Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-15 / 284. szám

Húsz fák meleg «* szobukkan DN számítástechnikai verseny Tizenkét pályamunka jutott a novemberi döntőbe A múlt hét végén, a meg­hirdetők szakértő képviselői­nek közreműködésével, le­zajlott a Dunántúli Napló ez év májusában meghirdetett számítástechnikai versenyé­nek előzsürizése Pécsett, a Baranya megyei Pedagógiai Intézetben. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy tizenkét pálya­munkát — illetve benyújtóját — hívja meg a november 3-án rendezendő döntőre. Ezek a következők: BRIGADÉROS — Schneid- ler József IV. o. tanuló, Ta­mási, Béri Balogh Ádám Gimnázium. KÉSŐNKELŐ — Kaszás Attila; Táncsics Mihály Gim­názium, Siklós. PHOENIX — Dalimann Pé­ter, Pollack Mihály Építőipa­ri SZKI, Pécs. EZREDFORDULÓ — Kintii Lajos, Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós Gimnázium, III. o. tan. VACU — Zrínyi Miklós Gimnázium Gellénháza, Var­ga Gábor út 20. sz. lakó ta­nulója, ISAO TOMITA — Tímár András, Nagy Lajos Gimná­zium, Pécs, III. o. tan. CAINE MUTINY 3338 — Horgosi Gábor, Marcali, La­dy János Gimnázium, III. o. tan. NEHÉZ A FIZIKA — Sol­tész Péter, Pécs, Ybl M. u. 6. FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS — Molnár Ákos, Csóka József, dr. Marek J. Mezőgazdasági SZKI., Mohács. MICIMACKÓ — Tóth Lász­ló, Zrínyi Gimnázium Ml. o. tan., Zalaegerszeg. SCHTTL 8409?? — Schrett- ner Lajos, Zrínyi Gimn., Za­laegerszeg. DIS — Uherkovich Péter, Leőwey Klára Gimnázium, Pécs. Ezen kívül terjesztésre (sokszorosításra) javasolta a bíráló bizottság a következő két pályamunkát: „Eprom”: Lendvai Balázs, Zalaeger­szeg; „TDK”: Kiss Zalán, Keszthely. A továbbjutók szerkesztő­ségünktől külön értesítést is kapnak; a verseny értékelé­sére még visszatérünk. V. J. Elkezdődött a fűtési szezon! Ma nyit Pécsett a Bio-bolt k „Munkakukacok Gilisztahumusz Keszthelyről Az emberi leleményesség határtalan. Kedvező külföldi tapasz­talatok után ügyes hazai szakemberek nálunk is munkába állí­tottak néhány tucat gilisztát. Igaz, ezeknek a parányi állatoknak se kezük, se lábuk, mégis előállítanak valamit, ami a biogazdák körében világszerte egyre keresettebb. Busabukfenc — utoljára 72 mázsa hal­tetem a Desedán Végül is győzött a horgászérdek Igaz, amikor ezeket a soro­kat írom, rendkívül kellemes az idő odakint, de az is igaz, hogy — sajnos ez már a reggeli és az esti órákra nem vonat­kozik, sőt, éjszakánként kife­jezetten lehűl a levegő. Dehát ezen nincs mit csodálkozni, végül is október közepe van mór. Sőt, egészen pontosan a kö­zepe, s ez a mai dátum, a 15-e, s minden évben ilyenkor indul a hivatalos fűtési sze­zon. Persze, a fűtést nem le­het mereven dátumhoz kötni: Pécsett, Kaposvárott, Szek- szárdon előbb kezdtek el fű­teni, hiszen elsősorban nem a naptár számít, hanem az időjárás. A fűtés beindítása természe­tesen attól függ, milyen a kül­ső hőmérséklet, s ez az alap­elv az egész országra vonat­kozik. Amennyiben három nap átlaghőmérséklete nem ha­ladja meg a 12 fokot, akkor a távfűtő vállalatoknak munká­hoz kell látni. Mint a baranyai és pécsi lakosok tudják, akiket a táv­fűtés érint, a PÉTAV már októ­ber 8-án, hétfőn elkezdte a fűtést nemcsak a megyeszék­helyen, hanem Komlón, Mohá­cson, Szigetvárott, Siklóson és Szentlőrinc nagyközségben. A Az otthonok tűzvédelmével) és a KRESZ változásaival foglalko­zik most megjelent, szeptemberi számában a Házi Jogtanácsadó. A közérdekű összeállítás rész­letesen ismerteti a lakóépüle­fűtéssel most már nem is áll­nak le, csak abban a rend­kívüli esetben, ha a külső hő­mérséklet mondjuk 25 fok lesz, ez ózonban nem túl való­színű. A PÉTÁV-ra vonatkozó­an a fűtés 32 500 lakást érint, ez kétezerrel több, mint amennyit tavaly fűteni kellett. Az nem újdonság, hogy a sza­bályok azt íriák elő: a lakó­szobákban 20 fok melegnek kell lennie, reggel nyolc és este nyolc között. Új dolog, hogy a forróvizes rendszerben a három különböző fűtőköz­pontot ettől az idénytől össze­kapcsolták. Kaposvárott is korábban kezdtek fűteni, az elmúlt hét szerdáján, azaz 10-én, két nappal Pécs után. Ekkor sza­kaszosan fűtöttek, azaz este és reggel; péntektől azonban folyamatosan. Kaposvárott a fűtés több mint ötezer lakást érint, ebből körülbelül 120 az, amit idén kapcsoltak a háló­zatba. Szekszárdon indult legké­sőbb a fűtési idény: múlt hét péntekén tartották a próbafű­tést, ezután hét végén termé­szetesen üzemeltek, s rájuk is az vonatkozik, mint az ország valamennyi városára: most már csak rendkívüli esetben állhatnak le. D. Cs. tek létesítésével kapcsolatos tűzvédelmi szabályokat, a la­kásokra vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat, felhívja a figyelmet a tűz esetén köve­tendő állampolgári teendőkre és a tűzbiztosítás tudnivalóira. A hírek szerint vannak or­szágok, ahol külön iparág fej­lődött ki, s egy-egy gazdaság­ban már nem is darabra, ha­nem súlyra mérik a „dolgozó­kat”. Természetesen a lógás itt sem megengedett, a kutatók rendszeresen vizsgálják, hogy mely fajták a legaktívabbak. Közülük a legalkalmasabbak­ból törzs tenyészetet hoznak lét­re és az onnan származó munkakukacokért a világpia­con komoly pénzt kérnek. Tulajdonképpen a dolog rop­pant egyszerű, az ügyes vál­lalkozónak nincs más tenni­valója, csupán megfelelően kell élelmeznie kis védenceit. Miközben a giliszták elfo­gyasztják a nekik szánt szerves anyagot, belsejükben egy ap­ró kis vegyigyár kezdi meg működését. A megemésztett táplálékáéi aztán a biokerté­szetben kiválóan hasznosítható termék keletkezik. A giliszták által előállított humusz tökéletesen megfelel ő követelményeknek. Nem tartal­maz semmilyen káros vegy­szert, sőt az emésztés során elpusztulnak a kólibaktériumok, a penészgombák és megöli az állat a szalmonellát is. Más­részt az. anyagnak számos biológiailag fontos összetevő­je van: tartalmaz növekedést segítő hormonokat, különféle enzimeket és szép számmal hasznos baktériumokat. Szak­emberek szerint 1 gramm gi­lisztahumuszban kétmilliárd (!) hasznos baktérium van. Mindez széles körű felhasz­nálást tesz lehetővé. Szobai növények termesztésénél épp­úgy alkalmazható, mint a ház körüli kiskertekben, vagy a szántóföldön. Egy köbméter anyag 1 centiméter vastagság­ban T hektárnyi felület befe­désére elég, tartós hatása pe­dig három évig érzékelhető, segítségével a talaj tulajdon­ságai is kedvezően változnak. Magyarországon jelenleg három „gilisztagyár” működik. Bár technológiájuk eltérő, a produktum mégis minden eset­ben azonos. A végterméket minden esetben magyar és amerikai giliszták állítják elő, szarvasmarhatrágyából. Az el­térő egyedek között az a kü­lönbség, hogy a hazai kukacok mindössze 2—3 évig munkaké­pesek, míg a külföldön kite­nyésztett és Olaszországból behozott fajta állítólag 10—15 évig is hajlandó dolgozni. A munkára fogott giliszták termékeit egy januárban alá- pított társulás forgalmazza. A társulás boltjai majdnem egyidőben nyílnak Budapesten és Pécsett. A baranyai me­gyeszékhelyen október 15-től kezdik az árusítást a Bio-kert­barátok boltjában. A Szalai András úti kis üzlet — hallottuk Nagy Lorándtól, a társulás igazgatójától — a parkoló mögött, a butiksoron található. Választékában szá­mos olyan talajjavító és ki­egészítő anyag szerepel, amelynek bizonyára örülnek a kistermelők. Ferenci Demeter összeaszott haltetemek, szá­razra került mederfenék, szo­morú horgászarcok ... Az el­múlt két hét gyászos desedai eseményeinek mérlege: mint­egy 72 mázsa elpusztult hal, A múlt hét végén, ottjártunk- kor még folyt a vízben maradt busa lehalászása, azé a halé, amely akaratlanul is okozója volt a szomorú fejlemények­nek. „Busabukfenc” címmel erről korábban írt a HDN is, a Somogyi Néplap pedig már többször foglalkozott a témá­val. Ezúttal a tó üzemeltetőjét, a Dél-Dunántúli Regionális Vízmű Vállalatot kerestük meg a desedai halpusztulással kap­csolatos legfrissebb informá­ciókért. A tájékoztatás szerint a jelenlegi helyzetről a kö­vetkező kép alakult ki. A halpusztulás alapvető oka az, hogy a tó funkcióit a ko­rábbi években nem a lehető legprecízebben, nem kellően célravezetőén határozták meg. A tó szerepe lényegében egy csúcsvíztározói szerep, ami annyit jelent, hogy záporok, ta­vaszi vízhozamnövekedések idején fölveszi a többletvizet, ugyanakkor némiképpen hígít­ja a Kapos folyót. Mindemel­lett a sportcélú hasznosítás, azaz a horgászat és a turisz­tika lehetősége a tóval kap­csolatban kezdettől fogva nyil­vánvaló és adott volt. Később a busatelepítésekkel az anya­gi hasznosítás is előtérbe ke­rült, ez azonban, mint a leg­utóbbi szomorú példa és nyo­móban — a Deseda szerelme­seiben — keletkezett felhábo­rodás is bizonyítja, nem veze­tett célra. A busát általában három- évenként kellene lehalászni, ehhez azonban a vizet jelentős mértékben le kell engedni. A TEHAG halászai október másodika után akarták meg­kezdeni a halászatot, ami az úgynevezett „szöktetési eljárás­sal” történt volna. Ennek meg­felelően jelentős vízszintcsök- kenést kell előidézni, akkor a busa a víz áramlási irányában úszik, a többi hal pedig elle­ne. Október másodikán azon­ban a víz 25 Celsius fokra me­legedett, a tóban oxigénhiány lépett fel. Ez megváltoztatta a halak viselkedését és egyben 72 mázsa — döntő mennyiség­ben — busa pusztulását idéz­te elő. A haltetemek eltakarítá­sa a következő napokban meg­történt. A lehalászás azóta is folyamatos. Eddig öt vagonnyi busát halásztak ki a tóból, a továbbiakban még öt-hat va­gon lehalászása várható. A komoly halpusztulás a busa­lehalászás nélkül természete­sen elmaradt volna. Az átlago­san három méteres víz helyett jelenleg is mintegy 1—1,5 mé­teres a Deseda vízszintje. A lehalászás utáni ismételt fel- töltés eredményeként a tó majd csak jövő március végé­re, április elejére éri el ismét azt a vízszintet, ami a horgá­szást lehetővé teszi. Érthető tehát a horgászok keserűsége, hiszen több ezer ember jókedvének vetettek vé­get a lehalászással kapcsola­tos, halpusztulásba torkolló, szomorú események. A tó üzemeltetésével célsze­rű hasznosításával foglalkozó illetékes szakemberek végső tanulságul megállapították, hogy az adott feltételek mellett nem lehet busatavat csinálni egy horgásztóból, ezért a mos­tani lehalászás után újabb bu­satelepítést nem terveznek a Desedával kapcsolatban. Győzött tehát a horgászér­dek .. . Csak talán kicsit ké­sőn. Bebesi K. Idegenvezető-jelöltek az iskolapadban Cicero volt az itáliai névadó Hogy a vendég otthon érezze magát nálunk Cicerone — így nevezik Itáliában az idegenvezető­ket. A szó eredete feltehető­leg Marcus Tullius Cicero személyére vezethető vissza, az antik Róma Julius Cae­sarral fémjelzett korának szónokóriására. Ha az ide­genvezetést nem is sorolták sohasem a hét szabad mű­vészet közé, mint a retorikát, kétségtelen, pergő beszéd kell ahhoz, hogy valaki jó „cicerone" legyen. Persze a szó, a nyelv csak eszköz, „cifra szolga”, mi­ként a költőnek a vers. Leg­fontosabb, hogy legyen mit elmondania az idegenveze­tőnek, rendelkezzen megfe­lelő tudásanyaggal. Ez már a tanfolyam felvételijén kö­vetelmény, ahogy azt a Me­csek Touristnál, Lengyel Jó­zseftől, az idegenvezető­képzés felelősétől hallottuk: — A jelentkezőket a ma­gyar nyelvű felvételin irodal­mi, történelmi és politikai ismeretekről kérdeztük, az idegen nyelvű megméretteté­sen emellett a hazai társa­dalmi viszonyokról, szoká­sokról is számot kellett adni a vállalkozóknak. A 90 jelentkezőből 42-őt vettek fel, többségük egy vagy két idegen nyelvet bu­széi. Szép számmal vágtak neki a képzésnek, amiatt is, mert két éve nem volt ha­sonló jellegű tanfolyam. Várbíró Jánosné, a Dél­dunántúli Tervező Vállalat statisztikusa:- Nem árt egy kis válto­zatosság, 21 éve dolgozom a cégnél. Évekig éltünk Tanzá­niában és Ghánában, ott megtanultam angolul, az idegenvezetéssel a nyelvet is gyakorolhatom. A felvételi egy kicsit rázós volt nekem, idestova húsz éve szálltam ki az iskolapadból... Bedö Zsuzsa, a Pályavá­lasztási Tanácsadó munka- tá rsa: — Tanár vagyok, nyáron elég sok a szabad időm. A fiam 12 éves, hamarosan neki is önálló programjai lesznek, nem akarok egyedül üldögélni a szobában. A fel­vételin kemény kérdések voltak, még a szakterületem­ről is kaptam olyant, ame­lyik meglepett, össze kellett szednem magamat. De végül felvettek és ez nagyon bol­doggá tett. A tanfolyam egy hete kez­dődött Pécsett. Hétfőn, ked­den, csütörtökön öttől fél nyolcig koptatják az iskola­padot a jelöltek. Történelem, idegenforgalom, földrajz, művészettörténet és termé­szetesen a „puding próbá­ja", a gyakorlat szerepel a tananyagban. A 260 óra le­telte után májusban lesznek a vizsgák, akkor kapják meg a résztvevők a befizetett 1800 forintos tandíj és tu­dásuk fejében a „jogosítvá­nyukat". Nyáron már rajtuk is mú­lik, hogy az idegen otthon érezze magát nálunk. Belénessy Csaba Házi Jogtanácsadó

Next

/
Thumbnails
Contents