Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-29 / 268. szám
Idegenforgalom Egy testület huszonöt éve Feltárják a rejtett lehetőségeket Az idén emlékezünk meg a Mecsekvidéki Intéző Bizottság létrehozásának negyedszázados évfordulójáról. E társadalmi szervezet 1980-tól már a megyei tanács vb szak- bizottságaként „Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság" néven dolgozik. A bizottság szerepe sokrétű a megye idegenforgalmában. Baranya megye tájai, a Mecsek és vidéke iránt figyelemre méltó mind a belföldi, mind a külföldi látogatók érdeklődése. Műemlékeink feltártsóga magas fokú, de távolról sem befejezett: sokan, sokat fáradoznak a megőrzés, a bemutatásra alkalmasság meaterem- tése érdekében. Jóllehet az idegenforaalom súllyal mindössze két-három helyre (Pécs-Harkány-Siklós) összpontosul, legiobb úton haladunk a szélesebb „terítés” lehetőségének megteremtésében. Ez utóbbi különösen igényli a helyi ismereteket, a helyik „erők" mozgósítását, aminek meghatározó szerepe van a bizottság működésében is. Szakbizottság lévén a feladatkörébe tartozó minden fontos kérdésben a tanácsok és tervezők figyelembe veszik javaslatait. Elsősorban a megye idegenforgalmi céljainak egy-egv középtávú terv kapcsán történő kijelölésében adódtak figyelemre méltó javaslataink. A mostani tervidőszakban az orfűi kirándulóközpont nagyarányú fejlesztése volt a fő feladat, emellett a kempinghálózat, az olcsóbb férőhelyek számának növelése. A különböző tanácsi testületek számára készülő, idegenforgalmat érintő előterjesztések kapcsán kifejtjük véleményünket, állást foglalunk a szakigazgatási döntések előtt. Részt veszünk a szükségessé vált egyeztető tárgyalásokon, például legutóbb Harkány távlati fejlesztési programja esetében. Az egyeztető tevékenységet igyekszünk folyamátosan erősíteni, ugyanis minden jó- szándékú törekvés ellenére időnként ütközések, párhuzamosságok vannak az idegen- forgalmi programokban. Nem kevés bosszúságot okoz az időnként megjelenő kiadványokban, útikönyvekben előforduló pongyolaság, ami megkívánja a tájékoztató szövegek, adatok gondosabb és felelősségteljesebb ellenőrzését. A tájegységek sajátos követelményei alapján készülő fejlesztési programok készítésében területi munkacsoportjaink vesznek részt. A hét munkacsoport működését alapvetően cselekvés, a sok „aprómunka” és a kevés formalitás jellemzi. A helyi kezdeményezések realitását, megvalósításuk lehetőségeit mindig vizsgáljuk, törekvéseiket támogatjuk. Sok tekintetben ennek köszönhető, hogy valamennyi baranyai város közelében kiépültek a szabadidőközpontok vagy — mint Szigetváron —, most vannak alakulóban. Törekvésünk, hogy a VII. ötéves tervben az infrastruktúra, az egészségügyi és szórakozási feltételek tovább javuljanak. A területi szakcsoportok jelentős értékű társadalmi munkát szerveznek céljaik eléréséhez, jól fogják össze a különböző pénzforrásokat, köztük az idegenforgalmi alap odaítélt részét. Érzékeltetésül: az elmúlt két évben 22 milliós munka készült el 7 milliós IFA-támogatással. Megemlítem az évente rendelkezésre álló átlagban 3,5 milliós és így meglehetősen szerény összeget, aminek „vonzerejére” már utaltam. Messzemenőn törekszünk segíteni az országos irányelvek szerinti célokat: mint például a helyi infrastruktúra kiegészítése, parkosítás, pihenőpark létesítése, általában a kedveltebb helyek kulturált környezetének kialakítása. Ebben az évben például a tanáccsal — KM- mel együtt Magyarhertelend , melegvizű fürdőjét Orfűvel összekötő út elkészítését indítottuk el, ami Orfű kihasználtságát növeli. Az ÓIT központi alapjának segítségével kezdeményezzük a harkányi vízforgató berendezés létesítését. Idegenforgalmi szerveinkkel együtt szorgalmazzuk a falusi üdülés újraélesztését. Jelenleg az erre legalkalmasabb 4—5 község vizsgálatával foglalkozunk, megállapítjuk a vendégfogadáshoz szükséges, de még hiányzó vagy korszerűsítendő feltételeket. Támogatunk minden aktuális törekvést, mint például a konvertibilis valuta- bevétel növelését, az olcsó árfekvésű ifjúsági és belföldi turizmus feltételeinek bővítését. Dr. Kisvári András, a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság elnökhelyettese Idén avatták fel Pécs új szállodáját, a Hotel Hunyort. A Mecsek-Tourist keretében működő szállóban két lakosztály és 51 kétágyas, fürdőszobás szoba van. Építése a berendezéssel együtt mintegy 58 millió forintba került, s kihasználtsága máris 70 százalékos. Vadat, halat, lovat... A bédai Duna-holtág A táj, a pihenés és a pénzbevétel A vadat, halat szeretik a népek. Ha van. Márpedig Baranyában — van. A vadászat, horgászat és lovassport helyzete és problémái Baranya megye idegenforgalmában című tanulmány szerint „A sportolási lehetőségekkel, nemzetközi vonatkozást tekintve a vadászatnak, horgászatnak és lovassportnak van és lehet jelentősége.” 1981-ben a baranyai vadászati bevétel ötödét már a külföldiek bérkilövései adták. A 70-es években a tervszerűbb vadgazdálkodás kö- vekeztében igen megnőtt a szarvasállomány és nagy volt az érmes agancsok száma. Az értük „keményvalutában" fizetett összege azonban nem csupán a trófea értékét jelenti. Hiszen a vadászok itt élnek — 1981-ben például átlagosan egy hétig — így például a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát vadászati nyers árbevétele 6 millió 375 000 forint volt 1981- ben. Ebből azonban csak 3 millió 313 000 forint értékű 6. HÉTVÉGE konvertibilis valuta volt a bérvadászat, a többi a szolgáltatásokból eredt. A horgászat? — Először is: a baranyai vizek minősége általában jobb a külföldi vizek minőségénél. Az öt osztályba sorolt vízterület 70 százaléka első és másodosztályú. A halmennyiség dolgában is kedvező a helyzet: 1966-ban alakult a MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága, s akkor az egy főre jutó halfogás 17.7 kiló volt. 1981-ben már 21.8 kiló. Sőt, ebből a nemes hal aránya 66 százalékra nőtt. Ebben a megyében már a század elején kialakult a lovassport, az egykori Pécsi Lovasegylet kezdeményezése révén. Ma a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát és a Pécsi Állami Gazdaság foglalkozik vele. Egy éve az ország idegenforgalmi újságíróinak bemutatták a Pécs melletti üszögpuszta újjáalakított kastélyát. Ez a szép épület, gazdaság lovaskultúrájával, a Baranya megyei IBUSZ Igazgatóság szervezőmunkájával is — nem túl nagy számú, de rendszeresen visszatérő lovasokat jelent, s fejlődése megbízható alapokon nyugszik. Üdülőfalu a Zengő alján Kevéssel Hosszúhetény után a természet tömény szépsége veszi körül az embert: „égbe- nyúló” hegyek közt kanyarog a völgy a Zengő alján megbúvó aprócska falu, Püspökszent- lászló felé. Két kilométer is „elmúlik”, mire megpillantom a fák közül kikandikáló zömök harangtornyot, s utána az első házat. Kicsi a világ: ismerős köszön rám. Trischler Ferenc szobrászművész rögtön beinvitál, s büszkén mutatja újdonsült — parasztházból lett — nyaralóházát, amely kezdi magára ölteni egy kellemes városi otthon arcát. A tornác végében a falba építve egy ammo- nita kövülete, ami ezen a vidéken nem ritka lelet. A ház végéhez épült egykori fészer most műteremmé lép elő nagyméretű háromszárnvú ajtóval és nagy tetőablakkal. A művész alig várja, hogy a ma még háztatarozást szolgáló barkácsműhely alkotóműhellyé váljék. Trischler Ferenc csak az egyike a püspökszentlászlói egyoldalas utca házai új tulajdonosainak. A csöppnyi falu — húsz háznál több ninís benne — úgy vált meg őshonos lakóitól, hogy azok átadták a helyüket a városiaknak. Miért? Egy kedves nénikétől (aki kalauzom volt a csodaszép fenyőarborétumban) tudom meg, hogy az első ház annak idején 15 ezerért cserélt gazdát, s hogy ma már 100-on' felüliek az árak. S azért kezdtek elszivárogni a régiek, mert nem volt út, üzlet és megszűntek a helyi munkalehetőségek is. Az új gazdák autóval járnak ki, a városból hozzák a „cuccot”, s talán megfordult már a fejükben: elkelne ide egy tisztességes út. Lehet.. . de aligha mostanában. A házak egy részét már szépen helyrehozták, más részén erősen munkálkodnak, ismét más része még munkáskézre vár. Egy azonban bizonyos: Püs- pökszentlászló eme átalakulás révén megfiatalodik, a tapintható csend és a pompásan tiszta levegő eszményi üdülőhely- lyé teszi a völgyzugi falucskát, ami a „városiak” révén megmenekült attól, hogy „léiród- jék” a térképről. De nagyon szép kirándulás is elmenni oda, megnézni a nagymúltú műemléktemplomot, az egykori püspöki nyaralót, amint tükröződik a rezzenetlen vizű tóban, melyből egy vidra elzsákmányolta az összes halat, s leginkább az arborétum csodaszép fenyő- egzótáiban gyönyörködni, amelyek önmagukban is lenyűgöző élmény szerzői. Püspökszentlászlón kívül még több kis falu van Baranyában, amelyek üdülőfaluvá válhatnak. H. I. „ Fotó: Läufer László Üdüléshez és a vizi sportokhoz egyaránt ideális környezet az orfűi Pécsi-tó Fotó: Maletics L. Csínján a gyógyvízzel! Hazai és külföldi turisták egyaránt kedvelt úticélja Harkány. A dél-dunántúli település népszerűsége, látogatottsága több tényezőnek köszönhető. A közelben található a siklósi vár, valamint a Villány—siklósi történelmi borvidék, helyben pedig a gyógyulást ígérő kénes termálvíz. Legtöbben nem csupán a műemlék, vagy a bor kedvéért keresik fel az országnak ezt a részét, hanem a gyógyulás miatt. Ismét reneszánszát éli, mi több divat lett hazai körökben is a fürdőkúra. A medencék zsúfoltsága jelzi, évről évre hányán döntenek amellett, hogy a kellemest összekötik a hasznossal és nyári szabadságukat nem csupán pihenéssel, hanem valamiféle fürdőhelyi terápiával töltik. Pedig a harkányi fürdőzés nem minden ember számára hasznos. Vannak, akik komoly veszélyhelyzetbe kerülhetnek meggondolatlanságuk miatt, míg mások számára csupán nagyobb fáradtságot eredményez a huzamosabb vízben tartózkodás. Mindenképpen ajánlott tehát indulás előtt szakorvos véleményét kérni. Vonatkozik ez elsősorban a szív- és keringési rendellenességben, a magas vérnyomásban szenvedőkre és az elhízottakra. Gyakran előfordul azonban, hogy nem a betegség okoz tragédiát, hanem a helytelen életmód. A nyaralással, pihenéssel eayüttiáró lazább életvitel, a jelentős mennyiségű szeszfogyasztás — például 8—10 üveg sör — hozzá a melegvíz, köny- nyen a tragédia előidézője lehet. A párás, gőzös és kénben gazdag levegő nem biztos, hogy jót tesz a légzőszervi betegségben szenvedőknek. Számukra is fontos, hogy szakemberhatározza meg, ki, mikor és mennyit tartózkodhat a vízben. Némiképp hasonló a helyzet a szülőkkel érkező gyermekek esetében. Többségük ugyanis érzékeny az erős napsütésre és a melegvízre. Ha a medencében felejtik őket, könnyen jön a baj. (A nyári szezonban, volt olyan éjszaka, hogy 10—15 lázas gyermeket vittek a harkányi kórházba.) A kifejezetten gyógyulás miatt és a hosszabb kezelésre érkezők száma Harkányban nem túl magas. Az idegenforgalmi szervek és a velük kooperáló fürdővállalat évente mindössze száz ember gyógyüdülését szervezi. A kórháznak is a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepe lehetne a gyógyidegen- forgalomban. Ezt azonban kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az eredeti tervekhez képest késik az újabbi kórházi részleg építése. Harkány az ország legdélibb fürdőhelye. Gyógyvize a szakemberek szerint még hosz- szú-hosszú évekig elegendő. Ennek ellenére talán mégsem időszerűtlen arra gondolni, hogy nem árt csínján bánni ezzel a természeti kinccsel. Annál inkább, mivel Baranya fürdőzésre, strandolásra számos más lehetőséget is kínál. Orfű, Aba- liget, Sikonda, Magfarherte- lend. Szigetvár, Maayaregregy, a kevésbé ismert Dombay-tó vagy a mohácsi Duna-szakasz mind vendégre vár. Ferenci D.
