Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-27 / 296. szám
A szocialista országok életéből KGST-országok Közös kutatások, licenccsere Napjainkban a világon bejelentett új találmányok 40 százalékát a KGST-országok- ban dolgozzák ki. Ez lényeges előrelépés akárcsak a hetvenes évek elejéhez képest is, amikor a statisztikai adatok szerint a szocialista országok gazdasági integrációjához tartozó államok összesen 20 százalékkal részesedtek a világ új műszaki eljárásaiból. 42 ezer termék cseréje Abban, hoqy ilyen műszoki színvonalra jutottak e| a KGST- országok, nagy szerepet játszott a 35 évvel ezelőtt Szófiában elfogadott megállapodás. Ebben az érdekelt országok rendezték a licenc és a szelle- mitermék-kereskedelem legfontosabb kérdéseit. A szófiai alapelv szerint a műszaki-szellemi termékek cseréje ingyenes, az átvevőnek gyakorlati- laq csak a dokumentációkészítés. a csomagolás, a szállítás költségeit kellett megtérítenie. Viszont a licencátvevő- nek kötelezettséget kell vállalnia, hogv az így előállított terméket nem exportálja a licenc- eladók beleegyezése nélkül harmadik országokba. A hetvenes évek elejéig a szófiai megállapodás —, amely kizárólagos volt a szellemiter- mék-kereskedelemben — jól szolgálta, segítette a tagországok műszaki-technikai színvonalának erősödését. A KGST- titkárságon készült elemzés szerint 1949 és 1970 között térítésmentes alapon a Szovjetunió mintegy 27 ezer műszaki dokumentációt adott át a szocialista országoknak. Ugyanezen időszak alatt viszont a szocialista országok kb. 15 ezer licenccel, szellemi termékkel járultak hozzá a szovjet népqazdaság fejlődéséhez. A térítésmentes alapon lebonyolított műszaki-szellemi termékcsere értéke ezalatt a két évtized alatt — a számítások szerint — meghaladta a 20 milliárd dollárt. A még eredményesebb, hatékonyabb műszaki-tudományos együttműködés érdekében a KGST-tagországok 1975-ben kiegészítették, továbbfejlesztették a szófiai élvet. Ennek lényege. hogv egyenrangú variánsként elfogadták az értéken történő cserét a műszakiszellemi termékek esetében is. A megállapodás értelmében a kölcsönös előnvök és érdekek figyelembevételével ezután a licenceladó és -vevő határozhatja meg, hogy térítéses alapon, vagy térítésmentesen adja át o szellemi termékeket a partnerországoknak. A bukaresti egyezmény újabb lendü-- letet adott a licenc- és szelle- mitermék-kereskedelemnek a KGST-tagországok között, s ez is nagymértékben hozzájárult oz utóbbi évtizedben az anyagi-műszaki bázis erősödéséhez. Arra, hogy a tagországok jól hasznosították az utóbbi három és fél évtized műszaki-tudományos együttműködésének eredményeit, igen sok példa van. Ennek köszönhetően is fejlődött az egyes országokban az alap- és az alkalmazott kutatás, amely lehetővé tette, hogy még szélesebb körben bekapcsolódhassanak a nemzetközi munkamegosztásba. A Szovjetunió például szinte valameny- nyi fejlett tőkés országba értékesített különböző licenceket, szellemi termékeket a vaskohászat, a vegyipar, a villamos- energia-termelés stb. területén. Magyarorszáq mintegy 40 országba adott el különböző licenceket, És a többi ország szellemi termékeit is nagy számban alkalmazzák a tőkés vállalatok technológiai folyamataiban. A KGST-tagországok helyének és szerepének növekedéséhez a szellemi termékek piacán az is nagymértékben hozzájárult, hogy az utóbbi évtizedben tudatosabban, jobban koordinálva használták ki az egymás közötti munkamegosztásból fakadó előnyöket. Az egyre szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatok felölelik ma már az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a hírközlés a szolgáltatás valamennyi területét. Ebben természetesen nagymértékben közrejátszott annak a felismerése, hogy csak ígv lehet a korábbiaknál jobban hasznosítani a felhalmozott műszaki-tudományos potenciált. Műszakitudományos kapcsolatok Amellett, hogy a műszakitudományos kapcsolatok hagyományos formái is biztosítanak lehetőségeket az előrelépéshez, a szakemberek szerint a jövőben mindenekelőtt a közös kutatások területén lehet — és kell — előrelépni. Az utóbbi időben néhány példa már született ezen a területen — például a szovjet és csehszlovák, valamint NDK-beli és lenqyel intézetek fejlesztettek kj olyan ipari eljárásokat, amelyeket azután licencként, know- how-ként lehetett értékesíteni. A kezdeti eredmények mások számára is követendő példát adnak, hiszen a robottechnikában, a mikroelektronikában, a biotechnikában, de a hagyományos ágazatokban is a technika, technológia gyors fejlő dése megköveteli a rendelke zésre álló kutatási erőforrások legésszerűbb hasznosítását. Európa egész partvonalán nem lehet találkozni hasonló jelenséggel: a félszigetet csupán egy keskeny földnyelv köti ösz- sze a szárazfölddel. Mintha ez a sziklás terület tovább akarna úszni a tengerbe, de a part fogva tartja. A tenger mélyen alámosta a neszebnri partokat. Hajdanában sokkal nagyobb volt a város területe, ma alig 800 méter hosszú és 300 méter széles a félsziget. A szárazföldről Neszebárba eqvetlen út vezet a keskeny földszoroson keresztül. Most is, mint évszázadokkal ezelőtt, a városba az ősi várfal kapuján lehet bejutni. Az archeológiái kutatások révén mind többet tudunk meg a város múltjáról. Meszembria néven a trákok alapítottak itt először télepülést. Az i. e. VI. századtól qörög gyarmatosok telepedtek le. Az i. u. I. században megkezdődött a római hódoltság ideie. Később a város Rizánc kötelékébe tartozott, a IX. század eleién oediq bolqár uralom alá került. A század eleién Neszebár kis halászvároska volt. A szocialista forradalom avőzelme utón (1944) megkezdődött a helyreállítása. A közelben található a Feketetenger envik legszebb üdülőtelepe. a Napospart. Neszebár vonzó helv a turisták számára. Elbűvölő kis utcáit járva, minden lépésnél régészeti emlékekkel találkozhatnak az idelátogatók. A város központjában van az V. századból fennmaradt Szta- ra Mitropolia nevű bazilika. Az idén nyáron kiváló bolgár és külföldi zerészek hangversenyét rendezték mea benne, A korai kereszténykorhól más műemlékek is megtekinthetők, köztük a Morszkata bazilika. amelynek romiai meredeken kiugrónak a tenger fölé. Érdekesek a X. és XV. század között éoiil középkori templomok is. Valamikor 50 volt belőlük, nanioínlda csupán hét maradt épséqben. A leqrégibb közülük a Keresztelő S^ent János templom, amelyben a régészeti múzeum kapott helyet. Sok értékes régészeti lelet — szobrok, ékszerek, pénzérmék, kerámiatárgyak stb. — várja itt a látogatókat. amelyben különböző népviseleti ruhák, szőttesek, díszítések, ékszerek láthatók, de megismerkedhetünk a vidék hagyományos foglalkozásaival is. A néhány éve műemlékvárossá nyilvánított Neszebárban tovább élnek a hagyományok. Reggel korán a halászok kimennek a tengerre és délfelé már mindenütt érezhető a friss tengeri hal szaga. A város ma is meghitt hangulatot áraszt, turisták sokaságát vonzza romantikus falai közé. Az UNESCO 1983-ban a világ legnevezetesebb kulturális és természeti értékei közé sorolta be a bolgár Neszebárt. NDK Rostocki hajók a Jeges-tengeren Az NDK hajógyárainak évek óta komoly és megbízható partnerei a szovjet hajózási vállalatok. Rostock, Warnemünde, Straslund és Wismar hajóépítő kombinátjaiban korszerű, minden igényt kielégítő utas- és áruszállító hajók készülnek. A közelmúltban megkötött szerződések alapján a tengerparti kombinátok speciális teherhajók újabb nagy sorozatait szálIítják a Szovjetuniónak. Rostockban a sarkvidéki vizek éghajlati viszonyait kiválóan álló teherhajókat építenek. Jlyen, a Jeges-tengeren is biztonságosan közlekedő 19 ezer tonnás UL-ESC típusú áruszállító hajókból eddig 27 darabot szállítottak a Szovjetunióba. A szovjet fél jó vevője a War- nemündében épített, jégtörőként is alkalmazható teherha- jóknak. Ugyancsak itt gyártották a Kola-félsziget és a Jenyiszej- parti Dugyinka között közlekedő konténerhajókat. Ez a típus más vizeken is jól bevált. A warne- mündeiek az NDK megalapításának 35. évfordulójára készítik el 300. hajójukat, a Rosz- tovot,.amely ismét csak a szovjet partnerek megrendelésére épül. A kombinát tervezőasztalain új és új hajótípusok születnek, s közben folyamatosan korszerűsítik a termelést. Jelenleg a Merkur—II és az Aeauator hajók gyártási programján dolgoznak, s rövidesen meakezdik a Szaturnusz konténerhajó sorozatgyártását is. Lengyelorsaeäg Légitaxi-szolgáltatás A régészeti érdekességek közé tartoznak a XVIII. és XIX. században épült festői lakóházak. A kőből épült házakat kívülről faburkolattal látták el. Az egymás mellett sorakozó házak udvarából virágok, mandula- és fügefák kandikálnak ki. Az egyik házban a néprajzi múzeum kapott helyet, A lengyel légtérben is megjelent a légitaxi. A Lengyel Légiforgalmi Társasáq vezette be új szolgáltatását. A légitaxi-ál- lomány 24 személyes sugárhajtású Jak 40-es, 12 személyes An—2-es és 5 személyes Piper Seneca repülőgépekből, illetve 7 személyes Mi—2-es helikopterekből áll. A LOT légitaxijai gyors, kényelmes utazást biztosítanak. A iáratok külföldi utakhoz is igénybe vehetők, de nemcsak külföldiek bérelhetnek légitaxit. Igaz, az árak a hazai zsebnek kicsit borsosak. Például egv Piper Seneca kibérelése a Varsó—Krakkó útvonalra 50 ezer zlotyba kerül. Ez nagyjából három és fél havi átlagkeresetnek felel men. Ezért eqyelőre inkább a pénzesebb turisták bérelik a gépeket, akik elsősorban a vadászatokra vagy a nemzetközi lóvásárra utaznak legszívesebben a légitaxikon. Szoufetuniö Gondok az ekibasztuzi szénnel A hatalmas, több száz millió tonnás készletekkel rendelkező ekibasztuzi szénmedence hasz. nosításának főleg az emberi mulasztásra visszavezethető gondjairól közölt beszámolót a Gadok című szovjet lap. Az Északkelet-Kazahsztánban levő lelőhelynek elsősorban a szovjet energetikai programban AbBOBCltaSV npaeaa Az ipari szennyvizek tisztító, sónak elektroflotálásos módszerét, amely lényegesen hatékonyabb és olcsóbb o vegyi eljárásnál, a Szovjetunióban elsőként az Odesszai Műbőrgyárban alkalmazták. A speciális berendezés-» üzemelése igazolta a feltalálók, a Rovnói Vízgazdálkodási Mérnökképző Műszaki Főiskola kutatóinak előzetes számításait, A termelési ciklus végén kikerülő szennyezett vizet egy tartályba juttatják, ahol elektrolízisnek vetik alá. A létrejövő apró hidrogéngáz-buborékok hozzátapadnak a szálré. szecskékhez, és felhozzák a szennyező anyagokat a habosodó réteg felszínére. Az ilyen módon derített víz azután egy filteres tisztítóba: kerül, majd ismét visszajut a termelési rendszerbe. A tisztítási folyamat során összegyűjtött szálanyagot pedig később újra feldolgozzák. Ez a módszer, ahol a tisztító „szerepben” az elektromos áramot alkalmazzák, lehetővé tette a gyár számára, hogy csökkentse a lakossági fogyasztást terhelő víz felhasználását, mivel a visszanyert és megtisztított ipari szennyvíz sokrétűen alkalmazható az újabb termelési folyamatokban. CAMBEHCKO flEAO A Szlivenben működő „Kék kövek” gyermekjátékgyár egyike a: Bulgáriában e tevékenységet folytató huszonkilenc üzem közül. A gyár fő feladatának tekinti a qazdaq választék folyamatos bővítését o puha és mechanikai játékokból. A gyár kollektívájának minden tagia arra törekszik, hogy a készülő játékok megfeleljenek annak a korosztálynak, mely számára készülnek. A je. lenleg gyártott öt modell Nyuszi, Dzseri, Tom a kandúr, Za- jo és a Lovacska:, az országos minősítő bizottságtól a legmagasabb „K" elismerést kapta. A dolgozók azonban nem elégszenek meg az eddigi sikerekkel, hanem folyamatosan törekszenek a puha és mechanikai játékok választékát bővíteni. Az újításoknak itt igen komoly jelentősége van. mert a termelés erre épül. Most ősszel, amikor elbírálásra kerülnek a tervezett elképzelések, a tervezők a puha játékfélékből, az öntevékeny gyermekszínházban szereplő mesefigurákat szeretnék gyártani. A Piroska, Nagyanyó, Farkas közkedvelt már most a gyermekek körében. De ugyan, csak nagyon várják a gyártókkal együtt a Vidám kiskacsa, Vadászház, Donald kacsa figurákat. A mechanikus játékok közül a Pekingi dog, Róka, kutya, pelikán árusítására már országos igény jelentkezett, fgy oz év végéig kilenc új termék örvendezteti meg a gyerekeket. A jól szervezett újító, és cjyártómunka eredményesnek bizonyul, mert a kollektíva jól teljesíti termelési és értékesítési tervét. A szeptember 9-re tett felajánlásukat 13%-kal túlteljesítették. örvendetes, hogv ez idő glatt a munkatermelékenysége 27,3%-kal emelkedett, az önköltséa pedig 100 levára vetítve 0,51%-kal csökkent. szántak nagy szerepet a szakemberek. Az ekibasztuzi szén, amelynek gyorsított ütemű kitermelése az utóbbi években kezdődött meg, gyengébb minőségű, alacsonyabb égéshőjű ugyan, de olcsó külszíni fejtéssel felszínre hozható. Egy részét helyi hőerőművekben égetik el, a megtermelt áramot pedig vezetéken szállítják az ország európai területeire, más részét pediq távolabbi hőerőművekbe továbbítják vasúton. A Gudok beszámolója szerint ezekben a szállításokban ma jelentős fennakadások vannak. Ekibasztuz kapacitása ugyan jelenleg napi 120 ezer tonna, ám vagonhiány miatt általában csak napi 12—16 ezer tonna szén indul útnak innen. Az ekibasztuzi szén hiányára a felhasználó hőerőművek mégsem panaszkodnak, s ennek legfőbb oka a fűtőanyag igen alacsony minősége. Az Ekibasztuz- ból származó szén meddő kőzettel való szennyezettsége átlagosan 43 százalék, ám gyakoriak az olyan szállítmányok is, amelyeknek minden száz tonnája 58—60 tonna földet, követ tartalmaz. E szén elégetésével természetesen nem biztosítható a betervezett áramtermelés eléréséhez szükséges kapacitás. A hőerőművekben jelentős mennyiségű folyékony üzemanyagot is el kell égetni ahhoz, hogy a megkívánt termelési szintet tartani tudják. Az egyik naay fogyasztó, a jermakovszkojei hőerőmű például, évente több mint 100 ezer tonna szénhidrogént használ fel. Komoly veszteségek forrása a szennyezett szénnek a hőerőművi berendezéseket rongáló hatása is. Az ekibasztuzi medencében eddig hét hőerőművi energiatermelő blokk épült fel, s ezek kapacitása egyenként 500 ezer kilowatt. A hét egység azonban együttesen is csak mintegy 1500—1700 ezer kilowatt teljesítményt produkál. Az ekibasztuzi szén szennyezettségét a szakemberek mára kitermelés kezdete előtt felmérték, s betervezték a szükséges dúsító kapacitást is, amelynek létrehozása és működtetése mellett még mindig igen gazdaságos lett volna a medence szénvagyonának hasznosítása. A szénbányászati minisztérium illetékesei azonban úgy döntöttek, hogy mivel a szén nagy részét úgyis a helyi erőművekben égetik el, nincs szükség a dúsítókra, s nem is építették meg azokat — mutat rá a Gudok cikke. A szénbányászati minisztérium továbbra sem törekszik arra, hogy változtasson e helyzeten, hisz termelési értékét tonnákban méri, s közömbös számára, hogy jól égethető szenet vagy meddő kőzetet indít útnak. A szűk látókörű ágazati szemlélet felülkerekedése így népgazdasági szinten nagy veszteségek okozójává válik — állapítja meg a moszkvai lap cikke. . > ; - **• Az ősi Neszebár
