Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-17 / 316. szám

Szállodarekonstrukció Pécs belvárosában Még több férőhely kellene? — Megmarad a Nádor kávéháza Eredeti tervek alapján A régi Pannónia ma Foto: Cseri L. A fűtési szezon első napján sűrű füst gomolygott Pécsett, a Kossuth Lajos utcában. Az em­berek lélegzetvisszafojtva talál­gatták, vajon mi ég. Kigyulladt a régi Pannónia? Aztán amilyen hirtelen jött, épp oly gyorsan tűnt tova a füst. Odabent az egykori játék­terem helyén megszelídült a tűz, amelyet a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat munkásai raktak, hogy elűzzék a hideget, és elfogyasszák az otthonról ho­zott elemózsiát. Az aknamélyítő emberei most is dolgoznak, a közműalagutat építik és az öreg falakat erő­sítik. A munka az előírt ütem­ben halad, a felújítás kevésbé látványos része a jövő év ele­jére befejeződik. Az aknamé­lyítők átadják a terepet a BÉV szakembereinek. A századforduló után épült Pannónia Szálló 1976-ban zár­ta be kapuit. A végleges dön­tés, amely biztosítja a felújí­táshoz szükséges költségeket, csak néhány évvel később szü­letett meg. Időközben átadták az új Pannóniát, ez azonban nem jelentett lényeges válto­zást, sőt, még a Hunyor Hotel belépésével sem enyhültek meg­felelően a megyeszékhely szál­lásgondjai. Különöse» a konfe­renciák, a különféle kongresz- szusok alkalmával jelentkeznek gondok. A Hunyorban szeptem­ber végéig több mint 2700 ha­zai és külföldi turistát fogad­tak. A 4700 vendégéjszakából 54 százalék a határainkon túl­ról érkezettek aránya. A megélénkült idegenforga­lom azonban nem csupán a szálláshelyek számának növe­lését sürgeti, de a minőségi vál­tozást is. Éppen ezért sokat je­lenthet az a 100 kétágyas, für­dőszobás szállodai férőhely, amely a Kossuth Lajos utcai felújítás során létesül. — Mikorra várható javulás? — A BÉV-vel kötött szerző­dés szerint 1987. december 31- ig befejeződik a Kossuth Lajos utcai épület teljes felújítása — mondja Varga Csaba, a Hun- garhotels pécsi szállodájának igazgatója. — A Pannóniát az eredeti tervek alapján állítják helyre. Megmarad tehát a sze­cessziós jelleg, ami sajátos han­gulatot kölcsönöz a létesítmény­nek. ‘— Ezzel kapcsolatban szó volt bizonyos szervezeti változá­sokról is. — Korábban arra gondol­tunk, hogy a Nádort és a fel­újított egységet közös recep­cióval működtetjük. Ehhez meg kellett volna szüntetni a Nádor kávéházat. Tekintve, hogy az ilyen jellegű vendéglátó helyek­ből mind kevesebb van az or­szágban, ezt nem tehetjük. Sze­repel a jövő évi terveink között viszont egy kisebb rekonstruk­ció. — Milyen lesz a felújított Pannónia? — Az épületen belül számos változást tervezünk. Lesz konfe­renciaterem, eredeti angol kocs­ma, ahol csapolt sört és olcsó ételeket mérünk és arra is ügye­lünk, hogy jól lehessen példá­ul beszélgetni. A Snack-bár reggeltől késő estiq lesz majd nyitva és az ételek java része a vendéq szeme láttára készül. A negyedik emeleten tetőterasz épül, az alagsorban éjszakai bár, de működik majd szauna és kondicionálóterem is a fel­újított szállodában. A külföldiek érdeklődése to­vább fokozódik Pécs és Bara­nya látnivalói iránt. Az idei év első kilenc hónapjában 20 szá­zalékkal többen töltötték az éj­szakát a Nádorban vagy a Pan­nóniában mint korábban. Még késő ősszel is érkeznek csopor­tok nyugati határainkon túlról. A régi Pannónia felújítására és berendezésére szánt 200 mil­lió forint minden bizonnyal jó befektetés. Ferenci Demeter Miért késett egy vizsgálat? ,Szagfalak” Az érintettek tiszta képet kapnak A szokatlannak tűnő meg­fogalmazás - szagfalak — aligha túlzás, hiszen akik a Kertváros felé mennek, gyak­ran már a felüljárókat kö­vetően szinte beleütköznek a bűzbe, ami néha oly „sű­rű”, hogy akár árnyéka is lehetne... Vagy a másik eset, a szennyvíztelep felől lassan, de szívósan terjedő pregnáns „illat", amely a légköri viszonyoktól függően hol az egész Kertvárost, hol Újmecsekalját, de néha a belvárost is beteríti, nem le­het szabadulni tőle, fancsali képű járókelők kutatják a „szabad levegőt”. A Megyei Tanács a pécsi „bűzviszonyokat” feltárni szándékozó vizsgálatot ren­delt meg az Országos Kör­nyezetvédelmi Intézettől. A „Helyzetelemző tanulmány készítése Pécs déli városrész bűzproblémájának komplex feltárásához (Pécsi Bőrgyár, Baranya megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat, Bl- VIMPEX Bőrgyárak Kereske­delmi Közös Vállalata, Sza­badegyházi Szeszipari Válla­lat Pécsi Keményítőgyára, Pécsi Vízmű szennyvíztelepe), a lokalizálás műszaki-gazda­sági lehetőségeinek megala­pozásához" — ezt a címet vi­seli az OKI-vizsgálat, amely várhatóan december elejére készül el. Előzményei természetesen a mai helyzetnek is vannak. Hogy a legelején kezdjük: hol volt még a sűrűn lakott kertvárosi rész, amikor elha­tározták a szennyvíztelep megépítését, mostani helyén. Akkoriban az Országos Épí­tésügyi Szabályzat előírásai is kevésbé voltak szigorúak, mint most, amikor kimond­ják: azokon a szennyvíztele­peken, ahol közvetlen iszap- kezelés is van, 500 méteres védőkörzetet kell hagyni. Ez persze a pécsi esetében messze nincsen meg. A vá­ros szerkezeti változásainak következtében ma már a Bőrgyár, a Baranya megyei Húsipari Vállalat, a BIVIM- PEX közös vállalata, a ke­ményítőgyár is jószerével Pécs közepébe került. Mind­ez persze bizonyos intézke­déseket követelt — már ami a veszélyes környezet hatá­sának némi csökkentését il­leti s a szennyvíztelepen megindult például a techno­lógia korszerűsítése —, de ezek csak kis lépések voltak s nem jelenthetnek meg­nyugvást, végleges megol­dást. A „nagy lépéshez" — értve ez alatt a bűzforrások vég­leges megszüntetését — másfél milliárd forint kelle­ne. Nincs. — Tudományosan eddig még nem bizonyított tény — hallottuk Kovács Lajostól, a megyei tanács építési osztá­lyának vezetőjétől —, hogy honnan és milyen veszélyes- ségű fertőző anyagokat hur­col magával a bűzfelhő, de mai tudásunk szerint ezt nem lehet kizárni. Erre a veszély­re tekintettel döntöttünk úgy, hogy senkire és semmire a továbbiakban nem várva, megrendeljük az OKI-tól a vizsgálatot: milyen anyagok, honnan, milyen intenzitással, milyen légköri viszonyok kö­zött, milyen fokú veszélyt je­lenthetnek a városra. A vizsgálatnak egyébként nemcsak a felsorolt cégek a célpontjai, hanem az egész ipari tömb, vagyis minden olyan üzem, ami „rácsatla­kozik” a Pécsi-vízre. — Mennyiben elkésett ez a vizsgálat? — Csak ki kell menni a környékre, körbenézni, hogy évek során mi minden tele- pült-épült a városnak erre a részére . . . Van bőven mit megvizsgálni, bonyolult a feladat, az üzemek teljes technológiáját szemügyre kell venni, elemezni, majd javaslatot tenni a megfelelő beavatkozásra. — Nem lehet, hogy éppen ez az oka a vizsgálat elké­settségének? — Képzeljük magunkat a vállalatok helyébe. Ha mondjuk négy évvel ezelőtt megcsinálja az OKI a vizs­gálatot s kiderül, hogy — csak példaképpen - adott vállalatnál 4—5 millióba ke­rülne a bűzforrás végleges megszüntetése, s a vizsgála­ta alapján erre a fejlesztés­re a vállalatok kötelezhetőek lehettek volna, el tudom képzelni: késleltetióh ezt az elemző munkát... De végül is: számolnunk kell ezzel a közömbösséggel, hiszen a különböző gyárak, üzemek szűkös fejlesztési lehetősé­geiket nem elsősorban a bűzforrások megszüntetésére igyekeznek felhasználni. Ez bizonyos fokig érthető is. — De nem elfogadható! Mert a bűz legalább annyira irritáló, mint az, hogy kibo­csátói egymásra mutogat­nak: nem én, hanem a má­sik három a fő forrása ... — Pontosan így van. Ide­gesítő már nagyon sokak számára ez a szinte vég nél­kül visszatérő gond s nem­csak azoknak, akik szagol­ják, hanem azoknak is, akik tenni akarnak ellene. Éppen ezt kell elérnünk: akit nem idegesít a megoldatlanság, erre rákényszeritsük. Nyil­vánvalóan az érintett cégek­nek, a város és a megye il­letékeseinek a vizsgálat be­fejezését követően le kell ül­niük egy asztalhoz, s a feke­te-fehér eredmények alapján ieketén-fehéren elmondani: mit szándékoznak tenni. — Mennyiben jelent köte­lezettséget az OKI-vizsgálat eredménye? — Alapot jelent a hatósá­gi kötelezésre. S ezzel élni is kell. — Jelentheti ez azt, hogy véglegesen lerendezhető a pécsi bűzgond? — Az a véleményem, hogy ez a gond véglegesen soha sem lesz megoldható. A bűz intenzitása, mértéke csök­kenhet, de abszolút megszű­nésével egyelőre nem szá­molhatunk. Erre szerintem pillanatnyilag senki sem tud garanciát vállalni. Vegyük csak a pénzügyi oldalát: a következő tervidőszakban Pécs fejlesztésére várhatóan rendelkezésre álló összegnek mintegy a felére lenne szük­ség ennek érdekében. Elkép­zelhető az ilyen méretű megosztás? Aligha ... Vagy­is Pécs ezt egyedül megolda­ni nem tudja s ez már nem akarat kérdése. Ezért szeret­nénk elfogadtatni a központi szervekkel (OTH, OVH), hogy vegyék át e gond meg­oldásának kötelezettségét vagy adjanak hozzá plusz­pénzt. — Végül is: mi megnyug­tatót mondhatunk? — Nem sokat. A vizsgálat befejezését követően — tehát még ez év decemberében — azonban már többet tudunk. Végezetül még egy ada­lék: új levegőtisztaság-védel­mi rendelet van kidolgozás alatt ezekben a hónapok­ban, ami újabb tükröt tart­hat a pécsi bűzprobléma elé: várható rendelkezései­nek miként felelnek majd meg a szándékolt intézkedé­sek. M. A. Befejezés előtt a „Lila ABC” Űj élelmiszerüzlet nyílik a Kertvárosban 7 millió forintos árukészlet — Éjszaka érkezik az új árú — Nyitás: november 29-én Közel 17 millió forintos költ­séggel — mintegy másfél év alatt — modern élelmiszerüzlet épült a Hajdú Gyula utcában. Az 1460 négyzetméteres léte­sítmény jelentős hányadát al­kotják a különféle raktárak, tá­roló és előkészítő helyiségek. Szerepük nem csupán a szoká­sos értelemben fontos, de azért is, mert a tervek szerint az el­adásra szánt áru nagy részét a helyszínen adagolják, csoma­golják. A munkát segítő gépek, be­rendezések egy része már meg­4. HÉTVÉGE érkezett. Miközben a BÉV szak­emberei az utolsó simításokat végzik a lilára festett épületen, odabent a falak mögött már folyik a szerelés, a berendezés. Közel a határidő: a Csemege Kereskedelmi Vállalat legújabb pécsi üzlete november 29-től fogadja a vásárlókat. Nyitáskor 7 millió forintos árukészlet áll majd rendelke­zésre. A pótlás naponta, még­pedig ha sikerül a szállítókkal megegyezni, éjszaka érkezik. Az új ABC-ben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy lehetőség szerint mindig friss élelmiszer, gyümölcs-zöldség kerüljön a fo­gyasztók kosarába. Remélhető­leg a választékkal sem lesz gond, mindezt 5 millió forint értékű gép és berendezés se­gíti. Többek között olyan ma­sinák, mint például a Berkei tí­pusú automata sonkaszeletelő, amely egyidőben több dolgozó munkáját is helyettesíti. A beszerzést és az élelmisze­rek tárolását könnyíti, hogy jelentős részüket előrecsoma­golva hozzák forgalomba. A hidegkonyhai készítmények, a gyümölcs és a zöldség, vala­mint a cukrász sütemények nyolcvan százaléka, a hentes­áru 30 százaléka kerül így elő­készítve a pultokra. Tőkehúst pedig csak előrecsomagoltat lehet majd vásárolni. A városrész legifjabb keres­kedelmi létesítményében közel fél százan dolgoznak majd. A 800 négyzetméteres eladótér­ben az élelmiszereken kívül ter­mészetesen más egyéb is meg­található, ami egy átlagos csa­ládban szükséges. A háztartási vegyiáruk mellett ott lesznek a polcokon a különféle üveghol­mik és a tányérok, bögrék is. A csúcsforgalomban egyszer­re nyolc pénztárgép működik, és ha megtörtént a bevásárlás, a büfében meg lehet inni egy kávét. A vásárlók kényelmét szolgálja az utcáról megköze­líthető üvegvisszaváltó. Ennek kialakításakor egyébként olyan apróságra is ügyeltek, hogy a várakozók nyakába ne folyjon az eső, a bejárat fölé színes műanyag ernyőt emeltek. F. D. Foto: Cseri László

Next

/
Thumbnails
Contents