Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-27 / 266. szám
e Dunántúli napló 1984. szeptember 27., csütörtök l!*IMl**iÄI Ma: a DN Szentlőrineen •>': Tizennyolcféle gyermek. és kiegészítő bútort kínál már az áfész faipari üzemének színes prospektusa. Valamennyi Tikos Pál üzemvezető tervei alapján készült. — A legújabbak? — Az ágyneműtartó és kétféle cipős szekrény. — A slágertermék? — A tanulóasztal és a két új típus, de szinte naponta vinnék valamennyit. Nagyon keresettek a gyerekbútorok. Naponta megy a kamion 50—54 darabbal, 140—150 000 forint értékű bútort küldünk a BUBIV- nak. Nem győzzük a megrendeléseket. — Mennyi lenne az igény? — Tavaly százmilliós volt a megrendelés. Három-négy éve harminckétmillióval zárunk. Ennyire vagyunk most képesek. — Most költözködik az üzem ,.. — Folyamatosan szállítjuk a gépparkot az ipari telepre. Október 1-től ott dolgozik a lakkozó és felületkezelő műhely, Érthető, ha a Szentlőrinc utcáin sétáló idegen nehezen rendszerezi benyomásait. Mert nem könnyű eldönteni: szép ez a nagyközség, vagy sem. A közelmúltban készült el az új állomásépület — Az átépítés ... — Csikesz József állomásfőnök homloka ráncba szalad. Tétova utasok a „romok" előtt. Szentlőrinc csomópont, jönnek-mennek a vonatok, néha egyik érkezésétől a másik indulásáig akár órák telnek el, s az emberek ezekben a hetekben leülni sem tudnak. — Várhatóan két év. múlva fejeződik be az átépítés. Csak azt tudjuk csinálni, hogy korrekt tájékoztatást adunk az utasoknak . . . — Mennyinek egy-egy nap? — Az átlagos forgalom — azokról beszélek, akik itt váltanak jegyet — mintegy 3000 ember. Az utóbbi években — mondjuk így: a városiasodás egyik kísérőiéként — alaposan megnőtt a forgalmunk. Sokan telepedtek le Szentlőrincen, sok diák utazik, számosán járnak bevásárolni Pécsre. Naponta 60-62 személyvonat közlekedik a megyeszékhely, illetve Dombóvár, Szigetvár, Sellye felé. Nem kis feladatot jelent. — Hány embernek? — Nyolcvanegy vasutasnak, ideértve az üzemegységhez tartozó Bicsérdet, Bükkösdöt, Szentdénest, Nagypeterdet, Cserdi-Helesfát, Királyegyházát, Rigópusztát is. — Áruforgalom? — Egy-egy évben átlagosan 35—40 000 tonnáról beszélhetünk. Sok műtrágya, mezőgazdasági termék, szén, építőanyag érkezik az állomásunkra. Csak cukorrépa mintegy 15 000 tonna.- Mit jelent a vasút Szentlőrincen? — Most a villamosítást, azaz a korszerűbb közlekedés „érkezését". Ügy tervezzük, hogy jövő év július első vasárnapján, a vasutasnapra gördül be az első villamosvontatású szerelvény. Ez a jövő. A jelen és a múlt? Az a bizonyos nosztalgiavonat két évvel ezelőtt megállt nálunk. Szentlő- rincnek a vasúti közlekedésben is rangja van. Szemben a hiánycikkekkel Van munkaerő - mégis hiányzik? — Ki szeretne varrni? — a kérdés mindennaposnak mondható a nagyközségben. S nem csak azért, mert több cég — a Fővárosi Kézműipari Vállalat helyi telepe, az áfész védőruhaüzeme, a Cipőgyár — műhelyeiben tucatszám kattognak-sur- rognak a varrógépek, hanem azért is, mert Szentlőrincen jó néhány olyan asszony van, aki dolgozni szeretne. Ám a kínálat egyértelműen a varrodák felől érkezik, ők pedig — legalábbis döntő többségük — szívesebben vállalnának más munkát. Hogy miért? Sok oka van. Például még az is közrejátszik, hogy többen bányászfeleségek, a viszonylaq jól kereső férjek fizetése mellett a varrodákban teljesítmény alapján elérhető jövedelmet nem tekintik vonzónak. Bizonyos fokig szolgálhat erre elfogadható magyarázatul az, hoqy a varrodai munka nem könnyű, időt igényel a betanulás is, vaqyis egyenletesen magas teljesítményt elérni, s ennek alapján fizetést kapni, türelmet igényel. Vagyis az alapképlet: Szentlőrincen van szabad munkaerő, van igény is erre, de a kettő nem fedi egymást. Éppen a közelmúltban végzett egy felmérést a nagyközségi közös tanács munkaügyi előadója, Lovász Mártonná. — Panelházakban lévő lakásokba kopogtattunk be, ahol jórészt vasutas- és bányászfeleségek vannak. Mintegy 20—25 asszony mondta: szívesen dolgozna, s ugyanennyien vannak gyesen, akik majd később szeretnének munkát vállalni. Ez az egyik oldal. A másik: szentlőrinci telephellyel rendelkező cé- qek minden évben tudatják a tanáccsal munkaerő-igényüket. Idén csak az áfész munkaruhakészítő üzeme jelezte: 20 bedolgozóra lenne szüksége. De ez_is varrás ... — Mi a megoldás? — Legfeljebb körvonalazni tudom: valamelyik pécsi üzem fióktelepet alakíthatna ki Szentlőrincen, ahol aránylag finom szerelési munkát végezhetnének az asszonyok. Mi ehhez a közművesített épületet biztosítani tudjuk. — ■ — ■ ....... * — H á ny éves lehet a település? Tulajdonképpen csak fel kell ütni a lexikont, kiolvasni az adatot — ám az ember keze megtorpan a mozdulat közben, mert tekintete sokkal többet mondó számokon akad meg: a nagyközség 7000 lakója között 1100 az általános iskolás, és nagyon sok az óvodás. Azután újabb tény, ami arra késztet, ne a múltat idézzük: az az átfogó, a jövő évezredre is átnyúló fejlesztési koncepció, amelynek alapján évtizedekre előre tudják az itt élők: mit akarnak megcsinálni, mit akarnak elérni, milyennek kell majd lennie Szentlőrincnek. Nem erős a kifejezés: kell? Meggyőző bizonyítékokat talál az érdeklődő a céltudatosságra, a „hivatalos" lehetőségekre és az önerőre támaszkodó építkezésre. Az a benyomásom: ha jól alaposan körbenézünk, csak egy végeredményre juthatunk. Arra tudniillik, hogy Szentlőrinc — a jövő települése. * — Á község politika kulcskérdése Hétezer ember él ma Szentlőrincen. 1980-tól ezren költöztek a nagyközségbe, jövőre újabb százhúsz lakásba, újabb ezer ember. És két társtelepülés, Kacsóta, Csonkamindszent, mintegy négyszáz fő. A községpolitika kulcskérdése ma az intézményhálózat fejlesztése, úgy, hogy nyolcezer ember jól érezze magát a nagyközségben. Az építkezések, átalakítások megfontolt, tervszerű láncolata kezdődött az előző években, egy-két év és helyére kerül óvoda, bölcsőde, iskola. Jóval kedvezőbb körülmények között. A közelmúltban átadták az egészségügyi centrumot, pontosabban egy részét, mert az építkezés folytatódik: laboratórium, fogászati röntgen, fizikoterápia lesz itt, és új helyet, nagyobb teret kap a gyógyszertár. A gyógyszertár áttelepítése után bővítik a zeneiskola helyiségeit, mert az idén önállóvá vált intézmény ma három helyen dolgozik. A régi óvodában pedig hétmillió forintot költenek a bővítésre, három új csoport indulhat majd. Az óvoda után, jövőre bővüL hét a bölcsőde, amelyben kétszer annyi kicsit fogadnak majd, mint ma. Nemcsak mennyiségében bővül az iskolahálózat: négy tantermes gimnáziumot építenek Szentlőrincen. (Ma 1100 általános iskolása és 400 óvodása van a nagyközségnek). Az idősek elhelyezésére szép napközi létesült a centrumban, a tervek szerint hetes napközivé bővítik. A kereskedelmi és szolgáltató hálózatot elfogadhatónak minősítik a nagyközség lakói, óm terv egy bevásárlóközpont, amely főként a ruházati cikkek kínálatában jelentene változatosságot. Az áfész faipari üzeme már költözködik az ipartelepre, mert mostani helyén lesz az áruház. A következő öt év programja a földmunkáké: a szennyvíz- és csapadékcsatorna-hálózatot építik ki. S ezután már érdemes a község szépítésére gondolni. Sőt, így érdemes. 3000 ember, 40000 tonna egyelőre a végszerelő csarnok marad itt a községközpontban. Jövőre, reméljük az új telepen dolgozik az egész üzem. Akkor kétszer ennyi, 130—140 embernek adunk munkát, és a kereskedőnek több bútort. — Hol kaphatók a bútorok? — Hetven százalékuk Budapestre megy, de a Domusban és a Meruker boltokban is megvásárolható, Somogybán és Baranyában Siklóson, Komlón és Pécsett. No, és az áfész itteni vasboltjában ... Játékok - komolyan Következik a külső Ha csak az „igen" és a „nem" válaszok állnak rendelkezésre, akkor azt kell mondjuk: nem. Lépten-nvomon az alakulás képét látjuk, azt, hogy épületek emelkednek, terek változnak, intézmények költözködnek, s talán még arra is felfigyelünk: „mozoq” a község központja. — Lényegében csak mozgott ... — mondja Gy őrvári Márk, a Nagyközségi Közös Tanács elnöke. — A cél az' — akár úgy is mondhatom: volt, hogy igazodva a nagyközség különböző területein a lakás- építkezés alapján sűrűsödő népességhez, az intézményeket, a bevásárlás lehetőségeit is a lakóhelyek közelébe vigyük. Nagyjából kialakult egy „kifli", ami a régi faluközponttól az új részek felé húzódik, s most ezt lehet a nagyközség elnyújtott centrumának tekinteni. Ha azt mondtuk: most nem szép, akkor gyorsan azt is hozzá kell tenni: szép lesz Szentlőrinc. A magyarázat? Az utóbbi évek gyors felfutása — mintha bizony múltja alig, ám jövője annál inkább lenne ennek a községnek — megemészti a rendelkezésre álló pénzt. Nem lehet egyszerre sokat és szépet csinálni, pontosabban: várni kellett a küllem megteremtésével. Természetesen községi szinten. Éppen a közelmúltban hallottam egy ott dolgozó kitűnő kertészmérnöktől: itt az ideje — s nagy örömet okoz ez neki —, hogy Szentlőrinc ne csak épüljön, hanem szépüljön is. A park, a strand, a vásártér kiköltöztetése, az utcák rendbetétele, az itt dolgozó gazdasági egységek, intézmények környezetük szépítésére irányuló munkája, a nagyközség hangulatát megteremteni szándékozó társadalmi erőfeszítések — olyan jelek, amelyek azt sugallják: a szentlőrinciek kellemes helyen akarnak élni. Mint a folyamat jelzőpontjai, bukkanhatunk a nagyközség utcáin szépen rendbetett régi épületekre, gondosan kivitelezett újakra — s már „csak" e pontok összekötése hiányzik. Ám jól érzékelhető: meglesz ez is. — Színes építőjátékot terveztünk a gyerekekkel közösen: 5—6 színből, 45 elemből áll. A prototípust a tanulók értékelték, és el is fogadták. Ez a tanév a piackutatásé. A jövő év második felében szerződést kötünk a TRIÁL-lal, — mondja Szalai Lajos, az 1-es számú Általános Iskola termelésirányító igazgatóhelyettese. — Mennyit küldenek a kereskedelemnek? — Évente háromezer játékot készítünk az iskola ipari műhelyében. A Skála-Coop hálózat értékesíti. Iskolák, óvodák a megrendelők, az építőjátékainkat már jól ismerik. — Újabb játékterv? — Rajzon már megvannak az összerakható állatfigurák. — A gyerekek terveznek, termelnek, értékesítenek. Mire költik a pénzt? — A gazdasági élet három nagy területét megismerik, tulajdonképpen gyakorolják itt. Közösen gazdálkodunk. Az ipari műhelyen kívül mezőgazdasággal is foglalkozunk. Most építjük a fűthatő fóliasátrat, palántákat, dísznövényt termesztünk. A mindenkori hatodikosok a fő mezőgazdászok. Az iskolaboltban a diákok a kereskedők: idén már szendvicset is ké- szítenek-árulnak. Jövőre a tankönyvbeszerzést is megoldják. A pénz egyharmadát a nyersanyagra, másik harmadát közösségi kiadósokra költjük. Hozzájárultunk az úttörőházunk építéséhez. Orfűn a táborunkat építjük. Idén fürdőt-mosdót, később újabb faházakat. A nyolcadikos diákokat pedig egy- egy takarékkönyvvel búcsúztatjuk, és van, akinek a továbbtanulását is segítettük. — A szentlőrinci kísérleti iskola országszerte ismert, hiszen Gáspár László nevelési programját valósítja meg 1970 óta. Az eredményessége nyilvánvalóan abban mérhető le, hogyan állják meg a helyüket az itt végzett gyerekek. Horváth István igazgatóhelyettes az elmúlt hat év statisztikáját mutatja: — 260 végzős növendékből 103 tanult tovább gimnáziumban és szakközépiskolában, 134 ment szakmunkásképző intézetbe, a többiek egészségügyi szakközépiskolába, a gyors- és gépíróba. 8 nem tanult tovább. A középiskolában mindössze 5- en buktak, a szakmunkásképzőben is csak a 11 százalékuk. A szakmunkásképzők véleménye pedig az, hogy a gyerekeink a qyakorlati munkában, a munkahelyen kiválóan megállják a helyüket... Játékokat készítenek a műhelyfoglalkozásokon a gyerekek Az oldalt irta: Gáldonyi Magdolna és Mészáros Attila. Läufer László felvételei Készülnek a népszerű szekrények
