Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-30 / 269. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin <§> Vasárnapi J Wlíisoraj janlat Egy példás életút állomásai Angel Kara Rádió . Búcsú a szeptembertől Hunya István 90 éves „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok ..." — Sinkovits ' Imre tolmácsolja a mo 8 óra­kor kezdődő magazinműsor el­ső perceiben Petőfi Sándor költeményét. A szeptembertől búcsúzik lírai Hangvételű jegy­zetében Varga János is, és előretekint októberre. Ezt teszi a műsor is: a Zenei Világnap alkalmából Vidovszky László, a Janus Pannonius Tudomány, egyetem Tanárképző Kara ének-zene tanszékének újon­nan kinevezett vezetője mond­ja el gondolatait, majd a mú. zeumi és műemléki "hónap nyi­tányaként Újvári Jenő, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója tájékoztat az országos jelen­tőségű, jubiláris rendezvények­ről. És mivel újból megindul a Csontváry-matinék sorozata, az ecvkori pécsi kötődésű zene­szerző, Prandau Károly magya-- ros hangvételű műve is meg­szólal a műsorban. Hétfőn a Stúdió esti hangos- újságja jelentkezik Kovács Im­re szerkesztésében. Mint el­mondotta az élő adás telefon- tudósításokkal kezdődik: a nap eseményeiről számol be ez­úton a kaposvári, szekszárdi és naavkanizsai tudósító, és fel­hívják a pogánvi meteorológiai állomást is, ahol hagyomá- ; nyos módon összegezik szep­tember hónap időjárását. A koncertlátogatók értesülhetnek az októberi zenei naptárról. Be­szélgetés mutatja be az „Ab­lakos" Bálint Györgyöt, a hazai kiskerttulajdonosok tanácsadó­ját. Az eszperantó sarok a Pasporta Servóval ismerteti meg az érdeklődőket, amely­nek célja, hogy inaven szállás­hoz juttassa a külföldet járó fiatalokat. „Hazádnak rendü­letlenül" — részlet Simon Márta pályázaton nyertes ri­portjából. Majd Horgászper­cek: Varga Ferencet, a HOKÉV műszaki osztályvezetőjét az év végi áruellátásról kérdezik. A 90 perc című összeállításban kétszer értesülhetnek a nap eseményeiről, híreiről: kb. 17.05-kor és 18.00 órakor. Kedden a dombóváriak és nagyatádiak példáján mutat­ják be, hogy milyen eredmé­nyeket ért el a társadalmi ösz- szefogás a lakóhely fejlesztése terén. Ugyancsak kedden a komlói bányász fúvószenekar játszik, trombitán közreműkö­dik Gyurkó István, vezényel Szabó Ferenc. A nap zenei műsorában hallható még a pécsi Spirituálé együttes, s ré­gi kedvelt melódiákat zongo­rázó Vér Ernő, majd ifj. Va­dász István lemezgyűjteményé­ből olyan ritkaságokat műtőt bé, amelyek a Metropolitan előadásait örökítették meg. Aktuális eseményeket elem­ző kommentáló riportokkal tá­jékoztatja a hallgatókat a szerdai HÉT KÖZBEN, melyet Borsos József szerkeszt. Csü­törtökön Balogh Zoltán gondo­zásában hangzik el a RÁDIÓ- TÜKÖR című gazdaságpoliti­kai magazin. A vasárnapi — országosan hallható — nemzetiségi műsor országos érdeklődésre számot tartó riportokat sugároz: a horvát adásban a pécsi klub­életről lesz szó, valamint Fran- kovics György somogyi riport­ját közvetítik Heresznyéről. A német nyelvű programban Lerch József riportját hallhat­ják, amelyet a Koppány völ­gyében készített, Gráf Vilmos pedin mánocsi példa nyomán a falu szakorvosi ellátottságát vizsaálja. Kedden szüreti té­mákkal foglalkoznak a horvát műsorban, a szerdai német adásban pedig a szarvasvadá­szaton szerzett élményeit, ta­pasztalatait mondja el Lerch József. Endrődön, a vJharsarki föld­munkásmozgalmak fellegvárá­ban született 1894. október el­sején, egy kubikos első gyer­mekeként. Nyolcán voltak test­vérek, ő, a legidősebb, nagyon hamar megismerkedett a ke­nyérkereső munkával, kiskon- dás lett, tavasztól őszig mások disznóit őrizte. Négy elemit végzett, azt is — mint mondja, „felibe-harmadába” — csak október végétől április végéig, amíg dolgozni nem kellett menni. Huszadik születésnapján vo­nult be katonának. Néhány hónapja dúlt az I. világháború, a karácsony már az orosz fron­ton találta. Jó hetven nap múl­tán a cári seregek szétverték az ezredet, amelyiknek tagja volt, őt egy távol-keleti, majd egy Moszkva környéki fogoly­táborba vitték. Hamarosan ki­adták dolgozni, ami neki nem­csak azt jelentette, hogy újra tevékenykedhetett, hanem azt is, hogy megismerkedhetett az orosz parasztokkal, a nincste­lenekkel, osztályos társaival. Ezerkilencszáztizenhét február­ja után háromszor is megszö­kött, mindenáron haza akart jönni, mindannyiszor elfogták, visszavitték. Egy év múlva vö­rösgárdista lett, részt vett a moszkvai ellenforradalmi láza­dás leverésében. Huszonnégy éves volt, amikor — az ősziró­zsás forradalom másnapján — hazaérkezett a szülőfalujába. November végén - többedma- gával — megalakította a Kom­munisták Magyarországi Pártja endrődi szervezetét. December elején az új párt tagjai már a Vörös Újságot forgatták, arról tájékozódtak, miként kezdhet­nék meg a Körös partján a földosztást. A Tanácsköztársaság kikiál­tása után nagyon kevés ideig élvezhették az endrődiek a va­lódi szabadságot, hiszen a nagyközség igen közel volt az akkori demarkációs vonalhoz, hamar hírét vették a román ki­rályi hadsereg készülődésének. Hunya István újra fegyvert fo­gott, harcolt Kisterenyénél, Hatvannál, Miskolcnál, ott volt a kassai, május elsejei bevo­nulásnál. Mint volt vöröskato­nát, 1920 áprilisában internál­ták néhány hónapra, de még ez év őszén az ő Vezetésével alakult meg a Földmunkás Szövetség Endrőd-öregszőlői Csoportja, hatvan taggal. A Földmunkás Szövetség bejegy­zett, engedélyezett szervezet volt, de ennek ellenére a hor­thysta adminisztráció mindent megtett, hogy munkáját aka­dályozza. A kubikosok szerve­zete egyik fő feladatának a ta­nítást, az oktatást tartotta, hogy tagjaik ne csak szervezet­tek legyenek, hanem az elmé­leti alapképzettséget is elsa­játíthassák. Nem kellett sok idő a csendőrségnek ahhoz, hogy rájöjjön: az egyik legve­szélyesebb kommunista agitá­tor az agrárproletárok között Hunya István. Három éven át (1922-25 között) állandóan zaklatták, sokszor megverték, többször letartóztatták, majd szigorított csendőri felügyelet alá helyezték, bárhol is dol­gozott, hetente két alkalommal meg kellett jelennie a csendőr­őrsön. Felügyelete annyira szi­gorú volt, hogy pártsejtje tag­jaival is csak közvetítők útján érintkezhetett. Jól konspirálva röplapokat irt, amelyeket elv­társai terjesztettek. Hamarosan nemcsak az Alföld közepének csendőrsége, hanem a főváro­si rendőrség is kereste akkor, amikor ő már nem is volt az országban. A párt külföldön tartózkodó vezetői ugyanis fel­ismerték a nagyszerű lehetősé­get Hunya István mozgalmi munkájában — ő állt legköze­lebbi kapcsolatban a szerve­zett agrárproletáriátussal — és másfél hónapos pártiskolára küldték Berlinbe, ahol Kun Bé­la és Vágó Béla fogadták. Amint visszaérkezett, Budapes­ten letartóztatták, ítélet nélkül tartották fogva hónapokon ke­resztül. Később a csendőri zak­latások miatt szinte dolgozni sem tudott, 1930 júniusában újra őrizetbe vették, mint egy aratócsapat tagját, s csak no­vemberben helyezték szabad­lábra. Két év múlva májusban országos körözést adtak ki el­lene, elvtársai segítségével — Bécsen, Prágán, Berlinen ke­resztül — hamis útlevéllel Moszkvába emigrált. Az egyéb­ként is gyenge fizikumú em­bert ekkorára a csendőrök üt- legei, az ítélet nélküli fogva­tartósok tortúrái annyira meg­viselték, hogy két évbe telt, míg a szovjet orvosok talpra állították. A párt jól szervezett embermentő hálózata ekkorra kijuttatta a szovjet fővárosba feleségét és kisfiát is. Egészsége helyreállítása után Moszkvában a Vörös Szakszervezeti Internacionálé munkatársa lett. Könyvet írt a magyar földmunkásmozgalom­ról, Kubikosok címmel. Ezt a művét nálunk csak 1947-ben adták ki ugyan, de részleteivel már jóval hamarabb megismer­kedhetett a szovjet rfiöllett a francia és az amerikai testvér­szervezet is. Munkája mellett öt színdarabot is írt ebben az időben, ezeket szovjet és cseh­szlovák színpadokon adták elő. A háború kitörésének idején a Szakszervezeti Internacionálé több nyelven megjelenő lapjá­nak egyik szerkesztője volt. Fia — tizenhét évesen — azonnal jelentkezett a Vörös Hadsereg­be, hazánkba már a felszaba­dítók tisztjeként érkezett. Hu­nya István 1945 februárjában érkezett meg a Szovjetunióból Budapestre. Főszerkesztője lett a Dózsa Népe című földmun­kás újságnak, s az volt egé­szen 1948-ig, amíg a lapot meg nem szüntették. Később a Mező- és Erdőgazdasági Dol­gozók Szakszervezete könyvtá­rának igazgatásával bízták meg, ezt a munkát végezte 1958-ig, amikor megválasztot­ták a szakszervezet elnökévé. A MEDOSZ elnöke ma is. A budapesti Jókai utca egyik négyemeletes házának föld­szintjén, csöndes kis szobában dolgozik. Igen, dolgozik ma is. Nagy bajuszú, folyton pipázó törékeny ember, pártunk ala­pító tagjd, munkásmozgalmunk utóbbi hat és fél évtizedének egyik formálója, tanúja. Kö­szöntjük születésnapján. Hegyes Zoltán Televízió Késő délután A zöld Most elmondom, hogy Pukk király m pukkadt meg mérgében. Pukk király várat épített magár Nagy esemény volt. Olyan magas voli vár, hogy amikor a kőműves a legma sabb toronyból véletlenül leejtette a si tót, az hat hónap múlva ért csak föl< addig mindig zuhant lefelé. Pukk kii csodálatba ejtette a világot. A várral szemben, mindössze pár I nyira egy szalmatetős kis házikó húzói meg. A házikóban két öreg ember, apóka és egy anyóka éldegélt. Szegén voltak nagyon. Minden vagyonuk — öreg, zöld kakas volt. Az apóka kis ke rával járta az erdőt, somot szedett, és pénzért árulta a piacon. Az egyik pén: kenyeret, túrót vásárolt kettőjüknek, a i síkért pedig — kis tálka szemet a kai nak. Amikor egy kora reggelen az apókc dúlt a piacra kis kosarával, az any odaszólt neki: — Kérlek, hogy hozzál nekem piro: és szépítőket, mert vasárnap megyek rót táncolni. Akkor alkalmam lesz rag> ni, mint a napsugárnak. A legszebb retnék lenni. Este az apóka üres kézzel tért hazc pirosító és a szépítőszerek 10 pénzbe rült, ő pedig mindössze kettőt árult, bál is az egyik lyukas volt. Másnap — ugyanígy történt. A harmadik napon az anyóka m< kapuban várta, kezébe adta a zöld kast összekötözött lábakkal. — Add el — mondta — tíz pénzéri azon veqyél amit mondtam. Elindult az apóka a piacra, de mert ránézni a megkötözött kakasra, -i nyira sajnálta. Amikor ment, mende az erdőben, egyszer csak megállt, I dotta, s így szólt: — Most szaladj gyorsan. Bújj el be ban. Nem maradsz éhes. Csipegess r bogarakat és somot Nem engedi a vem, hogy eladjalak. Kedves vagy momra. A kegyetlenek úgyis leölnéne A kakas elsírta magát és sántikálvc indult a fák között. Amikor az apóka visszatért a kun ba, ismét összeszidta az anyóka, ar elengedte a kakast. Reggel nem volt, aki felébressze, i kor kinvitotta szemét, a nao már del volt. Felkapta kosarát és elindult az felé, de nem talált már semmit. Ke még a hainali órákban más öreg er rek megelőzve, leszedték az érett so Ekkor kezdődött számukra a ros: naav éhség. Minden reaael az apókc aludt, s így üres kosárral tért haza a: Hajógyár < A televízió műsorszerkesztő­sége szemmel láthatóan tö­rekszik arra, hogy az esti fő- műsor előtt, késő • délután — kora este is adjon érdekes műsorokat azoknak, akik csak ezekben az órákban tudják bekapcsolni a készüléket vagy ekkor is be tudják kapcsolni. A többség azonban ilyenkor még utazik, házimunkát végez, idejét 8 utánra tartogatja, s ezzel kénytelen-kelletlen lema­rad megnéznivaló műsorokról. Ilyennek ígérkezik október 2- án, kedden 18.30-kor Az Ará­ról lábánál című riportműsor, a Turizmus, '84 különkiadása, amely Örményország termé­szeti szépségeit, történelmét, művészetét mutatja be. Ilyen szerdán 17.45-kor a Lovasok a vásznon — fejezetek a western történetéből és 18.40-kor a Száz hires festmény címmel út­jára induló sorozat —ez utób­bi (angol kisfilm) első ízben Kokoschka: A vihar című fest­ményét mutatja be. Csütörtö­kön (16.40) megkezdik a Hi­malája meghódításáról készí­tett francia filmsorozat ismét­lését, pénteken (18.00) Ablak várja az érdeklődőket. Sors­társak — ismétlés: csütörtök, 17.45, tévé 2. Egyébként a tévé műsorából Füst Milán Boldogtalanok cí­mű drámájának tévéváltoza­tát ajánljuk olvasóink figyel­mébe: a bemutató a Budapes­ti Művészeti Hetek eseménye­ként kerül képernyőre. 1914- ben írta meg Füst Milán an­nak a szatmári nyomdásznak az esetét, aki két szeretőjével élt együtt, s akit a két nő ölt meg. A bizarr történet az em­beri kiszolgáltatottság és meg- alázottság drámáia lett a ki­tűnő író tollán. (Szerda, 21.15, tévé 1.) Füst Milánra vasárnap (21.55, tévé 1.) külön műsor emlékezik. Az NDK Televízió estjét * csütörtökön 18.25-től 22.55-ig rendezik meg a szo­kásos összetételben: könnyű­zene, komoly zene, művészet, ipar, tévéjáték. (A második^ csatornán.) Pénteken jó az esti válasz­ték. 20.00: A középkorú fele­ség története — angol tévé­film Agatha Christie novellá­jából, 21.00: Velúrzakó címmel .színházi közvetítés a Tháliá- ból. A kettesen 21.15-kor Maupassant-novella csehszlo­vák tévéfilmen Az örökség címmel. Szombaton (20.00, té­vé 2.) A nemkivánatos vendég címmel Arthur Honegger sváj­ci író a negyvenes évek ele­jén játszódó regényének NDK- filmváltozata kezdődik: a film kétrészes és egy német kom­munista svájci meneküléséről szól. A tudományos műsorok ked­velőinek figyelmébe ajánljuk, hogy pénteken a második mű­sorban 20.00-kor kezdődik a Gondolkodó, s hogy szomba­ton 18.25-kor (tévé 2.) újra kezdődik a Gólyavári esték so­rozata, témája a tudományok története. Elsőként Vekerdi László tudománytörténészt lát- juk-halljuk. A gondolkodás év­századai, A tudás születése című előadásával. G. T. Éles anyanyelvűnk Hallgatással is lehet visszhangot kelteni. it Egyöntetűsége szobor után kiált. it Attól, hogy színre viszik, még maradhat fakó. * Nyelvtanilag megalapo­zott, csak a tárgytól tér el. * Akadnak dolgok, ami­ken egyesek a fejüket, mások a hasukat fogják. * Nemcsak ebnek lehet kutya kötelessége. * Csak az erős vállalja a gyöngéit. is A legtisztább alkotáson is el lehet verni a port. * A kerengő dervist szün­telenül forgó elméje hajt- ja. * Nemcsak a mikrofon­nak lehet mellébeszélni. Kerekes László Egy főváros belenő a tengerbe Male, az Indiai-óceánban fekvő Maldiv Köztársaság fő­városa, túlnépesedett. A fővá­ros hat négyzetkilométer nagy­ságú területén ma 45 000 em­ber, ’ a sziget lakosságának egynegyede él. És más korall- szigetek még több lakója sze­retne Malében letelepedni. Az életkörülmények a fővárosban minden fenálló probléma - például az ivóvízellátás és a szemételszállítás problémája - ellenére sokkal jobb, mint a Maldiv Köztársaság többi két­száz lakott szigetén. A kormány, hogy jobban ki­elégíthesse a fővárosba özönlő lakosság szükségleteit, 1979 óta programot valósított meg a város bővítésére Male déli lagúnájának feltöltésével. Egy A Föld sivatagai az ember minden erőfeszítése ellenére mind gyorsabban terjeszked­nek, mind több eddig termé­keny földet semmisítenek meg, és 2000-re egy „nagyobb glo­bális katasztrófa” veszélyével fenyegetik az emberiséget — figyelmeztették nemrég kör­nyezetvédelmi szakemberek a világ országait. Mint megálla­pították, elképzelhetetlen éh­ínség sújthatja elsősorban a fejlődő országokat. Évente 60 000 négyzetkilo­kotróhajó homokot, lerakodott koralltörmeléket és kagylókat ömleszt a tengerfenékről a partra. Az utóbbi években a fő­város e módszerrel 7500 négy­zetméter területtel terjeszkedett a tenger felé. A program még 3300 négyzetméter terület megnyerését irányozza elő. Ezen a területen a tervek sze­rint lakónegyedeket, orvosi ren­delőt, valamint városi ellátó létesítményeket építenek. A program azonban valószí­nűleg még több embert csalo­gat majd a fővárosba. A kor­mány ezért a valódi kiútnak azt tekinti, hogy lépésről lépésre megvalósítja a korallszigetek fejlesztésének programját. (Volkstimme) méter terület válik sivataggá, és további 210 000 négyzetkilo­méter annyira elsztyeppesedik, hogy már nem alkalmas mező- gazdasági termelésre. Ez a terület összesen nagyobb, mint az NSZK területe. 850 millió embert, a Föld lakosságának egyötödét fenyegeti a sivata­gok gyors terjeszkedésének ve­szélye. A sivatagok terjeszke­dése már most 34 millió négy­zetkilométeren élő 510 millió embert érint. Ezeknek már most alkalmazkodniuk kell a sivatagi viszonyokhoz. A tiszalöki hajógyárban motoros haj zás számára. Képünkön: egy napol ágyús uszályhajó. A savas esi acélbetont i A savas eső nemcsak az erdőket I sítja, hanem az acélbetont is kikezt állapították meg a szakértők a I Bundestag építési bizottságának „Kö zetszennyeződés okozta épületkáro: sok” témájú nyilvános meghallgatás vegyészek kifejtették, hogy a savas végső soron feloldja a rozsdavédő Terjeszkedő sivatagok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents