Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-27 / 266. szám

1984. szeptember 27., csütörtök Dunántúlt napló 5 Hulladékból új termékek — exportra Az üzemben keletkezett fahulladékkal fűtenek az Újpetrei ÁFÉSZ vókányi karnisüzemében Beszélgetés Olli Mattilával, a FISZ NB elnökével Finn ifjúsági delegáció Pécsett A Finn Ifjúsági Szervezetek Nemzeti Bizottságának delegá dója vendégeskedik hazánk ban a héten: a Magyar Ifjú sóg Országos Tanácsa meghí vására érkeztek. Budapesti programjukat egynapos pécsi villám-vizittel szakították meg; tegnap jártak a KISZ Baranya megyei Bizottságán, a Zsolnay Porcelángyárban, a Janus Pan­nonius Tudományegyetemen, ismerkedtek a várossal. Útju­kon Hardy Judit, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára kísérte a vendégeket. Sikeres energiaprepm az áfészeknél Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége A fogyasztási szövetkezetek és szövetkezeti közös vállala­tok energiagazdálkodásának és hulladékanyag hasznosítá­sának tapasztalatait tárgyalta meg egyebek között tegnapi ülésén a MÉSZÖV elnöksége. Megállapították, hogy az öt évre szóló energia korszerűsí­tési programot a szövetkezetek már félidőben 81,5 százalékra teljesítették s ez lényegesen jobb az országos ütemnél. Az áfészek végeredményben nem tartoznak a nagy energiafel­használók közé, mégis már ed­dig 15,6 milliót fordítottak az energia racionalizálására. Eb­ből finanszírozták az olajról más energiahordozókra törté­nő áttérést. Az 1022-ből 794 olajtüzelésű berendezést — kályhát és kazánt — váltottak ki, fa. szén, vegyes és föld­gáz tüzelésű berendezésekkel hőtárolós villanykályhákkal. Az áfészek ipari üzemeiben 35 olajkazánból 29-et már le­cseréltek, a Szigetvári Áfész mozsgói faipari üzemének ka­zánját most szerelik le. Külön figyelmet érdemel a Bólyi Áfész csillagszóró üzemének új kazánja, amely 45—50 szá­zalékkal kevesebb hőenergiát igényel. A Szentlőrinci Áfész faipari üzemének saját terve­zésű kazánja üzemi hulladék­kal működik, a fahulladékot brikettálva használják fel az UNIVERZUM hidasi üzemé­ben. Az átállásra fordított milliók 4 év és 9 hónap alatt térül­nek meg azáltal, hogy a ko­rábbi fűtés költségeihez képest megyei szinten évenként 3,2 millió forint megtakarítással lehet számolni. Évente 900 000 liter olajat takarítanak meg tisztán a népgazdaságnak. A közúti áruszállításhoz kap­csolódó energiafogyasztást 9,3 százalékkal csökkentették s ezzel 41 000 liter üzemanyagot takarítottak meg, s ez is jobb az országos — 5 százalékos — elvárásnál. Mindazonáltal elé­gedetlenek a nagyfogyasztású benzinüzemű gépkocsiparkjuk lecserélésének ütemével, amit legfőképp a dízelmotorok hiánya akadályoz. A beszűkült fejlesztési források is nehezítik a dízelesítést. Külön figyelmet érdemelnek a baranyai fogyasztási szövet­kezetek hulladék hasznosítás­ban elért eredményei. Ez is egy módja a takarékosságnak és a tevékenység bővítésének. A melléküzemekben keletkezett fa, fűrészpor. papír és mű­anyag hulladékról van szó. A fahulladékot helyben égetik el a mór említett módon teljes mennyiségben. A sásdi. kom­lói és a Pannónia Áfész mű­anyag üzemének hulladékát a balatonmáriafürdői Áfész vá­sárolja és dolgozza fel. Az újpetrei Áfész karnisüzemének műanyag hulladékát helyben dolgozzák fel újra, a hulla­dékból karnissínt állítanak elő. Saját üzemi hulladékaik mel­lett, évi 7,5 millió forint érték­ben idegen szervektől is vásá­rolnak másodlagos nyersanya­got (ipari vatta és rongysző­nyeg alapanyagot). Ennek fel- használásával évente 24—25 millió forint értékű új terméket állítanak elő, amelynek túlnyo­mó része exportra került. Problémát jelent az úgyne­vezett veszélyes hulladékok — húsfeldolgozók, élelmiszerüze­mek, nyomdák stb. — hulladé­kainak elhelyezése. A környe­zetvédelmi szankciók, bírságok mind gyakoribbak. Végleges megoldást e téren a garéi hul­ladék temető létesítése jelent majd. — Rné — Kínai zenés színház vendégszereplése Magyarországén A pekingi opera Belsőmon- góliai Társulata vendégszere­pei októberben hazánkban. Az 1960-ban alakult 40 tagú együt­tes turnéja során két alkalom­mal Budapesten — október 4- én a Fővárosi Operettszínház­ban, október 15-én az Erkel Színházban — és hat ízben vi­déken lép fel, életre keltve a hagyományos kínai színház leg­népszerűbb és legelterjedtebb válfaját, az úgynevezett pekin­gi operát. A pekingi opera nem hason­lítható az európai operához,' hiszen az éneken, dalbetéteken kívül párbeszéd, tánc, akroba­tika és pantomim ötvöződik benne. Eredetét tekintve a kí­nai népi színházhoz tartozik, gyökerei a népi dalos-táncos alkotásokig nyúlnak vissza. A most hazánkba érkező belső- mongóliai együttes repertoár­ján többnyire a legrégibb mű­vek szerepelnek, amelyek kínai legendák, regények, elbeszélé­sek dramatizált változatai. Ma­gyarországi vendégszereplésén a társulat bemutatja a Majom­király legendáját és a Felfor­dulás a mennyei palotában-t, amelyek a Nyugati utazás című klasszikus, 100 fejezetből álló kínai regény egy-egy epizódját dolgozzák fel; a Fehér kígyó című néprege színpadi változa­tának egy részletét, valamint egy szerzetes történetét és egy, a Japán-ellenes háború idősza­kában játszódó esetet. Nemzetiség- és gazdaságpolitika közös terítéken Móndity Marin köszöntötte a vendégeket Tsz-vezetők t a délszlávok lakta helységekből Országos tanácskozás Pécsett — Első ízben veszek részt olyan tanácskozáson —, hal­lottuk tegnap a tsz-szövetség pécsi székházában Kovacsevics Györgytől, a szederkényi Kara- sica Gyöngye Termelőszövetke­zet elnökhelyettesétől, amelyen a nemzetiségpolitikát együtt tár­gyalják a gazdaságpolitikával. Valóban úttörő jelentőségű a Pécsett tegnap és ma zajló konferencia, amit a TOT és a területi tsz-szövetség együtt ren­dezett meg a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségével. Mint Mándity Marin, a szövetség főtitkára elmondot­ta, hatvan termelőszövetkezet képviselőit hívták meg ide olyan településekről, amelyeken a hazai délszláv nemzetiség is él. A hazai horvátok, szerbek és szlovének a történelmi tradí­ciók folytán 11 megyében és nagyrészt az ország peremvi­dékein élnek, legnagyobbrészt falvakban — azaz mezőgazda- sági dolgozóként. Győr-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Pest megyéből érkeztek a termelőszövetkezeti vezetők, hogy arról beszélgessenek, mi­ként él, boldogul a mintegy 90 000 főnyi hazai délszlávság. A szederkényi elnökhelyettes szavaival folytatva a gondolat­sort, e falvakban, amelyekben többnyire magyarokkal és to­vábbi más nemzetiségekkel, például németekkel és az Alföl­dön románokkal él együtt a dél­szlávság, szövetkezetpolitikát, község- és nemzetiségpolitikát csak együtt, egymással össze­kapcsolva lehet csinálni. Sze­derkényben és társközségeiben a hetvenes évek közepétől olyan területfejlesztési lépéseket tet­tek, hogy megállt a fiatalok el­vándorlása. A törpevízmű, a portalanított utak, az alapellá­tás bővítése, az asszonyoknak létesített munkahely az egész közösség közérzetét javította, magyarokét épp úgy, mint hor- vátokét vagy németekét. Éppen így természetes az is, hogy a termelőszövetkezet vezetői kö­zött ott vannak a horvát nem­zetiség képviselői is. Dudás Gyula, a drávasztárai tsz elnöke szülőföldjének népé­ről beszél, amikor ezt mondja az ott élő emberekről: — Ezt a vidéket mindig is nagy megpróbáltatások érték az idők folyamán. Éppen ezért a szorgalomnak, kitartásnak, együttdolgozásnak máig ható tradíciói alakultak ki Dróva- sztárán. Igaz, hogy ma, amikor az emberek önállósága na­gyobb, ezek a kötések lazulnak, de ha az emberek látják az ér­telmét, ma is igen nagy aktivi- tásra képesek. A sztáraiak most a kultúrház átalakításán fáradoznak. Leg­többet a Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat ad a rekonst­rukcióhoz — utána szorosan a helyi termelőszövetkezet segít­sége áll. Ezeket a gazdasági vezető­ket csak így hallottam megszó­lalni tegnap délelőtt: „a mi is­kolánk", „a tánccsoportunk”. Ugyanolyan hévvel beszéltek nemzetiségi kultúráról, anya­nyelv- és hagyományápolásról, akár a gazdasági kérdésekről. Mert mint maguk is tanúsítot­ták, a két pólus szorosan ösz- szefügg a nemzetiségek lakta vidékeken. Gállos Orsolya A delegációt Ollj Mattila, a Finn Ifjúsági Szervezetek Nem­zeti Bizottságának elnöke ve­zeti, tagjai: Merja Hannus al- elnök és Heikki Jokinen e bi­zottság tagja. Sikerült a dele­gáció vezetőjével néhány szót váltanunk, oki elmondotta, hogy e szervezet 55 finn ifjúsá­gi szervezet reprezentatív kép­viseletére alakult, feladata a nemzetközi kapcsolatok létre­hozása ápolása. — Finnországban — mon­dotta Olli Mattila — szinte minden politikai egyesülésnek, pártnak van ifjúsági szerveze­te. A nemzeti bizottság, mely­nek társadalmi elnöke vagyok e szervezetek külkapcsolatait koordinálja. Merja Flannus például a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetségben, Heikki Jokinen pedig o Koalíciós Párt avermekszervezetében dolgo­zik, magam a Centrum Párt eavik osztályán dolgozom, fi­zetésemet tőlük kapom. — Ezek szerint ön hivatá­sos politikusnak készül, ismeri a linn liatalokat ma a legége­tőbben érintő kérdéseket? — Mint mindenütt a vilá­gon, nálunk is az egyéni eg­zisztencia megteremtése a fia­talok legfőbb gondjo; a mun­kahely, a lakás, a családala­pítás körül forog minden. Kü­lönös gondunk hogy az ifjú­ság a város felé tör, a- vidéki élet viszonylagos zártságát, a mezőgazdasági munkát nem, vaav csak kevesen vállalják. Pozitívum, hogv közéleti aktivi­tásuk erős, Helsinki emlőjén nevelkednek, minden törekvé­sük a nemzetközi béke megőr­zése, vállalják a békeharcot, szorgalmazzák a nemzetek kö­zön: együttműködést, a baráti kézfogásokat. — Mit vár a magyarországi látogatástól? — Elsősorban az ifjúsági kaocsolatok erősítését. Szerve­zetünknek például igen erős, bilaterális kapcsolatai vannak a Szovjetunióval — készülünk a VIT-re —, a lengyelekkel és a két német állammal. Még a látogatás elején vagyunk, a Magyar Ifjúság Országos Ta­nácsa vezetőivel a konkrét eavüttműködést nem fogal­maztuk meg — hoztunk javas­latokat s bizonyára önöknek is lesznek javaslataik. Csupán egy meghívást adtunk át, vi- szontlátogatásra. Miben bízom én? Abban, hoav mind rokoni kaDCSolataink, mind országaink méreteiből eredő azonosság a finn és a maavor nép közele­désére Dredesztinál, ebből ere­dően jobban megismerjük egy­mást tanulunk egymástól. S a mai világban ez nem kevés. K. F. közélet hírei Balatonyi Dezső, az OTP Ba­ranya megyei Igazgatóságának vezetője, aki 26 éven keresztül irányította q megyei pénzinté­zetet, saját kérésére kérte nyug­állományba helyezését. Tegnap dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár ve­zérigazgatója és Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára, vala­mint Baranya több párt-, álla­mi- és gazdasági vezetője bú­csúztatta Balatonyi Dezsőt, aki a megye lakosságának életkö­rülményeiben, gazdasági életé­ben egyaránt meghatározó sze­repet játszó OTP megyei szer­vezetének irányításában kiemel­kedő érdemeket szerzett. Ugyancsak tegnap került sor az új vezető kinevezésére dr. Horváth László személyében, aki 23 éve áll az OTP szolgálatá­ban, legutóbb igazgatóhelyet­tesként dolgozott. A megyei pénzintézet úi he­lyettes iaazgatóia Bősz Ádám ugyancsak tegnao vette át mea- bízólevelét dr. Szirmai Jenőtől. * Tegnap Grazba utazott dr. Molnár Zoltán, Pécs megyei vá­ros Tanácsának az általános el­nökhelyettese és Kukái Sándor, a belvárosi rekonstrukcióval foglalkozó koordinációs bizott­ság titkára. A stájer városban ma kezdődik a Nemzetközi Vá­rosfórum elnevezésű szervezet által rendezett 2. nemzetközi kongresszus, melynek a témája: régi városok és az építészeti kultúra. A kongresszuson dr. Molnár Zoltán előadást tart a pécsi belvárosi rekonstrukció helyzetéről. A Baranya megyei Tanács szakszervezeti bizottságának nyugdíjasok klubja legközelebbi összejövetelét október 8-án 15.30 órakor tartja a megyei ta­nács Rákóczi úti székházában. A nyugdíjas tanácsi dolgozók­nak dr. Hazafi József, megyei vb-titkór tart előadást az új vá­lasztójogi törvényről és a ta­nácsigazgatás átszervezésének tapasztalatairól. * A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap Horváth Lajos tanácselnök el­nökletével a tanácsi intézmé­nyek létszám- és bérgazdálko­dósáról, a tanácsi szervek ká­derhelyzetéről és más időszerű kérdésekről tárgyalt. A vb hoz­zájárult a szentlőrinci önálló ál­lami zeneiskola létesítéséhez. * Az egészségügyi miniszter Szűcs Miklósnét és Osztopányi Ferencnét, a mohácsi kórház osztályvezető ápolónőit Kiváló Munkáért kitüntetésben, Regős Arpádné csecsemő- és gyermek- gondozót miniszteri dicséretben. Hochrein Andrásné osztályveze­tő ápolónőt megyei főorvosi di­cséretben részesítette (szintén a mohácsi kórház dolgozói). Mind a négyen nyugállományba vo­nultak. A kitüntetéseket Pécsett dr. Reményi Jenő mb. megyei főorvos adta át. * Vöröskeresztes tanárelnökök tanévnyitóját tartották tegnap Pécsett a Geisler Eta ucai leánygimnáziumban. A résztve­vők tájékoztatót hallgattak meg az 1984—1985. évi egészség- nevelési és felvilágosító munka feladatairól. A tanévnyitón el­ismeréseket adtak át. Az elmúlt tanévben végzett eredményes munkájukért tizenkét tanárelnök tárgyjutalomban részesült. Ge­rencsér Marian, az 500-as Szak­munkásképző Intézet, Kovács^ Edit, a Kodály Z. Gimnázium, és Szabó Gáborné, a Kodály Z. kollégium tanára a Kiváló egészségnevelő kitüntetést vet­te át. Társadalmi vita a nagyárpádi városrészről A Pécsi Városszépitő és Vá­rosvédő Egyesület városrende­zési-építészeti szakosztálya el­ső alkalommal rendezett tár­sadalmi vitát, városrendezési tervről. A DTV építészei Getto József Ybl-díjas építész veze­tésével mutatták be a nagyár­pádi városrész tervét, amely­nek a megvalósítása a VII. öt­éves tervben kezdődik. A vita­délutánon számos érdeklődő vett részt, s tett fel kérdéseket elsősorban a közlekedési kap­csolatokról, a beépítési szint- magasságokról és az alkalma­zandó technológiákról. A ren­dezvényen részt vett Piti Zol­tán, a városi tanács elnöke is.

Next

/
Thumbnails
Contents