Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-08 / 247. szám
Látkép madártávlatból Szabadidő-központ Nagykanizsán | Nagykanizsától keletre van ez, amije a városnak igazából sohasem volt: a kirándulóhelye, azaz hivatalosan a szabadidő-központja, a hosszan elnyúló lapos völgyben a bakónaki árok vize által táplált 2970 méter hosszú mesterséges tó erdős-dombos, festőién szép környezetével. Egy forró nyári napon, túl ez első meglepetésen (közvetlenül a tó előtt hatalmas, kb. 300 gépkocsit befogadó parkolóban „horgonyzok” le) Sza- konyi Barnabás, a Városgazdálkodási Vállalat részlegvezetője — a szabadidő-központ gondnokp — és Meleg László kerületvezető erdész volt a segítségemre a ragyogóan gondozott terület megismerésében. Motorcsónakba ülünk. A tó közvetlen környezete 40 hektár, amiből 10 hektárnyit parkszerűen gondoznak, a déli oldalon elterülő parkerdő 500 hektárnyi lehet. Az északi part csaknem nyílegyenes, megfelelő hosszúságban bójákkal kijelölt evezőspályák vannak ott, s ez a nemzetközi szabványnak csak azért nem felel meg, mert nincs eléggé kimélyítve a meder. A tóparton itt is, ott is pecázók, a vízen kajakozó legénykék, az evezőspálya végénél a Kanizsq, Bútorgyár tájbaillő csónakháza. Szakonyi Barnabás közben elmondja, hogy a vállalat 9 dolgozót foglalkoztat itt, de a kanizsai szocialista brigádok, munkahelyi közösségek rendszeresen járnak ide parkgondozási munkára — ennek köszönhető a hallatlan csinosság, rendezettség, — s hogy a magukénak érzik a városlakók —, amit mindig valami közös program követ. A helyet 1975. május 1-én avatták, azóta is itt tartják a kanizsaiak május 1-i ünnepségét (felvonulás nincs a városban!), s ez is hozzájárult, hogy a szabadidő-központ „beépült" a város életébe. A sportversenyeken kívül (legutóbb a hajómodel- lek világbajnokságát rendezték itt) egymást érik a rendezvények, májustól szeptemberig zajlik az élet, utána is a másfélezernyi horgász közül mindig ücsörög néhány tucatnyi a partokon. Egy pillantást vetünk a frissen elkészült napközis táborra, a Tóvendéglőre, a tanácsi vendégházra és nem kerülheti el a figyelmet, hogy a tájékoztató tábláktól a szigetre vezető hídig minden egységesen a táj harmóniáját szolgálja. Ezután Meleg László mutatja be az ő „birodalmát”: a Kanizsa-várnak keresztelt, te* kintélyes méretű rönkvórat, a mediterrán növényzettel betelepített kis parkot, az erdőszélen, a fák tövében meghúzódó házacskát, ami küllemre erdészház, valójában azonban közösségi célokát szolgál: munkahelyi közösségek előzetes bejelentés alapján igénybe vehetik társas rendezvényeikre. Az erdőt üdülési célt szolgáló parkerdőként gondozza a nagykanizsai erdészet és évről évre beljebb „harap” sé- tautak, pihenők építésével. Most vadaskert létrehozásán gondolkodnak: a tó végénél a vadon élő hazai állatfajokat mutatnák be. Kellemes erdei sétára indulunk a környék legmagasabb pontja felé, amit tovább magasít egy igazi, a munkából kiérdemesült, itt kilátóként szolgáló Rotary olajkútfúró torony; felfelé vezető lépcsőjén fordulóról fordulóra gazdagodik a panoráma, mígnem egész Nagykanizsa elénk tárul. Az ismerkedés a városházán folytatódik. Gödinek László tervosztályvezető, aki létesítés idején három éven át más városi vezetőkkel együtt minden hétvégét a szabadidő-köz-: pontban töltötte, elmondja, hogy a 70-es évek elején, a munkák indulásakor létrehozták Szőke János tanácselnökhelyettes vezetésével a Parképítő Intéző Bizottságot, amelyben helyet kaptak mindazok a szervek, amelyek bármi módon részt vehettek az építésben, s ez az avatás után átalakult: most mór azoké lett a főszerep, akik a fenntartásban, üzemeltetésben cselekedhettek. — Az IB felismerte, hogy az érdekek összekovácsolása nélkül nem megy a dolog, s valóban, a város apraja-nagyja, vezetők és vezetettek egyként munkálkodtak a szabadidő-központ megvalósításán. Ma is féltő gonddal vigyáz az IB arra, nehogy bármivel is el lehessen rontani a természetet, s nem hagyja a lakosságot, amelynek az érdekében az egész létesült, kirekeszteni. Vannak még terveink. Reméljük, most már lezárul a tó ön- tisztulási folyamata és megengedhetjük a fürdőzést. A tótól távolabb vállalati üdülők és kemping építésére adunk lehetőséget, s szeretnénk idehozni a közeli Nagyrécséről a 90 fokos, visszafojtott termálvizet. Fúrótorony mint kilótó Erdőszéli házikó közösségi célokra Az utolsó kérdésem: mibe került mindez? — Nehéz lenne pontosan megmondani. 50—70 millió körül lehetett eddig, aminek a legkevesebb a fele társadalmi munka. Az az igazság, hogy mindig megvolt az a pénz, amire ráépülhetett a társadalmi munka. Hársfai István Az egyetlen csánakház 6. HÉTVÉGE Az alkotni vágyó ember erőfeszítése Részletek Flerkó Béla akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának tanévnyitó beszédéből N épünk soha nem látott erőfeszítéseket tett, hogy a világgazdasági válság bennünket érintő nehézségeit leküzdje, hogy biztosítsa népünknek életszínvonalát és fejlődésünk elengedhetetlen alapjait. A nehézségeket mi is érzékeljük. Érzékeli egyetemünk, érzékelik hallgatóink és oktatóink, öröm számunkra ezért, hogy nehézségeink ellenére az elmúlt tanévben feladatainkat teljesítettük, hogy biztosítani tudtuk — nem egyszer nehézségek árán — a gyógyítómegelőző munka zavartalanságát, hogy tudományos kutatómunkánk az előre meghatározott terv szerint haladt, és ami legfontosabb: oktató-nevelő munkánkban sikerült biztosítani hallgatóinkkal azt a jó együttműködést, ami feltétele a szocialista értelmiséggé válásnak. Külön örömöt jelent, hogy tevékenységén keresztül több tehetséges fiatal munkatársunk nemcsak a hazai közvéleményben hívta fel magára a figyelmet, hanem köI zülük néhányon igen értékes nemzetközi elismerést is szereztek egvetemünknek. Ezek az eredmények azt bizonyítják, boay nehezebb feltétel- rendszerben is a tisztességes és nem egyszer küzdelmes hétköznapi munkának is meg lehetnek az eredményei. A feltételrendszerünket nehezen tudjuk befolyásolni, de akarásunkat, a szorgalmas munka elismerését, azt igen. Mindenképpen elsődleges az alkotni váayó ember szándéka és erőfeszítése. Lehetőséget kell teremtenünk, hogy az alkotó munka értéke tovább növekedjék; ez a munka mint példa, nevelő munkánk legértékesebb eszköze. A z általános orvoshallgatók létszáma egyetemünkön 1983. december 31-én 1214 volt, ebből külföldi állampolgárságú 110. A fogorvostanhallgatók létszáma 99 volt. 1984. június 30-án diplomát kapott 19 fogorvos, szeptember 15-én 159 volt hallgatónkat avatjuk orvosdoktorrá. Nagy gondot fordítottunk az oktatás gyakorlati jellegének biztosítására. Az ideálisnak tekinthető kiscsoportos oktatást megfelelőképpen csak a területi kórházakban I sikerült megvalósítani a Pécsett maradó csoportok magas létszáma miatt. Ez utóbbi nemcsak a kiscsoportos oktatás bevezetését akadályozta, hanem a klinikán ápolt betegek szempontjából is kedvezőtlennek bizonyult. A jövőben nagyobb határozottsággal kell biztosítanunk a hallgatók egyenlő elosztásának elvét, hogy az elkövetkező években az egyetemi csoportokban is megvalósíthassuk a kiscsoportos oktatást. Ehhez szükséges lenne a Pécsi Orvostudományi Egyetemen felvételre kerülő hallgatók létszámának csökkentése is. Egyetemünk két kollégiumában 700 hallgató elhelyezésére van lehetőség. Jelenleg a kollégisták létszáma 659, közülük külföldi állampolgárságú 83. A két kollégium nívója között az elhelyezés szempontjából különbségek vannak. A különbségek megszüntetése érdekében rés/int a 48-as téri kollégium zsúfoltságát kívántuk mérsékelni a férőhely szám csökkentése által, részint pedig a műszaki állapotot kívánjuk javítani a közeljövőben tervezett felújítás során. A most induló tanév legnagyobb oktatási eseménye az angol nyelvű oktatás megindulása egyetemünkön. 27, a világ igen különböző országaiból származó hallgatóval. Oktatásuk és vizsgáztatásuk az első három évben angol nyelven, majd a IV. évtől magyarul történik. E gyetemünk gyógyítómegelőző munkáját a korábbi intézkedési tervben foglalt irányelvek alapján végezte az elmúlt tanévben is. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen a szervezett klinikai ágyak száma 1365, a teljesített ágykihasználás 93,5%. A betegellátás színvonalát nagymértékben segítette az I. tömbben kialakításra került ambulanciák és a betegfelvételi osztály munkája. Az Idegsebészeti Klinika visszaköltözésével az I. klinikai tömbben felszabadult területek sorsát illetően az egyetem vezetése körültekintő alapossággal több ízben foglalkozott a lehetőségek mérlegelésével. Ennek alapján a végleges döntés szerint a Klinikai Izotóp Laboratórium és az I. sz. Belklinika üzemelteti a laboratóriumot, illetve fekvőbeteg részleget. Ez lehetővé teszi a Központi Klinikai Izotóp Laboratórium továbbfejlesztését, beleértve esetleg II. gammakamera elhelyezését is. Az itt lévő műtő az Intenzív Therápiás Intézet felügyelete alá került, mint pacemakerműtő. Az elmúlt évben kezdte meg munkáját teljes kapacitással a CT, valamint ez évben az ultrahang diagnosztikai készülék. E műszerek a diagnosztikai munka színvonalát és a regionális feladatok ellátását nagy mértékben javították. Megkezdődött a második kobaltágyú elhelyezésére szolgáló bunker építése, ami átnyúlik a jövő évre. Az egyetem a nővérképzés és másodfokú szakosító képzés területén is jelentős szerepet vállalt, amennyiben központi szervezésben kihelyezett országos tanfolyamokat tart (műtősnő, anaesthe- siológus, intensiv therápiás, laboratóriumi stb.). Átadásra kerüli az új nővérotthon 70 ággyal; ami jelentősen javítja a klinikák nővérellátásának biztosítását. A z egyetem 18 elméleti intézetében és 21 klinikáján, illetve önálló szervezeti egységeinek mindegyikében folyik tudományos tevékenység. Távlatilag nyilván fokozódni fognak a kooperációs kapcsolatok, az interdisciplinaris kutatások és a nemzetközi kapcsolatok. Ezt mindenképpen elősegíteni, támogatni szükséges. Kétségtelen viszont az a tény, hogy nemzetközi kapcsolatra az a kutatóhely számíthat, mely témáját megfelelő szinten, „partnerként alkalmas módon műveli". Tisztán technikai, hogy szerződésben rögzített együttműködés eddig elsősorban szocialista országok intézményeivel alakult ki. E szerződések száma, 9, de intézetek közti kollaboráció- kon keresztül élő kapcsolatunk van számos nyugateurópai és amerikai egyetemmel is, más egyetemekhez hasonlóan. Egyetemünkön is vannak olyan intézetek, amelyek — sok itthoni kutatóhelyhez hasonlóan — 50%- ban sem tudnak megfelelni a hozzájuk érkező külföldi megkereséseknek, mert a folyamatos, elsősorban oktatói munkát, itthon is biztosítani kell. A realitás határain belül azonban lehetővé kell tenni, hogy kutatóink minél nagyobb számban fogadhassanak el külföldi meghívásokat. Az egyetem publikációs tevékenységében igen aktív; több hazai és külföldi kiadású könyv, könyvrészlet mellett 800—1000 az évente megjelenő közlemények száma; ezek túlnyomó része idegen nyelven jelenik meg és nem kis részben jóhirű nemzetközi folyóiratokban. Hazai felmérések szerint ci- tációs index tekintetében a Pécsi Orvostudományi Egyetem áll az orvosegyetemek között az élen és relative a legmagasabb a minősítettek aránya is. Annak szemléltetésére, hogy az egyetem már régen nem arisztokratikusan elzárkózott intézmény,, elegendő az a statisztikai adat (1982), hogy a POTE kutatási pénzforrásainak mintegy 30%-a más tárcák (IM, MÉM), intézmények (Áll. Biztosító), ill. ún KK-munkákból adódott. A helyzettel — ennek ellenére sem lehetünk elégedettek, egyetemünk szellemi kapacitása nem kihasznált. Többnyire a kutató „kilincsel” kutatásának szellemi, vagy anyagi „melléktermékével” — az ipar, tisztelet a kevés kivételnek, nagyrészt érdektelenséget mutat. Népgazdasági érdek követeli meg az e helyzet sürgős változtatását — központilag szervezett enaeneering vállalatok, szövetkezetek, ipari leányvállalatok stb. formában. Az eddigi adatok igazoló jellegűek az orvosegyetemek meglévő szellemi kapacitása mellett. Egyelőre egyetemünk is alkalmas úi tudományos felismerésekre és lényegében bármely úi tudományos eredmény átvételére. Az utánpótlás ogaasztó ielei azon- . ban már félreérthetetlenek. A nehéz gazdasági viszonyok között nem lehetséges a reális, nemzetközi verseny- képességet biztositó igények kielégítése. Az egyetem igyekszik legalább igazságosnak lenni a tőle függő el- . osztásban, a demokratizmus minden lehetőségét igénybe- véve. A kutatási színvonal fenntartása azonban a gazdasági gondok tartóssága és a kutatásra költhető összegek szűkössége esetén a jövőben bizonyosan veszélybe kerül. Ismerve az ország és az egész világ gazdasági nehézségeit, elismerve a nép- gazdasági prioritásokat csak jelzéseket adhatunk a felső vezetés számára, hogy relative előkelő kutatási színvonalunk veszélyben van, és a dolog természeténél fogva minél később indulhat meg a rekonvalescentia — annál hosszabb tartamú lesz. A tanévnyitó azt is jelenti, hogy megismerkedhetünk több mint 200 új hallgatóval, akiket szeretettel üdvözlünk egyetemünkön. Mi Önöket felnőtt fiataloknak tekintjük, ezért amit önök elé követelményként állítunk, azt komolyan és megfontoltan tesszük. Feltételezem, önök is tisztában vannak azzal, hogy ez a hivatás áldozatokkal, sok lemondással és megfeszített munkával jár együtt. Aki ezt nem tudja vállalni, az adja át a helyét másnak, szorgalmasabbnak, tehetségesebbnek, Tanulmányaik során segítsék egymást: az elért sikerek és eredmények még szebbek és értékesebbek, ha abban mások segítése is bennloglaltatik. Tiszteljék egymást, elsősorban a kiválókat, és segítsék azokat, akik szeretnének kiválókká válni.
