Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-27 / 296. szám

izomba ti interjú Dr. Horváth Lászlóval, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának vezetőjével A takarékosságról ■■■■■------------------------------------------------------------- * -------------------------------------------------------­O k tóber a takarékosság hónapja, s október 31 -e a takarékosság világnapja. Ez adott alkalmat arra, hogy a takarékosságról is beszélgessünk dr. Horváth Lászlóval, az Országos Takarékpénztár Baranya megyei Igazgatóságának a vezetőjével, aki alig egy hónapja tölti be ezt a tisztséget.------------------------------------------------------------- » ---------------------------------------------------------­Mit tartalmaz a módosított tanácsrendelet? Könnyíteni a fiatalok lakáshoz jutását A garzonlakás megszerzésének feltételei Támogatás lakás- és telek- vásárláshoz Dr. Horváth László a bank­szakmában „nőtt fel", egyete­mi diplomáját már takarék- pénztári dolgozóként védte meg, 1961-ben. Első kérdésünk e több mint két évtizedes múlt­hoz is kapcsolódik: — Milyen a szocialista bank­ember, milyenek vele szemben a követelmények? — Erről csak OTP-keretek közt tudok gondolkodni, bár — úgy vélem — az egész bank­szakmára érvényes. Abból in­dulok ki, hogy ez a szakma máshonnan indult, mint ahol most van. Egy mai bankember­nek meg kell őriznie a szakma mellőzhetetlen hagyományait, ragaszkodnia kell a kialakult versenyhelyzethez olyan alapon, hogy a takarékpénztár ma már univerzális bank, gondolkodás­ban, életfelfogásban, vezetési módban, a munkatársak meg­választásában, fogékonynak lenni az új iránt, bármennyire is eltérő az a megszokottól, s leginkább: vállalkozni kell! A bank üzleti érdekei ugyanis nem mellőzhetők. Mi — OTP — nagyon kényesen ügyelünk az ügyfelek bankszolgáltatási igényeire, meg kell felelnünk a helyi törekvéseknek, ráhango­lódva a mi eszközeinkkel a he­lyi tanácsi kommunális és terü­letfejlesztési feladatokra. Sze­mély szerint szeretem a bank­szakmát, benne élek, s olyan közeqnek tartom, amiből nehéz lenne kiválni. Vallom, hogy ma sem hátrány, ha eqy ilyen ösz- szetett területen biztos talajon áll az ember. A cég annyit vál­tozott az ittlétem alatt, hoqy a folytonos úiszerűség inspirá­lóan hatott rám. „Amiből nehéz lenne kivál­ni ..." — hallottuk, s az igaz­gató büszke rá. hogy a Bara­nya megyei OTP-igazgatóság az első és egyetlen munkahe­lye, ahol az itteni csúcsiq szinte minden lépcsőfokon elidőzött. Hitelügyi előadóként kezdte, majd jogi előadó, az ügyvéd- jogtanácsosi vizsqa után jog­tanácsos, 1966-tól 72-ig vezető jogtanácsos, osztályvezetői be­osztásban. — Sokféle hatás ért — emlé­kezik ezekre az évekre —. meg­szerettem a szakmát. Komoly elméleti munkát is igényelt egy- egy jogszabály alkalmazása, eqy-eqy úi üzletáq bevezetése és közben úqy alakult, hogy szemléletemben is közgazdász­szó kellett válnom. A 70-es évek első felében magas szinten foglalkozott a szocializmus politikai gazda­ságtanával, ez a hallgatáson túl is felkeltette az érdeklődé­sét, s a hivatali érdeklődése is egyre inkább erre irányult. To­vábbi lendületet adott az OTP-' szervezésű vezetőkénzésben volt részvétele, aminek a következ­ménye az iqazaatóhelyettesi megbízatás lett. Hosszú évek óta aktív közreműködője a me­gye lakásnolitikájának, ami kü­lönben kikerülhetetlen is volt számára, hiszen a lakásoolitika alakítása is eayre kevésbé kép­zelhető el az OTP nélkül. Ez pe­dig azzal járt, hogy megismerte a megyét, különösen tanácsi körökben széles körű kapcsola­tai alakultak ki. Tevékenykedett városi pártbizottsóai munkabi­zottságokban, 1980 óta taaja a gazdaságpolitikai bizottság­nak, ott van a Városi Tanács városfejlesztési bizottságában is, és részt vett az új lakásgaz­dálkodás helyi szabályozásának a kidolgozásában. Van még valami: adjunktus­ként pénzügyi jogot oktat a Pécsi Tudományegyetemen, s ezt a lehetőséget megtisztelő szakmai elismerésnek fogja fel azzal, hogy amíg az egyetem igényt tart rá, csinálja. — Az egyetemi munka szá­momra azzal is járt — mondja, hogy rákényszerültem a napra­készségre a pénzügyi terület olyan kérdéseiben is, amire ne­kem személy szerint talán nem is lenne szükségem. Viszont így teljes számomra az elmélet és a gyakorlat egysége. És most térjünk át a tokáré-- kosságra, az OTP ezzel össze­függő tevékenységére, hiszen a nevében is ott a takarékosság­ra utaló szó, s bár jól tudjuk, hogy a pénzintézet ma már sok mindennel foglalkozik, tuda­tunkban mégis elsősorban mint betétgyűjtő szerv él. — A magunk takarékosságát tükrözi az OTP-nél kezelt be­tétállomány. Mennyi ez most Baranyában? — Szeptemberi nyilvántartá­sunk szerint 7,6 milliárd forint, az idei növekedés félmilliárdra tehető. — A magánvállalkozások, a magánépitkezések szaporodása mennyire befolyásolja ezt? — Kiáramlás kétségtelenül van a magánvállalkozások miatt, de a jól megalapozott vállalkozások csekkszámláin nyilvántartott működési alapok mellett egy év után már az egyén meqtakarítása is jelent­kezik, tehát egy idő után a ki­áramlásnál nagyobb beáramlás várható. — Nemrég volt a Konzum- kötvény kibocsátása. Járt-e ez betétcsökkenéssel? — Érzékelhető hátrányt nem okozott. De hadd mondjam meg, hogy kötvénvkibocsátás- sal — ha felkérnek — mi is foglalkozunk (a bátyi kommuná­lis kötvényt is mi bocsátottuk ki), de mi takaréklevelet is adunk ki, amire kamatos kama­tot fizetünk, tehát az alacso­nyabb évi kamatráta mellett is naayobb kamathozadékot nyúj­tunk. — Térjünk vissza a magán­épitkezések hatására ... — Ez a felkészülés időszaká­ban a betétfelhalmozás felé hat, kezdve az ifjúsági takarék- betétektől. Maga a megvalósu­lás egyrészt kiáramlással, más­részt új hiteligénnyel jár. A be­tétállományt tehát'ilyen hatások érik, ezek hosszú távon ki­egyenlítik egymást. De ami nagy hullámzást okoz: az építő­anyag-ellátás akadozása. Bizo­nyos tekintetben ez is a fel­halmozás felé hat. Viszont ha bármi csekély változás vagy ja­vulás van, annak a hatását mi is meaérezzük. Ahol a kereslet a kínálatot meghaladja — ezt is odasorolom a lakással, a gépkocsival, esetenként egyes nagyértékű tartós fogyasztási cikkekkel együtt — kényszertaka­rékosság keletkezik. — Takarékosságunk egyik formája az átutalási betét, il­letve ennek „gyermeke", a csekkrendszer, amivel viszont nem nagyon tudunk mit kezde­ni. Mennyire népszerűek ezek Baranyában? — Az átutalási betét önma­gában meglehetősen népszerű, sokan élnek az általa nyújtott lehetőségekkel. Ez a betétfaj­ta három célra alkalmas: az ügyfél fizetnivalóinak a rende­zésére, a teljes vagy részleges bérátutalásra, valamint a kész- pénzkímélő takarékcsekk hasz­nálatára. Maga az átutalási betét népszerű nálunk is, hi­szen az ügyfeleink válláról le­vesszük a számlarendezés ter­hét. A bérátutalás már nem ilyen egyértelműen népszerű, bár a dolgozó számára ez is előnyös, hiszen az átutalási be­tét hó végi egyenlege után 4 százalékos kamatot fizetünk. Számunkra az jelent gondot, hogy sokkal több dolgozó igé­nyelné a részleges vagy teljes bérátutalást, mint amennyire a munkáltatók vállalkoznak. Két­ségtelen, hogy némi többlet- munkával jár ez, amiből a készséghiány fakad. Ezt sze­retnénk bizonyos arányú juta­lékkal ellensúlyozni. Ami pedig a csekkrendszert illeti: belátjuk mi is, hogy nem az igazi, ki­csit nehézkes, de hát ez a kez­deti lépés, amit meg kell szok­ni, a morális hátterét is, hogy ti. csak annyit lehet felhasznál­ni, amennyire fedezet is van, tehát meg kell tanulni ennek a kultúráját is. Amíg ez nincs meq, addig — sajnos — több biztosítékot kell beépítenünk. De a kereskedelemnek is rá kellene hangolódnia, hoqy készpénz helyett csekkel dol­gozzon. Ha ott nem látiák en­nek az előnyeit, a csekkrend­szer bevezetése problematikus­sá válhat. — Amikor eddigi pályájáról beszélgettünk, említette az OTP és a versenyhelyzet összefüg­gését. Hogyan érinti a verseny az OTP-t? Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége Szabó István elnökletével pénteken ülést tartott, amely ülésén értékelte a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Hamburgban meg­tartott XXVIII. kongresszusának munkáját. A nemzetközi ta­nácskozáson kialakították az SZNSZ hosszú távú program­ját, ehhez kiváló anyagot je­lentett - mutatott rá az elnök­ség — a szovjet Centroszojuz által készített „A szövetkezetek globális kérdései" című előter­jesztés. A magyar küldöttség tevékenyen részt vett a kong- resyus, munkájában. Felszólalt — Úgy, hogy ma már nem monopolhelyzetben dolgozunk, s ehhez egész szemléletmó­dunkban alkalmozkodnunk kell. Mellettünk más pénzintézetek is foglalkoznak olyan üzlet­ágakkal, amik eddig az OTP ki­zárólagos területei voltak, tehát 2—3 partner mellett kell ne­künk mindig naprakésznek, jól diszponálnak lennünk, alkal­mazkodni a körülményekhez, s ehhez minden feltételt biztosí­tani, a személyit is, és úgy meg­fizetni — jutalék formájában — a takarékpénztári dolgozókat, hoqy a vállalkozásjellegű tevé­kenység vonzó legyen a szá­mukra. A versenyhelyzetet nö­velni fogja, ha a takarékszövet­kezetek is belépnek a családi- ház-építések hitelezésébe. — Utalt arra is, hogy az OTP ma már univerzális bank. — Az alaptevékenységünk ugyan változatlanul a betét- gyűjtés, hiszen ebből csinálunk mindent — hitelezünk, lakást építünk, területet készítünk elő... —, de ha az arányait tekintjük az üzletágak között, a betétgyűjtéssel és -kezeléssel foglalkozó dolgozóink az ap­parátus egyharmadát-egyne- gyedét teszik ki. Mit értek az univerzálisság alatt? Kezdődött azzal, hogy 1972-ben az OTP a tanácsok bankja lett, ez ma azt jelenti, hogy a tanácsok fej­lesztési és költségvetési eszkö­zeit kezeljük, ami több mint 6 milliárd forintot tesz ki, s ez súlyában legalább olyan, mint az ügyfélszolgáltatás. Nálunk van a lakásépítés többsége, a területelőkészítés, bekapcsolód, tunk az ingatlanforgalomba, különleges akciókat bonyolí­tunk le. A versenyhelyzet kény­szerít arra, hogy eredeti funk­ciónktól eddig idegen, új szol­gáltatásokra is vállalkozzunk. A Penta-Tours néven osztrák— magyar közös vállalatként uta­zási irodánk működik (kedvező árfekvésű utazásokat kínálunk mi is a világ minden tájára), s a MALÉV és külföldi légitár­saságok megbízásából repülő­jegyeket is árusítunk forintért, közvetítői jutalék nélkül. Aztán a magánvállalkozások, gmk-k hitelügyleteivel is foglalkozunk, vállalkozási hiteleket nyújtunk (a nagyobb hitelek megalapo­zottságának az elbírálása a vállalkozói irodán keresztül tör­ténik). — Az OTP megyei igazgató­jában milyen gondolatokat kelt a takarékossági világnap fogal­ma? — A takarékosság tágabb fogalom, mint a pénztakarékos­ság, amivel az OTP a legszé­lesebb társadalmi alapokon foglalkozik, bár a pénzen ke­resztül lehet minden értéket ki­fejezni. De úgy érzem, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben mindennel — anyaggal, idővel stb. — kell takarékoskodnunk, mert ennek a révén is mind több pénzeszköz halmozódhat fel. s szolgálhatja céljaink meg­valósulását. a mezőgazdasági termelés fejlesztése és az ezzel össze­függő szövetkezeti feladatok, továbbá a fogyasztási szövet­kezetek és a fogyasztói érdek- védelem ügyében folytatott vi­tában. Részt vettek a magyar küldöttek a különböző szakbi­zottságok ülésein is. A magyar szövetkezeti moz­galom 11 képviselőjét válasz­totta be a kongresszus ismét az SZNSZ Központi Bizottsá­gába. A magyar szövetkezetek képviselői fontos megbízatáso­kat kaptak az SZNSZ különbö­ző bizottságaiban is. A pécsi városi tanácsülés- mint tudósításunkban olvas­ható — módosította a lakás- gazdálkodásról szóló 1982. évi 2. sz. tanácsrendeletet. A módosítást két dolog indokol­ta: elkészülnek Pécsett az el­ső OTP-konstrukciós garzon- házak, s bevezetik a kiemelt lakásprogram keretében a fiatalok, valamint a két- és többgyermekes családok kü- lönges támogatási rendsze­rét. Mindkét intézkedés azt a célt szolgálja, hogy körülmé­nyeinkhez képest könnyebbé tegyék a fiatalok lakáshoz ju­tását. Megjegyzendő, hogy Pé* esett Lvov-Kértvárosban a be­fejezéshez közeledik 160 gar­zonlakás építése, a majdani lakók várhatóan a jövő év elején költözhetnek be. 16 lakást az OTP közvetlenül ér­tékesít, 144-re a tanács jelöli ki a tulajdonosokat. Kiket? A módosított rendelet sze­rint öt feltétel együttes meg­léte szükséges a garzonlakás­hoz juttatáshoz. Ezek: — visszaigazolt lakásigény­lés, külön kérelemmel az OTP-garzonházban történő elhelyezésre; — az igénylőnek nem le­het önálló lakása, vagy Pécs közigazgatási területén épí­tési telke; — ifjúsági takarékbetéttel rendelkezik; — 35 évesnél fiatalabb, egygyermekes, gyermekét egyedül nevelő szülő, gyer­mektelen, vagy egyedülálló; — eredményes gazdasági és társadalmi munka alap­ján a munkahelyi KlSZ-szer- vezet, vagy a KISZ Városi Bi­zottsága javasolja. Újdonság, hogy egyedül­álló személy is kérheti gar­zonházi elhelyezését, amiről eddig nem volt szó. S ebből máris következik, hogy bizo­nyos esetekben végleges el­helyezésre is szolgál a gar­zonház. Ti. további feltétel az előtakarékosság. Aki ezt nem vállalja, az véglegesnek te­kintheti az elhelyezését és az igényjését törlik is (bár a csa­ládi körülményeinek a meg­változása esetén ismét jelent­kezhet lakásigényléssel). Aki viszont vállalja az adás-vételi szerződés megkötését köve­tően a havi legalább 1200 fo­rint összegű előtakarékossá- got, az igényt tarthat később nagyobb lakásra, s őt az I. fokú lakásügyi hatóság ilyen célból külön nyilvántartásba is veszi. Ebben az esetben a tanács — az OTP megyei igazgatóságával kötött gaz­dasági megállapodás alap­ján — lehetőséget ad arra, hogy a beköltözést követő öt év elteltével — a tulajdonos kérelmére — a garzonlakást a mindenkori forgalmi érték figyelembevételével visszave­gyék, s az eladó biztosítékot kap a tanácstól arra, hogy második lépcsőben a lakás­igénye mértékének legalább az alsó határát elérő na­gyobb szobaszámú OTP-la- kást vásároljon. A megüre­sedő lakások újabb tulajdo­nosait az I. fokú lakásügyi hatóság jelöli ki itt említen­dő, hogy a garzonlakás át­meneti jellegével összefüggő jogok természetesen a tulaj­donosra vonatkoznak; aki szabadforgalomban eladja a garzonlakását, az új tulajdo­nosra már nem terjed ki a visszavásárlás és a lépcsőze­tes csere lehetősége. A gar­zonlakásnál is igénybe lehet venni az egyébként megjáró kedvezményeket, pl. a szo­ciálpolitikai támogatást, ame­lyek természetesen egyszeriek. De erek a visszavásárlási ár­ban megjelennek, s a tulaj­donos a nagyobb lakásba „továbbviszi" magával. A tanácsrendeletbe a mó­dosítás által beépített támo­gatási rendszerről tudni kell, hogy az kétirányú. Egyrészt a lakásvásárlás, másrészt a telekvásárlás és a sajáterős lakásépítés terheinek a csök­kentését szolgálja, egyszeri és vissza nem térítendő. A lakástámogatás alapösszege 50 ezer forint, amihez gyer­mekenként további 10—10 ezer forint járul, három vagy több gyermek esetén „nagy- családos pótlékként” még 20 ezer forintot adnak — mind­ezt Pécs város adja —, amit a megyei támogatási alapból még 30 ezer forinttal egészí­tenek ki. A telekvásárlási tá­mogatás mértéke 80 ezer fo­rint. A támogatásból egyszeri alkalommal és egyféle jogcí­men az az önálló lakással nem rendelkező fiatal házas, kettő vagy többgyermekes család részesedhet, amely­nek 1983, december 31-ig be­nyújtott érvényes lakásigény­lése van, s a jövedelme alap­ján tanácsi bérlakásra, taná­csi értékesítésű — szövetke­zeti — lakásra lenne jogo­sult, de helyette tanácsi ki­jelölésű OTP-lakás vásárlá­sát vállalja. A telekvásárlási ill. építési támogatást család kaphatja, s feltételként hatá­rozzák meg, hogy a -kérelme­ző az 1983. december 31-ig beadott lakásigénylését visz- szavonja, vagy a lakását a lakásügyi hatósóq rendelke­zésére bocsátja. Ezt a támo­gatást pécsi lakos vidékre is igénybe veheti, — ehhez a városkörnyék esetében me­gyei támogatás is járul — s a támoaatás a névjegyzékre felkerüléskor illetve a jog­erős építési engedély kiadá­sakor esedékes. HÉTVÉGE 3. Hársfai István Tanácskozott az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents