Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-29 / 268. szám
Életvédelemhez, vagyon megóváshoz Technika és ember - tűz ellen Harminc másodperc alatt elhagyják a laktanyát Legelőn . Fotó: Maletics L. Évi egy borjú és semmi más A húsmarhára csak ráfizetni lehet? Ahol jól csinálják ott sem versenyképes „A húsmarha nem a szegény, hanem a gazdag, tőkeerős termelőszövetkezetekbe való, mert három évre leköti a pénzeszközöket.” Ezt a megállapítást dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tette ez év április 12-én. a pécsi Ifjúsági Házban megrendezett gazdaságpolitikai aktíván. Ezzel szemben Baranyában kizárólag a tőkeszegény, mostoha termőhelyi adottságú szövetkezetek szakosodtak le a húshasznosítású szarvasmarhaállomány tartására. Elhatározásukat csak részben motiválták a gazdaságföldrajzi tényezők a kiterjedt hegyi vagy síkvidéki legelő területek. Többet nyomott a latban a külső impulzus vagy ráhatás, amely „megsegítés" formájában jelentkezett. Az év első felében három nagyüzemi szarvasmarhatelepet számoltak fel, ebből kettő húshozamú volt. Az év végéig újabb 2—3 telep felszámolása várható. Az ok, a gazdaságtalan termelés, az ágazat versenyképtelensége. A húshasznú ágazatban ugyanis nem fejik a teheneket. A tehenészet egyetlen produktuma itt a választott borjú és ez a mai árviszonyok mellett kevés. Még ott is kevés, ahol nagyon jól csinálják. Baranyában a drávafoki Új Esztendő Termelőszövetkezetben csinálják a legjobban. Igaz. adottságuk is jobb, mint a hegyvidéki gazdaságoknak. A Dráva menti síkvidéki ős- gyepek ideális feltételeket biztosítanak a legeltetéses húsmarhatartáshoz. De ez csak potenciális előny. A termelő- szövetkezet dolgozói, szakemberei igen sok energiát fektettek; be a legelőterületek inten- zifikálásába. Hatszáz hektáron olyan magas színvonalú gyepgazdálkodást folytatnak ami sokszorosára növelte a terület eltartó képességét. Tavaly 720 szarvasjószáguk volt, ebből 320 tehén, és 325 vágómarhát értékesítettek, ebből 150-et olasz exoortra. Drága beruházásokkal sem vágták agyon az ágazatot. Az állatokat lényegében a szabadban tartják, olcsó, fa szerkezetű féltetős épületekben. Az állatok kora tavasztól késő őszig legelnek és semmi abrakot sem kapnak, a lucernaszénát méq hírből sem ismerik. A aveoet kaszálják is és ebből fűszenázst készítenek. Télen különféle melléktermékeket, mivel cukorrépát is termelnek répaszeletet és bálázott kukqri- caszárat tesznek elébük. Talán az egyedüli tsz Baranyában ahol megoldották — igaz drága aépek beszerzése árán — a kukoricaszór betakarítását. Ősszel a kukoricatarlók 25 százalékát legeltetik, másik 50 százalékát lebálázzák télire. A borjakat szoptatják, legeltetik. Majd amikor elérik a 251»— 280—300 kilós súlyt, akkor kezdik meg abrakkal a végtermék hizlalást. Egy kiló borjúhúst 3,20 kilogramm abrakból állítanak elő, ami igen jó eredmény. Tenyésztői munkájuk is figyelemre méltó. A magyartarka fajtát limousine fajtával keresztezik és export minőségű húst állítanak elő. Szaporasági mutatóik is jobbak az átlagnál. Járatlan úton indultak, hiszen a húshasznú szarvas- marhatartásnak hazánkban nincs múltja, az ilyen irányú szakosodás, a hasznosítási irányok szétválasztása alig 10— 12 éve kezdődött el. A dráva- fokiak egy évtized alatt olyan színvonalat értek el, hogy a Taurina állattenyésztési rendszer dél-dunántúli bemutató gazdaságává léptek elő. Ami az ágazati jövedelmezőséget illeti azzal ma már nem naqyon dicsekednek. Három-négy évvel ezelőtt még 25—26 százalékos nyereségrátával dolgoztak ez azonban rtiár a múlté. Tavaly már csak 10 százalék nyereségük volt az ágazaton, ez pedig már iával alatta van az üzemi átlagnyereségnek, ami Dráva- fokon 23 százalék volt. Pedig ugyanolyan lelkiismeretesen csinálják, .mint a korábbi időszakban. Nem ők, hanem a közgazdasági tényezők változtak meg. A 100 forint termelési költségre jutó jövedelem tekintetében a szarvasmarhaágazat nemcsak a növénytermelés, de más állattenyésztési ágazatokkal szemben is hátrányba került, versenyképtelen lett. A termelői ár nem bírja el a termelőeszközök és bérek és általában a költségek fokozatos emelkedését. András István, a szövetkezet elnöke nemrég egy nyílt fórumon jelentette ki: ,,A saját erőből történő továbbléoés útja bezárult előttünk. Marad a külső tőke, amint lehetőséq, az ÁHV-val történő kooperáció. Az áqazat jövedelmezőségét nálunk az tenné helyre igazán ha a külpiaci árakból a minőség szerint részesedhetnénk.” Itt tart a drávafoki tsz, amely a legjobban végzi Baranyában ezt a tevékenységet. A többi tsz-ben még ennél is szerényebb az eredmény, van ahol nulla a nyereség, s az üzemek egy részében gazda- sáqtalan a termelés. Legfőképp ez szolgál magyarázatul a húsirányú szakosodás sikertelenségére. A megye szövetkezeteinek szarvasmarha-állománya 55 455, ebből tehén 19 270, s ebből a húshasznosítású tehénlétszám mindössze 1486 darab volt a múlt év december 31-én. De azóta csökkent. Hazánk és ezen belül Baranya megye termőhelyi körülményei, ökológiai potenciálja, húsmarhaeltartó képessége a felmérések szerint többszöröse a kihasználtnak. Ez és a még mindig alacsony — tehát növelhető az egy főre eső 9—10 kilós belföldi marhahúsfo- gyasztós, és a külpiaci lehetőségek egyértelműen indokolják a marhahústermelés növelését. A szerényebb prognózisok félmillióra, a merészebbek egymillióra becsülik a hazai hús-tehén állomány létszámának növelését az ezredfordulóig. A jelenlegi ellenérdekeltségű ösztönzés mellett aligha valósulhatnak meg ezek a naqyon is kívánatos tervek, elképzelések. — Rné — — Halló, tűzoltóság? Jöjjenek azonnal, a négyemeletes lakóház pincéjéből dől a sűrű füst. . . Míg a bejelentő izgatottan mondja a tényeket, minden szavát két magnó is rögzíti. Az egyik a 24 órás szolgálat minden bejelentését, a másik azt a célt szolgálja, hogy azonnal vissza lehessen hallgatni, ha szükséges. A híradó- ügyeletes rögzíti a bejelentést, az adatokat, a helyszín pontos címét. és azokat jelenti a szolgálatparancsnoknak. Az pillanatok alatt dönt és utasítja o híradóügyeletest, hogy az eayes, kettes gépjárműfecskendőt és a négyes gépjárművet indítsa a helyszínre. Ennél a pontnál ismét belép az új pécsi tűzoltó-laktanya legkorszerűbb technikája: az ügyeletes a programozott, automatikus jeladón benyomja az egyes, kettes és a >négyes gépjárműveket jelképező gom. bokát, benyom még egy másikat is. és automatikuson megy minden tovább. A jeladó dudaszóval riasztja a három kocsi legénységét, a folyosókon lévő digitális kijelzőkön kiírjo az 1-es, 2-es és a 4-es számokat. a laktanya előtt. az Engel János úton lévő, két, sárgán villogó forgalomirányító jelzőlámpa fényét pirosro váltja, nyitja a kapukat, éjszaka bekapcsolja1 a szükséges világításokat, kinyitja a csúszdaajtókat. Mindezt egyszerre, egyetlen gombnyomásra. A kivonuló eqyséa 30 másodperc alatt el. haqyta a tűzoltólaktanyát. Kalauzom, Szabados Zoltán tűzoltó hadnagy, a Pécs városi parancsnokság tűzoltási szolgálati főelőadója már megszokta. hogy itt, az új laktanyában, a programozott autó. mata jeladó segítségével, ilyen villámgyorsan történnek a riasztások. — Ha nem lenne ez az ügyes berendezés? — kérdem. Eredményes munkát végeznek a jól felszerelt javítóbázis dolgozói A laktanya „agya” a mindennel ellátott korszerű hírközpont — Akkor lényegesen több időt venne igénybe a riasztástól, oz ajtónyitásig, a kiin- dulásia minden. Tűznél, műszaki mentésnél pedig nem késlekedhetünk, mert minden másodpercnek súlya van. Nem mindegy, mennyi idő elteltével indulunk, illetve érkezünk a helyszínre. — A régi. Rákóczi úti laktanyában is de jó lett volna egv ilyen okos berendezés — Importot takarít meg Tisztább lesz a pécsváradi kvarchomok Még az idén munkába áll a vastalanító berendezés Szállítószalagra rakodják a homogén homokot a bánya udvarán A DÉLKŐ pécsváradi homokbányája évente csaknem 9 ezer tonna kvarchomokot szállít a pécsi Zsolnay Porcelángyárnak, a Hódmezővásárhelyi és a Kőbányai Porcelán- gyáraknak. Az itt nyert kvarchomokot a kerómiamáz és fajansz alapanyagként hasznosítják. A kvarchomok 0,8 és 1 milliméter vastagságú és szemes szerkezetű, melyet a föld_ pát mosásával, egy ciklon- rendszeren keresztül nyernek. A folyamat során a kvarchomok az erős vízsugár hatására megtisztul a rátapadt iszaptól és vastól. A pécsváradiak jelenlegi termelésüket akár meg is kétszerezhetnék, ha lenne megrendelő. Erre van remény. Ruppert Antal, a bánya vezetője bizakodóan mondja, hogy az Orosházi üveggyár is jelentős felhasználó lehet. A közelmúltban vittek mintát, s ha megfelel, akkor évi 8—9 ezer tonna kvarchomokra lesz szük- séae a qyárnak az ott készülő különböző zöldüvegek gyártásához. Ez a bánya kapacitását teljesen lekötné. A jól gépesített bányában húszán dolgoznak, három műszakban. Géphiba miatt minimális a termeléskiesés, ami a jó tmk-munkának köszönhető. A bánya készlete óriási, az ezredfordulóig biztos munkát ad az ott dolgozóknak. Még az idén munkába állítanak egy osztrák, mágneses vastalanító Fotó: Läufer László berendezést, melynek segítségével a kvarchomok még tisztább lesz, olyannyira, hogy importkiváltó alapanyagként is megállja a helyét. A kvarchomok mellett természetesen építkezési homokot is szállítanak, ám ennek mennyisége igen csekély. A nyereséges bányaüzemben a folyamatos termelés kora tavasztól késő őszig tart, a fa- qyok beálltával, a sok vizet igénylő kvarchomokgyártás nem folytatható. Télen karbantartást végeznek, illetve a komlói kőbányában segédkeznek ahol elsősorban lakatos- munkákat és gépjavításokat kérnek tőlük. Právicz Lajos mondja a hirügyeletes, de mielőtt mesélni kezdene, recsegve megszólal a rádió, és az egyes gépjárműfecskendő fülkéjéből a kivonulókat irányító szolqálatparancsnok bejelentkezik a központnak ... Szinte naponta halljuk, látjuk, olvassuk, hogy a tűzoltóknak mi minden ad munkát. Tüzet oltanak, vizet szívatnak, mennek, ha kidől valahol a fa, villanyoszlop, ha ledől a fal, ha közúti vagy vasúti baleset történik. Ott vannak árvíznél, belvíznél, esetleqes természeti katasztrófánál. Életet és anyagi javakat mentenek. A követelményekhez kell igazítaniuk a felszereltségüket, mert anélkül nem sokra mennének. Ember és technika csak összhangban képes megbirkózni a mind nehezebb feladatokkal. Izgalmas, bátorságot, szaktudást és mind több szakmában voló jártasságot iqényel a munkájuk. Követelmény: érett, ségi és legalább egy szakma. Mégis vonzó pálya, nincs létszámgondjuk, pedig annyi mindenhez kell érteniük. A gépjárműfecskendők vizet, habot és tűzoltóport visznek; a gépezetes tolólétra középmagas épületeknél mentésre szolgál (várják az emelőkosaras gépjárművet, ami még jobban elősegíti az életmentő munkát), van darus, porral, habbal oltó és egyéb különféle műszaki mentőeszközökkel felszerelt gépjárművük. Mindenre fel kell készülniük. A fejekben pedig a rendszeres oktatás, felkészítés, kiképzés és gyakorlás rögzíti a tudnivaló, kát, hoqy semmilyen riasztás se érje őket felkészületlenül. A hírközpont vezénylő pultján a veszélyesebb üzemek közvetlen tűzjelző telefonvono. laj „élnek” de jelzés befuthat amatőr rádiós, telefonállomásról a 05-ön, rádión a vidéki vagy más parancsnokságokról. (A vonuló egységek nemcsak a központtal, hanem egymással is állandó rádióösszeköttetésben állnak.) A pécsi tűzoltók örülnek az új laktanyának, korszerűségének. elhelyezési előnyeinek, modern hírközpontjának. Tavasztól már a javítóbázis is az új laktanya udvarán segíti a munkájukat: ott javítják és szervizelik a benzin- és a dízel üzemű gépjárműveket és minden tűzoltótechnikót, amire csak szükségük lehet munkájuk során. Diagnosztikai műszereiket felszereltséaüket sok más szerviz megirigyelhetné. örökös készenlétben élnek. Felkészülten várják o segélykérő hívást. . . Murányi László
