Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-15 / 314. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 314. szám 1984. november 15., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szovjet pártmunkásküldöttség Baranyában / Lukács János tájékoztatóját tartja a megyei pártbizottságon Fotó: Cseri László Tájékoztatás a megyei pártbizottságon Látogatás a Dunántúli Tudományos Intézetben és a somberek! tsz-ben Ma a DN Vajszlón (Riportok a 6. oldalon). Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülé­sét november 15-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az MSZMP XIII. kongresszusának előkészítésével ösz- szefüggő tartalmi és szervezeti kérdéseket. Budapestre látogat a belga miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Wilfried Martens, a Belga Királyság miniszterelnöke. Magyar-indonéz tárgyalások Dzsakartában Losonczi Pál és Suharto elnök négyszemközti megbeszélése A pártmunka első vonalában Országszerte ezekben a na­pokban készülnek a kommu­nista közösségek a beszámoló párttaggyűlésekre. Jelentős ese­ménye ez a politikai életnek, hiszen az alapszervezetek a pártmunka első vonalában te­vékenykednek, a mindennapi élet kiszámíthatatlan, vagy elő­re várható kisebb-nagyobb történései, változásai közepet­te. A kommunisták a maguk posztján végzett munkájukkal válnak a társadalom hasznos tagjaivá, és hivatásuk gyakor­lása közben politizálnak, pél­damutatásuk ad hitelt meg­győző szavaiknak; nap mint nap a tettek és szavak össz­hangjával bizonyithatják állás- foglalásukat a párt politikája mellett. A minden év végén hagyo­mányosan ismétlődő beszámoló taggyűléseken teszik mérlegre az alapszervezetek a pártta­goknak ezt a komplex tevé­kenységét, magatartását; vizs­gálják, hogy a kommunista kö­zösség miként tett eleget fel­adatainak. Az idén különösen kiemelkedő e kommunista fó­rum jelentősége, mert a XIII. pártkQnqresszusra készülve öt esztendő számvetését végzik el a párttagok. A beszámoló párttaggyűlés az a kommunista fórum, amely leginkább alkalmas arra, hogy minden párttag — élve a szer­vezeti szabályzatban rögzített joaaival 'és kötelességeivel — kifejtse véleményét a párt po­litikájának megvalósulásáról, az alapszervezet munkájáról, benne a sajátjáról és társaié­ról; elmondja esetleg kételye­it, aggályait, kritikai észrevéte­leit; javaslatokat tehet a_ jö­vőre nézve. Minderre természe­tesen más taggyűléseken is mód van, csakhogy ott megha­tározza a témát, hogy éppen mi szerepel a napirenden. A fő kérdés, amelyre minden alapszervezetnek választ kell adnia ezeken a fórumokon: hogyan valósították meg a XII. kongresszus határozatait. A munkahelyi közösségekben konkrétan kell vizsgálni, miként tudtak eleget tenni a két leg­fontosabb célkitűzésnek: a népgazdaság egyensúlyi hely­zete javításának és az életszín­vonal megőrzésének. Ez az ér­tékelés nem válhat rutinszerű­vé, hiszen minden munkahelyen más és más tartalma van, és nagyon sok közösségben az elmúlt öt esztendőben jelentős változásokhoz kellett igazodni a mindennapi tevékenység so­rán. Természetes, hogy a pártve­zetőségek beszámolói, és az ezt követő vita személyre szóló értékelést is ad. Nem formá­lisan, hiszen egy-egy kommu­nista öt esztendei tevékenysé­gét nem lehet azzal mérni, hogy például hányszor szólalt fel a taggyűléseken. A kom­munisták megítélésében az a legfontosabb mérce, hogy kör­nyezetükben miként képviselik a párt politikáját. Ez pedig a legátfogóbban értelmezendő, vonatkozik még arra is, hogy kinek-kinek van-e bátorsága fellépni egy-egy helytelen in­tézkedés ellen, vagy éppen van-e bátorsága elismerni, hogy ő maga miben tévedett. A párttagoknak a közösség érdekében kifejtett tevékeny­ségét kell mérlegelni, mert a párt ereje a kommunisták egy­séges cselekvésében rejlik. I. E. A Baranyában tartózkodó Borisz G. Vlagyimirov, az SZKP KB Tudományos és Oktatási Osztály helyettese vezetője ve­zette pártmunkásküldöttség, melynek tagjai, Féliksz M. Ru- gyics, az Ukrán KP tudomá­nyos és oktatási osztályának vezetője, Nyikita P. Vascsekin, a Brjanszk megyei PB osztály- vezetője, Borisz Ny. Besszonov, az SZKP KB tudományos és ok­tatási osztályának konzultánsa és Vlagyimir D. Dorohin, az SZKP KB külügyi osztályának referense és a kíséretükben le­vő Knopp András, az MSZMP KB helyettes osztályvezetője tegnap délelőtt látogatást tet­tek a megyei pártbizottságon. Lukács János, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára fogadta a vendé­geket. A szívélyes elvtársi és baráti köszöntő után megyénk első titkára ismertette a me­gyében dolgozó emberek mun­káját, s annak eredményeit. Beszélt hazánk közelgő két nagy eseményéről, a XIII. kongresszus előkészületeiről és felszabadulásunk 40. évfor­dulója ünnepségeinek jelen­tőségéről. Ehhez fűzte a kong­resszusi munkaverseny kibon­takozását üzemeinkben, válla­latainknál. Baranya arculatát iparának, mezőgazdaságá­nak, élelmiszeriparának, keres­kedelmének felvázolásával mu­tatta be megyénk első titkára. A termelő üzemek és a mező- gazdaság kimagasló produk­tuma a szellemi tőke és a kö­zös gondolkodás és cselekvés eredménye — mondotta Lukács elvtárs. A továbbiakban a tu­dományos és kulturális élet in­tézményi ellátottságáról, az eredményes kutatómunkáról, majd az irodalmi és művészeti élet regionális szerepéről tájé­koztatta a vendégeket. Bemu­tatta Baranyát, mint nemzeti­ségi megyét, ahol a délszlá­vok, németek a magyar lakos­sággal példás együttélésben végzik napi tennivalóikat. A tájékoztató után a szov­jet vendégek számos kérdésére adott választ Lukács János. A szovjet pártmunkások lá­togatásának következő állo­mása az MTA Dunántúli Tudo­mányos Intézete volt. Dr. Enye- di György főigazgató ismertet­te az Intézet és a Pécsi Aka­démiai Bizottság szervezeti fel­építését és a kutatók munká­ját. A jelen kutatási fő témája — mondotta — a településfej­lesztés, amelyben hat tudo­mányágra, a közgazdaságtan­ra, a gazdaságföldrajzra, a közigazgatási hagyományok feltárására, a szociológiára, a néprajzra hárul számos fel­adat. Beszélt egy fontos témá-. ró!, nevezetesen a környezet- védelem társadalmi problé­máiról, annak jogi, közgazda- sági és szociológiai kutatásá­nak fontosságáról. Fodor Ist­ván, az Intézet párttitkára a pártszervezet életéről, tevé­kenységéről, a tudományos, a közéleti aktivitás növeléséről, munkatársaik ideológiai érdek­lődéséről adott pozitív képet vendégeinknek. A szovjet pártmunkásküldött­ség délután Knopp Andrásnak, az MSZMP KB osztályvezető­helyettesének és Rajnai József­nek, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága titkárának kí­séretében látogatást tett a sombereki termelőszövetkezet­ben, ahol Devecseri József, az MSZMP Mohács városi Bizott­ságának titkára és Gaszler Jó­zsef elnök köszöntötte a dele­gációt. Gaszler József részlete­sen ismertette a közös gazda­ság fejlődését, termelési ered­ményeit és terveit. Ezután a vendégek megnézték a szövet­kezet üzemrészeit. Baranyai látogatásuk ezzel fejeződött be. A szovjet pártmunkáskül- döttséq oz esti órákban vissza­utazott Budapestre. A várakozásnak megfelelő jó légkörben kezdődött az El­nöki Tanács elnökének indo­néziai látogatása. A keddi fo­gadtatás, amelyen az államfő mellett az alelnök is jelen volt, az első megbeszélésen kiala­kult szívélyes légkör, a sajtó­ban a magyar államfő látoga­tásának biztosított nagy terje­delem egyaránt arra utal, hogy indonéz részről is nagy fontos­A környezetvédelmi szakér­tők kétnapos KGST-ülése no­vember 14-én Pécsett véget ért. A rangos eseményen aka­démiák, közgazdaságtudomá­nyi, gazdaságmatematikai, szo­ciológiai, terület- és városfej­lesztési, életszínvonal- és mun­kaügyi kutatóintézetek szak­emberei vitatták meg a kör­nyezetvédelem-tervezés és -irá­nyítás közgazdasági kérdéseit. Küldöttséget delegált az NDK- beli Környezetvédelmi Kutatá­ságot tulajdonítanak a tárgya­lásoknak. Ezt részben az magyarázza, hogy Losonczi Pál személyében először látogat el magyar ál­lamfő Indonéziába. Emellett, mint az egyik angol nyelvű fő­városi újság, a Jakarta Post rámutat, Indonézia most álta­lában is intenzívebb kapcsolá­si Központ, a Varsói Környezet­alakítási Intézet, az MTA Re­gionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intéze­te. Az utóbbi az e témában dolgozó hazai intézetek, cégek kutatómunkáját fogja össze. A résztvevők két napon át elsősorban arról tanácskoztak, hogy a szennyező termelő he­lyeket miként lehetne gazdasá­gilag is érdekeltté tenni ab­ban, hogy törekedjenek a ha­tékony környezetkímélésre. Az elkövetkező év feladatait megjelölő jegyzőkönyv aláírá­sára a pécsi akadémiai szék­házban került sor. Az ünnepi eseményen megjelent dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A dokumentumot Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Szov­jetunió képviseletében G. Krisz- tev, I. Griger, A. Poczobutt- Odlanicki, dr. Fodor István, M. Haacken, K. Goiman írta alá. A közgazdászok és szocioló­gusok megegyeztek abban, hogy a környezetvédelem új­szerű tervezésével, irányításá­val foglalkozó ajánlás-gyűjte­ményt egyeztetik az egyes or­szágok vezető intézeteivel, újabb bázisanyagokat dolgoz­nak fel, majd Cottbusban meg­vitatják a zárójelentés-terveze­tet. Ezt követően véleményezés­re, végső elfogadásra küldik el a Varsói Környezetalakítási In­tézetnek, valamint a KGST Tit­kárságnak. Cs. J. Nagy István A jegyzőkönyv aláírásával ért véget ä PAB-székházban a KGST környezetvé­delmi tanácskozása. Erb János felvétele (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött a KGST > környezetvédelmi tanácskozás Jegyzökönyv-aláírás a PAB-on

Next

/
Thumbnails
Contents