Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-22 / 261. szám
Egy gazdag élet Péchy Blanka 90 éves Micsoda időket élt meg e 90 év alatt — és micsoda hallatlanul színes, gazdag életet! Játszott a főváros szinte minden színházában, Bécsben Max Reinhardt társulatában — a harmincas, negyvenes évek ünnepelt színésznője volt. Ady Endre egyik leglelkesebb népszerűsítője, háborúellenes irodalmi estek szereplője, gyakorló színházi kritikus. Dolgozott külügyi szolgálatban, öt nyelven mondott verseket a rádióban. A Zeneművészeti Főiskolán színpadi beszédre oktatta a hallgatókat, s még néhány évvel ezelőtt is láttuk egy tévéjátékban. Művészet, politika, magánélet szorosan, elválaszthatatlanul összeforrott munkásságában - ez a tankönyvekből ismert fordulat nála eleven, magától értetődő valóság. Diákköri szerelméhez, Magyqr Lajoshoz, a hazai és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjához ment feleségül 1914-ben: házasságuk, közös harcaik történetét megírta Regény című, nagy sikert aratott dokumentumregényében. Színésznő, író, műfordító, újságíró, előadóművész — ennyiféle tevékenységet sorolnak fel neve után a lexikonok. De egyik hivatásáról sem ismerik annyian, ma fiatalok és idősek, mint arról, hogy: nyelvművelő. Elszánt, megszállott, fáradhatatlan nyelvművelő. Gyönyörű anyanyelvűnk óvója, védelmezője, gazdagítója — ötletekben kifogyhatatlan, a nyelvrontók- kal szemben kérlelhetetlen. Megalapította a Kazinczy-dí- jat felnőtteknek — színész, tanár, rádióbemondó kaphatja — és a Kazinczy-em- lékérmet diákoknak. Mindenütt ott van, ahol tenni lehet valamit a szebb, tisztább, érthetőbb, kifejezőbb beszédért, segít, tanácsot ad. Mert „beszélni nehéz”. Ez a népszerű rádióműsorának címe is, amely már jóval túl van az ezredik előadáson. És ezt a címet viseli ismeretterjesztő, nyelvművelő tanulmánykötete is. Péchy Blanka Pécsett született. A városból hamar elkerült, de érzelmi szálai nem szakadtak meg gyermekkora színhelyével: emlékezni, a régi ismerősökkel találkozni haza-hazatér. 1978-ban felajánlotta Pécsnek személyi hagyatékát, különleges, ritka becsű irodalmi relikviáit, festményeit, antik bútorait, a művészi, írói pályafutásával kapcsolatos emlékeket és a Magyar Lajos politikai munkásságát dokumentáló levelezést, kéziratokat. A szülőváros pedig majd Péchy Blanka — Magyar Lajos emlékszobát nyit az egykori Vasvári házban. Péchy Blanka 90 éves. Egy riportban azt olvastuk róla: egyedül él. Meglehet, a lakásban, ahol napjait tölti, egyedül van. De az, aki ilyen hosszú, szép életet élt, és ilyen életművet alkotott; aki ilyen kitartóan és önzetlenül törekedett arra, hogy kincseit megossza kortársaival és az utókorral, az nincs egyedül — annak barátai és tisztelői vannak számosán, ismerősök és ismeretlenek, s ők e ritka születésnap alkalmából köszöntik Péchy Blankát, további munkáséveket és jó egészséget kívánva. G. T. Pályázat az olvasóért Szépről— szárazon? Találékonyabb, érdekesebb ismertetést a világirodalom becsült műveinek A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete a Kell a jó könyv! olvasópályázathoz az orosz és szovjet irodalom estjét rendelte meg budapesti művészektől. Az ország különböző pontjain tartottak már előadást. A műsorban neves színészek mondták el klasszikus és modern szerzők műveit. Baranya megyében Mohácson, Komlón és Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Házban láthatta a közönség az összeállítást. Tarján Tamás irodalomtörténész az összekötőszövegben keresztmetszetet adott az orosz és szovjet irodalomról. A műsor egészében véve elég unalmasra sikeredett. Az előadók a klasszikus orosz és szovjet irodalom néhány gyöngyszemének — Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Puskin: Anyegin és llf-Petrov: Tizenkét szék című szatírájának elolvasásához véltek kedvet csinálni. De kérdés, ilyen szürkén és ötlettelenül szabad-e, lehet-e népszerűsíteni az irodalmat? Az előadás után megkértem Tarján Tamást, mondia el véleményét az olvasópályázatról, olvasási szokásainkról: — Ezt a műsort eddig öt- venszer adtuk elő, nyolcadik osztályos gyerekeknek, egyetemistáknak és falun élő embereknek is. Célunk az olvasási igény felkeltése és az emberek figyelmét is szerelnénk az orosz-szovjet irodalom nagy alkotásaira irányítani. A színész mindezt saját tehetségével, a közönség iránti szerete- tével és hitével tudja c'ak elérni. A műsor összeállításánál arra is figyeltek, hogy mindezt olyan emberek is látni és hallani fogják, akik kevésbé ismerik az orosz-szovjet irodalmat. Az előadás sajnos, eav kissé száraz le*t, ezt mi is érezzük, ugyanis a zene hiányzik belőle, arra már nincsen pénz. — Az olvasópályázatokat és a centenáriumokhoz kapcsolódó rendezvényeket nagyon fon8. HÉTVÉGE tosnak tartom. Az alapgondolat jó, de a megvalósítás nem mindig sikeres. A Kell a jó könyv! — olvasómozgalom mindig egy-egy terület irodalmát öleli fel. Az orosz-szovjet irodalomhoz kapcsolódva én bemutatnám . más nyelvterüle-, tek hasonló alapkérdéseket feszegető alkotásait is, nemzetközivé tenném a kitekintést. Ajtmatov: Évszázadnál hoszszabb ez a nap művével párhuzamosan érdekes lenne elolvasni Marguez: Száz év magány című regényét vagy Pilinszky János: Végkifejlet című könyvét, ami Dosztojevszkijről szól. — A Kell a jó könyv! pályázat elsődleges célja a Szovjetunió művészetének megismertetése. A jövőben jobb lenne, ha nagyvonalúbban kezelnék a művek válogatását, még több színes és sokrétű alkotás kerülne az olvasók kezébe. Mindez természetesen nagy feladat, nemcsak a könyvtáraknak, hanem a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak is. A kérdések összeállításához és a művek kiválasztásához nagy szakértelem kell. — Az író-olvasó találkozókon a költők, írók, színről színre válnak láthatóvá. Szükséges ez a forma is — én ugyan eléggé kilúgozottnak tartom, de az alkotóval való közvetlen találkozás életre szóló élményt jelenthet. Mostanában ez sajnos, eléggé elüzletiesedett. Már nemigen van meg az igény arra, hogy az írók, köbök a témáért menjenek az emberek közé, és az olvasók igazán szeretnék megismerni őket. Mégis: minden módot meg kell ragadni, hogy többet olvassanak a gyerekek és felnőttek. — Lassan minden konzerválódik körülöttünk. A nyelvtanulást is csak fülhallgatóval a fejünkön tudjuk elképzelni. Az egyetemen is úgy tapasztalom, hogy a diákjaim sem olvasnak, csak olvasgatnak. A szórakozást, a passzív részvételt keresik. Nem értik és érzik, hogy az irodalmi művekből és a művészetekből tanulni lehet, sőt esetleg egyéni problémáikra választ is találhatnak bennük. Amerigo Tot köszöntése A Fehérvárcsurgón, 1909- ben született Tóth Imre a világ Amerigo Tot-ja lett művészetének ereje révén. Szep_ tember 27-én lesz hetvenöt éves. Rómába érkezett, onnan vissza Budapestre. Czó- bel Párizs és Szentendre között ingázott — Amerigo Tot Róma és Budapest között —, olyan magyar szobrász, aki már életében az egész világé. Ez a nemzetköziség nem oldotta fel magyarságát, sőt így lett igazán a miénk. Értékei és hűsége elkötelezettségével. Főiskolai tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Iskolában kezdi 1927-ben, a dessaui Bauhausban folytatja, o 30-as évek- elején jár Párizsban, ahol Maillol szobrai hatnak rá igazán. Drezdából gyalogol Rómába 1933 júniusában o „kis szobrász”, ahogy akkor Szerb Antal nevezte Tóth Imrét. Részt vesz az ellenállási mozgalomban a fasizmus ellen. Ez a tette határozza* meg életét és a művészete. Termékeny, gyors, organikusan fejlődő- pályája, mely minden művében egyforma energiával valósítja meg a látvány realitását és a gondolat belső elvonatkoztatásait, hiánytalan szakmai felkészültsége és szabad képzelete alapján. Eszménye az antikvitás, a reneszánsz és az új. — általa teremtett új szobrászi formák összetartozó, egységes hálózata. Egyaránt jelentős mű a Judit, az Utolsó vacsora, a Falusi üdvözlégy, a fehérvárcsurgói Madonna. Világszerte ismerik és elismerik. többször állított ki a velencei biennálén, szobrait bemutatták kontinensek fővárosaiban. Nagyméretű murális munkája a római Termini pályaudvar frize, amely cikázó mértani vonalakkal a vasút feszültségét ábrázolja. Híres Tiltakozás sorozata a háború és az erőszak ellen emel szót: szobrászattal. Szüntelen szellemi feszültsége építi művészetének új elemeit, változatait — a Kavicsasszonyokot, jellemző portréit és kozmikus témákat, az űrrepülés korszakát. Kifogyhatatlan ötletekből, mélységekből. Ez együtt jelentkezik szobraiban, o plasztikai erőtéljesség, olykor a humor jeleivel. A Föld füle egyszerre groteszk és monumentális, Komarov emlékében drámaira vált a fogalmazás. Ady nyomán szerkeszti meq a Fekete zongora az űrhajón című művét úgy, hogy a vers eredeti szellemét megőrizve biztosítja a mű szürreális fokozatait. Életműve több száz szobor, dombormű, grafika — első katalogizálását Major Máté végezte 1971-ben megjelent Amerigo Tot albumában. Szobrai, domborművei Bariban. Rómában, Jugoszláviában és Budapesten láthatók — 1964—65-ben elkészíti a Raffaello luxus óceánjáró plasztikai berendezéseit. Min- diq igényelte az új és újszerű feladatokat. Horizontja az egész viláq — nemcsak járt Japánban, Indiában, az U$A-ban, hanem felmérte és művészetének alapforrását bővítette minden kor és minden égtáj plasztikáinak eredményeivel. Nemrégen avatták fel a világ egyik legnagyobb méretű, bronz domborműveként a Mag apotheózisát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, mely az élet diadalát hangoztatja, mintegy ‘formába önti Ady sorát „az élet szent okokból élni akar", gondolatát és az „életem millió gyökerű" eszméjét. Amerigo Tot budai műteremházában művei mellett Bar- csay Jenő, Szalay Lajos, Varga Imre alkotásai, grafikái, művei szerepelnek. Ez is példája tehetségének és kollegialitásának. Ő, Amerigo Tot így —, ezzel a minőséggel és magatartással vált, válhatott képzőművészetünk világhíren alapuló mértékévé. Nemcsak nagy szobrász, hanem önzetlen ember is, aki nemcsak önmagáért, hanem hazájáért, az emberiségért alkot. L. M. A vatikáni magyar kápolna domborműve A csurgói madonna Merengő Szalai Kornélia
