Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-14 / 313. szám
Dunántúlt napló 1984. november 14., szerda Fin Tollseprtí Péntek esti randevú w Érdemes: ... meghallgatni Illyés Kingát. Mert, ahogy Szilágyi Domokos mondta és írta egyszer: „Illyés Kinga tud valamit..." Mit tud ő? Szilágyi Domokos szerint fölfedezi a versben az élő beszédet, amelyben benne lüktet a legősibb mozgásforma: a ritmus. Éppen ezért érdemes meghallgatni őt este 7 órakor a pécsi Ifjúsági Házban. * ... „fogyasztani” a Friss zöld- ségek-et: holnap este ugyanis ezzel a címmel négy együttes lép föl, négy stílust képviselve, ugyancsak az IH-ban, 19 órakor. A „Friss zöldségek" című est az MHV Bravo lemezmárkájának exkluzív koncertbemutatója lesz. * ... megnézni a Budapesti Belvárosi Ifjúsági Ház bemutatkozóját, melyre a DOZSÓ-ban kerül sor Pécsett, november 24- én, 16 órától. * ... jelentkezni a színházjáró autóbuszra, amely legközelebb november 25-én indul, ezúttail Kaposvárra. Peter Weiss: Ma- rat/Sade c. drámáját láthatják, akik fölférnek a buszra; az autóbusz délelőtt 10 órakor indul a Kossuth térről. A járatra1 a DOZSÓ-ban lehet jelentkezni. * ... érdeklődni az IH új sorozata iránt, amely e hónapban indul „Holnap” címmel. Itt a hazai és az egyetemes jövőkutatás eredményeit szeretnék bemutatni, a jövővel kapcsolatos elképzeléseket ismertetni, neves meghívottak segítségével. A sorozat első estjére november 22-én, 19 órakor kerül sor, vendég Kuczka Péter, a kelet-európai sci-fi „pápája". felhívási „32000 tanuló a városért” Pécs és hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége Pécs városi Elnöksége a városi tanács művelődési osztályával együtt társadalmi munkaakciót hirdetett meg általános és középiskolásoknak. A meghirdetők célja, hogy hozzájáruljunk a város és a város- környék tisztábbá, esztétikusabbá tételéhez. A társadalmi munkát már októberben el lehetett kezdeni, s ennek ütemezése júniusig tart, így hát még mindig jelentkezhetnek iskolák a KISZ Pécs városi Bizottságán (Pécs, Rét u. 4. T.: 15-292). Tanév végén, amikor a „32 000 tanuló a városért” akciót értékelik, a legeredményesebben dolgozók jutalmat kapnak. Rovatszerkesztő: DUCSŰ CSILLA Másodszor rendezték meg a Misina étteremben a Péntek esti randevút. Havonta egyszer, egy pénteki napon, délután öttől este tízig szeszmentes ifjúsági szórakozóhely- lyé alakul át az étterem és a presszó, ahol vendéglátóipari tanulók sütnek-főznek, keverik az italokat, turmixokat, s ők is szolgálják föl. Fiatalok látják vendégül a fiatalokat, s mindig kínálnak különlegességeket. A múlt pénteken a presz- szórész teaházzá alakult, ahol mindenki maga készíthette el a teáját, hacsak nem valamilyen különlegességet kért, például svéd, alpesi, holland vagy francia, brazil teát. A svéd tea receptjét meg is adjuk: a teafüvet leforrázzuk tejjel, öt perc múlva leszűrjük, majd reszelt gyömbérrel íze1985-re szóló autóstopos igazolvány a nyeremény Az elmúlt hónapban indulta Fiatalok oldalának rejtvénypályázata, s örömmel mondhatjuk, hogy az első feladványra nagyon sok válasz érkezett. A helyes megfejtés a következő volt: Andrew Lloyd Webber; Starlight (Csillagfény) Express. Sajnos, nagyon sokan azzal rontották el, hogy Webber utolsó műveként a „Macskák”-at jelölték meg. Első rejtvényünk nyertese Ács Árpád (Komló, Április 4. u. 11/A) volt; két jegyet kapott Cseh Tamás november 24-i „Jóslat” című koncertjére. Mint már ismertettük, a pályázaton minden 30 év alatti fiatal részt vehet; csak azokat a megfejtéseket fogadjuk el, amelyeket az újságból kivágott szelvényen küldtök be. A sorsolás a következőképpen történik: sítjük. Bár árakat nem szokás írni, meg kell jegyeznünk, a melegszendvicsek nagyon olcsók, mindössze hat forint egy velős szendvics. Nagyon finomak a kevert — természetesen alkohol nélküli — italok, például az Ámor cocktail, vagy az Orange egg-nogg, s a különböző turmixok. S műsorokkal is szórakoztatják azokat, akik fölmennek a Misinára. Legutóbb eljöttek a soproni Széchenyi Gimnázium diákjai is, akik az ősi diákvárosok találkozóján bemutatott egyik soproni diákhagyományt adták elő; volt rajzfilmvetítés, zene, tánc; táncbemutató és break- bemutató. Képeink a november 9-i Péntek esti randevún készültek. Fotó: Läufer László a beérkezett első tíz helyes megfejtés beküldői közül sorsoljuk ki a nyertest. Második rejtvényünk beküldési határideje november 30-a! A nyeremény: egy 1985-re szóló autóstopos igazolvány, melyet az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltsége ajánlott föl. A borítékra írjátok rá: „Fiatalok”! A második feladvány: Kit ábrázol a kép? (Teljes nevet kérünk): ................................................................ M ilyen, nálunk nemrégen bemutatott film címszerepét játszotta? ................................................................................... K i a film rendezője? ................................................................ A megfejtő neve: ........................................................................ Életkora, foglalkozása: ............................................................. Pontos cime, ha van, telefonszáma: ...................................... Rejtvénypályázat! A „Jóslat" embere Kesernyés humorú, gazdag dallamvilág Beszélgetés Cseh Tamással Bereményi Géza-Cseh Tamás: Jóslat című műsorát nemrégen hétszázan nézték meg a Nevelési Központban. Cseh Tamás előadásában gondosan megszerkesztett, kesernyés humorú, gazdag dallamvilágú képzeletbeli utazásban volt részünk. A szerzőpáros sikerének titka abban rejlik, hogy egy egész nemzedék közérzetét, életérzését fejezik ki dalaik. Sikerük szociológiai hátterét Csengey Dénes nemrég megjelent könyve tárja fel. — Milyen érzés volt a nyomtatott tükörbe nézni? — kérdeztük az énekest. — Csak az elejét olvastam el a könyvnek, azt nagyon jónak tartom, de a rólunk szóló résznél abbahagytam az olvasást, mert olyan lett volna, mintha a saját tükörképemet nézegetném. — A „Jóslat" rendkívül plasztikus képei nem a te festői hajlamod termékei? — Nem. Én csak énekelek. Ezek az absztrakt képek a szövegíró, Bereményi Géza látomásai. Az Antoine szeméből kifutó, majd oda visszatérő utak, Desiré kismutatóra és nagymutatóra osztódása, a nyolcvanas évek mint fehér botos vándorok — mind az ő ötletei. — Kevesen tudják, hogy akár festő, akár tanár is lehetnél, hiszen mindkét diplomát megszerezted. — Egyszer majd valószínűleg visszatérek mindkettőhöz. — Néhány éve Egerben, a várjátékok idején, színészi vágyaidról beszéltél. Ma is színész akarsz lenni? — Ma már nem. Bár most éppen szerepelek egy Shakespeare-műben, szonetteket adok elő, mégis úgy érzem, egy igazi, nagy szerep elképzelhetetlen számomra. — Szövegirásra még sohasem gondoltál? — Bereményi Gézával Jjarát- ságunk megszakadt, ez az utolsó közös munkánk. Nem lennék képes ezek után se más szövegeinek az éneklésére, se Tóth László felvétele saját szövegek írására. Géza veretes sorai pótolhatatlanok. — Antoine-t -s Desiré-t, egykori lemezeitek állandó főszereplőit gyakran azonosították veletek: találgatták, ki kinek az alteregója. Nem ismersz rá Desiré-ben hajdani önmagadra? — Erőszakolt lenne minden azonosítás. Ők két teljesen önálló személyiség, saját életük, történetük van. — Előadásodon nem látszik barátságotok válsága, magabiztosabb vagy, mint bármikor korábban. Már nyoma sincs bocsánatkérő mosolyodnak, megtorpanó dallamaidnak. Ma este vidám emberként érkeztél közénk, összekacsintottál a nézőkkel, rájuk nevettél, ha a konkrét szituációkba bújtatott általános figyelmeztetésekre fölkapták a fejüket. Dalaid áradóak, hullámzóak, néhol záporként ostorozóak voltak. — Valóban határozottabb- nak érzem magam. — Régen mosókonyhákról, munkásszállókról énekeltetek, most felemeltétek tekinteteteket, és a kis- és nagypolgári életformáról, a falusi, dunnába bújó idillről és a jegesmedvebőrös villák világáról mondjátok el a véleményeteket. Megváltozott az életetek? — Ez nem a mi életünk. Másokkal megtörtént dolgokról szólunk. A munkásszállósztori például éppen egy pécsi uránbányász meséje. — Korábbi dalaitok a múlt iránti nosztalgiát fejezik ki, egy egész nemzedék életérzését. Ma hogyan látjátok ezt a múltat? — A meddő önsiratásnak vége, a jövőt kutatjuk lemezünkkel. A félelem és a szorongás a reménynek és a jövővárásnak adta át helyét. Szily Éva Egyszerűsítsünk! Többször szóvá tettük, hogy helyesírásunk egyik nehézsége a bonyolultság, a sok szabály és az azok alóli kivétel. Néha ellentmondásokkal is találkozunk. Ezek közül emelünk ki egyet. Az 1954-es Szabályzatnak az egybe- és különírásról szóló 141. pontja utolsó mondatában ezt írja elő: „Olyan szó- kapcsolatot tehát, amely öthat szótagnál többől áll, lehetőleg már ne írjunk egybe.” E szabállyal teljesen ellentétes a Helyesírási tanácsadó szótárban közölt javaslat: „Két egyszerű szóból álló ösz- szetételt sohasem kötőjelezünk, akárhány szótagú (pl. kandeláberkovácsoló, alumi- niumbáfiyászat)." A példaként említett mindkét szó nyolc szótagú, a Szabályzat szerint tehát nem kívánatos az egybe- írása, míg az utóbbi szabály az egybeírást kötelezővé teszi. De más hibák is adódnak az általunk kiragadott mondatszerkezetben. A „ne Írjuk egybe" ige felszólító módban áll, a főmondat tehát felszólító értelmű, s ezért a mondat végére — a 345. pont alapján — felkiáltójelet kell tenni, holott itt pont szerepel. Azt is szóvá kell tennünk, hogy az idézett két mondat éléről hiányzik az „a” határozott névelő. Ennek kitételével határozottabbá válnék a tárgy, s ekként természetesen tárgyas igeragozást is kellene használni. A magunk részéről tehát így javasolnánk a 141. pont újrafogalmazását: „Az olyan szókapcsolatot tehát, amely öt-hat szótagnál többől áll, lehetőleg már ne írjuk egybe I” Mostanában nagyon elterjedt szónoki megnyilatkozás feltételes módú igével kezdeni a beszédet: „Szeretném még elmondani .. .”, „Szeretnénk megmutatni . ..”. Nos, mi is ebbe a hibába estünk, mert ezt írtuk: „...így javasolnánk” — javasoljuk helyett. Ezt a hibát valójában azért követtük el, mert az általunk mondottakat csak a 141. pont megtartása esetére javasoljuk. Reméljük azonban, hogy ezt a pontot megváltoztatják, és végre tiszta vizet önt a pohárba a Helyesírási Bizottság az egybe- és különírás kényes kérdésében. Helyesírásunk egyszerűsítése érdekében hozzánk hasonlóan foglal állást a Typographia című folyóirat novemberi száma. Ebben az „Egyszerűsítsük helyesírásunkat!" című cikk szerzője (S. D. L.) ismerteti a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület korrektorszakköre közvéleménykutatási kérdőívét, amelyet 24 budapesti, 22 vidéki nyomda, 26 kiadóvállalat és 34 más intézmény címére küldöttek meg. A kérdőpontok közül most csak a tárgykörünkkel kapcsolatosat, vagyis az egybe- és különírás problémáját vettük elő. A kérdés így hangzott: „A háromelemű (három szóból álló) szóalakulatokat 6 szótagig egybeírjuk, 6 szótagon felül kötőjelezzük őket. Például: földtulajdonviszony (6 szótag, 19 betű) - földtulajdon-különbség (7 szótag, 21 betű). Elméleti megokolás: a szóhosszúság, a könnyebb olvashatóság. Kérdés: Egyetért-e azzal, hogy ne használjunk kötőjelet a háromelemű szó- összetételekben? „Igen"-nel 282 (54,6%), „nem"-mel 234 (45,5%) válasz érkezett. A kettő közötti különbség nem éri el a 10%-ot. Dúl tehát a vita. A Helyesírási Bizottság minden bizonnyal állást foglalt már e kérdésben is. Az új döntéseket is tartalmazó helyesírási szabályzat közzététele azonban mindjobban késik. Ha pedig egyszer mégiscsak megjelenik, elsajátítására, alkalmazására türelmi időt kell kiszabni a toliforgatók számára. Tóth István dr. I
