Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-22 / 261. szám
A tervezők futnak a munka után... if A kockázatot is betervezik? Az kap munkát, aki a legjobban, a leggyorsabban, a legolcsóbban képes megvalósítani a megbízó elképzelését A visszafogott beruházási időszakban nehéz idők járnak a tervező vállalatokra: ha talpon akarnak maradni, szinte minden munkát vállalniuk kell, sőt nekük kell menniük a munka után és a pályázati rendszer erősödésével komoly kockázatokat is kell vállalniuk. Hogyan élnek a lehetőségeikkel, mennyire ellátottak munkával, milyen belső szervezéssel igyekeznek a piaci szelet — ma még inkább szellőt — befogni a saját vitorlájukba? o A Dél-dunántúli Tervező Vállalat (Pécsiterv) igazgatója, Erdély! Zoltán szerint mind hatékonyabb együttműködésre van szükség a tervező és kivitelező között, a kölcsönös előnyök alapján, továbbá arra, hogy a kivitelezők értsék a tervezői szándékokat. — Milyen változásokat remél? — A beruházónak, tervezőnek és kivitelezőnek egy irányba kell haladnia. A kivitelezői technológiák kötöttek és eléggé monopolizáltak. Joggal várjuk, hogy ezek a feltételek nem kötik tovább a tervezői kezet. A megbízó érdeke a meghatározó: az adott célra melyik a legelőnyösebb terv, és azt ki, hogyan tudja gazdaságosan megvalósítani. Tehát az kap munkát, aki a legjobban, leggyorsabban, legolcsóbban képes megvalósítani a megbízó elképzelését. — A kívülállók sokallják a tervezői dijat, ami az új létesítmény összköltségének 2—3 százalékát teszi ki. — A szakmában régi igazság: takarékoskodni nem a tervezési díjon, hanem az épüle'en kell. A jó terv jelentős összegeket foghat meg az épületnél, ha az korszerű, sokoldalú és racionálisabb, jobb szerkezetben gondolkodik. A rossz terv az igazán drága. — A Pécsiterv mennyire képes a kockázatvállalásra? — Vannak még erőtartalékaink. A versenytárgyaláson, a külföldi tervpályázatokon való indulásunk — főleg az új megbízók megnyerése esetén — jelentős összegeket emészt fel, de ezt vállalnunk kell, mert rizikó nélkül ilyen üzlet nem jöhet létre. így tervezhettük a paksi szakmunkásképző intézetet, beneveztünk a délpesti kórház tervezésére, kül- födre is vállalkozunk. Elvünk évek óta: mindent vállalunk, és ha az meghaladja a vállalati erőnket, akkor azt vállalati gazdasági munkaközösségben végezzük el. Gyakorlatilag mi már három éve futunk a munka után, s rövidesen a kivitelező ipar is erre az útra kényszerül. — Van elég munkájuk? — Van. A pécsi siklósi városrész 7-es szerkezeti egysége, Békéscsabára újfajta paneles rendszer, a paksi beruházási programban a lakótelepfejlesztés tervei, a barcsi 8 tantermes általános iskola és a 8 tantermes gimnázium, a pécsi MTESZ -székház beruházási programja, a mohácsi MSZMP- székház és a mohácsi gázellátás kiviteli, a Kiskanizsa rendezési, a pécsi Mecsek-Nyu- gat, Postavölgy, Orfű üdülőkörzet és Boglárlelle részletes rendezési tervei is tőlünk kerültek vagy kerülnek ki. Algériába egyszerűsített általános rendezési terveket szállítunk. A piaci igények alapján nekünk is újítanunk kell: készítünk megrendelési és koncepcionális, valamint a kivitelező vállalatoknak szervezési, azaz hálóterveket is. — Mit hoz a jövő? — A négyszáz fős vállalatunknak nem lehet alapvető cél a leépítés, sőt erősítsen az, akit a piac igazol. Erősítenünk kell a szakembergárdát, hogy megfelelő áron, jó minőséget legyünk képesek továbbra is kiadni a kezünkből. o A Baranya megyei Tanács Tervező Vállalat (Baranyaterv) korszerűsítést él át. Mint azt Kovács Antal igazgató és Szentirmay György, a termelés- szervezési főosztály vezetője mondja: korábban a vezetők privilégiuma volt a munka vállalása és szétosztása, ma már a piaci igény megköveteli a naprakészséget, a minél tervezéssel. Változatlanul tervezünk alagútzsalus és födém- emeléses technológiára, de műszaki fejlesztéssel új technológiákat is felkarolunk, népszerűsítünk: a kisméretű tégla kiváltására alkalmas Szapterm —Betonyp vakolatmentes, öntött technológiát és a fahéj- héjszerkezetet, ez utóbbi eljárás hazai faanyag felhasználásával tornatermek, uszodák gyors és olcsó befedésére alkalmas. — Tehát vállalkoznak, kockáztatnak is. A DTV tervei alapján épülő lakások Málom határában gyorsabb reagálást a piac kihívására. — A meglévő létszám kismértékű átcsoportosításával növelnünk kell a rugalmasságunkat, a vállalkozási gyorsaságunkat — sorolják a 160 fős vállalat előtt álló feladatokat. A komplexitás érdekében szükségesek a belső korszerűsítések, hogy minél szélesebb lehetőségek között vállalkozhassunk és minél többre legyünk képesek. A technológiai tervezés egyes részeit kivéve, minden tervezésre felkészültünk, fő profilunk a komplex magasépítési és mélyépítési tervezés. — A korábbi, megszokott tervezési munkák mellett vállalnak-e új feladatokat? — A munkaellátás és a szakmai hírnév számunkra egyaránt létkérdés. Új irányokra is szakosodnunk kell a fő profilunk mellett. Részt veszünk a megyei gázprogramban, igyekszünk nagyobb részt vállalni a középületek és lakóházak rekonstrukciós tervezésében. Foglalkozunk hulladékelhelyezés— A nagyságunk által behatárolt lehetőségeken belül tudunk és merünk is kockázatot vállalni. Bár nincs se napi gondunk, se különleges kockázati alapunk, de az eddigi biztonságból át kell lendülnünk a kockázatvállalási szemléletbe. Ennek a hogyanja jelen- leq a legnagyobb vitatéma a vállalatnál: a szükséges szemléletváltás és -változtatás mellett a belső érdekeltségi rendszerünk átdolgozása, a vállalkozói gyorsaság javítása a legfontosabb belső feladatunk. A szorosabb kapcsolat a kivitelezőkkel éppúgy létérdekünk, mint az, hogy extrát nyújtsunk a megbízóinknak. S ha ez nem megy másként, segítségül hívjuk a vállalati gazdasági munkaközösséget is. — Jövőre lesz 25 éves a Baranyaterv. Milyen kilátásokkal kezdik majd az új évet? — Munkánk van a jövő évre is, kapacitásunknak több mint a fele már lekötött. Idei feladataink között kiemelkedő: a mohácsi OTP-lakások beruházási programjának kiviteli, a pécsi Gyerekkórház, a pécsi városi tanács és a volt megyei tanács épületének felújítási és rekonstrukciós tervei, ránk vár a mohácsi középiskolai kollégium tanulmányterve és beruházási programja, a véménd— dunaszekcsői gázvezeték, Harkány és. körzete vízellátási terveinek elkészítése. A kistelepülések, hegyközségek hetedik ötéves tervi fejlesztési terveinek előkészítésében is részt veszünk. Q Az AGROBER Baranya megyei Kirendeltségén Ács Vilmos iaazgató és Szalay Lászlóné főmérnök elmondotta, hogy a mezőgazdaságban 1980-ban kezdődött beruházási visszafogás következtében három év alatt 70 embert küldtek el, a minimális szakági létszámmal is a mezőgazdasági tervezés és beruházás a fő feladatuk. — Megyénk mezőgazdasága képes elég munkát adni? — Nem. Mindig is mentünk a munka után. Ezt meg is követelték tőlünk a gazdaságok. Azt is, hogy partnerek legyünk, azt is, hogy szemléletben, technológiában is tudjunk újat adni. Mi indítottuk az agrokémiai központok tervezését és a nyúlprogramot. Komplex és speciális mezőgazdasági igényeket igyekszünk kielégíteni, erre készültünk, ezt tanultuk meg, ehhez értünk. De úiabban olyan tanácsi munkákat is vállalunk, amit más nemigen csinál, így iskolák. óvodák tatarozási, felújítási, bővítési terveit is elkészítjük. A munkánk zöme azért továbbra is mezőgazdasági jellegű. Se-téstelep rekonstrukciós terveit Dunaszekcsőnek és kiviteli tervek Mohácsnak, pályázaton indultunk szarvasmarhatelepek rekonstrukciós terveivel, készítjük a világ- bankos gabonatárolók kiviteli terveit. Most készítjük elő a Szentlőrinc' környékére tervezett, környezetkímélő, folyékony műtrágyatelepet. Tizenkét tervpályázatunkra várjuk — a remélhetően kedvező — döntést. — És ha egyikkel sem nyernek? — Akkor azt a jelenlegi helyzetben nehéz lesz elviselni. Reménykedünk, hogy azok kiviteli tervszintre jutnak, magyarán, mi kapjuk a megrendelést. Kapacitásunk 15 százalékát köti le a pályázatokra való készülés, és ez a bizonytalanság is sarkall a még jobb munkára. Vállalnunk kell a kockázatot. Dolgozóink közül a tervezési vonalon 40—45 emberünk vgmk-ban dolgozik. Ez is húzóerő, Azt szeretnénk, ha any- nyi munkánk lenne, hogy mindenki megtalálná számítását a vgmk-ban is. Murányi László Bővítik a Tüdőgyógyintézetet ( r Uj 40 ágyas kórházi osztály épül a Mecseken Húsz éve épült Pécsett, a Mecsekoldalban álló Tüdőgyógyintézet. Ez alatt a 20 év alatt alaposan megváltozott az ott folyó gyógyító munka. Kezdetben csak a tbc-kórokozóval fertőzötteket vették fel. Számuk csökkenésével lassan egyéb légúti és mellkasi betegségben szenvedők gyógyítását is vállalták, míg lassan átalakult — természetesen a tbc-s betegek további ellátása mellett — a város mellkasi belgyógyászati osztályává. Most, a közeljövőben tovább bővül a tevékenysége, nemcsak a légúti betegségben, de szív- és érrendszeri megbetegedésen átesettek utókezelésére is sor kerül ott. " Az utóbbi években rendkívül megnőtt ezeknek a betegségeknek a száma, utókezelésére Baranya megyében eddig nemigen volt lehetőség. A Tüdőgyógyintézet jelenlegi tetőteraszának ^ beépítésével 40 ágyas osztályt hoznak létre e célra, úgy hogy körben megmarad egy nyitott sélálófolyosó. Az utókezelés azt célozza, hogy a betegségeken átesetteket visszasegítsék a normális életvitelre. Ezért tornaterem is biztosítja majd, hogy a lábadozók minél előbb nyerjék vissza testi erejüket. A hely megválasztásában gazdasági okok játszottak döntő szerepet. Olcsóbb, meglévő épületre még egy szintet húzni, mint újat építeni. Ezzel a munkával egyidejűleg felújítják a 20 éves épületet is. Valószínű, hogy az építés és felújítás során időszakosan egy-egy osztály betegbefogadó képessége csökkenni fog, amiért a lakosság türelmét kérik. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat szeptember első hetében már felvonult a helyszínre és megkezdte a munkát, amit jövő év végére kell befejezniük, hiszen az új osztályra 1986. január 1-től már várják a betegeket. S. Zs. A BKR gépei a nyitrai kiállításon Aranysarló dijat kaptak Hírünk a szomszédban 48500 hektár bajai technológiával Magyar gépsorok, vegyszerek és kukoricahibridek Igen fejlett a csehszlovák állattenyésztés Öntözött térségek a Vág völgyében A Szovjetunió, Bulgária és Mexikó után Csehszlovákiában is bajai technológiával termelnek kukoricát, és a résztvevő gazdaságokban három év alatt 13 mázsával nőtt a hektáronkénti hozam. A technológiát a BKR baranyai körzetének szakemberei honosították meg. Csehszlovákia mezőgazda- sági önállósodására törekszik, a művelt területeken igen intenzív a termelés. Feltűnően magas az állatsűrűség, nem ritka, hogy egy szarvasmarhaszámosállat jut egy hektárra. Ugyanakkor viszonylag kevés a takarmánytermő terület. Egyetlen megoldás kínálkozik — a rohamos hozamnövelés. A programnak igen megalapozott a szakmai háttere. Búzából, sörárpából európai színvonalon termelnek. Van búzatermelő térség, ahol több tízezer hektáron 70 mázsa fölötti a hozam és a Vág-völgyé- ben, naav területen öntözéses gazdálkodást folytatnak. Kedvezőtlenebb a helyzetük a kukoricánál, abban nem tudnak annyit, mint mi. Ezért fordultak a magyar rendszerekhez. Azt kérik, hogy a csehszlovák üzemek rendelkezésére álló fejlett géppark figyelembevételével bocsássanak a rendelkezésükre elsősorban szocialista relációjú gépeket, kémiai anyagokat és magas termőképességű kukoricafajtákat. A bajai rendszer és az IKR mellett döntöttek. A baiai programot 1982-ben Rónaszéki Ferenc agrármérnök indította Dél-Morvaországban, a Mikulovi Állami Gazdaságban, 800 hektáron. Már az első évben 61 mázsás kukoricaátlagot értek el, amikor a kontrolltáblákról 52 mázsát takarítottak be. A bázis — az előző öt év legjobb három évének átlaga — 48 mázsa volt. Végeztek növényvédelmi, műtrágyázás! és fajtaösszehasonlító kísérleteket. 1983-ban már 6500 hektárra kapott megbízatást a BKR, s zömmel dél-szlovákiai üzemekben. Nem volt az jó év sem ott, sem nálunk Magyar- országon, de így is a BKR-táb- lákon 12 százalékkal lett magasabb a termés, mint- o bázis, s ez 5—6 mázsát jelentett az üzemekben. Szlovák* szakemberek nagy számban jöttek Bajára. ..Megismerkedtek a mi napraforgó- termesztésünkkel, és felkértek, hogy 1000 hektáron napraforgót is termeljünk náluk” — mondja Rónaszéki Ferenc. Az idén Morvaországban öt üzem 6000 hektáron, Szlovákiában 11 500 hektáron termel már BKR-technológiával. A rendszer az adottságoknak leginkább megfelelő hibrideket vitte ki Csehszlovákiába — martonvásáriakat, szegedieket, sőt kooperációsokat is. A terület 75 százalékán korai és középkorai kukoricát termelnek. Vegyszerben Baja lett a favorit. A terület teljes lefedésére vállalkozott. A magyar vegyszerek — Alerox, Anelda- plus, MG—02 — nagyon jól beváltak. — Gépesítésben gyakorlatilag a Rába IH sorra épültünk rá — mondja Balogh András gépészmérnök. — Kiszállítottunk két típus könnyű és két típus nehéztárcsát, vagyis alkalmazkodtunk a Skoda 180- hoz. S kivittünk egy nagy gépsort, a K—700-ashoz. Kint van a Rába ásó-boronája és a Huniper permetezője. A nyitrai kiállításon megkaptuk az Aranysarló díjat, gépsorunk sikert aratott. A szlovák szakembereknek tetszett a Lator, szántás nélküli talajelmunkáló, a RAU-kombinátor — amit li- cencben gyártunk — és a sorközművelő kultivátor. A csehszlovák gépészeket és agronómusokat maqvarországi tanfolyamokon készítik fel az új technika és technológia fogadására — a télen 60-an vettek részt. — Úgy vélem, megszereztük a helyi ismereteket és biztonságosan dolgozunk — mondja Rónaszéki Ferenc. — Nálunk nagyobb lesz a növekedési ütem, mint a rendszeren kívüli gazdaságokban. Sosem futottunk partnerek után. Ha megkeresnek, felmérjük a lehetőségeiket, vállalkozhatnak-e arra, hogy a BKR-ben részt vegyenek. A csehszlovák program ma két bázisgazdaságra épül, Mikulovra és Ekecsre. Évente három bemutatót tartanak, amelyeken már 300—400 gazdaság jelenik meg. Jövőre Dél-Morvaországban 12 500, Szlovákiában 36 000 hektárra jelentették be igényüket az üzemek. Ezen belül 6000 hektár a napraforgó. HÉTVÉGE 5.
