Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-09 / 248. szám

Szélmalom az egyik görög szigeten F A kis motoroshajó, amelyen kirándi lünk Hidra szigetére, éppúgy magánti lajdon, mint a szálloda, amelyben l( kunk, A személyzet nem nagy, mindöss: két ember kíséri a hajót, az egyik kormányt kezeli, a másik a köteleket bt gozza kikötéskor. Hidra Ermionitól keletre fekszik, k sziget az Égei-tengerben. A másfél órc hajóút már jókora eltávolodást eredmé nyezhetne a szárazföldtől, holott mé egészen a közelében maradunk. Ritká gondolunk arra, hogy Görögországhc tartozik azoknak a szigeteknek is ec része, amelyek az Égei-tenger túlsó o dalán, közvetlenül a török partok elő fekszenek. Rodosz szigete például Ki< ázsiótól mindössze húsz, Athéntől vi szont négyszázötven kilométerre fekszil A motoroshajó pöfögve szeli a ten gert. Nem akarok hinni a szememnek A térkép Ermioni és Hidra között nyíl víztükröt jelez, s mi egyre csak szigetel között hajózunk. De így kell lennie, mer az Égei-tenger méretéhez viszonyítvr olyan parányiak ezek a szigetek, hogy t mi nagyléptékű térképünkre nem férnél rá. Hidra „fővárosa”, mely az egész szi getnek nevet adott, a sziget nyugat szélén terül el. Kikötője a nagy tenge ri hullámoktól és a zord keleti széltő védett öböl. A városkát a hegyek karéje öleli körül. Az első telepesek jól ki tud­ták választani a sziget legvédettebb leabiztonsáaosabb, kikötésre legalkalma sabb pontját. A görög tengerparti kisvárosok szer­kezeti „képlete” itt is megismétlődik. A hajóállomás környéke valóságos légyfo­gó a turistáknak, minden lépésnél egy képeslapárusba, egy bazársorba, egy fagylaltosba, egy sátorba, egy utcára pakolt üzletbe botlanak. Hidra kisvárosi élete az üzletsor, a szállodák, az étter­mek möqött kezdődik. Hidra halkan piheq, dél van, a hidrái­nk a házakba húzódtak, a lugasok alatt üldögélnek, a fehérre meszelt falak kö* zött pihennek. Jj A qörögkeleti templom rendjére sfl gorú őr vigyáz: rövid nadrágban a f^| fiakat sem engedi be. Egy ideig templom udvarán nézelődünk, aztán el­indulunk a dombra épült városba. Most, értem meg, hogy ezekben a tengerpar­ti görög kisvárosokban miért nincsenek, járdák, a haqyományos értelemben vaf utcák. Itt a házak nem egymás mellÄ sorakoznak, nem utcát szegélyeznek minden házat, minden telket kőfal körül, az udvarok nem tapadnak egy­máshoz, a házakat minden oldalról gir- begörbe, szűk közök választják el egy­mástól. Az ismételt rámeszelés szinte tapint­ható, plasztikus felületet, napsütésben jellegzetes árnyékhatást ad a házfalak­nak, a tömör kőkerítéseknek. Aki ma épít, először vasbeton vázat állít, aztán kő­vel, téglával kitölti a nyílásokat, s ha € Vasárn IUI Uso raj a nlat Rádió Vasútvillamosítók Akik ma délelőtt a pécsi stú­dió műsorát hallgatják, érde­kes és sokakat érintő riportok keretében tájékozódhatnak a közelmúlt aktualitásairól, ese­ményeiről. Simon Márta állítot­ta össze az egyórás magazint, melyet SZERKESSZÜNK EGYÜTT címmel zenés kívánságműsor követ. Ennek során Lenk Irén bemutatja Szilágyi János most megjelent kislemezét, melynek címe azonos a népszerű mű­sorral, Halló, itt vagyok! Nem­csak műsoráról halljuk tehát beszélni Szilágyit, hanem éne­kelni is. A HANGADÓ hétfői műso­rának tartalmáról Belénessy Csaba tájékoztatott: — Eqv héttel az iskolakezdés után bekukkantunk a tanter­mek világába, és felidézzük az ötven évvel ezelőtti kapunyitás hangulatát. Bemutatjuk a Kor­moran együttej és a Hobo Blues Band új nagylemezét — az alkotók segítséaével. És vé­gül — de nem utolsósorban — egy portré keretében megis­merkedhetnek hallgatóink dr. Szabó Flóha pécsi ügyvédnő, az Eszperantó Világszövetség újraválasztott főtitkárának hét­köznapjaival. A pécsi stúdió két munkatár­sa, Somogyvári Valéria és Ko­vács Imre csütörtökön a Petőfi adón már beszámolt annak a napnak az élményeiről, melyet Dombóvár és Döbrököz között a vasúti pálya mellett töltött, ahol megismerkedtek a nehéz, de érdekes munkát véqző vas- útvillamosítókkal. Amint az ol­vasók és hallqatók már tudják — évek óta folyik a több mint százéves Budapest—Pécs-vasút- vonal villamosítási munkálata. A pálya mentén föld alá kerül valamennyi vezeték, kivéve per­sze a mozdonyok továbbítását végző elektromos huzalokat, melyek tartóoszlopait állítják fel a „betongyár vonatok” dol­gozói. A riportból — mely ked­den a pécsi stúdió műsorában is elhangzik — megismerked­hetnek a hallgatók a felsőveze­ték-szerelők csapatával, a fel­adatok irányítói pedig — szin­tén a helyszínen — elmondják a gazdaságosabb energiával való vontatás történetét, szól­nak népgazdasági hasznáról. A riportműsorban szerepel az egyik legnagyobb dunántúli vasúti csomópont — Dombóvár állomás — bizakodó főnöke is, aki a munkákat szemlélve re­ménykedik, hogy a kitűzött ha­táridőre, vagyis december else­jén begördül az első villamos- vontatású mozdony Dombóvár­ra. Ezen a napon van a város felszabadulásának évfordulója, de történelmi nap lesz a vas­utasok városának életében olyan szempontból is, hogy a villanymozdony egyben jelkép: a korábbi viták lezárását jelen- 'i — a vasút tovább él, sőt, megújhodik. Szerdán a ZENEI ÉLETÜNK- PŐL című összeállításban a nyár zenei eseményeiről, illetve az őszi tervekről beszél többek között Breitner Tamás, a Pécsi Szimfonikus Zenekar iqazgató- ia, Ivasivka Mátyás karnagy, Káffka Viktória, aki Csehszlo­vákiában vendégszerepeit, a Concertina Prága ’84 versenyen elért sikere után, valamint Je­remiás Marqit, Brüsszelben élő magyar származású énekesnő, aki Pécsett szándékozik énekes­kurzust rendezni. Csütörtökön a RÁDIÓTÜKÖR jelentkezik Ba­logh Zoltán szerkesztésében aazdaságpolitikai témákkal, pénteken pedig folytatódik Be­lénessy Csaba sorozata Ger­gely Jánossal, a JPTE főtitkárá­val. NAPTÁRLAPOZGATÓ cím­mel. A mai szerb-horvát nyelvű műsorban Frankovics Györqy Ba- bócsán készült riportját jól jel­lemzi a címe: „Kevesen va­gyunk, de létezünk, habár itt már csak az öreqek tudnak hor­vátul...!” Hétfőn Klaics Milica tudósít Szalántóról, amiből megtudható, milyenek az ipari üzemek falun. A keddi országos adásban az Iskolarádió szól, a szerdai félóra a fiataloké. A német nyelvű műsorban ma la­kodalmi szokásokkal ismertet meq Gráf Vilmos Nagvnyárá- don készült rioortia. Ugyan­iak Gráf Vilmos hétfőn az anyanyelv tanítását szorgal­mazza. Reil József pediq arról táiékoztat, milyen az ellátás falun? Kedden a szederkényi mezőőrrel. Trautz Stefánnal be­szélget Rei| József, Lerch Jó­zsef pedig a villányi szürettel foglalkozik csütörtöki riportjá­ban. A pénteki Kulturális ma­gazint Fata Márta szerkeszti. \NEGYVEN II ESZTENDEJE 1 f Öj A IS Korabeli sajtószemle 1944. szeptember Hadműveleti \/ kormánybiztosság Pécsett Görögországi utazás Citromfák A szeptember hónap hírei mindig a keleti front esemé­nyeivel kezdődtek, mivel a har­cok a Déli- és Keleti-Kárpá­toknál folytak. Lakatos Géza miniszterelnök rádiószózatában a hazához való hűséget említet­te, kitartásra buzdított, ugyan­akkor a belső rend szilárdsá­gát óhajtotta. Mindenesetre mind hangvételében, mind hangsúlyaiban különbözött az előző németbarát miniszterel­nök és miniszterei megnyilatko­zásaitól. A romániai fronton Brassó, Seosiszentgyörgy, Me­zőhegyes, Marosvásárhely, Ko­lozsvár, Torda, Temesvár, Lu­gos, Szászváros, Marosludas, Arad, Nagyvárad, Makó, Sze­ged, Gyula, illetve a Visztula vonala, a Narev-mertfe, a Duk- la vidéke, az ún. Erdős-Kárpá­tok neve a keleti fronton szere­pelt sűrűn a híradásokban. A szovjet csapatok előrenyomulá­sa kézzelfogható lett, s a kiált­ványok a határok védelmét em­lítették. A nyugati fronton Verdun, a Rhone-völgy, Arras, Brest, Brüsszel, Antwerpen, Loeven, Sedan, Lüttich. Metz, Hassel, le Havre, Calais, Boulogne, Nancy, Aachen, Nymwegen, Arnhem neve mutatta, hogy a harcok súlypontja áttevődött Belgiumba és Hollandiába. A németek olyan országok támo­gatását is elvesztették, mint Finnország vagy Bulgária. Min­den téren visszaszorultak tehát, s küszöbön állt Magyarország fölszabadítása is, annak min­den nehézségével1, borzalmá­val. A sajtóban is sűrűsödték a Kárpátokról szóló leírásai, a frontról való beszámolók, s a német források hátrébb szorul­tak. Már 7-én felfüggesztették az önkormányzati hatóságok te­rületi szerveinek működését, mindenben a főispánok, pol­gármesterek, alispánok, főbírók, egyszóval a közigazgatás egy­személyi vezetői vették át a ha­talmat. Pécs székhellyel 16-tól meakezdte működését a déli hadműveleti kormánybiztosság, dr. Horváth István eddigi alis- oán lett a kormánybiztos, míg hivatalát dr. Dávid Pál főjegy­ző látta el. A front közeledtét jelezték, hogv Pélmonostor és Baranya- vár közt az uradalmi kisvasútra angolszász qéppuskatűz zúdult, 4 ember halt meg. Mohácsnál pedig egy kis motoroshajó ak­nára futott. Néqyórás légiriadó volt a Mecseken 18-án, s meg­szaporodott az egyetemisták­hoz, középiskolásokhoz, az 19^-os éviáratú leventékhez szóló felhívások száma. Pécsett 13-án, Baranyában 22-én ala­kult meg a Bajtársi Szolgálat, mely alapot gyűjtött a hadirok­kantok, özvegyek, árvák, eltűn­tek, hadbavonultak hozzátarto­zóinak megsegítésére. A me­gyében ez 80 000 pengőt tett ki. Az elsötétítés ekkor este fél kilenctől reggel fél hatig köte­lező volt. Elkészült Pécs 1945-ös költ­ségvetése: a bevételek 1 172 000 penqő emelkedést mutattak, a rendkívüli kezelés pedig a há­borús helyzet következtében előállott beruházáselmaradá­sok miatt — 1 395 000-rel csök­kent. A békés hírek közt szóltak a 700 éves kárászi templomról, Gebauer Ernő négy freskójáról, a festésre való qyűjtésről. Dr. Holub József lett a rektor a pécsi eqyetemen, szabályozták a városháza rendjét, a bellyei uradalomban biolóqiai kutató­állomást létesítettek, Pecsnig Friqyes üveqesmester 53. évi jubileumához érkezett, a ka- posszekcsőiek kultúrotthont kap­tak, dr. Dombav János számolt be a somogyi, baranyai Árpád­kori ásatásokról. Nvárutói lá­togatás Kooácson idézte az érintetlen vízivilág embertől tá­voli életét.. . Vargha Dezső levéltáros Bűvészek trükkvására Nemzetközi mágus­kongresszus Budapesten Televízió Egészségrontó gondolkodásmódok Az Elvira Madigan, az Ada- len 31 és a Joe Hill balladája jó tíz évvel ezelőtt került a ma­gyar mozikba — ma már in­kább csak a rajongó moziláto­gatók emlékeznek rójuk. Pedig a rendező, So Widerberg je­lentős egyénisége a svéd film- művészetnek, ezekben az alko­tásaiban is iejfen plasztikus tár­sadalom- és jellemrajzzal hív­ta fel magára a figyelmet. Hogy filmjei mennyire állták ki az idő próbáját, az most kide­rül majd: a televízió öt egy­mást követő szombat estén ve­títi Widerberg filmjeit — első­ként szeptember 15-én 21.35- kor a Gyerekkocsi címűt. A hét másik jelentős esemé­nye Dürrenmatt A nagy Romu­lus című „történelmietlen törté­nelmi komédiájának” televízi­ós bemutatója szerdán 21.00- kor. A hatvanas években be­mutatott dráma a nagy római birodalom utolsó császáráról ma új értelmet nyerhet a kép­ernyőn. A rendező Rajnai And­rás, címszerepben Avar Ist­ván. A keddi műsorból bizo­nyára sokakat érdekel majd Rátonyi Róbert Legyen a vendé­gem! című sorozatában a ven­dég Bende Zsolt (18.15). Szerdán 20.00-kor Sir-Khán, Bogira és a többiek címmel svéd ismeretterjesztő film lát­ható; szigorú szülők azzal ér­velhetnek gyermekeiknek, hogy vasárnap délelőtt 10.50-kor lesz az ismétlés, tehát nyugodtan lefeküdhetnek szerdán este nyolc előtt a kisebbek. A má­sodik műsorban 20.00-kor Vonzások és vonzódások cím­mel a Tudósklub jelentkezik, a hazai történelmi tudat újabb problémakörét veszik szemügy­re a téma ismert szakértői. — Hat láb föld címmel indul út­jára az az angol tévéfilm-soro- zat, amely Nadine Gordimer dél-afrikai írónőnek novellái­ból készült; a világszerte ismert író kis drámában ábrázolja a fehérek és feketék emberi konf­liktusait. (21.50, tv. 1.) Gyilkolni könnyű, állítja Agatha Christie, regénye és a belőle készült amerikai film is ezt a címet viseli, láthatjuk pénteken 20.00-kor (tv. 1.). Szombaton folytatódik az Auditorium maximum című előadássorozat, amelynek elő­adója ezúttal dr. Ozsváth Ká­roly pszichiáter, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem címzetes professzora: a lelki megbetege­désekről szól Egészségrontó gondolkodásmódok címmel. (17.40, tv. 2.). Este az első mű­sorban Szomszédolás címmel közvetítik a Maqyar és az Oszt­rák Televízió közös szórakozta­tó műsorát Bécsből. G. T. Augusztus 24-e és 26-a kö­zött rendezték meg Budapesten az I. nemzetközi máguskong­resszust, amelynek többek kö­zött résztvevője volt Fülöp Gyula és felesége is. A pécsi bűvészházaspár mindössze négy ponttal maradt el a nemzetkö­zi szinttől, ám számukra szak­mailag jelentett igen sokat a mágusok parádéja. — Több mint hatvan verseny­ző lépett műsorával a színpad­ra három napon át: csehek, bolgárok, lengyelek, NDK-be- liek és magyarok. A produkció­kat nemzetközi zsűri értékelte. A magyarok közül egyedül mi indultunk klasszikus illúziós ver­senyszámmal. A műsorban az egyik produkció volt, hogy a feleségem helyet foglalt egy ládában, amit tíz karddal és egy kopjával szúrtam át. Egye­di volt ebben a trükkben, hogy merev szúrószerszámokat használtam. — ön készíti a kellékeket, vagy pedig úgy vásárolja azo­kat? — Nagyrészt magam csiná­lom őket miután megterveztem egy-egy trükköt. Egyébként a közhiedelemmel ellentétben az ilyen találkozókon trükkvásárt is rendeznek, a különböző gyár­tócégek is megjelennek és árul­ják a rekvizítumokat. A kellékek a néhány száz forinttól több ezer forintba kerülnek. A bűvészke­dés nem olcsó szórakozás, a mi kelléktárunk értéke legalább egy Zsiguli ára. A mezőnyben volt olyan versenyző, aki száz­hatvanezer forint értékű virá­goskertet varázsolt a színpad­ra, legalább ennyibe kerültek a művirágok. — Hogyan értékelik egy bű­vészversenyen a produkciókat? — Meghatározott pontozási rendszer alapján: a zsűri figye­li az előadásmódot, a kellékek kivitelét, a jelmezt és még jó néhány dolgot. A bűvészet min­den ága kezd újra divatossá válni. Fülöp Gyula tíz esztendeje bűvészkedik, feleségével máso­dik éve dolgozik együtt. Mind­ketten amatőrök: a férj a pé­csi Volán-nál a 30-as járaton dolgozik, a felesége pedig a Centrum Áruház Bajcsy-Zsi- linszky utcai terliszter minta­boltjában eladó. Fülöp Gyula nyolcadik éve vezeti a József Attila Művelődési Ház bűvész­klubját. Most egy újabb illú­ziós trükk kimunkálásán dolgo­zik az úgynevezett lebegtető- eltüntető számon. Későbbi ter­vei között szerepel, hogy két gyermekét is bevonja a bűvész­kedés tudományába, teljes lesz a családi produkció... Salamon Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents