisajátítást három év múlva hajtsák végre. A közlekedés megfelelő biztosítása érdekében a tervben megjelölt utcákban — Dombai—Bem utcák, Dombai-Zengővárkony utcák és a Liszt Ferenc utca déli részén — a megfelelő szabályozási szélességeket kisajátítással, illetve kártérítés nélküli rendezéssel kell elvégezni az elkövetkezendő négy évben. A keleti lakóterület már beépített részének szennyvízelvezetéséért egy átemelőt kell létesíteni, a tervezés 1985-ben történik meg. A környezetvédelmi helyzet javítása érdekében megkeresik a Pécsi Állami Gazdaságot és a termelőszövetkezetet, hogy a zengővárkonyi és szilágypusztai dögkutak megszüntetésével párhuzamosan új kút kiépítéséről gondoskodjanak. A beszámoló azt is megállapítja, hogy a szemétlerakóhely és szennyvíziszap-lerakó nem megfelelő helyen van, ezért ezt a jelenlegitől mintegy egy kilométerre kell telepíteni. A végrehajtó bizottság az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett, s megvalósításukra határozatot hozott. R. N. Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsa főtitkára vezetésével november 15. és 18. között látogatást tett Mexikóban a Hazafias Népfront küldöttsége. A delegáció megbeszélést folytatott Hernandez Haddad- dal, a kormányzó mexikói Intézményes Forradalmi Párt országos elnökségének titkárával, Pablo Gomez-zel, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt főtitkárával és Jorge Cruickshank- kal, a Szocialista Néppárt főtitkárával. A küldöttség látogatást tett a mexikóvárosi munkásegyetemen és tárgyalásokat folytatott a mexikói békemozgalom elnökségének tagjaival. A HNF Országos Tanácsának főtitkára venezuelai, kubai, ni- caraguai, és mexikói látogató körútját befejezve vasárnap éjjel hazaindult. Imre József szemészprofesszor születésének 100. évfordulója tiszteletére emlékülést rendeztek hétfőn a Pécsi Orvostudományi Eqyetemen. A centenáriumi megemlékezést dr. Boros Béla nyugalmazott egyetemi tanár tartotta meg, méltatva a világhírű tudós életművét. Imre Józsefet a világon elsősorban a szemhéjplasztika mesterének ismerték. Úttörő szerepet vállalt még az ideghártyaleválás és a szaruhártya-átültetés műtéti eljárásaiban is. Jegyzeteinek stílusa ma is példa arra, hogyan kell hallgatók számára írni. Korszakalkotóak kutatásai a belső elválasztásé mirigyekés a glaukoma összefüggéseiről is. Az Európai Szemorvos Társaság tiszteletére Imre József-dí- jat alapított, amelyet négyévenként az európai szemészkongresszus alkalmával ítélnek oda egy-egy fiatal orvosnak. 1923- ban került a pécsi Erzsébet Tudományegyetem szemészeti tanszékére. 1928/29. tanévben megválasztották az egyetem rektorává. Tankönyvein orvosnemzedékek nőttek fel. Az ünnepi tudományos ülésen előadásokat tartottak Imre József pécsi tanítványai — Takáts István egyetemi tanár és Halda Tamás adjunktus —, valamint Imre György, a budapesti II. számú szemklinika tanára, a világhírű tudós unokaöccse. * Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Balassagyarmaton, a városi pártbizottság székházában Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára fogadta, majd tájékoztatta a megye gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről, egészségügyi ék szociális ellátásáról. Sarlós István ezután felkereste a Balassagyarmati Kábelgyárat, majd programját Salgótarjánban folytatta. A megyei tanács nagytermében a Nógrád megyei politikai és társadalmi szervezetek vezetőinek, valamint a kulturális élet irányítóinak ak- tivaülésén időszerű társadalom- és művelődéspolitikai kérdésekről tartott előadást.
