Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-02 / 271. szám
1984. október 2.. kedd Dunántúlt napló 5 *» 25 éves lesz a Mecseki Kultúrpark Jövőre már negyedszázada, hogy állatkertje van Pécsnek. Átadása után évenként bővült, a vidámparkot, majd az úttörővasútat kapcsolták hozzá. Ezek voltak a hatvanas évek ma már legendásnak tűnő építkezései. 122 000 óra társadalmi munkát végeztek a pécsiek. Az első állatokat a vadásztársaságok ajánlották fel — ajándékba. A kiemelkedő munkát végzők közül hárman Pécs díszpolgárai lettek, (gy kezdődött.. . Megbeszélésre jöttek ösz- sze tegnap a hajdani segítségadók. Ma már legtöbbjük nyugdíjas, mégis szívesen vállalták, segítenek most is, lévén a feladat számukra nagyon érdekes: hogyan ünnepeljék meg a Mecseki Kultúrpark fennállásának 25. évfordulóját? A vendégek és dr. Fülöp István a kultúrpark igazgatója közösen dolgozták ki a programot. Terveznek többek között kiállítást az IH-ban. Ehhez azonban anyagot várnak. Remélik, hogy a lelkesedés nem múlt el, és akinek van fényképe az egykori munkákról, kölcsönadja a bemutató idejére. A jubileum tiszteletére ünnepi számmal jelentkezik a zoo-híradó: elbeszélésekkel, visszaemlékezésekkel. S aki úgy érzi, van érdekes története az eltelt 25 évről, jelentkezzen a Mecseki Kultúrpark igazgatójánál. A jubileum más változást is hoz az intézmény életében. 1985. augusztus 20-ra átadják legújabb részlegüket a terráriumot a Munkácsy Mihály utcában. így a majdnem 700 fős állatállomány jelentősen megnövekszik. Máger A. KPVDSZ kulturális napok Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a KPVDSZ kulturális napokat. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete igen nagy kört fog át, Baranya megyében a taglétszámuk mintegy huszonötezer fő. Különféle területeket érintenek és sok helyszínen tartják október végéig a programokat. Pécsett és Baranya megyében számos politikai előadást és kerékasztal-beszélgetést rendeznek. Ezen kívül találkozókat szerveznek pécsi írókkal, költőkkel, a rádió, a televízió és a sajtó helyi képviselőivel. Alkalom nyílik arra is, hogy a munkahelyi közösségekben működő amatőr alkotók és művészeti csoportok bemutatkozzanak nagyobb közönség előtt is. A KPVDSZ kulturális napok rendezvénysorozatában sok őszi kirándulás is szerepel. Baranya megye kulturális nevezetességeivel, természeti szépségeivel ismerkednek meg az érdeklődők, valamint megtekintik Pécs múzeumait és a Természettudományi Stúdiót. Október hónapban számos vetélkedőt rendeznek a kereskedelemben, vendéglátásban és a pénzügy területén dolgozó szakembereknek. Hétfőn került sor a KPVDSZ „Petőfi Sándor" Művelődési Házában a Pécs-Baranya története című vetélkedő megyei döntőjére. Sz. K. Új otthon más környezetben Fel divattá k Pécs első nyugdífasliázát Szép berendezések, változó emberi kapcsolatok Felújított szociális intézmény Pécsett Meleg gondoskodás veszi körül az öregeket az Ágoston téri öregek napközi otthonában Fotó: Proksza László m * r Átadták az Ágoston téri öregek napközi otthonát Egy újabb, évtizedes álom valósult meg: elkészült — s tegnap ünnepélyesen felavatták — Pécs első nyugdíjasházát. A Kossuth Lajos utca végén, ahol a Felsővámház utca és a Felsőbalokány utca találkozik, áll a különleges panelház- együttes, ami azért is nevezetes, mert ezek az első magastetős panelházak. Az ékalakban összefutó két Házsor tágabbra nyílt végében helyezkedik el az öregek napközi otthonát befogadó, rendkívül igényesen berendezett épületrész, a tegnapi ünnepség színhelye. A beköltözés nagyrészt már befejeződött, az avatóünnepség résztvevői tehát valójában már a nyugdíjasház „gyakorló” lakói, akik nagyon elégedettek új, garzonlakás-jellegű otthonukkal. A ház számukra nemcsak az otthont jelenti, hiszen a napközi foglalatosság színtere is, ahol teljes ellátást kapnak, s gondoskodást az egészségükről. A Janus Pannonius Gimnázium irodalmi színpadának a rövid műsora után Komlódi ló- zsefné, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese avatta fel a nyugdíjasházat a város párt- és állami vezetőinek a jelenlétében. Elmondta: amint az aktívan dolgozó korosztályok feladata a jövő nemzedékének a nevelése, ugyanúgy nekik kell gondoskodni az aktív korból már kilépett generációk nyugodt, békés öregkoráról. Pécs ezért is tartotta fontosnak a nyugdíjasok házának a megépítését. — Pécs életében, történetében jelentős ez a nap — mondta —, hiszen régóta terveztük ennek az intézménynek a létrehozását, amelyben nemcsak összkomfortos otthont nyújthatunk a város idős polgárai egy részének, hanem biztosíthatjuk az ő korukban is nélkülözhetetlen közösségi élet feltételeit. A ház létrehozását nem pusztán lakásgazdálkodási feladatként kezeltük, hiszen azt akartuk elérni, hogy akik ide költöznek, azok helyben, házon belül megkapják mindazt a gondoskodást, amire joggal számítanak. A ház lakóinak jó egészséget kívánt az új otthonhoz, két idős lakónak átnyújtotta virággal jelképesen köszöntötte vala- mennyiüket, majd átadta az intézmény működési okmányát Kiss Andrásnénak, az Egyesített Szociális Intézmények igazgatójának. Ezután átnyújtotta a városi főorvos dicséretét Nyári Józsefnek, a DTV építészének, aki a nyugdíjasházat tervezte, Gebhardt Nándornak, a BÉV művezetőjének, Baranyai Andrásnak és Aszalós Árpádnak, a BÉV üzemvezetőinek. Emléklapot kapott a nyugdíjasháznál végzett társadalmi munkáért a MÉV III. bányaüzemének Kandó Kálmán szocialista brigádja és a Magyar Néphadsereg textil- tisztító és -javító üzemének Kállai Éva szocialista brigádja. Az avatóünnepség után a vendégek megtekintették a nyugdíjasházat. H. I. Hétfőn nyitotta meg kapuit Pécsett, az Ágoston tér 3. szám alatti épületben az öregek napközi otthona. Az újjávarázsolt épületben negyven idős ember kap otthont és gondozást hétfőtől péntekig. A hetes napközi már 1982. január 1-től működött, de igen mostoha körülmények között, és mindössze 20 személy ellátását tudta biztosítani. A korszerűtlen épület felújítását 1983 decemberében kezdték a PIK szakembereinek irányításával alvállalkozók, s idén augusztusban fejezték be. A földszinten továbbra is helyet kapott a házi szociális qondozószolgálat irodája, a váró- és mellékhelyiségek, továbbá az ebédlő, mosoda, szárító, vasalószoba és raktárak. Az emeleten barátságos 2—3 ágyas szobák várják a lakókat. Otthon érezhetik magukat. A heverőkön bolyhos plédek, a paplanokon hófehér frissen vasolt ágynemű, színes függönyök az ablakon, csillogó zöld csempék a fürdőszobákban. Reggel óta szállingóznak ax első lakók. A harminc jelentkező közül már heten megérkeztek. A „napközisek" főként 80 év felettiek, akik már nehezen tudnak magukról gondoskodni. A családtól mégsem szakadnak el, a hétvégét együtt tölthetik. Az otthonban 12 szakképzett gondozónő látja el őket. Napi négyszeri étkezést biztosítanak, gondoskodnak a gyógyszerezésükről és a magatehetetlenek fürdetéséről, etetéséről. Az orvos mindennap rendel délelőtt és délután is 2—2 órát. Az ügye. letes gondozót bármikor hívhatják, minden ágy mellett ott van a jelzőgomb. A megszépült szociális intézményt dr. Szilas Anna városi főorvos adta át. Megköszönte a PIK szakembereinek, valamint az alvállalkozó Piramis Gazdasági Munkaközösséq tagjainak pontos és szakszerű munkáját. Tevékenységéért megyei főorvosi dicséretben részesült Tiborcz István, a PIK igazgatója, továbbá városi főorvosi dicséretben Rádi Lajos, a PIK rekonstrukciós osztályának vezetője, valamint Skuta Árpád műszaki ellenőr. Végül a főorvosnő átadta a működési engedélyt Kiss Andrásnénak, az egyesített szociális intézmények igazgatójának. Marton Gyöngyi Jogászok négy megyéből ..Kimentés, elévülés, összmunkaképesség-csökkenési mérték". Ezek a szakszavak hangzottak a Ságvári Művelődési Ház egyik termében. Az üzemi balesetekről és a foglalkozási megbetegedésekből eredő kártérítési perek tapasztalatairól tárgyaltak Somogy, Tolna, Zala és Baranya megye ezen szakterületen dolgozó jogászai. Mintegy ötvenen vitatták meg a tapasztalatokat. A négy megyéből érkezettek közül a baranyaiaknak talán legtöbb a tapasztalata, mert a megye ipari jellegénél fogva jóval több az ilyen jellegű perek száma. A tanácskozás céljáról dr. Gyenge Andrást, a Pécsi Munkaügyi Bíróság elnökét kérdeztük. — Az 1975—79 közötti időszakhoz képest csökkent a perek szórna, mert azóta jogszabály írja elő a foglalkozási megbetegedések esetén a munkáltatók kártérítési kötelezettségét — mondta dr. Gyenge András. — A két bányaüzem, a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat az ott végzett munka nehézsége miatt elég sok feladatot ad nekünk. Mégis kiváló a kapcsolat, mert bár az onnan származó ügyek többszörösét teszi ki az összes többinek, ez mégiscsak töredék, nagy részét a vállalatokon belül elintézik. — Ebből arra következtetünk, hogy rendszeres együttműködés van a Munkaügyi Bíróság és az ottani vállalati jogászok között. — Szinte mindennapos az érintkezés. Ök képet adnak nekünk a belső helyzetről, mi Csökkent a kártérítési perek száma Beszélgetés dr. Gyenge Andrással pedig tájékoztatjuk őket a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásairól. Ez a kapcsolat a dolgozók érdekét szolgálja, mert így többségük pereskedés nélkül hozzájuthat a jogos kártérítéshez. — Az elmúlt évben a Pécsi Munkaügyi Bíróság 179 e tárgyban hozott ítéletet hirdetett ki, ebből mindössze öt kötődött szövetkezeti munkahelyhez. — A szövetkezetek többnyire peren kívül intézik el ezeket az ügyeket, de az alacsony számban az is közrejátszik, hogy dolgozóik nem minden esetben vannak tisztában jogaikkal. Sokáig gondot okozott, a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóinak esetében az elvesztett jövedelem megállapítása, mivel nekik folyamatos munkavégzési kötelezettségük nincs. Ma már a baleset előtti nagyobb időszak átlagát vesszük figyelembe. — Egy ilyen regionális tanácskozásnak mi a jelentősége? — A jogszabályok és a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai adta kereteken belül meg kell találnunk a lehetőséget az egyes ügyek, esettípusok azonos értelmezésére. Ez a legnagyobb jelentősége az ilyen összejövetelnek. A mostani egyébként nem az első ilyen találkozásunk. 1981-ben Szekszárdon a fegyelmikkel, 1982- ben Zalaegerszegen pedig a dolgozót terhelő kártérítésekkel kapcsolatos perekről folytattunk megbeszélést. B. Cs. A közétet hírei Simon József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára és Békefi Zoltánné, az SZMT elnökségének tagja tegnap a Bolgár Szakszervezetek Szliven megyei Bizottságának meghívására a testvérmegye székhelyére utazott. Megbeszélik az együttműködési megállapodás eddigi tapasztalatait és megjelölik a további feladatokat. * Antal Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság igazgatója tegnap — a testvérmegyei kapcsolatok keretében Szlivenbe utazott. Ott-tartózkodása alkalmával előadásokat tart: A köz- gondolkodás és életmód szocialista vonásai Baranya megyében címmel. * Hétfőn a Parlamentben tanácskozást tartottak az ország- gyűlés tisztségviselői, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetői. A képviselőket Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke tájékoztatta a soron következő, őszi ülésszakkal kapcsolatos tudnivalókról. Az október 18-án kezdődő~plénum várhatólag megvitatja a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatot; a külügyminiszter beszámolóját kormányunk nemzetközi tevékenységéről, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének tájékoztatóját a Tanácstörvény végrehajtásáról. E témákat dr. Markója Imre igazságügyminiszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke ismertette, majd Markója Imre tájékoztatást adott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével ösz- szefüggő jogszabály-előkészítő munkáról. Kisipari gépjárműjavító- és iuvarozó szakmai napok Megyénkben már több mint félezer kisiparos végez gépjárművel vagy szekérrel áruszállítást, 600 kisiparos fuvarozza magának a munkájához szükséges anyagokat, 225 magántaxi vesz részt a lakossági szolgáltatásban. A járműjavításban is mindinkább tért nyer a kisipar, Baranyában fő- és másodállásban, illetve nyugdíj mellett 255 járműkarbantartási- javító kisiparos tevékenykedik. Míg a lakossági teherszállítás több mint felét, addig a javítás felét kisiparosok végzik megyénkben. A II. országos kisipari gép- járműjavító és fuvarozó szakmai napokat követően tegnap rendezték meg a baranyai szakmai napot. Délelőtt a plenáris ülést az SZMT előadótermében Neszmélyi László, a KIOSZ Baranya megyei titkárhelyettese nyitotta meg, beszámolva a KIOSZ gazdaságszervező és érdekképviseleti tevékenységéről. A kisipar helye, szerepe a közlekedéspolitika végrehajtásában és a gépjárműjavítási szolgáltatás fejlesztésében címmel Wilhelm Ferenc, a Baranya megyei Tanács közlekedési osztályvezetője adott táiékoztatást á résztvevőknek. A kisipar köz- gazdasági szabályozásáról Körmendi Lajos (KIOSZ közgazda- sági főosztály) számolt be az érdeklődő kisiparosoknak. A szakmai nap délután szekcióülésekkel folytatódott és ért véqet, ahol tanácskoztak a személyszállító, a teherfuvarozó, az autószerelő és autóvillamossági javító, valamint a karosszéria- lakatos, fényező és gumijavító kisiparosok.
