Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-12 / 281. szám

6 Dunántúlt Tlgplo 1984. október 12., péntek Fogyasztok fóruma Pécsi utcák - hires emberek Versenyben a Kiváló címért Hétfő délelőttt 11 óra. A Ba­ranya megyei Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat egyik legna­gyobb üzletében, a 7-es szá­mú ABC-ben mintegy 50 vá­sárlót számolok. Többségük a közelben - a Szliven környé­kén lakó háziasszony, de akad olyan is, aki éppen csak erre jár és beugrott valamiért. A polcok között néhány fér­fi is sétál. Láthatóan ők a ta­nácstalanabbak. Az átlagos hétköznapi forgalomban nincs tolongás, tülekedés, sorbán- állás a pultok, vagy a pénz­tár előtt. Az embereket leköti a vásárlás és ügyet sem vet­nek a feliratra, amely a bejá­rat mellett hirdeti, hogy itt a Fogyasztók Kiváló Boltja cí­mért versenyeznek. Fura egy verseny ez, ahol épp a döntnök nem szerepel! Már vagy öt perce figyelem a távozókat, de még senki sem nyúlt papírért, hogy segítsé­gével szavazzon: milyen a. ki­szolgálás, a vásárlási körül­mények? Eléggé udvariasak-e a bolti dolgozók? Megfelelő-e az üzlet és környékének tisz­tasága? Pedig van vélemény: Hor­váth Leona nyugdíjas tanár: — Verseny? Nem hallottam róla. — Szívesen jár az üzletbe? — Igen. Nagyon udvariasak, az előbb is idejött az egyik el­adó és felhívta a figyelmem egy újdonságra. Jóleső érzés. Dr. Kovács lenőné szintén nyugdíjas, éppen végzett a bevásárlással. — Milyen osztályzatot adna a boltnak? — Csupa ötöst, elsősorban a jó ellátás miatt. Simon Istvánná házfelügyelő, a törzsvásárlók egyike: — Mindig megkapom, amit akarok. Általában dél felé jö­vök és mindig az első pénz­tárnál fizetek. — Tud a versenyről? — Hallottam valamit. — Szavazott is? — Azt nem I Futó Kálmán a mentőszol­gálatnál dolgozik. Véletlenül járt csak erre, a postán akadt dolga, gondolta, beugrik egy pillanatra, hátha kap olyasmit, amit másutt hiába keres. — Sikerült? — Amit eddig szerettem vol­na, ázt nem. Van egy kétéves kislányom, állandó gond a mosószer és az öblítő. — Más? — Olcsóbb marhahús kel­lett volna, de nincs. — Sajnos, mindig az fogy el először — mondja Kerner Ödönné boltvezető-helyettes. - Egyébként is nagy gondunk, hogy kicsi a raktár, már a göngyöleget is kénytelenek vagyunk az utcán tárolni. A vállalat egyik legnagyobb forgalmú üzletében két mű­szakban 42-en dolgoznak. Hogy munkájuk alapján ki- érdemlik-e a Kiváló címet, ar­ról a fogyasztók döntenek. Ferenci D. Képünkön balról Kálmán Ferenc, a Pannónia étterem föszakácsa az elkészített hidegtálat szer­vírozza. Jobbról Ordonics Árpád, a Nádor étterem konyhafőnok-helyettese készíti az ebédnek valót Két szakács, hat étel- különlegesség Olcsó húsételek receptje vé­gett kerestük tehát föl Kálmán Ferencet, a pécsi Pannónia Szálló konyhafőnökét, valamint Ordonics Árpádot, a Nádor ét­terem konyhafőnök-helyettesét. A két névnek rangja van a szakmában. Kálmán Ferenc 1968 óta dolgozik. Mindjárt a Vendég­látóipari Szakiskola után a pa­tinás Nádorban kezdte a szak­mát, majd a Minaret étterem, a régi Pannónia, utána 1976 óta az új Pannónia konyháján főz. Főszakács lett, s recept­gyűjteményéből három olcsón, gyorsan elkészíthető ételkülön­legességet ajánl: Metélt húscsíkok hazaiasan: négy szelet sertéshúst vékony csíkokra vágva forró zsírban hirtelen (5—6 perc) kisütünk, ráfonnyasztunk egy fej kariká­ra vágott hagymát, egy csíkok­ra vágott zöldpaprikát, esetleg egy-két fej gombát. Sóval- borssal ízesítjük, majd tejfölt és tárkonyt rakunk rá. Sepsi máj: kevés májat nyer­sen szalonnával tűzdelünk, majd 5—6 percig elősütjük. Fokhagymával, pirosarannyal, karikára vágott uborkával kész­re pároljuk, sózzuk, borsozzuk. Kóbor pecsenye fűszeresen: sertéstarjából vékony szelete­ket vágunk, 5—6 percig elősüt­jük. Sózzuk, borsozzuk, papri­kázzuk mindkét felét, majd fok­hagymás zsírban tovább párol­juk. Sűrű palacsintatésztái ké­szítünk, beleszeletelünk egy zöldpaprikát. Aztán ezt a tész­tát ráöntjük az elkészített hús­ra. Fedő alatt még tíz percig pároljuk. Mindhárom étel 20—25 perc alatt elkészíthető. Ordonics Árpád, a Nádor étterem konyhafőnok-helyettese tanulóként 1969-ben kezdett dolgozni a mostani munkahe­lyén. Mint szakács 1972-ben került a konyhára. Négy évvel később kinevezték konyhafő- nök-helyettesnek. Szívesen főz tájjellegű ételt. A következő ételeket javasolja a vasárnapi asztalra: Bogod; sertéspecsenye: egy szelet szalonnát csíkokra vág­va megpirítunk, ehhez adunk 15 deka szintén csíkokra vágott sertésmájat. Sózzuk, borsozzuk, fokhagymázzuk. Hozzáöntünk három felvert tojást. Közben sütünk négy szelet sertéstarját és’ ráöntjük az előbb elkészített mártást. „ Misina-szelet: sertéstarját fél órán át fokhagymás tejbe áztatunk. Aztán paprikás liszt­be forgatva kevés zsírban ki­sütjük. Pulykamell gombával csőben sütve: kivert pulykamellfiié sze­leteket megtöltünk előzőleg fűszeresre párolt gombával. A hússzeleteket felcsavarás után sózzuk, majd alufóliába csavar­va sütőben egy óra hosszat sütjük. Tálalás előtt kicsoma­goljuk, majd a tetejére egy szelet sajtot olvasztunk. Mind a hat recept szerint ké­szült étel kevesebbe kerül, mintha a család a szokványos rántotthúst enné burgonyával. Egy-egy étel négy személyes, és ára 80—100 forint között van. Adóm Erika A vevő kérdez ­az FMT válaszol L. P. pécsi lakos véleménye szerint hibás, rossz konstrukciójú fotelokat vásárolt, mert a gör­gők kétnapi használat után ki­törtek. Az üzlet a hibát kijaví­totta, de a garanciális időn be­lül további három alkalommal kitörtek a görgők. Ezek után a további javításhoz nem járult hozzá, mert úgy látta, hogy a ja­vítás eredménytelen. Helyesen járt-e el a vásárló? A fennálló rendelkezések értel­mében a vásárló akkor kérheti a termék kicserélését, ha azt öt esetben javították ugyanazzal a hibával és ismét meghibásodott. Ezt a rendelkezést bútoroknál darabonként kell figyelembe ven­ni, amennyiben a vevő minden egyes bútordarabhoz külön jót­állási jegyet kapott. A javítást végzőnek kell arról nyilatkoznia, hogy a bútor cseréje indokolt-e. • Amennyiben ilyen nyilatkozatot nem hajlandó adni, akkor a KERMI szakvéleményét kell kikér­ni, ahogy ez a jótállási jegyen tel van tüntetve. A KERMI szak- véleményét az eladó köteles el­fogadni. * Pécshez 27 kilométrere, Szaván lakunk, ahol hetek óta nem ka­punk kenyeret a boltban. Nyolc gyermekem van és nagyon jó étvágyúak, így kénytelen vagyok a kenyeret számukra Pécsről ha­zavinni. Ez viszont nem olcsó, mert a busz oda-vissza 57 forint­ba kerül. Szeglet Józsefné, Szava, Kossuth u. 93. * Vásároltam két doboz füstszű­rös Kossuth cigarettát. Amikor otthon felbontottam, csodálkozva vettem észre, hogy az egyik do­bozból öt szál hiányzik és a meglévők közül egy törött. Hiába vittem vissza a vásárlás helyére, a mázaszászvári Müller-kocsmá- ba, az eladó nem cserélte ki. Török József, Mázaszászvár, Nefelejcs u. 2. Merre mozog a mozgó bolt? # Aruház a buszban Nemrég elindult a Mecsek Füszért mozgó ABC-áruháza, s ezzel -70 baranyai falu áruellá­tása javult. A mozgó boltot a Mecsek Fü­szért pécsi fiókja irányítja. Ma­ga a kocsi a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat tulajdona, s vele közös érdekeltség alapján alkalmazzuk. Az árukészletet a Mecsek Füszért biztosítja. A mozgó bolt kizárólag háztartási és vegyicikket árusít önkiszolgá­ló formában. A cikklista össze­állításához a sokéves tapaszta­lat adta az elvet, így az áru többsége mosószer, mosogató- szer, háztartási tisztítószer, és többféle testápoló, festék, no- rinbergi és ABC-áru. Az autóbusz hétfőtől pénte­kig járja kijelölt területét. Moz­gási körletét útitervben szabá­lyozzák, s ezt a tervet ponto­san betartják. Példaképpen a települések lélekszámára, ill. az áruellátás szempontjából is távolabb eső fekvésre felsoro­lunk néhány községet, ahová a kocsi rendszeresen jár: Szűr, Szebény, Feked, Kisszentmár- ton, Szellő, Sátorhely, Matty, Pócsa, Homorúd. Az autóbusz falvanként mint­egy 2 órát tölt el. A lakosságot falragaszon értesítjük érkezé­sünk időpontjáról. A program­összeállítás legfontosabb elve, hogy a mozgó ABC-bolt olyan településeket látogasson meg, ahol — véleményünk szerint — hóztartási-vegyiáruból a köz­ségben lévő bolt kínálata — sokféle okok miatt — hiányos. Ilyen ok a bolt mérete, felsze­reltsége, raktározási lehetősé­ge, készletgazdálkodási feltéte­lei, szakképzett munkaerő hiá­nya, Az autóbusz minden reggel a Mecsek Füszért pécsi fiókjától indul és oda is érkezik meg es­ténként. Hetente egy alkalom­mal tölti fel külön erre a célra létrehozott kézi raktárát, ahová a nagyraktárból megrendelt árut helyezik el. Minden alka­lommal innen történik a bolt napi feltöltése. Arató Márton igazgatóhelyettes Bem apó Talán egy nép fiai sem tisz­telik annyira Bem József tá­bornokot, mint mi, magyarok. Honfitársai annak idején, az 1830-as években Párizsban élő lengyel emigránsok, „a haza elárulójának és ellensé­gének" kiáltották ki, s előbb párbajra hívták ki, majd két­szer is rálőttek. Ö azonban, ahogy később Osztrolenlcánál sem fogta hatvan ágyú tüze, most is megmenekült. Bem apó, teljes nevén Jó­zef Zachariasz Bem 1794. már­cius 14-én Tarnow városában született. Bem József már gyermekko­ra óta katonai pályára ké­szült. 15 évesen beíratják* a varsói tüzér- és mérnökkari katonai középiskolába, majd az ugyanilyen jellegű főisko­lát végzi el. 18 éves, amikor tüzér főhadnagy a danckai (ma: Gdansk) erődben. 1830-ban Varsóban kitör a forradalom, s a szejm I. Mik­lós cárt megfosztotta a len­gyel tróntól. Bem rövidesen Varsóba érkezik, és az egyik könnyűlovasüteg alezredese­ként részt vett a fővezér által is „leggyalázatosabb ütközet”- nek nyilvánított osztrolenkai csatában, és — bármily pa­radoxonnak látszik — Bem fé­nyes győzelmét aratott a ké­sőbb bekövetkezett vereség el­lenére is. A csatavesztés után ekként fejezte be jelentését a fővezér: Finis Poloniae! (Vége Lengyelországnak!) Hiába éne­kelték a megtépázott hadse­reg alakulatai a Nincs még veszve Lengyelország I című dalt, a fölégetett Varsó után mindenütt fölszámolták a len­gyel ellenállást. Bem az őt jellemző derűlá­tással továbbra sem mondott le hazája megmentéséről. Lip­csébe, Párizsba, Portugáliába megy légiókat szervezni, de eredménytelenül. Az 1848-ban Európa-szerte kitört szabadságharcokban Bem is szerepet kért. Október­ben az ostromlott Bécs megmentésére sietett. Majd Kossuthnak ajánlotta fel szol­gálatát. Kossuth és hívei előtt eleinte nem keltett kellemes hatást a kistermetű, sebekkel borított ember. Az erdélyi front­ról azonban egyre-másra ér­keztek a lehangoló jelensé­gek, s ezért Kossuth 1848. de­cember 1-én kelt kiáltványá­ban az erdélyi hadsereg fő- parancsnokává nevezte ki „a vitézségéről, hadvezéri tehet­ségéről históriailag ismert Bem tábornokot”. A székelyek, akik csakhamar megszerették Bem apót, szin­te babonás tisztelettel és ra­jongással követték őt a csata­téren még a legveszélyesebb helyzetekben is. Számos diadal fűződik a nevéhez. 1849. július 31-én azonban Bem elképzelt csataterve nem vált valóra: a segesvári csata­téren ő és megmaradt' csapa­ta menekülni kényszerült. Bem az út menti nádasba zuhant lováról, ahol halottnak tetette magát. Az éjszaka folyamán azonban rátaláltak a Vilmos- huszárok, és Székelykeresztúr- ra vitték. Hadsegéde, Petőfi Sándor, azonban nem tudott elmenekülni. Az üldöző ulá- nusok leszúrták a Fehéregyhá­za és Héjjasfalva közötti ku­koricásban, az ún. Ispánkút közelében. ( Segesvárnál még nem tör­tént döntő összecsapás. Arra hat nap múlva került sor. Ad­dig is Bem még több csatá­ban vett részt, megsebesült, majd hadserege Dobránál kénytelen volt letenni a fegy­vert. Bem apó pedig kevés kíséretével török földre mene­kült. Ott is halt meg 56 éves korában Aleppo védelmében. Magyarországtól ekként bú­csúzott el: „A csapás irtóztató, de ne csüggedjenek! Csak az a nemzet hal meg, amelyik nem akar élni.” Tóth István dr.

Next

/
Thumbnails
Contents